Hargita, 1969. december (2. évfolyam, 285-309. szám)

1969-12-02 / 285. szám

HARGITA 3 AMUZ A maroshévízi Tárnica tető jelentősége: turisztikai. Fekvése: A Maros és az or­szágút jobb partján, Maroshé­víz központjától nyugatra kb. 5 km. távolságra. Jellegzetessége, adatok: A Kelemen havasok vulkani­kus vonulatának egyik nyúlvá­nya. A Tárnica küszöbként jelzi a Maros völgyszorosának kezde­tét, amely Maroshévíz és Déda között átvágja a Kelemen ha­vasok és a Görgényi havasok közötti alacsonyabb hegyvidé­ket. Az így keletkezett völgyön keresztül csapódott le annak a tónak a vize, amely a kis Ma­roshévízi medencét is borította. A Tárnica kemény vulkanikus kőzetei ellenálltak a külső erők (víz, fagy, hőingadozások, szél) támadásának, csak a déli szik­lás lejtőjén — amely merede­ken végződik a Maros völgye felé — láthatók az eróziós for­mák. Ez a rész volt a legjob­ban kitéve a geológiai idők során a romboló erők tevékeny­ségének. A Tárnica amfibolos andezit­jei érdekesen rétegeződve ala­kultak ki. Óriási törések, repedések szelik keresztül-kasul különösen a déli részét. Egy ilyen repe­dés mentén jött létre egy sor kisebb-nagyobb üreg. A Tárnica környékét egészen más kőzetek alkotják — a ke­letre lévő platót vulkáni tufák, míg a nyugatra levő területet vulkáni aglomerátok alkotják, csak északi irányban folytató­dik az andezit, amely egy foko­zatosan emelkedő hegyháttal kapcsolódik a Kelemen hava­sok tömbjéhez. A Tárnicát fenyő- és nyírfa­erdő borítja. A Tárnica 942 m. magas csúcsáról csodálatos kilátás tá­rul az ember szeme elé. Kelet felé láthatjuk a Gyergyói hava­sok vonulatát, a Maros völgyé­ben elterülő kis Maroshévízi medencét, dél felé szembetűnő az öreghegy (Bátrina), a Csut­­kos, amelyek a Görgényi hava­sok nyúlványai. Megközelítése: Jelzett útja nincsen. Megközelíthetjük az országút felől is, de könnyeb­ben feljuthatunk a tetejére, ha a Kelemen patakának völgyé­ből indulunk a tetőre. (Menet­idő 1 óra). Szállás, koszt: Maroshévízen. Összeállította: SZABÓ ZOLTÁN tmmcA life?. uters . h­m ■Eljgv. WBtmigm JÉGKORONG Kettős ""-siker- - Brassó- Pojánán Sikeres északi portya után — a dánok ellen két és a norvégok ellen ugyanennyi győzelem — szombaton és vasárnap Brassó Pojánán mutat­koztak be a román válogatott szí­neit képviselő jégkorongozók. Az 1969—70-es évad első hazai, nem­­zeközi mérkőzésén ellenfelük a jugoszláv válogatott volt. S a jég­korongbarátok örömére kettős ha­zai sikerről számolhatunk be: vá­logatottjaink szombaton is és va­sárnap is győztesként hagyták el a pályát. Mondanom sem kell, mennyire fontos a világbajnoksá­got megelőző időszakban a nem­zetközi találkozók szervezése. A játékosok jóformán ki sem pihen­ték az országos bajnokság fára­dalmait, máris Dániába repültek és onnan hajóval folytatták útju­kat Norvégiába. Ez így is volt rend­jén, hiszen az egymásutáni mér­kőzéseken lehetett lemérni ki mire képes, mennyire bírja a szinte na­ponkénti mérkőzéseket. És amint eredményeikből kitűnik, a csapat fizikai erőnléte, technikai felké­szültsége megfelelő. . Még mielőtt a hét végi két mér­kőzésről beszámolnék, hadd szól­jak röviden a válogatott keretről, melynek tagjai a következők: Du­­mitraş, Stoiculescu, Crişan (kapu­sok), Varga, Ioniţă, Sgîncă F., Fo­­garassy (hátvédek), Szabó Gyula, Bíró, Szabó Géza, Pană, Florescu, Basa, Gheorghiu, Kalamár, Huţa­­nu (csatárok), Şcheau, Fodorea Sgîncă P., Iordan, Stefanov, Moiş (tartalékok). Mint kitűnik, a román válogatott két hátvédpárral és há­rom csatársorral készül a soron­­következő csatározásokra. Az is szembeszökő, hogy hiányzik a ke­retből Papp Tibor, a Csíkszeredai Lendület játékosa, aki az országos bajnokságon Varga Dezső után a legjobb hátvédnek bizonyult és a­­kit állítólagos késésért (miután a külföldi portyára sem vitték el) ki­zártak a keretből. Hogy büntetése mennyire jogos, mennyire nem , nem nekünk hivatott eldönteni, de eltávolítása nem éppen a legjob­ban befolyásolja a jelenleg hát­védgondokkal küzdő válogatott szereplését. Szombaton és vasár­nap érződött: Papp Tibornak ige­nis a válogatottban a helye! Más változás — az előző évhez viszo­nyítva — nem történt a keretben. A múlt hétvégi ellenfél, a jugosz­láv válogatott sem változott sokat az elmúlt VB óta. Az aránylag fi­atal csapatnak ezidáig még egy­szer sem sikerült legyőznie váloga­tottunkat. Két döntetlen, egy ro­mán győzelem (mindhárom mérkő­zést Jugoszláviában játszották) — az évi mérleg, ami újabb két ro­mán győzelemmel gyarapodott. Az első mérkőzés első harmadában még nehezen lehetett volna meg­mondani, melyik csapat erősebb. A jugoszlávok a támadóharmadig egyéni akciókkal tűntek ki, míg a mieink egész pályát átfogó adoga­­tásos módszerrel próbálkoztak. A vendégek lőtték az első gólt és 3—2-ig szoros harcot vívott a két csapat. A harmadik harmadban aztán válogatottunk öt perc alatt bebiztosította magát, s az ellenfél már csak szépíteni tudott. Góllö­­vők: Basa (15. perc), Pană (17. perc), Ioniţă (21. és 46. p.), Kala­már (44. p.) Sgîncă (48. p.), illet­ve Renaud (7. és 49 p.), és Fele (36. p.). A vasárnapi visszavágó már ke­vésbé volt látványos. A két válo­gatott sokszor bemutatta, hogy kell nem válogatott szinten játsza­ni. Igaz, ebben közrejátszott a Pojána fölött dühöngő szélvihar is, ami kedvét szegte a játékosok­nak. Elmaradt a sok gól, annál több helyzetkihagyást, kapkodást láthattunk. Ugyanakkor megfigyel­hettünk egy érdekes szerepcserét válogatottunkban: az eddig leg­jobb sor — Szabó G., Bíró, Szabó Gy. — biztonságát fokozatosan a második sor — Pană, Florescu, Basa — veszi át, a szombat-vasár­napi találkozókon ők bizonyultak ütőképesebbnek. Góllövők: Pană (2. és 52. perc), és Szabó Gyula (50. perc), illetve Smolej (18. és 55. perc). A kettős találkozót kifo­gástalanul vezette a Wyclski Jan és Priminsky Zygmund (Lengyelor­szág) játékvezető páros. MORVAY ZOLTÁN W v ^­4 .-b­IL­M­SI ROMÁNIA — JUGOSZLÁVIA 6—3 (2—1, 1—1, 3—1) JUGOSZLÁVIA — ROMÁNIA 2—3 (1—1, 0—0, 1—2) Labdarúgás Ez történt az A-osztályban A 14 FORDULÓ EREDMÉ­NYEI: Steaua — Bakui Dina­mo 8—0 (2—0), Jiul — Crişul 2—1 (0—1), Rapid — Farul 1—0 (0—0), CFR — Craiova-i „Universitatea“ 0—0, ASA — Kolozsvári „Universitatea“ 0— 0, Steagul Roşu — UTA 1— 0 (0—0), F.C. Argeş — Pet­rolul 3—0 (1—0), Politehnica — Bukaresti Dinamo 3—0 (1—0). Kevés gól, de kemény küzdelem a bajnoki pontokért — ez jelle­mezte a 14. fordulót. Kivéve egyet­len mérkőzést. A Steaua—Bákai Dinamo találkozót, ahol nem ke­vesebb mint 8 gól született (a for­duló 19 góljából), s mind a bá­­kóiak hálójában! Ezen a fordulón sem maradt el a „mesterhármas": szerzője Tătaru ll­­a Steaua csa­tára, aki egyben átvette a góllövő lista vezetését is. Az öngólok sem maradtak el: a Petrolul és a Bu­karesti Dinamo egy-egy játékosa találta el saját csapata hálóját... Az eredmény alakulása szem­pontjából talán a Jiul—Crişul mér­kőzést kell elsősorban megemlíteni, ahol a bányászcsapat szurkolói 56 percen át elég szomorúan követ­ték az első félidőben a vendégek győzelmét ígérő mérkőzést. A Jiul­­nak csak nehezen sikerült egyen­lítenie, majd az 56. percben lőtt góllal, ,a maga javára fordítani a mérkőzés állását. A forduló legnagyobb meglepe­tése — a Steaua gólzáporos győ­zelmének méretein kívül — az eddigi „éllovas" Bukaresti Dinamo kategorikus iaşi-i veresége. .. A Dinamo sportklub labdarúgói úgy látszik rossz napot fogtak ki va­­­sárnap... A bákóiak nem keve­sebb, mint 5 helyet zuhantak a bajnoki táblázatban, bukaresti kol­legáik pedig az első helynek mond­tak búcsút... ... Az első helyre, egyelőre, a Rapidnak sikerült felküzdenie ma­gát a Farul ellen elért egygólos győzelmével. Ha vasárnapi játéka nem is emelkedett nagyon az át­lagos színvonal fölé, az őszi for­dulók során kétségtelenül a Rapid bizonyult a legkiegyensúlyozottabb csapatnak. A fenti sorrend azonban még változhat, hiszen szerdán, az el­maradt mérkőzések keretében nem kevesebb, mint hat csapat méri Az FC Argeş a Petrolul fölött aratott 3—0-ás megérdemelt győ­zelmével igyekezett helyreállítania otthon a „tekintélyét" az aradi 0—3-as „kisiklás" után... Brassó­ban az UTA egy félidőn át ellen­állt a vendéglátók támadásainak, de végül is fejet hajtott a hazai pálya előnye előtt... A két diák­csapatnak viszont sikerült ezúttal pontot szereznie idegenben, s még csak gólt se kellett lőniük érte: a kolozsváriak az ASA-val, a Craio­­va-iak pedig a CFR-vel szemben értek el gólnélküli döntetlent. Míg azonban Marosvásárhelyen a hely­beliek határozott fölénye ellenére született a döntetlen, Kolozsváron a CFR számíthatja szerencséjének, hogy a vendégek három esetben is csak a kapufát találták el a háló helyett... ELŐTT A BAJNOKSÁG KÖVETKEZŐ­ össze erejét é­s legtöbbjük épp az élcsoporthoz tartozik... PAPP DEZSŐ AZ UTOLSÓ ŐSZI FORDULÓ ÁLLÁSA A 1.Bukaresti Rapid 137 4 2 21—11 18 2.Bukaresti Dinamo 138 1 4 26—16 17 3. Craiova­ „U" 136 4 4 19—14 16 4.Jiul 147 2 5 20—18 16 5.Steagul Rosu 148 0 6 23—23 16 6.Steaua 136 3 4 36—19 15 7.FC Arges 136 3 4 27—17 15 8.UTA 146 2 6 18—21 14 9.Bókus Dinamo 145 4 5 19—24 14 10. Kolozsvári „U" 143 7 4 16—16 13 11.Farul 146 1 7 16—21 13 12.Petrolul 134 4 5 14—17 12 13. C.F.R 144 3 7 11—22 11 14.Politehnica 144 2 8 14—16 10 15.Crisul 144 2 8 19—29 10 16.ASA 143 2 9 11—268 Vászai úri VV-VI V *­­• az őszi forduló Az őszi forduló vasárnap lezaj­lott utolsó mérkőzésein, — amely­ből hatot a vendéglátók nyertek meg — az alábbi eredmények szü­lettek : Feketehalmi Dolorom — Brassói Traktor 2—1 (0—0), Brassói Kár­pátok — Sepsiszentgyörgyi Olt 2—1 (0—0), Régens Lendület — Fogarasi Kémia 1—2 (1—2), Vik­tóriavárosi Kémia — Marosvásár­helyi Medicina 3—0 (3—0), Med­­gyesi Vitrometán — Kiskapusi Va­sas 0—3. A megyénket képviselő csapatok találkozóiról az alábbiak­ban részletesebben beszámolunk. ( A VIII. CSOPORT TÁBLÁZATA AZ ŐSZI FORDULÓ VÉGÉN 1. Brassói Traktor 2. Fogarasi Kémia 3. Sepsiszentgyörgyi Olt 4. Feketehalmi Colorom 5. Székelyudvarhelyi Fások 6. Kiskapusi Vasas 7. Viktóriavárosi Kémia 8. Dicsőszentmártoni Chimica 9. Brassói Kárpátok 10. Zernyesti Torpedo 11. Balánbányai Bányász 12. Székelykeresztúri Egyesülés 13. Gyergyószentmiklósi Jövő 14. Régeni Lendület 15. Medgyesi Vitrometán 16. Marosvásárhelyi Medicina 15 11 1 15 11 1 15 10 1 15 10 1 15 10 0 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 7 7 7 5 5 5 5 5 4 3 1 3 3 4 4 5 6 7 8 6 7 8 8 8 39—6 23 34—13 23 38—15 21 31—17 21 43—21 20 28—21 16 15 14 22—21 25—21 15—18 14 21—20 13 17—25 12 17—33 12 11—36 12 9 17—41 9 16—32 11 11—45 10 9 5 Székelyudvarhelyi Fások — Székelykeresztúri Egyesülés 6-0 (3-0) Az elmúlt vasárnapi katasztrofá­lis 4—0-ás vereség után a szurko­lók szép játékot és lehetőleg elég­tételt kívántak és vártak kedvenc csapatuktól. Várakozásaikban nem is csalód­tak, mert az őszi idény talán leg­szebb mérkőzésén 6—0-ás ragyogó eredménnyel zárták a Fások játé­kosai a labdarúgó idényt. A két „örök ellenfél" a keresz­túri és az udvarhelyi csapat min­den találkozója küzdelmet, jó játé­kot, igazi labdarúgó csemegét szol­gáltatott. Ezúttal inkább a Fások játékosai tündököltek, a keresztúri fiúk inkább azt a benyomást kel­tették, mintha csak tisztes ered­mény elérésére törekednének. Így inkább küzdelem volt, igazi labda­rúgás nélkül. Mások — támadásokkal kezdődik a mérkőzés és már az első perc­ben szögletet harcolnak ki az ud­varhelyi játékosok. 4. perc: Egy messziről lőtt labda száll az Egyesülés kapuja felé. A síkos labdát a kapuvédő kiüti s a berobbanó Kristóf lövése a hálóba talál: 1—0! Tovább tart az udvarhelyi csapat fölénye, a keresztúriak ellentáma­dásai azonban mindig veszélye­sek. A helyzetek kihasználásával azonban adósak maradnak. A 19. percben László kapura tör. A védők a tizenhatoson belül csak szabálytalanság árán tudják a lab­dától elválasztani. A tizenegyes annyira nyilvánvaló, hogy a ke­resztúri fiúk nem is tiltakoznak, mikor a játékvezető a büntetőpont­ra mutat. László szalad a labdá­nak s a büntetőrúgást a jobb alsó sarokba helyezi: 2—0! Két-három perccel később a ke­resztúriak szépíthetnének: Fehér a levegőbe rúg, de az ajándék­­labdával a keresztúri csatárok nem tudnak mit kezdeni. Váltakozó irányú akciókkal telik el csaknem egy negyedóra. A 39. percben László kitör, átjátszik há­rom védőt s a szembe szaladó ka­pus fölött berúgja csapata harma­dik gólját. A második félidő elején három­szor is a szerencse menti meg csak az udvarhelyiek hálóját a góltól. A felesleges cselezések, adogatások a saját tizenhatos táján kis híján megbosszulják magukat. Mintegy tíz perc után feljön a Fások csapata s kezdetét veszi a mérkőzés legszebb tizenöt perce s egyben Széli Károly negyedórája. 60. perc: A László-testvérek ra­gyogó összjátéka után középre száll a beadás. Széli fejel­és... A 1 01 Három perccel később Széli kö­zépen tör kapura, a kapuvédő szembeszalad vele, s mellette „Pötyi“ úgy vágja a labdát a jobb alsó sarokba, hogy az a hálót át­szakítva a salakpályán túl áll meg. 5—01 A 73. percben Fehér pontosan az egyik keresztúri csatár lábára helyezi a labdát, alig néhány lé­pésnyire a tizenhatos vonalától, a megilletődött fiú azonban ponto­san Lukács ölébe rúgja a labdát. 80. perc: Széli egyedül tör előre a balszélen. A keresztúri kapuvédő kiszalad s lábbal tisztáz. László villámgyorsan végzi el a bedobást, mielőtt a keresztúri kapuvédő el­foglalhatta volna helyét, Széli kap­ja meg a labdát és nehéz szög­ből a mérkőzés legszebb gólját lövi a hosszú sarokba: 6—0! A megyei rangadó tehát olyan eredménnyel végződött, amilyenre húsz éve nem volt példa. Utoljára 1949-ben sikerült az udvarhelyi csapatnak ilyen kategorikus győ­zelmet aratnia a keresztúri tizen­egy felett. Máskor mindig szoros eredmény született. A vasárnapi játék alapján vi­szont az eredmény még ilyen a­­rányban is igazságos. B. I. il­lott! Az utolsó „szárazedzés“. Nemsokára jégen folytatják edzéseiket f­iata­ljaink ilf§§|§g. A gyergyószentmiklósi mérkőzés egyik mozzanata Gyergyószentmiklósi Jövő — Dicsőszentmártoni Chimica 1-0 (1 0) A C-osztályos bajnokság őszi utolsó fordulója nem nagyon ked­vezett a labdarúgóknak. A higany­szál 0 fok alatt volt, a pályát és a lelátót hótakaró borította. A fa­gyos, nehéz talajú pálya rányomta bélyegét a játék színvonalára. A mindenképpen győzni akaró gyergyói csapatnak több mint nyolchetes vágya vált valóra. Már az első percektől nagy len­dülettel kezdett a lövő, első nagy helyzetük a 12. percben volt. Far­kas lövését a dícsőiek kapuvédője csak nagy üggyel-bajral tudta ök­lözni, és a visszapattanó labdát Cojocaru duplázza, ami a kapufán csattan. Nyolc perccel később Málnás­ vágtat fel jobbszélen, a beívelt labdával egyidőben érkezett Fa'r-°' kas, aki ügyesen lekezelte a lab­dát, majd két-három lépés, után élesen a jobb sarokba továbbított: 1—0. A gól után a dicsői fiúk kezde­ményeztek többet, de támadásaik eredménytelenek voltak. A második félidő első részében kiegyensúlyozott volt a játék. Hol az egyik, hol a másik kapu előtt adódtak jobbnál­ jobb helyzetek. A mérkőzés hátralévő részében a vendégcsapat került fölénybe, ost­rom alá vették a Jövő kapuját, de a mindvégig kiváló formában lévő Faltán kapuvédő minden esetben magabiztosan hárított. A jó iramú, közepes színvonalú, sportszerű mérkőzésen a Jövő csa­pata megérdemelten győzött. Ami a közönséget illeti,­­többet is biztathatták volna kedvenc csa­patukat, de nem úgy mint egy-egy hangadó a sok közül, akik olykor megengedhetetlen szavakat kiál­tottak mind a saját, mind az el­­lenifutin já­tékosainak. •••*• NAGY P. ZOLTÁN Zernyesti Torpedo­ 1-0 Idegenben, második félidő vége­­felé kikapni, már szerencse kér­dése is. A Bányász múltheti, ha­zai pályán elszenvedett vereségét nehéz lenne megbocsátani, de va­sárnap igazán a véletlenen mú­lott, hogy sikerül-e hazahozni egy pontot vagy sem. Egyforma képességű csapatok­ról lévén szó érthető volt a mér­kőzés elején látott kapkodás, ide­ges, pontatlan játék. Mindkét csa­pat támadásokkal próbálkozott, a­­melyek hol egyik védelmen, hol a másikon törtek meg, értékesíteni egyikük sem tudott. A balánbá­­nyaiakat ráadásul egy kellemet­len epizód is zavarta. Grodsky a csapat egyik legjobb embere egy ártatlan párharcban lesérült és nem tudta folytatni a játékot. He­lyébe Páll állt be. A második fél­­időben Publik edző újabb cseré­vel igyekezett a csapat játékán jó­­ ­ Balánbányai Bányász (0-0) vívani, Román helyett Simont küld­te pályára. Közben a fagyos talaj felengedett s a csúszós, sáros pá­lya még jobban akadályozta a já­tékot. A Bányász részben ennek kö­szönheti vereségét: a zernyestiek szabadrúgást íveltek a kapu felé, a labda a sorfal mellett a jól he­lyezkedő Gocsman kapus kezét érintve csúszott újra a játékosok lába elé, s az egyik hazai csatár hálóba lőtte: 1—0. A vendégek az utolsó tíz percben teljes erővel tá­madtak, egyenlítésért küzdöttek, veszélyes lövésekkel árasztva el a Torpedó kapuját. A helybeliek vé­delme jól zárt, sikerült­ megállíta­­niuk a bajáni támadásokat. Így a Bányász az utolsó őszi forduló után is csak 12 ponttal maradt, bár a múlt év hasonló időszakához képest ez is haladást jelent. N. Z. A TÉLI SPORTOKÉRT Érdekes és sok hasznos követ­kezményt ígérő sportmegbeszélés­­re kaptunk meghívót a múlt hét végén. Ez a tanácskozás megyénk téli sportjáról — a megvitatott kö­zös tevékenységi terv és a számos értékes, felelősségtudattól áthatott hozzászólás, javaslat mellett — különös fényt kapott azáltal, hogy jelen volt minden érintett szerv képviselője, a testnevelési és sporttanácsoktól a kereskedelemig. És ott voltak a Szakszervezetek Központi Tanácsának és az Orszá­gos Testnevelési és­ Sporttanács­nak a küldöttei is. Mindazt, ami elhangzott nehéz lenne egy újságcikk keretében visszaadni, tallózzunk tehát ez al­kalommal a téli tervekből, addig is amíg a megoldandó problémák­ra súlyukhoz illően külön cikkek­ben térünk vissza. A már említett, az 1969-70-es téli sportszezonra vonatkozó tevé­kenységi terv átfogó képét adja az elkövetkező hónapok megyei sportéletének. Mindenekelőtt nagy figyelmet szentel az annyira fontos tömegalap megteremtésé­nek, továbbfejlesztésének. Ennek érdekében határozták el, hogy sítanfolyamokat szerveznek egyes helyi sportegyesületekben Csíksze­redában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maros­hévízen, ugyanakkor pedig a Csík­szeredai Gyermekotthonban, a gyergyószentmiklósi szakiskolában, a balánbányai szakiskolában és a maroshévízi Maros sportegyesület­ben ilyen tanfolyamokat indítanak a tanulóknak, különös figyelmet fordítva sífutók és ugrók képzésé­re. Jó ötlet, hasznos kezdeménye­zés, hogy a téli időszakban a tor­nateremmel amúgy sem rendelke­ző falusi iskolákban, ahol lehető­ség nyílik erre, a testnevelési órá­kon a téli sportok alapelemeivel ismerkedjenek a tanulók. Fontos feladatként szerepel a tervben a csíksomlyói, a gyergyó­­szentmiklósi 3-as kilométerkövi, a gyilkostói, a két maroshévízi sí­pálya felújítása, valamint egy új létesítése Borszéken. A helyi nép­tanácsok és a KISZ megyei bizott­sága segítségével rendbehozzák a futái és a tekerőpataki ugrósánco­kat. Több szánkópályát is létesíte­nek a megyében. Természetesen nem maradt ki a másik két fontos téli sportág, a jégkorong és a korcsolya sem. Hasonlóan a síhez itt is hangsúlyt kap az utánpótlás és ami ismét dicséretes, a figyelem nemcsak, a városok, de egyenlő mértékben fordul a tettrekészségüket bebizo­nyító községek felé is. Csíkdánfal­va, Csíkszentsimon, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyószár­­hegy, valamint több más községünk fiatal jégkorongozói is sokkal több segítséget kapnak, mint ed­dig. Egyrészt azáltal, hogy irányí­­tásra-edzésre az illetékesek felké­rik a veterán jégkorongozókat, ugyanakkor pedig az érintett szervek közös összefogással igye­keznek megoldani a felszerelési gondokat. Bíró-tanfolyam is indul decemberben. Lényegében hasonló tervek szü­lettek a gyors- és műkorcsolya utánpótlás biztosítása érdekében. És szó esik a pályákról is, hi­szen például a Csíkszeredai jég­sportolóknak jelenleg ez a leg­égetőbb gondja. Megnyugtató hí­rekkel szolgálhatunk: a Bányász sportkomplexumnál készen áll a jégkorongpálya és még kettő lesz­ a városban. A műjégpálya építke­zése során megrongálódott futó­pályát a régi közelében újraépí­tik, mintegy háromszáz méteres körrel. Hét községben jégkorong-, tizennyolcban pedig korcsolyapá­lya lesz az idén. Végezetül: erre a szezonra vár­ható mindhárom sportágban az utóbbi évek leggazdagabb ver­senynaptára. BARTONEK ISTVÁN

Next