Hargita, 1972. március (5. évfolyam, 50-77. szám)
1972-03-01 / 50. szám
A kommunista hazafiság a cselekvő hazafiság A szülőföld, a haza iránti ragaszkodás, annak szeretete az ember érzelemvilágának egyik legősibb, s egyben legnemesebb megnyilvánulása. A földkerekség legtöbb népe évtizedekben számolja az ősök szülőföld-szeretetének kezdetét; a bizonyítás, a tanúságtétel első jelzéseit. Igen, mert a betolakodók, az idegen fosztogatók ellen hosszú évszázadokon át kemény, kitartó harcot kellett folytatni, s csak azok a népek, néptöredékek vészelték át a történelem viharát, amelyek egységesebben és konokabbul tudtak ragaszkodni az apáról fiúra szállt féltett röghöz. Hazánk dolgozóinak hazafisága ugyancsak a történelem nagy viharai hősi átélésében gyökerezik. Évszázados harcot kellett vívni a betolakodók, az ország javait fosztogatók ellen, a függetlenség és a haza szabadságának megszerzéséért, az önálló állami lét megteremtéséért. A nép legjobbjai, a haladás gondolatának fáklyavivői, a legkiemelkedőbb történelmi személyiségek követendő példát mutatva, minden időben bátor helytállásra buzdították honfitársaikat, annak a tudatában, hogy eljön majd az az idő, amikor a dolgozók maguk veszik kezükbe az ország, a haza sorsát és saját akaratukból úgy irányítják majd, ahogyan azt érdekük megkívánja . A romániai kommunisták ennek a haladó és cselekvő hazafiságnak a magasabb szintű eszmei folytatói. Ennek örökébe léptek ők ezelőtt több mint 50 esztendővel, hogy jelenkorunk igényeinek és követelményeinek megfelelően bontakoztassák ki a dolgozó milliók igazi hazafiságának harci lobogóját, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a haza függetlenségének kivívásáért, országunk és népe szabad fejlődéséért a szocializmus és kommunizmus útján. A Román Kommunista Párt — amely nemzetiségre való tekintet nélkül soraiba tömörítette hazánk dolgozóinak legjobbjait — megalakulásának első napjaitól kezdve a leghaladottabb társadalmi eszmék jegyében és azoktól vezérelve következetes harcot indított az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetéséért, az emberhez méltó szabadságjogok biztosításáért, az ember méltóságának érvényre juttatásáért, a haza szabadságának, függetlenségének, szuverenitásának kivívásáért. Pártunk mindezt abból az alapvető, mély meggyőződésből tette, hogy az igazi hazafiság cselekvő hazafiságot jelent Az ország felszabadítása előtti időszakban a mi pártunk, a Román Kommunista Párt szolgálta a legkövetkezetesebben a haza általános érdekeit. A párt az illegalitás nehéz körülményei között is nagy tömegakciókat szervezett, mozgósította a munkásosztályt, nemzetiségi különbség nélkül a széles népi tömegeket a haza, a dolgozók igazi érdekeinek érvényre juttatásáért. A párt soraiból kerültek ki a legjobb hazafiak, a szó és a tett egységének megtestesítői, a haza ügyének, általános előrehaladásának megalkuvást nem ismerő harcosai. A kommunisták hazafisága nem üres frázisok, hanem a tettek, a cselekvés hazafisága volt és ez hatalmas erőt, tekintélyt kölcsönzött a pártnak. A szó és a tett dialektikus egysége, akárcsak a múltban, napjainkban is a kommunisták alapvető jellemvonása. Fáradságot nem ismerve, képességeink teljes latbavetésével tenni, cselekedni szabad, független hazánk fejlődéséért, a tervek teljesítéséért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért — ez napjaink kommunistáinak a legfőbb kötelessége, célkitűzése. Ennek a nemes feladatnak a kommunisták döntő többsége becsülettel eleget tesz. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára az ipari és építkezési vállalatok és fővállalatok vezetőinek országos értekezletén hangsúlyozta, a szocializmus építésének éveiben megváltozott országunk egész jellege, arculata ,,Tudjuk, milyen nagy erőfeszítéseket tettünk a szocializmus éveiben az ország szocialista iparosításáért. Az új társadalmi rend építésének egész időszakában a Román Kommunista Párt szilárdan érvényesítette a szocialista iparosítás politikáját, mint alapvető feltételét a múltból örökölt gazdasági elmaradás felszámolásának, a nemzeti vagyon növelésének, egész népünk magas életszínvonala megteremtésének. Ez a politika, amelyet a munkásosztály, az egész román nép magáévá tett és eltökélten valóra vált, alapjaiban megváltoztatta az ország arculatát“. Kötelességünk dolgozótársainkban tudatosítani mindazokat az eredményeket, történelmi jelentőségű változásokat, amelyeket pártunk bölcs irányításával és vezetésével az utóbbi évtizedekben elértünk, és a kommunistákra jellemző cselekvő hazafiság jegyében mozgósítani őket az újabb sikerekre, a haza függetlenségének további megszilárdítására, az ország gazdasági, társadalmi és művelődési életének sokoldalú és sokirányú fejlesztésére, felvi rágoztatására. _______________________________ Azon tűnődöm... miért nem szabad nekem néha fizetnem is, terep kiszállásaim alkalmával, miért nem engedik, hogy lepengessem azt a néhány lejt, amire fogyasztottam ? Miért kell nekem kötelezően potyáznom kávét, féldecit, levest, fröccsöt, töltelékes káposztát és tortaszeletet ? Ha a vidékünkre jellemző hagyományos vendégszeretet megannyi jeléről volna szó, talán rá se gondolnék, de mert megyei illetékességem minőségében fogják le a pénztárra után nyúló kezem, csak foglalkoztat a dolog. .. gyakori még az olyan eset, amikor a központi kiküldöttet a városi és községi szervek, a községieket a falvak elöljárói igyekeznek mosolygós arccal, de mindenképpen megakadályozni a fizetségnél.. . Na, de ne folytassuk tovább. .. Illetve mi történik a tanya küldötteivel. . . Ki állítja meg az ő fizetni akaró kezüket fogyasztás után ? A baj az, hogy egyesek azt hiszik, mindez kijár, dukál nekik, s magától értetődő természetességgel szemlélik a terülő asztalkámat... Pedig mennyivel emberibb, szocialista erkölcsiségünkhöz méltóbb lenne, ha mindenki kirakná a maga csecse-becséjét a közös asztalkára. Pláne,a még rendel is rá valamit az ember.. . Én pedig épp ezért azon tűnődöm, hogy borravalót inkább adok, de nem fogadok el. .. KOLOZSI MÁRTON VILÁG PROLETÁRJÁT, 'EGYESÜLJETEK'IV. ÉVFOLYAM 50 (1247.) SZÁM 1972. MÁRCIUS 1. SZERDA ARA 30 BAM Megkezdődött a lotrui vízierőmű gyűjtőtavának feltöltése Vasárnap fontos esemény történt a lotrui vízierőmű telepén: Vidránál elzárták a Lotrut és megkezdték a gyűjtőtó feltöltését. A rendkívül fontos műveletet Stefan Venter mester, a békési, az argeşi és a vaskapui építkezés egyik veteránja hajtotta végre. Miután a gyűjtőtó vize eléri a tervben megjelölt maximális szintet és felszerelik a csungeti erőtelepet, Mălaia település közelében a Lotru ismét visszatér medrébe. A vízierőmű építése hat évvel ezelőtt kezdődött. Az építők 2 200 000 köbméter követ, agyagot stb. építettek be a duzzasztógátba, a jelenlegi gát tövében negyedmillió köbméter földet és követ mozgattak meg, számos más hidrotechnikai munkát végeztek. A Lotru elzárása alkalmából ünnepséget tartottak. Az építők és szerelők munkaközösségét Petre Dănică, az RKP Vilcea megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke és Gheorghe Cocoş, helyettes villamosenergia-ipari miniszter üdvözölte. A jelenlévők, hatalmas lelkesedés légkörében, táviratot intéztek az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. (Agerpres) A szurkolók segítsék a szervezők munkáját Pénteken, az ünnepélyes megnyitó után, kezdetét veszi a várva-várt C osztályos jégkorongbajnokság Csíkszeredában. Ahhoz, hogy ez a bajnokság városunk hírnevét méltóan öregbítse, fontos, hogy a népes szurkolótábor segítse, megkönnyítse a szervezők munkáját. Éppen ezért már jó előre néhány fontos dologra szeretnék felhívni a bérlettulajdonosok figyelmét. Mindazok akik D, F, H, I valamint a Peluza I rendszámú bérlettel rendelkeznek kérjük, hogy a B-bejáratot (IF-villa melletti) használják. Az A, B, C rendszámú és a jégkorongozó gyerekek számára kiadott bérletek tulajdonosai az A-bejáratról (volt kórház felőli) közelíthetik meg a legkönnyebben helyeiket. A főbejáratot a bajnokság igazgatósága, hivatalos személyek, valamint újságírók használhatják. A Jégpalota hátsó bejárata csakis a játékosok számára van fenntartva. Kérjük a gyerekeket, hogy a palánk mellett a számukra elkészített tribünhöz a D és F szektorhoz vezető lépcsőfeljárót használják. Az A és B bejáróknál a tumultus elkerülése végett négynégy ajtó lesz nyitva, hogy a szurkolók minél hamarabb a tribünökre jussanak. A délben 12 órától kezdődő mérkőzésekre a 4-es, 6-os, 8-as, 10-es és 12-es számú jegyek érvényesek. A délután 17 órától kezdődő mérkőzésekre az 1, 2, 3, 5, 7, 9, 11, 13 számú jegyek. Kérjük a közönséget, hogy Csíkszereda jégkorong hagyományainak bizonyítékaként, mint igazi „szakemberek“ vegyenek részt a mérkőzéseken, és mindez tükröződjék a drukkolásban is. A füttyögtetés, szirénázás stb. ez alkalommal ugyan valósi nem vetne jó fényt a jégkorongsport itthoni kedvelőire. Az esetleges túlbuzgókat nem árt ha szomszédaik figyelmeztetik (különben is a bírói döntéseket nem lehet füttykoncerttel megváltoztatni). Vonatkozik mindez a fiatalabb szurkolókra, a mérkőzéseket végigdrukkoló jégkorongozó diákokra is, mutassák meg a palánk mellett is, hogy a jég szerelmesei minden szép akciót jutalmazzanak tapssal, sok járkálással ne zavarják a közönséget. Arra úgy vélem figyelmeztetnünk sem kell senkit, hogy a sportszerűtlenség netovábbja, ha közönség különböző tárgyakat bedobál a jégre. Mindezek mellett fontos előrebocsájtanunk azt is, hogy a mérkőzések idején a jégpalotában az eddigi hagyományoktól eltérően cigarettázni szigorúan tilos. E célra alkalmas helyiség a bejáróknál létesített két büfé, falatozó. A jégpálya készen áll, kitűnő a jég, a termet melegítik, az elő- csarnokot ízlésesen feldíszítették. Rend, tisztaság, szépség várja mindenütt a szurkolótábort. És izgalmas mérkőzések. Legyünk azon, hogy fegyelmezett, civilizált viselkedésünkkel még tovább fokozzuk a nagy esemény ünnepélyességét. FERENCZ JÁNOS, a megyei testnevelési és sporttanács elnöke Megérttésell első vendégein! A tegnap, február 29-én, déltájban megérkeztek megyeszékhelyünkre, a jégkorong világbajnokság C-csoportja küzdelmeinek színhelyére, az első vendégek: Olaszország és a Kínai NK jégkorongegyüttesei Többszáz lelkes rajongója a téli sportok királynőjének, gyűlt össze a város legimpozánsabb épületkomplexuma előtt, a jégpálya és a szálloda környékén, hogy jókívánságaikkal és a közmondásos vendégszeretettel köszöntsék a déli Olaszhon és a távoli Kína sportolóit. A két sportegyüttest szállító autóbusz a jövő reménységei, a megyeszékhely legfiatalabb jégkorongozóinak sorfala között futott be az új szálloda elé. Magyar és román népviseletbe öltözött lányok friss kürtöskalácsot (a csíktaplocai mtsz sportegyesületének ajándéka) és fenyővizet kínáltak a hosszú utat megtett vendégeknek. A fogadásnak ünnepélyes hangulatot adott a vendégeket köszöntő városi és megyei vezetők jelenléte, akik néhány keresetlen és közvetlen üdvözlő szóval kívántak a két együttesnek kellemes itt tartózkodást és sok sikert a vetélkedőn. hírek — események — hírek— események 1 Újabb autóbuszmegállókat építenek Székelyudvarhelyen. A napokban adták át a használatnak a cérnagyár előtti fedett autóbuszmegállót. 2 Új üzlet Csíkszeredában az egészségügyi felszereléseket árusító kereskedelmi egység, amely a régi edénybolt helyén nyílt meg A sokaság fia címmel emlékezett Váci Mihályra, a Csíkszereda 1-es számú líceum irodalmi színpada a szaktanács dísztermében tartott irodalmi estjén. A régi útvonalon — tehát a Lenin úton át — közlekednek Csíkszeredában az 1-es autóbuszjárat autóbuszai, mivel a Virág utca kanalizálás miatt lezárt része megnyílt. Székelyderzsen megtartották a tanulók hagyományos karneválját. Ugyancsak a székelyderzsi művelődési otthon volt a színhelye Kányád és Derzs kultúrcsoportjai vetélkedőjének. A derzsi nőbizottság ez alkalommal kiállításon mutatta be a község gazdag népművészetét. Betörtek a zsögödi iskolába Keresztes András 16 és és Tankó Béla 15 éves tanulók. A VII-es, illetve IV-es(!), fiatalemberek az iskola raktárában ideiglenesen letétbe helyezett bort dézsmálták meg- így csillapítani a tudásszomjat! 3 4 A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége II. kongresszusának határozata A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének 1972. február 21 és 23 között összeült II. kongresszusa magas fokú felelősségtudattal megvitatta a mezőgazdasági szövetkezeteknek és a szövetkezeti szövetségeknek a Román Kommunista Párt X. kongresszusán hozott határozatok megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységét, és — a pártvezetőség útmutatásainak fényében — az intézkedések komplexumát jelölte ki, hogy biztosítsa a jelenlegi ötéves terv előirányzataiból a szövetkezeti mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítését, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti fejlődését. Az egész parasztság nevében, a kongresszus kinyilvánítja, hogy maradéktalanul magáévá teszi pártunk és államunk mélységesen tudományos, marxista-leninista bel- és külpolitikáját; pártunk és államunk ugyanis azonosítja magát az egész nép törekvéseivel és óhajaival, biztosítja a haza felemelkedését a haladás és a szocialista civilizáció újabb csúcsaira, Románia tekintélyének további növekedését a világ népeinek sorában. A kongresszus nagyra értékeli azokat a sikereket, amelyeket a szocialista építés éveiben értünk el az iparnak — gazdaságunk vezető ágának — fejlesztésében, a mezőgazdaság korszerűsítésében, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában, a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében. Ezek az eredmények, amelyek alapjaiban megváltoztatták az ország gazdasági és társadalmi életét, a társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség által kifejtett hatalmas méretű építő tevékenységnek a gyümölcsei, annak az elhatározásnak a gyümölcsei, amellyel az egész nép — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — megbonthatatlan egységben megvalósítják a Román Kommunista Pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére irányuló politikáját. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a mezőgazdaság, s ezen belül a szövetkezeti mezőgazdaság jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista Románia gyors ütemben, haladjon a sokoldalú fejlődés útján. Pártunk bölcs politikájának s az államtól kapott állandó segítségnek köszönhetően a szövetkezetesítés befejezése óta eltelt évtizedben a nagy szocialista-szövetkezeti mezőgazdasági tulajdon teljes egészében bebizonyította fölényét, azt, hogy biztosítani tudja a termelésnek és a parasztság jólétének állandó növelését, a mezőgazdaság egyre nagyobb hozzájárulását a román gazdaság fejlődéséhez. A kongresszus több mint 6000 résztvevője rendkívüli megelégedéssel és hatalmas lelkesedéssel fogadta Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnökének a kongresszuson elhangzott beszédét, amely átfogó és mélyreható tudományos elemzése a mezőgazdaság jelenlegi stádiumának és távlati fejlődési lehetőségeinek. A kongresszus teljes egészében jóváhagyja az expozét, amelyet az egész parasztság, a szövetkezeti szövetségek átfogó munkaprogramjának és értékes útmutatónak tekint az RKP X. kongresszusán kijelölt célok sikeres eléréséhez. A szövetkezeti szövetségek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőtanácsai, az egész parasztság, a szántóföldek összes dolgozói a jövőben mindent megtesznek azoknak az útmutatásoknak a tántoríthatatlan megvalósításáért, amelyeket e beszéd, valamint az a beszéd tartalmaz. a(Folytatás a 3. oldalon) Műkedvelők seregszemléje Nagy hagyományú megyénkben a műkedvelő élet. Erős és népes tömegeket vonz. Látszott ez a vasárnapi vetélkedőn is, amikor a megyeszékhely művelődési házának nagytermében, Székelyudvarhely és Csíkszereda műkedvelő együttesei mérték össze erejüket. Látványos és szép seregszemle volt, bár néhány olyan jelenségre is felfigyelhettünk, amely károsan befolyásolja megyénk műkedvelő életét. Először is a táncszámok túltengése, amely tetszik ugyan a közönségnek, de nemegyszer a többi közművelődési tevékenység rovására megy. A Csíkszeredai művelődési ház például három táncszámmal rukkolt elő, de hiányoztak a népdalénekesek, önálló zenekari bemutatkozások. Udvarhely műkedvelői változatos műsorösszeállítással szerepeltek, de a színvonal általában a megszokott amatőrátlag alatt maradt. Mert például a sóvidéki táncszvit előadása ragyogó volt, de a kis kamarazenekar Mozarttolmácsolása bőven hagyott kívánni valót maga után. Erőltetett volt az agitációs művészbrigád szereplése is. Egyáltalán nem tűnt ki, hogy konkrétan miről is van szó: a mondandó beleveszett az általánosságokba. Homlokegyenest ellenkező felfogást képviselt a Csíkszeredai agitációs brigád. Egyébként jól megszerkesztett műsoruk nemegyszer már-már kabaréjelleget öltött, amitől a jövőben óvakodni kell. Meglepetésünkre a vetélkedőn az udvarhelyi vegyeskar és férfikórus a vártnál rosszabbul szerepelt. A Csíkszereda kórusnak (képünkön) is sokat kell még tenni, hogy összeforrott, felkészült együttes legyen. Programjuk kétségtelenül gazdagabb volt versenytársaikénál, de még több gondot fordíthatnának a népdaléneklésre. A seregszemle csúcspontja minden bizonnyal a táncparádé volt. Az előadott táncszámok messze felülmúlták a többi műsorszámot. A már említett sóvidéki páros (képünkön), vagy a felcsíki tánc megérdemelt sikert aratott. Nagyszerű, képzett és lelkes táncosai vannak mindkét művelődési háznak. A vetélkedőt záró homoródmenti Este a fonóban pedig a szeredai táncosoktól olyan teljesítmény volt, amilyet csak igen ritkán látni műkedvelő együttestől. Szólni szeretnénk a vetélkedő megszervezéséről is. Silány volt. Zsúfolásig megtelt ugyan a terem, de a közönség lármája nemegyszer elnyomta a színpadon szereplők hangját. Egyesek minden akadály nélkül sétafikáltak a teremben, hangosan beszélgettek. Az ajtók tárva-nyitva, az jött be, aki akart, hegyén-hátán az emberek, pöttömnyi gyerekek futkároztak a széksorok között, éktelen lármát csapva. Az ingyenes előadásoknak ez lenne a sorsa ? Nem hinném. A jó szervezés csak a hivatásos művészetnek előjoga ? A népdalénekes hangját elnyomja a lárma, a szavalatnak csak minden második sorát lehetett hallani. Mikrofon nem volt. Legalábbis az előadás első részében nem., Sehol teremfelvigyázót nem láttunk, egyáltalán: mindenki azt csinált, amit akart. Miért nem lehet az ilyen előadások során is lezárni kezdéskor az ajtókat ? Tanulhatott volna a rendezőbizottság lelkesedést, lelkiismeretességet a műkedvelőktől. Mert az említett hiányosságok ellenére is ők derekasan megálltáig a helyüket! BERECZKI KÁROLY Olvasóink figyelmébe ! Tekintettel a márciusban Csíkszeredában sorra kerülő jégkorong világbajnokság nagy érdeklődéssel várt eseményeire, amelyekről lapunk részletesen beszámol — A MÁRCIUS HAVI ELŐFIZETÉSESEK HATÁRIDEJÉT 3-IG MEGHOSSZABBÍTOTTUK ff gjj ll.il — Ez történt a nagyvilágban Megkezdte munkáját a leszerelési ENSZ-bizottság 18. ülésszaka Kedden Genfben megkezdte munkáját a leszerelési ENSZ-bizottság értekezletének 18. ülésszaka. Az ülést, amely az 545. a bizottság megalakulása, 1962 márciusa óta, Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. A France Presse jelentése szerint az ENSZ-főtitkár szorgalmazta az összes nukleáris kísérletek betiltását, a föld alatti kísérletek megtiltására vonatkozó szerződés megkötését, s azt, hogy minőségileg csökkentsék a nukleáris fegyverkezést, lévén, hogy a mennyiségi csökkentés a nukleáris fegyverek esetében elégtelen. Kurt Waldheim másrészt hangsúlyozta, hogy sürgősen haladást kell elérni a fegyverkezés feletti regionális ellenőrzés és az európai leszerelés útján, minthogy Európában a a legpusztítóbb modern fegyverek vannak felhalmozva. Az ülésen beszédet mondott még a Szovjetunió, az USA, Japán és Mexikó képviselője. Utrechtben megnyílt a 38. tavaszi nemzetközi vásár, amelyen közfogyasztási javakat mutatnak be. Románia a vásáron pavilonnal szerepel, s konfekciót, kötöttárut, kézműipari termékeket, szőnyegeket, cipőt, fonott-, üveg- és kerámiatárgyakat állít ki nagy változatosságban. A hivatalos megnyitón jelen volt George Elian, Románia hollandiai nagykövete és a nagykövetség más tagjai. A román termékek már az első nap nagy sikert arattak a szakemberek és a látogatók körében. Véget ért a latin-amerikai olajmunkások első értekezlete Caracasban befejeződött a latin-amerikai olajbányászok első értekezlete. A részvevők a viták során és az értekezlet dokumentumaiban egyaránt egységre szólítottak a munkásság jogainak megvédéséért, a külföldi olajtársaságok latinamerikai monopóltiralma ellen. Az értekezlet erélyesen elítélte a külföldi társaságokat, főleg az észak-amerikai társaságokat, mert szabotálják a független és szuverén politikára törekvő kormányoknak a nemzeti kincsek visszaszerzéséért tett erőfeszítéseit.