Hargita, 1969. szeptember (2. évfolyam, 208-231. szám)
1969-09-03 / 208. szám
JEGYZETEH Várunk, de milyen türelmesen! Szerda: Csíkszeredában vasárnap . Az autóbuszállomás jegypénztáránál már ketten várakoznak. Beállok én is a sorba. Utánam még jönnek vagy négyen. Nézem a táblát: nyitvatartási idő 5—10 és 11—19. Most pontosan kilenc óra, és a pénztár zárva. A legelől álló asszony Szépvízről jött, szalonnát hozott a piacra. Panaszkodik, hogy fáj a dereka. Télen leesett a lépcsőről. Az asszonyok résztvevően bólogatnak, szinte mindenki bekapcsolódik a beszélgetésbe. Az újonnan jövőknek készségesen magyarázzák, hogy a „kaszszás“ valahová „kilépett“.— Hova mehetett? — Hát, istenem, a kocsmába ... — Élelmet vesz ... — Láttam a kocsmában ... — Jön az mindjárt, pontos ember, ismerem... Számolom az embereket. Huszonketten vagyunk. Legtöbben a vásárra jöttek, ki eladni, ki vásárolni. Féltíz, s a pénztár még mindig zárva. — Úgy sietek — mondja egyik fejkendős asszony. Én is — mondja egy székelyharisnyás bácsi. Végre az ajtóban valaki jelzi, hogy jön. Az órára nézek 9 óra 4 perc. „Lesz itt balhé!“ — gondolom ... de senki sem zúgolódik rajtam kívül. A kis váróterem tele van emberekkel. Nem is próbálom megszámolni őket. Amíg sorra kerülök csodálkozom és azon gondolkozom, hogy történt-e itt valami rendkívüli. Hiszen a panaszosok természetesnek veszik, hogy munkaidőben negyven percig zárva legyen a pénztár, holott egy félóra múlva hivatalosan is bezár, és a pénztáros Györgypál József is természetesnek veszi, hogy huszonöt-harminc ember várjon rá, amíg ő a magánügyeit intézi. SOMLYÓI MÁRIA Elmélkedés a flekken-porciókról A zsögödfürdői népi ünnepélyen mondotta egyik barátom, hogy a flekken, amit olcsón megkaptunk, akkora mint egy lájbi. Valóban hatalmas volt. S ezen tulajdonsága révén valószínűleg még hosszú ideig megmarad emlékezetünkben. Szívesen elmegyünk vasárnaponként ebédelni, vacsorázni valamelyik vendéglőbe, valamelyik közeli menedékházba. Kellemes környezetben jobban ízlik a falát. Nemrégiben a tolvajostetői Fenyő fogadót látogattuk meg. Mikor azonban megkaptuk a flekkenadagokat, keserves ábrázattal tekintettünk egymásra, arra gondoltunk, vajon hány adagot is kellene fejenként elfogyasztanunk, hogy flekken-étvágyunkat kielégítse. Méreteikben körülbelül fele volt a zsögödinek, ára viszont annak kétszerese. Miért van különbség porció és porció között? • Meglehetősen tájékozatlan vagyok a kereskedelmi kérdésekben, de gondolom, gyakrabban kellene az ellenőrző szerveknek ELLENŐRZÉST végezniük a vendéglő bérlők házai- ján. Hátha legközelebb, amikor ellátogatunk a Fenyő fogadóba, legalább akkora flekként szolgálnak fel , ha kétszeres áron is, mint Zsögödön annak idején. SZEKERES CS. JÓZSEF Nem parkügy Lassított lépéssel mérem a parki sétány ösvényeit. Pihenni akarok. Tekintetemmel megölelem az öreg fűz hajlott törzsét, tisztelgek a felsorakozott nyárak előtt, szinte megsimogatom a virágszőnyeg bársonyát, odaköszönök az unokákkal gügyögő nagymamáknak, zavartan húzok el két ölelkező fiatal mellett, s ha éppen úgy esik, gallok egy szóra a nyugdíjasok jTWvL.miirt most ismerkedem azzal a 'p£h*Kit*0»N^r,1*l reggel és délben úgy rom hogy mindig csak a túlsó ratot látom, meg azt, hogy vFTT? ron zöld, télen havas. Pedig alapjában ez a csíkszeredai Nagy park olyan zöldövezet, ahol igazán otthonosan érzem magam. Előbb-előbb a természet őszinte közvetlenségével bújócskáznak a bokrok, a fenyők dúslombú árnyékából csak most szaladt tova egy ijedtszemű őzike, a gerle ott búsong a nyírfán, s a virágszegély mögött fiatalos nótára pendít a tücsök. Megállók. Megálljt parancsolnak a piros és fekete virágvázák, a nemes faragású kopjafák, a szalinák, a muskátlik, s csak most értem, hogy hozzám beszélnek. Arról vallanak, hogy értem, sétáló, pihenni vágyó szépet kereső emberért tette oda a sétálókért, a pihenni vágyókért, a szépet keresőkért dolgozó ember. Most igazán szeretném megköszönni, de éppen őt nem látom itt. Vagy mellettem az a másik lenne, aki ünneplő öltönyében sem restelli lehajolni, hogy felvegye és a szemétkosárba tegye azt a füstszűrös cigarettadobozt, amit széles mozdulattal ■ most dobott el egy harmadik ember. Nem értem. De nem értem azt sem, ami X o,,'^0S viháncolással vesztemv le a bol^^BlEBfc^pet * ljL] kkel. Mert/log^igfctPBpfl^^kak, nem értem önmagam Végignéztem két esetet, tor vomban éreztem keserű ízét ennek a látszólag apró kihágásnak, ennek a figyelmetlenségnek, ennek a közvagyon iránti közönynek, hogy ne nevezzem a jólneveltség hiányának, és nem mondtam két türelmes szót igazi emberi melegséggel, pedig lehet, hogy valóban lett volna foganatja. Vagy elég, ha most mondom el, barátaim, hogy az emberi munkát becsülve éppen önmagunkat becsüljük. És milyen kényesek vagyunk arra, hogy megbecsült emberek legyünk. JÁNOS PÁL Szeptemberi emlék (MACALIK ERNŐ felvétele) ! Átalakítjuk, berendezzük, átadjuk és... kezdjük elölről (Folytatás az 1. oldalról) több városában lehetőség is van erre a jelenleg más célokat szolgáló helyiségek ésszerűbb felhasználásával. Az utóbbi években több régebbi üzlethelyiséget foglaltak le más célokra, a mai követelmények, a lakosság növekvő igényei viszont azt kívánják, hogy ezeket a helyiségeket ismét a vásárlók rendelkezésére bocsássák. A fentiekkel és ezzel a problémával is behatóan foglalkozik , agyergyószentmiklósi városi néptanács egy külön, bizottsága. Kezdeményezésük csak 'dicséretté és ' követefelé méltó, ugyanakkor több támogatásra szorul az illetékes megyei szervek részéről. Helyes, jó, kivitelezésben sürgetendő az az elgondolás, hogy a Gyergyószentmiklós központjában levő beruházási bank helyiségét ismét üzletté alakítsák. Annak a helyiségnek ugyanis ez lenne ma a legfontosabb rendeltetése. Úgyszintén a marosvásár műi villamossági vállalat Székelyujárhely központjában levő helyiségének,falagattogy a közel húszezer lélekszámúarosban egyetlen cipőüzlet birkózik, az egyre növekvő szükségletekkel. Az itt létesítendő kereskedelmi egység kivitelezését azonban akadályozza az a tény, hogy a készruhagyár közelében épülő villamossági vállalat munkálatai hónapok óta indokolatlanul lassan haladnak. Szem előtt tartva a kongresszusi dokumentumoknak azt az előirányzatát, miszerint az élelmiszertermelés 35—40 százalékkal növekszik, a városi néptanácsoknak, kereskedelmi szerveknek szorgalmazniuk kell azokat az akciókat, amelyek célja a meglévő, s jelenleg rosszul ki- és felhasznált helyiségek mielőbbi hasznosítása kereskedelmi célokra. A középületek parlagon heverő felületeinek ésszerű felhasználására .jó példa a megyei ipari kiállítás csarnokának gyors, alig pár nap alatt történt főjavítása. Hasonló ütemben dolgozva, Gyergyószentmiklóson is mielőbb megnyílhatna az a borpince, ami a kereskedelmi vállalat épületének alagsorában vár berendezésre. A példák számának szaporítása nélkül is világos, mennyit lehetőség vár kihasználásra a lakosságot közvetlenül érintő problémák mielőbbi megoldása érdekében. Ehhez viszont fel kell számolni azokat a káros, helytelen nézeteket is, amelyek némely intézmény, vállalat vezetősége részéről tapasztalhatók. Arról van szó ugyanis, hogy sokan elvtelenül ragaszkodnak különböző helyiségekhez, nem egyszer olyan indoklással, melyeket pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs kongresszusi jelentésében többek között-egyes vezetők nagyzási mániájaként, Tolztást- megismételten hangsúlyozzuk a fontosságát annak, hogy a városi néptanácsok a legfontosabb közérdekek figyelembevételével mérjék fel a helyiségek legmegfelelőbb kihasználásának lehetőségeit, s minél határozottabb intézkedésekkel hassanak az elvtelenségek, huzavonák felszámolására. EGÉSZ ÉLETI 11 PONTOS, SÍ A gyár fennállásának 20. évfordulójára kiadott albumában olvasom: 1949. május 1- én rakták le az üzem alapkövét, amelyre a következőket írták: „A párt és a kormány gondoskodásának eredménye ez az alapkő, amelyre felépül az „Electrocarbon“ nevet viselő üzem, amely a szocialista társadalom vívmánya lesz, s amely először gyárt hazánkban ............“. Az idézetet itt szándékosan megszakítom, hisz amikor a fentieket olvastam még jómagam sem tudtam, azaz nem értettem, hogy tulajdonképpen mit is gyárt a ma már „CARBOCHIM“ nevet viselő üzem, csak az ragadott meg, hogy ez, a ma már grandiózus gyár, az első téglájától az utolsóig a szocialista rendszer alkotása, és hogy méltán Kolozsvár egyikbüszkesége, hisz egyedülálló ilyesfajta üzem az országban, s amint az a későbbi beszélgetésekből kiderült, Európában sincs sok belőle. KOVÁCS FERENC mérnökkel beszélgetünk. Szívesen és érthető büszkeséggel mesél a gyár termékeiről, azok jelentőségéről, felhasználásáról. — Az üzemünk — magyarázza — kétféle alaptermé-ket állít elő: az ún. szénipari termékeket és a csiszoló anyagokat. A szénipari termékek: anód massza, amelyet a vegyipar használ fel, elem elektróda, amelyet a közönséges villanylámpa elemtől a bonyolult telekomunikációs szerkezetek gyártásáig mindenütt felhasználnak, valamint az acélipari elektróda, amelyet, mint neve is mutatja, az acélipar igényel. . A csiszoló anyagok gyártásához két fontos alapanyagot állítunk elő: a sziliciumkarbidot és az elektrokorundot, amelyekből különböző vegyi ütéssel csiszoló korongot és csiszoló papírt (az ún. smirglipapírt) és csiszoló lemezeket készítünk. Ezeknek a csiszoló anyagoknak is rendkívül széles a felhasználási területe, sokkal szélesebb mint ahogy azt a laikus ember elképzeli. A tűzálló tégla gyártásnak például, nélkülözhetetlen összetevője az elektrokorund, a csiszolópapír meg a bútoriparban nélkülözhetetlen, a csiszoló korongra a gépgyártó iparnak van nagy szüksége a különböző forgácsolási műveleteknél, kemény fémek, acélötvözetek darabolásánál... Szinte beleszédülök az áradó, részletes szakmai leírásba. Ezt észrevéve Kovács mérnök mosolyogva jegyzi meg: — Hát igen, lehet, hogy kissé unalmas ez a szakszöveg, de higgye el, hogy ezek tudta nélkül nemhogy nem sokat ért majd meg a gyárban látottakból, de nem is tudja majd kellőképpen felfogni, értékelni a gyár termékeinek a jelentőségét nemzetgazdasági hasznát, értékét. Hogy mennyire igaza volt Kovács Ferenc mérnöknek, azt csak akkor tudtam meg, amikor Botoroaga Vasile mérnökkel elindultam rövid ismerkedésre a hatalmas üzemben. Óriási csarnokok, izzó katlanok, fülsiketítő zajú gépek. A látogató valósággal beleszédül a munka ritmusába. Nagy bauxit raktárak, emelő hidak, lobogó katlanok, méltóságos, nagytestű dinamók és arrább égbekivánkozó kémények. És a legcsodálatosabb az egészben az, hogy ezek között a gigászi gépek között alig látni embert. Előbb azt hiszem a hatalamas gépek miatt: érzéki csalódásom van, de Botoroaga Vasile megnyugtat: — Nem érzéki csalódásról van szó, kérem, hanem valóban az a helyzet, hogy viszonylag kevés az ember A munkafolyamatok javarésze automatizált. Szükségesnek tartom itt kién,élni, hogy míg 1952-ben csak 52 °/o-os volt az automatizálás, addig a jelen pillanatban 84,20/6-os. Járjuk a gyárat. Kísérőm mindent tüzetesen elmagyaráz. Aztán, hogy pontos fogalmat alkothassak a termeltek értékéről, a mutatószámok felől érdeklődöm. Ezek a számok azért is izgalmasak, mert csak ezek tükrében tudjuk igazán felmérni az üzem fejlődési ütemét, ezidáig megtett útját. Botoroaga mérnök a legilletékesebbhez, Coadă Păunhoz, a mutatók, adatok „árához“ vezet. A gyár megalakulásáról, az akkori és a mostani termelékenységről, jövőbeli lehetőségeiről érdeklődöm. Az 1949-ben épült gyár — kezdi Coadă Păun. — már az alapítási évben megkezdte a termelést. Akkor még mindössze négy féle terméket gyártottak a mostani tízből. 1952—55-ben új részlegekkel bővül, modernizálódik az üzem, ami a munkatermelékenység rohamos növekedését eredményezi az elkövetkező években. — Engedje meg, hogy egy pár szemléltető adattal alátámasszam az elmondottakat — folytatja vendéglátóm. — Az állóalap 1952-höz viszonyítva mostanáig húszszorosára nőtt, a forgóalap pedig a háromszorosára. Ha 1952-ben 100-nak veszszük alá össztermelést, akkor jelenleg 1100, tehát épp a tizenegyszerese az akkorinak. Az átlagkereset is az 1952-es 100 76-ról 240 $/o-ra emelkedett. Kezdettől fogva állandóan arra törekedtünk és törekedünk, hogy minél jobb minőségű termékeket gyártsunk a lehető leggazdaságosabban. Az ilyen irányú erőfeszítéseink is meghozták a várt eredményt: az utóbbi években egyre kisebb lett az önköltségi ár. Vegyük példának az acélipari elektróda előállítását: jelenleg az 1952- es évihez viszonyítva, 74 °/o kal csökkent, ami azt jelenti, hogy ami akkor100 lejbe került, az ma mindöszsze 25,60 lejbe kerül. Amint látja az eredmények szépek, de mi — örök emberi szokás szerint — sohasem vagyunk megelégedve magunkkal. Tudjuk, — azt hiszem, csak mi tudjuk — igazán, — hogy a nemzetgazdaságnak milyen nagy szüksége van a termékeinkre. Az igazság az, hogy a belső szükségletet sem tudjuk minden téren, éss teljes mértékben kielégíteni, mindamellett, hogy van olyan termékünk, amelyikből már exportálunk is. (Adad masszát Bulgáriának.) Jelenleg újabb nagyarányú bővülés, modernizálás, előtt állunk. Nagy szükség van a termékeinkre! Mindezek tudatában a X. kongresszus és felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére mi is terven felüli vállalásokkal fejeztük ki a lelkesedésünket. Emellett, szintén terven kívül, újabb, jobban mondva új termékek készítését is vállaltuk. Így parkett csiszoló korongot, amiből egész évre 25 000 darabot irányoztunk elő. Jelen pillanatban közel 18 000 darab már ,kész is van. Ezenkívül fémvágó korong gyártását is vállaltuk. 1000 darabot. 964 darab már kész.’ is van. Össztermelési különvállalásunk összesen 160 tonna ... te ... még egyszer újra végigjárom a gyárat. Most már egyedül. Figyelem a mozgó, nagy gépeket, a szótlan, megfeszített izmai, izzadt arcú,szénporos embereket. A hallott adatok, számok kavarognak a fejemben. A számok, amelyeket ezek az emberek talán pontosan nem is tudnak, amelyek talán nem is érdeklik olyan nagyon őket, de csak dolgoznak. Megfeszült izmokkal. Azt teszik, ami kötelesség, is, életcél is. Búcsúzom a „szőke Szamosi-parti üzemtől. Miközben elmarad a zaj, elvegyül a gyár a többi épületek között, József Attila szavait mondogatom: „....dolgozni, csak pontosan, szépen,... úgy érdemes ... “ Mert úgy érzem, hogy, amikor József Attila leírta ezeket a szavakat, őket , idézte őket, akikkel ma találkoztam, akiknek egész, élete a pontos, szép, — az érdemes munka. MOLNOS LAJOS * ★ ★ * A „Carbochim“ egyik új épülete (CSOMAFÁY FERENC felvétele) Országjáró munkatársunk szerdai riportja Sulinan született. Édesapja vámtisztviselő, akinek kevéske anyagi javainál jóval lehe helyesebb a szülőföld és hazája iránti szeretete, ragaszkodása. Az ifjú Georgescunak ez legnagyobb öröksége. Végig kíséri szép és gazdag életének minden állomásán, meghatározza tevékenységét, állásfoglalását. Tanulmányainak első szakasza a Bukaresti Filharmoniához kapcsolódik. Az ifjú csellistában égő tűz, a szorgalom, a még mélyebb ismeretre való törekvés, nem engedi itt megállni. A bukaresti zenekedvelő közönség támogatásával, a századaiés nagy zenei központba, Berlinbe utazik, ahol Hugo Becker (gordonka), Robert Kahn (zeneszerzés), és Arnold Kleffel (karvezetés), tanítványa. Művészi képességével, szorgalmával, és egyre érettebb tudásával nemcsak tanárai, hanem az igényes berlini közönség elismerését is kivívja. 1911-ben tagja lesz, a híres Marteau hegedűművész vezette kvartétnak, mellyel bejárja Európa zenei központjait, hangverseny-dobogóit. A Marteau együttesből 1916- ban válik meg balkezének megbetegedése miatt. Ez időtől kezdődik egyénisége kialakulásának harmadik szakasza, teljesen a karmesterség felé fordul. A. Nikiseknél és R. Strauss-nál tanul. 1918-ban németországi körútra indul. Mindenütt siker kíséri, mely tetőpontját a berlini hangversenyei után éri el. Berlini sikere egyben világhírnevet is jelentett. Németországi koncertjei után 1920-ban mint érett művész tért haza, hogy tehetségét, tudását népének szentelje. Itthon a frissen alakult Bukaresti Filharmónia élére áll, melynek közel negyven évig volt zenei főigazgatója és első karmestere. Több rendben volt igazgatója a Bukaresti Operának. Vezetése alatt zenekara világhírnévre tett szert. Többszöri turnéival megbecsülést, elismerést szerzett a román előadóművészetnek. Mint karmester szerepelt a világ majdnem valamennyi rangos hangverseny-dobogóján. Hatalmas interpretáló fantáziájával, és lendületével világszerte meghódította hallgatóit. Szereplései zenei ünnepeknek számítottak, s mint korának egyik csodált karmester-művésze, öregségében is növelte hírnevét. Nagy tudását,tapasztalatát, az érzelem, örök ifjúságával egyesítette. Ebben rejlik művészi értékének ereje. Vezényletével olyan égsyéniségek szerepeltek, mint Enescu, Dinu Lipatti, Alfréd Cortot, Wilhelm Kempff, Wilhelm Backhaus, Jacques Thibaud, Pablo Casals, Igor Szravinszkij és mások. A Bukaresti Filharmónia aranykönyvébe bejegyzett számtalan értékelés közül idézzünk csak egyet: Cásals: „G. Georgescu, maga a muzsika estíberi formában“. Hazánk felszabadulása után, teljes energiával fordít zenei életünk újjászervezése felé. Vezényel, tanít, bírál, bátorít. Nagy alkotásai közé tartozik többek között Beethoven szimfóniáinak megszólaltatása és lemezre rögzítése. Az új katrheszemehizedek közül tanítványai voltak Mircea Basarab és Mircea Cristescu. A párt és kormány nagyra értékelte G. Georgescu tevékenységét, a Nép Művésze címet adományozta neki és állami díjjal tüntette ki. A nagy művész halálának ötödik évfordulóján, az utókor mély tisztelettel hajt fejet, alkotásai, egyénisége és szelleme előtt. IMETS DÉNES GEORGE GEORGESCU 1887-1064 — 1969 Szeptember 3 szerda Napkelte: 5,40, nyugta: 18,49 Holdkelte: 22,05, nyugta: 13,47 Az évből eltelt: 245 nap, hátra van még:120. ÉVFORDULÓK: — 1866-ban megnyílt Genfben az I. Internationale első kongresszusa. — 1883-ban elhunyt I. Sz. Turgenyev, nagy orosz író (született 1818-ban). HETIVÁSÁR: Csíkszereda, Borszék NÉVNAP: Hilda SZEPTEMBER 3. SZERDA 10,25 Színházi adás — Dosztojevszkij: Szegény emberek című regényének feldolgozása 17,30 Híradó 17,35 Gyermekeknek 17,50 A szeplős Marek 18,15 Ifjúsági adás 19,00 Románia ’69 — közvetítés a nemzetgazdasági kiállításról 19,30 Híradó. Időjárásjelentés 20,00 Románia ‘69 nemzetközi folklórfesztivál és verseny 20,15 Reflektor 20,30 Tévéfilmmúzeum 22,40 Híradó és időjárásjelentés. SZEPTEMBER 4. CSÜTÖRTÖK 111,50 Dokumentumfilm — Karan Tazieff vulkanológus filmje 17,30 Híradó 17,35 Gyermekműsor Bábfilm 18,00 Pionírok stúdiója 18,30 Eminescutól Arghezi-ig 13,45 Műszaki konzultáció 19,00 Ideoló- giai adás — A szocialista állam funkcióinak fejlődése 19,30 Híradó, időjárásjelentés 20,00 Románia ‘69 — nemzetközi folklórfesztivál és verseny 20,00 Dokumentum filmek. Francia zeneszerzők műveiből 22,00 Híradó és időjárásjelentés 22,29 A világ körül 22.45 Irodalmi adás. Rávidi SZEPTEMBER 4. CSÜTÖRTÖK Román nyelven: 5,00—5,30 Állattenyésztők műsora: Körséta élenjáró mezőgazdasági vállalatokban. Kívánságzene: 17,00—18,00 I-lírek, tudósítások. Zene. Új lépcsőfok a gazdasági potenciál értékesítésében. A székelyudvarhelyi Cérnagyár építőtelepén. Zenésposta. Társadalmi ankét: Az új iskolai év küszöbén. Magyar nyelven: 5,30—8,15 Reggeli zenés beszélgetés. 13,00—13,30 Lapszemle. Kórusok és madrigálok. Jogi tanácsadó. 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. Népi táncok. Fiatalok híradója. A meggyes évi konzervgyár fiataljai között. A Csíkszeredai irodalmi kör tevékenysége. Zene. SZEPTEMBER 3. SZERDA CSÍKSZEREDAI „Hargita“: A komiszár ésos apáca. Jugoszláv film, SZÉKELYUDVARHEIVY „Homoród“:* Spessatti szép idők. Színes, német film, GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: Útban a „Satur. Ims“ kémügynökség felé. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Famunkás“: Hamupipőke cipellője. Színes román film. MAROSHÉVIZI „Căliman“: Adio, Gringo. Színes szélesvásznú olasz— francia—spanyol film. SZÉKHELYKERESZTÚRI „Haladás“: Még egy kevés dollárért. Színes, szélesvásznú olasz—francia—spanyol film. GYERGYŐCSOMAFALVI „Művelődés“: Aztán megszületett a legenda. Színes román film. GALÓCÁSI „Fenyő“: A fasizmus hétköznapjai. I—H. rész. Szovjet film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: Visszatérés a földre. Szélesvásznú lengyel film. BORSZÉKI „Borszék“: Az ember, akit szeretek. Szélesvásznú szovjet film. GYILKOSTÓI „Gyilkostó": Egy albérlő vallomásai. Német film. BORSZÉKI „Forrás“: Spersatti szép idők. Színes német film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: Örökifjúság. Színes román film. DITRÓI „Maros“: Háromszor Bukarest.. Román film. PARAJDi filmszínház: Az akció. Szovjet film. ID©tóDÁS Megyénkben kevés, ingadozással tovább tart a szép, meleg idő. Délután helyenként enyhe felhősödés, átmeneti zivatar is várható. A levegő hőmérséklete a déli órákban 22—28 feké, míg éjszaka 8—14 fok között váltakozik. Gyenge délnyugati szél, helyenként, pedig — különösen a hegyvidékeken — hajnali köd várható. Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen férjem elhunyta alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, özv. Máthé Mihályné és családja, Székelyudvarhely. Értesítés A MAROSVÁSÁRHELY! VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT értesíti az érdekelteket, hogy az őszi jogosító vizsgáztatást folyó év NOVEMBER 12-én a vállalat Elba utca 3 szám alatti székházában rendezi meg. Bővebb felvilágosításokért az érdekeltek forduljanak a vállalat következő megyei egységeihez és alegységeihez: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz és Székelykeresztúr. IGAZGATÓSÁG » «ARGATA