Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Vállalataink újabb munkasikerekkel kö­szöntik pártunk meg­alakulásának 50­ év­ fordulóját Határidő előtt végeznek a tavaszi teendőkkel A Csíkszeredai Állami Mezőgazdasági Vállalat dolgozói a Román Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy a tervezett 500 hektár burgonyát április 25-ig elültetik és ugyanakkor végeznek az első sürgős­ségi szakaszba tartozó növények vetésével is. Április 20-ig földbe kerültek: 480 ha-on a burgonya, 277 ha-on az árpa, 145 ha-on a zab, 494 ha-on a takarmánynövé­nyek, 55 ha-on a len. Teljes ütemben folyik a talaj előkészítése a még hátra lévő növények vetése végett, köztük a 20 ha burgonya istálló trágyázása is, a szárhegyi farmon. Minden feltétel biztosított, hogy néhány nappal a vállalt, és több mint egy hónappal a tavalyi évhez viszonyított határidő előtt végezzenek a bur­gonya ültetésével és a többi növényféleségek vetésével. Több farm — a csíkszépvízi, a csíkszentsimoni, a székely­udvarhelyi állattenyésztési és gyümölcstermesztési, valamint a homoródszentpáli —április 20-án végzett a tavaszi mező­gazdasági munkálatokkal. A Csíki-medence burgonyatermesztő farmjain megkezd­ték a burgonya vakkapálását és rövidesen rátérnek a burgo­nya területek gyomok elleni vegyszeres kezelésére is. \ m­n \1971 AZ ÚJ INTÉZKEDÉSEK EREDMÉNYEKÉNT Növekszik a dol­gozók kezdemé­nyező készsége A szakszervezetek­­ országos kongresszusa után szükséges az, hogy a körvonalazott elvek alap­ján, a különböző munkahelyek sajátosságainak megfelelően va­lamennyi szakszervezeti bizottság és csoport tisztázza feladatait, ten­nivalóit. Kovács Géza, a szakszer­vezetek municípiumi tanácsának elnöke arról tájékoztatott, hogy a székelyudvarhelyi vállalatok és intézmények szakszervezeti aktí­vájával folytatott megbeszélések eredményeként egyre több szak­­szervezeti csoportba vetnek fel o­­lyan javaslatokat, amelyek a szakmai, társadalmi­ művelődési tevékenység megjavítását, a szak­­szervezetek szerepének növeke­dését, a dolgozók kezdeményezé­sének kibontakoztatását, a mun­kásdemokrácia erősödését szán­dékoznak elősegíteni. Valamennyi szakszervezeti bizottságnak ki kell dolgoznia saját alapszabály­zatát. A fakitermelő- és feldolgo­zó egység, az élelmiszeripari fel­szereléseket gyártó vállalat, a készruhagyár munkaközössége már aprólékosan tanulmányozza a szakszervezeti alapszabályzat összeállításának mikéntjét, konk­­retizálja az általános szövetség szervezeti szabályzatának tételeit. A csoportok gyűlésein felvetett kérdéseket, javaslatokat a bizott­ság összegezi. Több dolgozó javasolta például, hogy a havi csoportgyűlések je­lentéseit a csoportbürók és a rész­legvezetőség közösen állítsa össze, határozzák meg, hogy szóban vagy írásban terjesztik-e a tagság elé. A részlegvezetőség rendszeresen tájékoztassa a dolgozókat azoknak a kérdéseknek a megoldásáról, a­­melyeket a dolgozók a termeléssel, munkafeltételekkel kapcsolatosan tudomására hoztak. Szorosabbá kell tenni az alkalmazottak és a vállalatvezetőség kapcsolatát, idő­szaki találkozókat kell szervezni, amelyeken a szakszervezeti bizott­ság elnöke mellett részt vesz az igazgatóbizottság elnöke is , eze­ken a találkozókon beszéljék meg a termelési feladatokat, a mun­kafegyelem megjavításának leg­hatékonyabb módozatait. A szak­­szervezeti csoportok úgy vélik, feltétlenül helyet kell kapnia a bizottsági alapszabályzatban an­nak a tételnek, hogy a szakszer­vezeti bizottság képviseltesse ma­gát az elnökön keresztül az alkal­mazás és munkaszerződés-felbon­tás kérdésében .Olykor magát­­a szakszervezeti elnököt is eltávo­lítják a munkahelyéről, „levált­ják“ elnöki tisztségéből. Ebben döntsön a közgyűlés. A bizottság­nak legyen nagyobb szava a mun­ka és pihenés megszervezésében. Felmerültek más visszásságok felszámolását célzó javaslatok is. Bár a szakszervezeti bizottság fe­lel a művelődési- és sporttevé­kenységért a különböző vállala­tokban és intézményekben, feltét­lenül szükséges az ügyviteli veze­tőség támogatása. Téli időben pél­dául ne legyenek a klubok hitet­lenek. A szemléltető agitációs a­­nyag elkészítéséhez járuljon hoz­zá a vállalatvezetőség is, hiszen a termelés, a fegyelem, a nevelő­munka állandó javításáért első­sorban ő a felelős. A szakszer-Kiss Balázs (Folytatás a 2. oldalon) Mozdu­lt a végállomás Székelyudvarhely to­vábbra is megmaradt végállomásnak. De a végállomás megmozdult. Néhány nappal ezelőtt még tilalomtábla zárta el a sínpár útját a fa­kitermelő és - feldolgo­zó egység központi be­járata előtt. Ma már be­kanyarodik az anyag­térre, odáig, ahol az ex­port termékek számára az új lerakat, a gépko­csiszín emelkedett. Fejér Jenő igazgató­val járunk az egy da­rabig magában, majd kettéágazva szaladó sín­pár mentén. Iparvágány. Hossza 540 méter. Több mint fél kilométer — variálgatom magamban az egyszerű tényt s köz­ben arra gondolok, hogy lám, az a Segesvárról kiindult sínpár tovább nőtt mégis valamerre. Ha egy lépésnyivel is. — Az elmúlt év októ­berében vettük át a munkálatokat az erdő­­gépesítési válalattól — emlékezik Fejér igazga­tó, — de az iparvágány tervével már régóta foglalkozunk, még 1964- től. Mi természetesen az egység fejlődésével, a munkafeltételek javítá­sával, a ki- és berakó­­dási munkák meggyor­sításával törődünk el­sősorban, de tudjuk, ez a megvalósítás nagymér­tékben megkönnyíti a vasút dolgát, hiszen ál­tala kibővül a tolatási tér, kedvezőbb feltéte­leket biztosít a város többi vállalatai számá­ra a vasúti szállítás megoldásában. (Valamivel később csaknem ugyanezekkel a szavakkal vázolja a fakitermelő és -feldol­gozó egység ipari vasút­­jának jelentőségét Szé­kely Attila is, a vasút­állomás főnöke). 1971. április 16. Dél­előtt 9 óra 50 perc. Az egység dolgozói és a székelyudvarhelyi vasu­tasok bizonyára hosszú időre emlékezetükbe vé­sik ezt a dátumot. Ek­kor indult az első moz­dony öt bükkrönkkel megrakott kocsival az újonnan épített pályán. Nem volt ünnep, csak friss eredmény örömével teli hétköznap., — Maga a vasút csu­pán egy része annak a nagyszabású munkálat­nak, amelyek elvégzésé­re 4 millió lejt fordí­tunk. Beletartozik a rönktér és fűrészcsar­nok korszerűsítése, az új rakodótér, a bükktá­roló, a hulladékok gé­pesített kihordása és e­­gyebek. A rönktér (be­leértve a vasutat és a rakodót) máris másfél hektárral növekedett. De mindezekkel nem áll meg a fejlődés. Meg­kaptuk a zöldség- és gyümölcsértékesítő köz­pont épületét : egy ré­szébe műszaki raktárt rendeztünk be, másik részében lesz az étkez­de. Nemsokára hozzá­kezdünk az üzemi nap­köziotthon építéséhez. Foglalkoztat továbbá egy­­ préselt-lemez-rész­­leg létesítése is, hogy felhasználhassuk hely­ben a hulladékokat. Ol­csón biztosítani tudnánk a bútorgyár és a helyi­ipari vállalat PAL-szük­­ségletét. Körülbelül évi 5000 tonnás kapacitásra gondolunk... A fejlődés nem, nem áll meg. Az egyik kez­det (vagy folytatás ?) éppen az új ipari vasút megépítése. Balázs András a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 94. (979.) SZÁM 1971. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK ARA 3Ó BAM­ ORSZÁGOS HÍR­ÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI • Az idén Neamţ megyébe látogató turisták bizonyára ö­­römmel hallják, hogy a híres „Hanul Ancuţei“ negyven hellyel bővült, míg a braniştei kemping 50 hellyel. Piatra Neamţ környékén több eszte­­nát rendeztek be, s ezekben moldovai ételkülönegességeket szolgálnak fel. A fő útvonala­kon még 13 népművészeti és iparművészeti boltot létesíte­nek, s gondoskodnak róla, hogy a megye minden városában ál­landóan működjenek autójaví­tó és karbantartó műhelyek. • Az aradi központi vasút­állomáson használatba adtak egy aluljárót s ezzel nagyban tehermentesítették a peront. • A medgidiai mechanikai vállalatban megkezdte a ter­melést egy új osztály, amely kardántengelyeket gyárt mező­­gazdasági gépek számára. Az osztály évente 1000 tonna súly­ban 40 típusú kardántengelyt állít elő vetőgépek, szalmabá­lázó- és aratógépek, valamint más mezőgazdasági gépek szám Épül a Csíkszeredai turistaszálló hírek — események — hírek — események­ ­ A közelgő pártévforduló tiszteletére a tegnap szim­­poziont tartottak a székely­udvarhelyi művelődési házban. A jelenlevők A párt dicsőséges zász­laja alatt, hazánk sokoldalú fej­lődésének hitján a civilizáció egy­re magasabb csúcsai felé című e­­lőadást követték élénk figyelem­mel. 2 A legelőtakarítás hónapja. Megyeszerte április a lege­lőtakarítás és a községszé­pítés hónapja. A kápolnásfalviak a tervezett 250 hektárnyi legelő­terület jórészét már megtakarí­tották, ugyanakkor nem késleked­nek a faluszépítési munkákkal sem: javítják a sáncokat, járda­­építési munkákat végeznek.­­ Zetelaka asszonyaival, lá­nyaival találkoztak a Dol­gozó Nő szerkesztőségi tag­jai és Tamás Gáspár író. A jól si­került találkozón a résztvevők a szerkesztőségi munkáról, a hetilap és olvasói kapcsolatáról folytattak közvetlen hangú beszélgetést. Javítják a Csíkszentkirály— Csíkszentimrei Büdös-fürdő közötti utat. Az út, amely az erdőkitermelés elősegítése mel­lett népszerű turista útvonal is, a tél folyamán erősen megrongá­lódott. Most a Csíkszeredai Erdő­gépesítési és Szállítási Egység és a Geológiai Kutató Vállalat al­kalmazottai teszik újra használ­hatóvá. 4 Bichtoteca orășenească • G' ' A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT 1945 OKTÓBERI ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Még alig ült el a második vi­lágháború zaja, amikor 1945 ok­tóberében összeült a Román Kom­munista Párt Országos Konferen­ciája. Ez a konferencia pártunk és az egész ország életének egyik kiemelkedő eseménye, ugyanis mélyrehatóan elemezte a háború utáni Románia gazdasági, társa­dalmi és politikai helyzetét, a nemzetközi életben érvényesülő főbb tendenciákat, s ezekből ki­indulva meghatározta az ország fejlődésének alapelveit, a párt a­­zonnali feladatait, valamint ha­zánk fejlődése távlataival kapcso­latos általános tájékozódását. Amint az a konferencia doku­mentumaiból is kiviláglik, Romá­niában a háború utáni időszak legfontosabb feladatait a nemzet­­gazdaság minél gyorsabb ütemű helyreállítása, a demokrácia meg­szilárdítása, elmélyítése, a terme­lés növelése, az összes dolgozók életkörülményeinek a megjavítá­sa, a munkásosztály egységének, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetségének a megerősítése, a hazai kultúra to­vábbfejlesztése képezte. Az RKP KB politikai jelentése, melyet Gheorghe Gheorghiu-Dej terjesz­tett elő, mélyrehatóan elemezte a gazdasági, társadalmi és politikai élet alapvető tényezőit, feleleve­nítette annak a harcnak a fonto­sabb mozzanatait, amelyet a kom­munisták pártja vezette munkás­­osztály vívott, megalakulásától e­­gészen 1944 augusztus 23-ig. A je­lentés rámutatott arra, hogy a párt, a belpolitika és a nemzetkö­zi élet jellemző vonásaiból kiin­dulva, az 1944 augusztusi fegyve­res felkelés előtt és annak győzel­me után egyaránt, számos politi­kai csoportosulással lépett szövet­ségre, ami gyakorlatilag társadal­munk összes haladó erőinek ösz­­szefogását jelentette. Felelevení­tette ugyanakkor azokat a határo­zatokat és intézkedéseket, melyek eredményeképpen sikerült megte­remteni az RKP és az SzDP de­mokratikus erőinek a koalícióját. Ennek a koalíciónak, karöltve az Ekés Fronttal, a munkásszakszer­vezetekkel, a Kommunista Ifjúsá­­g­­i Szövetséggel, valamint a hozzá csatlakozott, Anton Alexandrescu vezette nemzeti-parasztpárti és a Gh. Tătărăscu vezette nemzeti­liberális párti csoportosulásokkal, sikerült megdöntenie a többsé­gükben reakciós kormányokat és hatalomra juttatnia az első forra­dalmi-demokratikus kormányt Romániában. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta, „ ... ma büszkén állíthatjuk, hogy e győzelem a parasztsággal, az értelmiséggel és a többi társadal­mi rétegekkel szövetkezett mun­kásosztályunk hősi harcának gyü­mölcse, annak az egyesült harc­nak az eredménye, amelyet a ro­mán, magyar, német és más nem­zetiségű dolgozók a Román Kom­munista Párt vezetésével vívtak... Rá kell mutatnunk, hogy egyidejű­leg más társadalmi kategóriák is — kisiparosok, kereskedők, hiva­talnokok, sőt, a nemzeti demokra­tikus burzsoázia egy része is — hozzájárult a március 6-i győze­lemhez.“ Ez, a társadalom összes haladó erőit összefogó munka, a tömegek megszervezéséért és mozgósításáért, a tömegekre gya­korolt politikai befolyás növelésé­ért kifejtett titáni tevékenység pedig korántsem volt nehézségek­től, hibáktól mentes. A pártve­zette dolgozó tömegeknek le kel­lett győzniük a belső és külső re­akciót, mely ellenséges magatar­tást tanúsított a demokratikus és antiimperialista erőkkel, majd pe­dig az 1945 március hatodikán hatalomra jutott, Dr. Petru Groza vezette kormánnyal szemben. Az antifeudális és antifasiszta harc feladatainak a megvalósítá­sa — a földreform törvényesítése és életbe léptetése, valamint a hitleri Németország fölött aratott győzelem, a népi erők offenzívája az 1945 március—október közötti vívmányok megszilárdításáért és fejlesztéséért, a kommunista párt — a Nemzeti Demokrata Arc­vonal vezető ereje — előtt felvetette a polgári-demokra­tikus forradalom kiteljesíté­se és a szocialista forradalom­ra való áttérés széles körű távlati programja kidolgozásával kapcso­latos feladatokat. Az Országos Konferenciát elő­készítő aktusokként zajlottak le a párt tartományi konferenciái, a­­melyek mélyrehatóan elemezték a helyi párttevékenység kérdéseit az új politikai feltételek közepet­te. A gazdasági élet helyreállítá­sával kapcsolatban, a marxi-leni­ai tanok szellemében hangsúlyoz­ták, hogy az alapvető láncszemet a szocialista iparosításnak, s en­nek keretében a nehézipar elsőd­leges fejlesztésének kell képeznie. A tartományi pártkonferenciák u­­gyanakkor tanúsították a párt­­szervezetek erősödését, tömegkap­csolataik és tömegbefolyásuk nö­vekedését is. Az RKP Országos Konferenciá­ja a párt, a kormány, az egész nép figyelmét a gazdasági harc kérdéseire összpontosította, hiszen ez képezte a népi demokratikus rendszer megszilárdítása döntő tényezőjét. A politikai harcban vereséget szenvedett reakció, a volt uralkodó osztályok, melyek kezében jelentős anyagi eszközök összpontosultak, mindent elkövet­tek azért, hogy gazdasági szem­pontból letörjék a demokratikus kormányt. Figyelembe véve a há­borús évek és a hitlerista uralom okozta leromlott gazdasági hely­zetet, az Országos Konferencián előterjesztett jelentés, valamint a vitákban résztvevők alaposan elő- Kovács Károly (Folytatás a 2. oldalon) Mai lapszámunkban • Kovács György 60 éves • A falu köz­ügyei • A zetelakiak álma (2. oldal) • Horizont • Jegyzet • Sport • Jogi tanácsadó (3. oldal) • Nemzetközi ese­mények (4. oldal) Pronoexpres Az 1971. április 21-i húzások nyerőszámai : I. húzás: 16 33 30 44 27 23 Nyereményalap : 1 808 883 lej. II. húzás : 1 24 43 21 28 Nyereményalap : 1 112 532 lej. Várjuk a­­ válaszát... Bizonyára olvasóink is jól emlékeznek azokra, a lapunk­ban közölt anyagokra, amelyekben a mezőgazdasági gépesí­tők felkészüléséről írtunk a tavasz kezdetén, meg arról, hogy az új szervezési intézkedések jelentős javulást hoznak mun­kájukban. Minden szép volt, egynéhány objektív nehézségtől eltekintve, minden normálisan történt. A gépjavítást is jól végezték és jól az átvételt is... Hogy mennyire sikeres és igaz volt a felkészülés, íme egy rövidített jegyzőkönyv-szöveg, amelyet a munkaügyi igazga­tóság munkavédelmi szakemberei készítettek, a milícia szer­veivel karöltve a március 22—25 között tartott ellenőrzések után.­ ­ „A fent említett időszakban a Hargita megyei mezőgazdasági gépesítési vállalat leltárában 969 traktor szerepelt. Ismerve az e­­lőbbi évektől a megye domborza­ti viszonyait, az illetékesek tettek ugyan egyes intézkedéseket a traktorok balesetmentes kabinok­kal való ellátására. Mégis jelen pillanatban 507 traktor nélkülözi, ezzel jelentősen növekedik a bal­esetveszély a dombos oldalakban. A fenti időszakban 254 traktort ellenőriztünk, amelyekről megál­lapítottuk, habár március elején végeztek rajtuk javításokat, ami alapján az átvevő bizottságok (résztvettek a MGV szervei is) kiadták a megfelelő minősítést, hogy csak 22,8 százalékban felel meg a minimális technikai köve­telményeknek, amelyek szerint részt vehetnek a mezőgazdasági munkálatokban. A legtöbb hiba a vezetőműveknél, a gumiabron­csoknál, a fék- és a világítóberen­dezések körül mutatkozott. Az ellenőrzött gépesítési állo­másoknál a következő a helyzet­­ •C­­o­rteos A fenti helyzetnek a következő okai vannak : 1. A traktorok technikai álla­potát felületesen ellenőrzik a MGV vezetőségei és a részlegek karbantartó mesterei. 2. A hiányosságok egy része az alkatrésszel való gyenge ellátás­nak tudható be, ugyanakkor a rossz karbantartás egyes alkatré­szek korai kopásához vezet. 3. A március elején történt át­vétel a legnagyobb felületesség­gel történt...“ A fenti jegyzőkönyvet azért tartottuk szükségesnek lekö­zölni, mert jelen pillanatban — most április közepén is — rengeteg panasz adódik a gépesítők, pontosabban a gépek munkáját illetően. Reméljük, hogy az illetékesek kimerítő választ fognak adni olvasóinknak az elkövetkezendő időszak­ban arra, hogyan fordulhattak elő, a fenti helyzethez hasonló visszásságok. Ferencz L. István eS ^ £ 15 -co 2 » ■2 44 £ g ~ O ‘O +-· TJC3 te0 s N C3 22 o· k is r£j* Keresztúr 48 32 15 Udvarhely 85 16 69 Csík 70 10 60 Gyergyó 51— 51 Legújabb sport JÉGKORONG ROMÁNIA KUPA Tegnap, négy jégkorongcsapat (Steaua, Dinamo, Dunărea és Lendület) részvételével megkez­dődtek a Románia Kupa küzdel­mei. Az első nap találkozóinak eredményei: DINAMO — LEN­DÜLET 4—1 (4—0, 0—1, 0—0). Góllövők: Mihăilescu, Axinte és Pană (2), illetve Basa. (Tudósítá­sunk a 3. oldalon), STEAUA — GALACI DUNAREA 6—2 (0—0, 2—1, 4—1). Góllövők: Stefanov, Varga, Gheorghiu (2), Scheau, Po­pa, illetve Curelaru és Trăuşan. Labdarúgás ROMÁNIA - JUGO­SZLÁVIA 1-0 (0-0) Tegnap, az újvidéki Vojvodina stadionban barátságos mérkőzé­sen találkozott a jugoszláv és a román labdarúgó válogatott. A mérkőzést Dembrovszky góljával (57. perc) hazánk labdarúgói nyer­­ték 1-0 arányban.

Next