Hargita, 1970. június (3. évfolyam, 126-150. szám)
1970-06-02 / 126. szám
A III. ÉVFOLYAM 126. (704.) SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nem AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1970. JÚNIUS 2, KEDD1 ARA 30 BANI A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának HATÁROZATA az állatok és állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről A szocialista mezőgazdaság megteremtésének, a növényi és állati termelés fokozásának folyamatában az állattenyésztés - mint fontos üzemág — állandóan fejlődött. Azoknak a pénzügyi erőfeszítéseknek az eredményeként, amelyeket az állam a mezőgazdaság műszakianyagi alapjának a megteremtésére és bővítésére tett, s dolgozó parasztságunk tevékenysége révén növekedett az állat- és baromfiállomány, fokozódott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek termelése. 1960-hoz viszonyítva, az állattenyésztési szektor globális termelése 1969-ben 32 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban a lakosság pénzjövedelmének növekedése, a dolgozók életszínvonalának emelkedése folytán szüntelenül növekedett az állati termékek fogyasztása. 1960-hoz viszonyítva, az elmúlt évben a szocialista kereskedelem által forgalomba hozott mennyiség húsból 38 százalékkal, húskészítményekből és húskonzervből 94 százalékkal, tejből 3,2-szeresen, túrófélékből 94 százalékkal, tojásból pedig 2,6-szeresen gyarapodott. Mindazonáltal, az eddigi eredmények még nem felelnek meg szocialista mezőgazdaságunk lehetőségeinek, a nemzetgazdaság szükségleteinek és a dolgozók állandóan növekvő fogyasztási igényeinek. Az ország lakosságának állandó növekedése, a dolgozók életszínvonalának és vásárlóerejének emelkedése állandóan fokozza a mezőgazdasági élelmicikkek - főleg a hús, a tej, a tojás - iránti keresletet, a termékek változatosságával és minőségével kapcsolatos igényeket. Éppen ezért a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít erre az üzemágra, szem előtt tartva az állattenyésztés szerepét mezőgazdaságunk belterjes és hatékony fejlesztésében, valamint a lakosság ellátásának további javításában. Az országunk nagy részét sújtó legutóbbi természeti csapás - mint ismeretes — rendkívül nagy anyagi károkat okozott, s elpusztult igen sok, közös tulajdonban és a parasztok személyes tulajdonában lévő állat. Az áradások ezenkívül nagy mennyiségű takarmányt, számos zootechnikai épületet, istállót stb. pusztítottak el, ami károsan hat ki az állattenyésztésre a természeti csapástól sújtott övezetekben. A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa Irányelvei fényében, a Központi Bizottság ez év márciusi plenáris ülésén jóváhagyta az állattenyésztés fejlesztésének és az állati termelés növelésének országos programját. Ez a program egész sor intézkedést tartalmaz az állattenyésztés műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű fejlesztésére, a termelés ipari típusú egységekben való központosítására és szakosítására, a takarmányalap bővítésére, az állatfajták javítására mind az állami, mind a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítására csupán a következő ötéves terv időszakában az állam körülbelül 20 milliárd lejt kitevő beruházási alapokat fog fordítani, vagyis négyszer annyit, mint az 1966-1970-es időszakban. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját jövedelmeikből jelentős alapokat fognak beruházni az állattenyésztési szektor fejlesztésére. E program megvalósítása ugyanakkor megköveteli az állatok és az állati termékek felvásárlási árának emelését és jobb kihasználását, valamint más intézkedések elfogadását a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségének ösztönzésére, hogy fedezzék a termelési költségeket és biztosítsák a megfelelő jövedelmezőséget elsősorban a szarvasmarhák, a fejőstehenek és a sertések tenyésztésében. Ily módon a termelőket jobban ösztönzik arra, hogy növeljék az állatállományt, nagyobb mennyiségű hústermelést és állati terméket érjenek el és leszállítsák azt az állami alapnak. Az állattenyésztés fejlesztésére és a termelők érdekeltségének fokozására irányuló program megvalósítása megteremti majd a feltételeket ahhoz, hogy 1975-ig - 1969-hez viszonyítva - húsból, tejből és tojásból megkétszereződjék a termelés és az állami alap, s így javuljon a lakosság ellátása, ugyanakkor pedig több exporttermék álljon rendelkezésre. Annak érdekében, hogy növekedjék a szocialista mezőgazdasági egységek, a nem szövetkezetesített övezetekbeli egyéni termelők és a szövetkezeti tagok érdekeltsége az állatállomány növelésében és az állatfajták minőségének javításában, a hús, a tej, a gyapjú és a tojás termelésének növelésében, hogy fokozottabban fejlődjön állattenyésztésünk, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa ELHATÁROZZÁK: 1. A termelőktől átvett termékek felvásárlási árát folyó év június 1-től kezdve bizonyos állatkategóriáknál és állati termékeknél a következőképpen emelik: - A SZARVASMARHÁKNÁL az állami alapnak szállított állatok felvásárlási árát, élősúlyban számítva, az I osztályú minőségnél kilogrammonként 1,70 lejjel, a II. osztályú minőségnél pedig 1,40 lejjel emelik valamennyi mezőgazdasági termelő számára; - A SERTÉSEKNÉL a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mtsz-tagok és egyéni termelők által szállított sertések felvásárlási árát élősúlyban számítva, kilogrammonként átlag 1 lejjel emelik. Az átlag keretében a 101-115 kilós élősúlyú hússertések felvásárlási árát kilogrammonként 1,50 lejjel emelik; A JUHTEJNÉL a felvásárlási árat literenként 0,50 lejjel emelik; A TEHÉNTEJNÉL a termelők arra való ösztönzésére, hogy nagyobb mennyiséget szállítsanak az állami alapnak, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az mtsz-tagok és az egyéni termelők által szállított tej árát a november 1 és április 30 közötti időszakban literenként 0,45 lejjel, a május 1 és október 30 közötti időszakban szállított mennyiség árát pedig literenként 0,10 lejjel emelik. Az állami mezőgazdasági vállalatoknál a felvásárlási árat a november 1 és április 30 közötti időszakban literenknél 0,25 lejjel és a május 1 és október 30 közötti időszakban 0,10 lejjel emelik. 2. - A téli és tavaszi időszakban szállított állatoknál továbbra is érvényben maradnak a jelenlegi ártöbbletek. 3. - A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az mtsz-tagok és az egyéni termelők, az állatok minőségétől és fajától függően, 300-500 lej jutalmat kapnak minden először borjadzó üszőért. 4. A domb- és hegyvidéki szövetkezeti tagok és egyéni termelők az államtól évenként az alábbi mennyiségben vásárolhatnak kukoricát: - 100 kiló kukoricát minden egyes tehénnek, amelytől szerződéses alapon 700—1 000 liter tejet szállítanak az államnak. - 150 kiló kukoricát minden egyes tehénnek, amelytől 1 000 liternél több tejet szállítanak. 5. A szerződésileg lekötött és az államnak szállítandó növendékmarhák és sertések számára a termelők továbbra is az érvényben lévő szabályok szerinti kukoricamenynyiséget kapják. 6. 1970-től kezdve, azok a szövetkezeti parasztok és egyéni termelők, akik növendékmarhák szállítására szerződést kötnek állami szocialista szervezetekkel vagy szövetkezetekkel, a szerződésben lekötött és leszállított borjak számával egyenlő számú tehén után mentesülnek az adó alól. 7. Az állattenyésztési szektor fejlesztési akciójának támogatása érdekében, mentesülnek az adók alól: - 1970. január 1-től az ipari típusú állattenyésztési és -hízlalási komplexumok és farmok építéséhez vagy a meglévők bővítéséhez szükséges anyagok, valamint azok a takarmányelőkészítő berendezések, amelyeket az állattenyésztés fejlesztésére és az állati termelés növelésére vonatkozó országos program keretében állítanak elő. 1970. június 1-től az állattenyésztési termelés folyamatához szükséges berendezések és gépek, amelyeket a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a szövetkezetközi társulásoknak szállítanak. 8. — A felvásárlási árak növeléséhez szükséges alapokat és a többi kijelölt ösztönzéseket részben állami jövedelmekből fogják biztosítani. Ezeknek az alapoknak egy bizonyos részét a kiskereskedelmi árak 1970. június 1-től történő emeléséből fogják fedezni, így például a marhahús kiskereskedelmi árának átlagos emelése kilónként 1,85 lej lesz, míg a sertéshúsnál kilónként 1,35 lej. Az áremeléseket főként a kiváló minőségű húsoknál és a húskülönlegességeknél fogják alkalmazni. A fogyasztásra szánt tej kiskereskedelmi ára literenként 0,20 lejjel emelkedik. Megfelelően emelik a húskészítmények és húskonzervek, valamint a tejtermékek kiskereskedelmi árát. A II. osztályú húsfajták, a szalonna, a zsír és az állati belső részek — a különlegességek kivételével -, valamint a levágott állatoktól származó melléktermékek kiskereskedelmi ára változatlan marad. Úgyszintén nem változik egyes húskészítmények és -konzervek, a vaj, a tejföl, a tejpor és a fagylalt kiskereskedelmi ára sem. 9. Az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek feladata teljes mértékben felhasználni a rendelkezésükre álló műszaki-anyagi alapot és erőforrásokat az állományok és az állati termelés gyarapítására, hogy minél több állatot és baromfit, egyre nagyobb mennyiségű tejet, gyapjút és tojást szállítsanak az állami alapnak. Ugyanakkor, a mezőgazdaság szocialista egységeinek meg kell tenniük az intézkedéseket az állattenyésztési termelés és munka jobb megszervezésére, az anyagi költségek csökkentésére és a munkatermelékenység emelésére, hogy ilyképpen biztosítsák valamennyi állat- és baromfitenyésztő farm és komplexum jövedelmező, hatékony tevékenységét. 10. Az Élelmiszeripari Minisztérium vállalatainak és a többi termelőegységeknek le kell szállítaniuk a piaci alap számára az állami tervben előirányzott hús- és tejtermék-mennyiséget, biztosítaniuk kell a keretvedelmi egységek ellátását, a tervben megszabott arányban, olcsóbb áruválasztékkal, állandó ellenőrzést kell gyakorolniuk a törvényes normákban előírt minőségi feltételek szigorú betartása fölött valamennyi terméknél, arra kell törekedniük, hogy állandóan csökkentsék a termelési költségeket. Ugyanakkor a Belkereskedelmi Minisztérium, a kereskedelmi egységek, az egész lakosság jó ellátása érdekében tegyék meg az intézkedéseket a termékek eladásának javítására, az árualap körültekintő területi elosztására, beleértve az olcsóbb áruválasztékot is. 11. Jelen határozat előírásának alkalmazása a Minisztertanács szabályozó rendelkezései útján történik. Az állati termékek felvásárlási árának e határozatban előirányzott emelésével, valamint a jutalmak nyújtásával, az adócsökkentésekkel és az adómentesítésekkel, dolgozó parasztságunk, az 1970. évi szinten számítva, körülbelül 850 millió lej többletjövedelemre tesz szert. Az új kiskereskedelmi eladási áraknak a jelen határozatban történt megállapításánál szem előtt tartották, hogy a dolgozóknak a jelenlegi ötéves tervben előirányzott nagyobb reálbérét ne érintse az intézkedés. Mint ismeretes, a párt és a kormány határozatai alapján az idén az összes nemzetgazdasági ágakban befejeződött az új bérezés- és fizetésemelési rendszer általánosításának akciója. Ezen az alapon, valamint a kisfizetések emelésére, a fizetési adók eltörlésére és csökkentésére vonatkozó legutóbbi intézkedések révén, az alkalmazottak évente több mint 12 milliárd lej pótjövedelmet biztosítottak. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa kifejezi azt a meggyőződését, hogy az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó országos program végrehajtása és a jelen határozatban a mezőgazdasági termelők érdekeltségének fokozására előirányzott intézkedések alkalmazása biztosítani fogja az állati termelés lényeges növekedését, s ily módon szüntelenül javulni fog a lakosság ellátása hússal, tejjel és más mezőgazdasági élelmiszertermékkel. VASÁRNAP A VÁRTÁN 5,8 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ TERMELÉS MEGYÉNK IPARI EGYSÉGEIBEN A rádió, a televízió, a sajtó naponta beszámol arról a lelkes, nagyarányú újjáteremtő munkáról, amelynek valamennyien tanúi s egyben résztvevői vagyunk. Naponta érkeznek hírek az árvíz sújtotta vállalatok, illetve részlegek üzembehelyezéséről. Naponta érkeznek hírek arról a nagyszerű összefogásról, amely egész tevékenységünk etikájából fakad. Munkaközösségek sietnek munkaközösségek segítségére, vendégcsoportok vesznek részt a helyreállítási munkálatokban, máshol a dolgozók nem elhanyagolható részt vállalnak az árvíz sújtotta testvérvállalatok tervfeladatainak teljesítéséből. Megyénk dolgozói is kitartó példamutatással állnak helyt ebben a hatalmas munkában. A 480 perc ésszerű kihasználása, a meghosszabbított műszakok jelentős ráadása, a munkásvasárnapok mozgósító sorozata bizonyítja mindazt, ami senki előtt sem szorul bizonyításra. A megpróbáltatások hónapjának utolsó napja is megyeszerte a munka lázában égett. Megyénkben a legnagyobb károkat a székelyudvarhelyi ipari egységekben okozta az árvíz. A municípium vállalatai, üzemei teljes kapacitással dolgoztak e vasárnapon. Az élelmiszeripari berendezéseket gyártó vállalat 690 alkalmazottja 300 ezer lej össztermelést, míg a Textilipari Kombinát egységeinek 3165 alkalmazottja több mint 1,3 millió lej értékű össztermelést valósított meg. Az élelmiszeripari berendezéseket gyártó vállalat, a Textilipari Kombinát egységei közül pedig a Készruhagyár gyakorlatilag be is hozta az árvíz okozta lemaradásokat, a Cérnagyár fiatal munkaközössége meg jelentős lépést tett az árvíz következményeinek felszámolásában. Megyénk több ipari egységében, beleértve a székelyudvarhelyi eredményeket is, 12 505 dolgozó állt a gépek mellé, vette kezébe a szerszámokat. Több mint 5,8 millió lej értékű össztermelés megvalósítását jelentették a pihenő napot is intenzíven kihasználó ipari egységeink dolgozói. A megyei Fakitermelő- és feldolgozó kombinát egységeiben 2054 dolgozó 1,2 millió lej, a helyiipari vállalatok 3650 dolgozója több mint 1,2 millió lej, a vajáni Bányaipari Kombinátnál 800 dolgozó 497 ezer lej, a megyei Élelmiszeripari Kombinát egységeiben 362 dolgozó 834 ezer lej, a Vlahicai Vasüzemeknél 195 alkalmazott 175 ezer lej értékű össztermelést valósított meg. (Folytatás a 2. oldalon) HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK 1 120 család kapott ismét lakást. Május 31-én a Balánbánya déli részén épülő harmadik zóna keretében 120 új lakrészt adtak át az igénylőknek. Jelen pillanatban további 240 lakrészt készítenek átadásra a balánbányai építőmunkások. 2 Szombaton, május 30-án újra megnyílt a Csíkszeredai meleg fürdő. Jelenleg folyamatban van a fürdő átadása a városgazdálkodási vállalat részére, amely biztosítja a fürdő egész évi nyitvatartását. 3 Vizsgaelőadás Balánbányán. Vasárnap, május 31-én a Bányaipari Kombinát szakszervezeti bizottsága által szervezett zongora iskola 32 tanulója vizsgaelőadást tartott a kombinát klubhelyiségében. A nagy népszerűségnek örvendő zongora iskola vezetője Debiczky Mihály, nyugdíjas zenetanár. Újabb előadás Madéfalván. Vasárnap este az újtusnádi művelődési otthon színjátszó csoportja mutatta be a madéfalvi Művelődési otthonban Szigligeti Ede LELENC című színművét. Az előadás bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották. _ Egyre nagyobb teret hódít az E xL előadott vers. Dr. György Eénes szavalóművészt nyolcvanhárom éves kora ellenére is gyakran látja viszont a pódiumon a verskedvelő közönség. Az elmúlt napokban Gyergyószentmiklóson és szülőfalujában, Kilyénfalván tartott önálló szavalóestet, amelyen a két világháború közti irodalom neves költőinek alkotásaiból adott elő. Tegnap, hétfőn délelőtt Szekeres Sándor és Ubornyi Mihály elvtársaknak, az RKP Hargita megyei bizottsága titkárainak, Simon András elvtársnak, a megyei néptanács alelnökének, a helyi lapok főszerkesztőinek, valamint a helyi párt- és állami szervek több képviselőjének jelenlétében megkezdődött a megyei lapok szerkesztőségi székházának építése. Ezúton is eredményes, sikeres munkát kívánunk az építőknek! HÍREK • ESEMÉNYEK HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK XPERC Milyen lesz az új piac Gyergyószentmiklóson ? Beszélgetés TÖRÖK ISTVÁNNAL, a gyergyószentmiklósi néptanács végrehajtó bizottságának alelnökével. Figyelemreméltó az a szorgalom, amellyel Gyergyószentmiklós lakossága hozzálátott városának építéséhez, szépítéséhez. Ebben a komoly, sok fáradságot és hozzáértést igénylő munkában jó példát mutat a városi néptanács vezetősége, aki sikeresen oldja meg szervezési feladatait. A Művelődési Ház és a bútorgyár építkezéseinek a megkezdésével párhuzamosan javaslatukra a város hozzálátott az új piac elkészítéséhez is. Ez a hír késztetett arra, hogy fölkeressük Török Istvánt, a városi néptanács végrehajtó bizottságának alelnökét, tájékoztasson arról, hogy milyen lesz az új létesítmény. — Arra gondoltunk, ha már csinálunk valamit, az legyen korszerű, elégítse ki viszonyaink között a legmagasabb igényeket is. Nem titok, hogy egy jó piac elengedhetetlen követelménye a város közellátásának. A Békény utcában építjük fel, mintegy 2600 négyzetméteren. Legfontosabb része egy 48 betonasztalos, aszfaltozott központ lesz az asztalok alatt áruraktárral. Ez 648 négyzetméter területet foglal el. A piac előterét parknak képezzük ki és a bejáratnál 100 személy- és tehergépkocsinak készítünk parkolóhelyet. A Meszes utca felőli részén még egy kis piacot létesítünk 12 betonasztallal, a tejtermékek számára. Ettől nem messze helyezkedik el az adminisztrációs épület. Itt lesznek a raktárak és két, fürdővel felszerelt háló a férfiak és a nők részére. Az eladó is szívesebben jön hozzánk, ha tudja, hogy kényelmes szállás, fürdőszoba várja, ugyebár. Helyet találtunk egy 7 kioszkos fedett árucsarnoknak is, ahol állandó kiállítási felületet biztosítunk az érdekelt termelőegységeknek. Az új piacon a helyi kereskedelmi vállalat egyelőre százezer tejes beruházással cukrászdát, büfét, edény- és ruhás üzletet rendez be. - Mikor lesz kész az új létesítmény? - Jó része még ebben az esztendőben. Az időpont természetesen attól is függ, hogy az érdekelt kereskedelmi és mezőgazdasági egységek mikorra végzik el vállalt feladataikat. Ami rajtunk múlik, azt megtesszük. Szárhegyi László Lapzártakor jelentik Június 1-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára lőtték fel a Szojuz-9 űrhajót. Az űrhajót Andrian Nyikolajev kozmonauta vezeti, társa Vitalij Szevasztyanov kozmonauta-mérnök. Az űrhajósok állapota jó. Hozzáláttak feladataik teljesítéséhez. I UGYANABBÓL AZ AKARATBÓL ÉS ENERGIÁBÓL ÉPÜL... — Gondolatok a Csíkszeredai kórház építőtelepén — Nincs nagyszerűbb tudat, mint a naponként óránként megújuló érzés, hogy kezünk munkája, értelmünk küzdelme nyomán növekszik, erősödik valami, ami szívünknek kedves. így vagyunk mi Csíkszeredával és nemcsak azok, akik évtizedekkel ezelőtt látták, tengődését, átélték flekkenszagú nagy kullogását a rohanó világ után, azokat az álmos napokat, amelyek jóformán nem hoztak semmi újat (hacsak nem számítjuk ide azt a lelkekben dúló nagy forrongást, ami a szárnyaszegett, megcsúfolt értelmet emésztette). És egyszer csak, mintha szárnyai nőttek volna ennek a városnak. Csöndes hajnali órákban az az érzése az embernek, hogy szinte hallani lehet növekedését, tapintani meggyorsult szívdobogását, érezni, hogyan teremt az idő és lendít itt mindent, ami a múlté, a század ritmusába, hogyan kényszeríti ki a nyakig sárosan, porosan lihegő, el-elmaradozó mából a finist a holnapért. Ezt érzem újra és, újra, mostmár a rusztikus elnevezésű Nagy Laci dombján, ahogy lenézek a megbontott nyugalmú, szimmetriájú városkára. Ott egy új negyed töri a városszéli harmóniát, amott egy palota emeli magasra a fejét, fönnebb iskola készül koronázni a magaslatot. Itt?... Az új kórház építésének a híre már nem újság. Az építésnek az a ritkán tapasztalt kimért fegyelme, minden lépés és mozdulat pontos kiszámítottsága és célszerűsége - ez viszont nagy élmény. Napokig vártuk az első kő lerakásának vagy az első évek leverésének ünnepélyes pillanatát. Aztán egyszer csak kijön ide az ember és meglepetésében majd felkiált: sziklakoponyájáig megnyírt hegyet lát maga előtt, a hatalmas főépület kiásott, sziklába robbantott alapjának a helyét, egy cigaretta elszívásnyi idő alatt összeácsolt deszkabordázatot a betonalapnak. Korszerű, fegyelmezett, sietség, kapkodás, nyüszkölés, kiabálás és mentegetőzés nélküti munkát, nőknek az a legnagyobb boszszúsága, hogy félórákon át nem jelentkezik a telefonközpont. Ez az első benyomások legfontosabbika, amikor a riporter fölöslegesnek, nevetségesnek tartja föltenni a kérdést, valóban elkészül-e határidőre, vagyis jövő év május elsejére, ez a modern építmény. A második gondolat, ami ezt akaratlanul is követi, az óhajé, hogy a megyei építkezési vállalat gyorsan és szégyenkezés nélkül küldjön el néhány szakembert, mérnököt ide Voiculescu Nicolae építészmérnökhöz tanulni. Ki kell használni azt a nagyszerű alkalmat, amit ennek a létesítménynek az építése kínál számunkra. Tehát jól túlvagyunk az első cövek földbeverésének ünnepélyes pillanatain. Illő és helyénvaló, hogy képzeletbeli pillantást vessünk Csíkszereda újabb büszkeségére: összesen 658 ágyat helyeznek el az új megyei kórházban. 204 ágyat kap a belgyógyászat, 123-at a sebészet, 113-at a gyermekgyógyászat, 83-at a szülészet, 33-at a nőgyógyászat, 84-et az újszülöttek osztálya, 15-öt az intezív kezelőrészleg és 4-et a sürgősségi osztály. A szalonokat 2—4—6 és 8 ágyasra tervezték a betegségek súlyossága szerint, a berendezést pedig a lehető legmodernebbnek. A kórház tulajdonképpen három részből áll. Az öt emeletes kórházi épületből, amely a városra néz és a létesítmény homlokzatát képezi. (Ne mulasszuk el megjegyezni, hogy a poliklinika más helyen lesz, hogy ezzel is elkerüljék a zsúfoltságot, nyugodt körülményeket teremtsenek az elmélyült munkának). A második része a kórháznak az úgynevezett diagnózisrészleg. Ez egy két emeletes nagykiterjedésű épület, ahol a vizsgálóműszereket, műtőket, laboratóriumokat helyezik el. És végül a harmadik részben, egy egyemeletes téglaalakú épületben lesz a kórház technikai központja, kiegészítő részlege. A szocialista állam 34 millió lejt áldoz az új létesítmény felépítésére. .. .Épül tehát, ugyanabból az energiából, akaratból és hitből, amely ezt az országot, annak részecskéjét, Csíkszeredát is e kor színvonalára emeli, ritmusához igazítja. Zöld Lajos ////////////////////////////////////////////////////////////////////|