Hargita, 1972. május (5. évfolyam, 104-128. szám)

1972-05-14 / 114. szám

A félévi 47 százalékos megvalósítás érdekében FOKOZNI KELL A BERUHÁZÁSI MUNKÁZATOK ÜTEMÉT Nemrégiben a municipiumi pártbizottság kezdeményezésére ismét összeültek az ipari válla­latok, az építkezési-szerelési egy­ségek és a beruházási bank il­letékes szakemberei, hogy meg­vitassák a beruházási munkála­tok menetét, perspektíváit. Az ilyen jellegű munkaülésekről csak az elismerés hangján szólhatunk, hisz kitűnő alkalmat nyújt egymás problémáinak, fe­ladatainak a megismerésére, il­letve a tevékenységek összehan­golására. Ugyanakkor konkrét lehetőség nyílik a kölcsönös se­gítségadás gyakorlati módozatai­nak megállapítására, azonnali in­tézkedések kidolgozására és el­fogadására. Egyébként a megbe­szélés alkalmával a vállalatok képviselői a munkaközösségek nevében hazafias munkavállalá­sokat tettek az építkezési mun­kálatok meggyorsítása érdeké­ben és kijelölték, melyik válla­lat dolgozói melyik létesítmény­nél és mikor fognak segédkezni. Ez évben a municipium terü­letén több millió lejes beruházásra kerül sor (ezenkí­vül) a székelyudvarhelyi helyi­­ipari vállalat jelentős beruházá­sokat eszközöl köröndi és szé­kelykeresztúri egységeiben, az építkezési-szerelési munkálatok értéke meghaladja a 34 millió lejt. Az év első négy hónapjá­ban az előirányzott építkezési­szerelési munkálatoknak 20,1 százaléka valósult meg. Viszony­lag kevés. Sajnos, néhány mun­kálat (amelyek közül egyesek átadása még ez évben esedékes) ilyen vagy olyan okok miatt nem indulhatott be, így például a fakitermelő és -feldolgozó egységnek a negyedik negyed­évben tömbházat kellene átad­nia rendeltetésének. Mind a megrendelő mind az építő (a megyei építkezési és szerelési vállalat) ter­vében szerepel a szóbanforgó objektum, 430 ezer lejnyi értékkel. Igen ám, van egy súlyos tervszerűsítési fogya­tékosság : a tömbház húsz lak­részes, de átadni csak tízet kell, s az összeg is csak ennyire vol­na elegendő. Egyetlen épületről lévén szó gyakorlatilag lehetet­len csak tíz lakrészt felépíteni. Mint Barra Pál, a beruházási bank helyi fiókjának igazgatója tájékoztatott, tárgyalások folytak a néptanács illetékes szerveivel, elvi megegyezés született is, de ez még nem elégséges a finan­szírozás megnyitásához. Egyéb­ként a kivitelezésre még a szer­ződés sincs megkötve, így egy másik fura helyzet állt elő: a bank az építőnek a kölcsönöket a tervében szereplő munkálatok értékének, függvényében folyó­sítja, s mert a munkálat nincs leszerződve, az építőnek előbb­­utóbb pénzügyi nehézségei tá­madhatnak. Szükségesnek tartot­tuk vázolni az említett létesít­mény körüli bonyodalmakat, mert ehhez hasonló jelenségeket megyénk más beruházási mun­kálatainál is tapasztaltunk. A fonákság felszámolásáért pedig mielőbb intézkedni kell, sürgő­sen rendezni kell a függőben lé­vő kérdéseket, mert ellenkező e­­setben körülményessé válhatik a tervek teljesítése, az átadási ha­táridők tiszteletben tartása. Jó­részt hasonló okok miatt napo­­lódott el a cérnagyár munkás­­otthona építkezésének megkez­dése is. A cérnagyár 115 férőhe­lyes otthon építésére kapott pénzt, de ugyanakkor a készru­hagyár is írásbeli ígéretet kapott hasonló otthon építésére. Ha ösz­­szeadnák a két összeget, na­gyobb, korszerűbb létesítményt hozhatnának létre, mint a kettő külön-külön. A két gyár külön­böző fővállalatokhoz tartozik, s talán a minisztérium dolga lett volna jobban egybehangolni a törekvéseket és idejében gon­doskodni a probléma érdemben történő megoldásáról. Most a HEGLER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) Azon tűnődöm... hogy mennyivel gyorsulna fel falvaink, városaink gazdasági és szellemi előrehaladása, ha minden egyes értelmiségi leg­alább annyival haladná túl szorosan vett szakmai felada­tait, mint például Szabó Jó­zsef udvarhely szentléleki és Antal László homoródszent­­mártoni állatorvosok. A két fiatalember szabadidejében fényképezőgépet vett a ke­zébe és éles szemmel, nagy türelemmel, elmélyült tárgyi ismerettel olyan ritka pilla­natait örökítette meg a ter­mészet és az ember viszo­nyának, amelyek a fényképet szemlélőnek is maradandó él­ményt jelentenek. Beszédes állatportrék, tájak, virágok szerepelnek még ebben a gyűjteményben. A két mű­vész, számos helyi és országos rendezvénynek a díjazottja, most Székelyudvarhelyen ál­lította ki munkáit — min­denkinek örömére és okulá­sára. A kiállítás, valószínű, ál­talános tetszést arat, az em­berek minden bizonnyal azt fogják mondani, hogy számos hasonlót is szívesen megnéz­nének. És éppen erről van szó. Vajon hány kiállítással lát­hatnánk, értékes helytörténe­ti dolgozattal olvashatnánk, múzeumi gyűjteménnyel szemlélhetnénk többet, ha mindannyian jó értelemben vett ambícióval a többet és nemesebbet akarás, a megis­merés alkotó szenvedélyétől áthatva csak parányival ten­nénk többet szakmai felada­tainkon túl szülőföldünkért, Hargita megyéért és természe­tesen önmagunkért is? Meny­­­­nyivel nőne meg szavunk á­­zsiója, ha mindannyian úgy gondolkodnánk, mint sok-sok Hargita megyei értelmiségi­vel együtt ez a két fiatalem­ber? ... Munkálkodásban, fárado­zásban eltöltött mindennap­jainknak talán legnagyobb kérdése ez, amire lelkendező szavak helyett csak és csakis mindennapi szerény tettekkel, a világralátás, a világgal való együtthaladás nagy szenve­délyével válaszolhatni. Ebben pedig mindenkinek —, íme — szava van. SZÁRHEGYI LÁSZLÓ Ilii Ilii Jó, ha az ember rendben tartja portáját, a la­kónegyedet. S éppolyan jó, ha ugyanazt teszi a munkahelyen is. A Csíkszeredai Készruhagyár közössége sem feledkezik meg ez utóbbiról. A képen: fiatal lányok szépítik-rendezik a vállalat udvarán levő parkocskát. A héten Csíkszeredában tovább­ folytatódtak az A-osztályos jégkorongbajnokság Alcsoport­jának küzdelmei. A bajnokavatásra ma kerül sor. A tegnap zajlott le a selejtező az A-osztályba jutásért a Csíkszeredai Líceum és a Székelyud­varhelyi Küküllő között. A találkozó a Küküllő 4—1 (3—1, 0—0, 1—0) arányú győzelmével ért véget. Székelyudvarhely municipium iskolahálózata napról-napra je­lentékenyen bővül. Hírt adtunk már arról, hogy iskolamű­helyt építenek, tantermekkel bővítik a meglévőket szinte egységenként stb. A felvétel tanúsága szerint igen jól haladnak az új általá­nos iskola építési munkálatai. 1G PR OLE V 1 A* / 17, EG l £7 JETEK ’ TM AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 114. (1311.) SZÁM­­ 1972. MÁJUS 14. VASÁRNAPAI: 30 BANI A nagyüzemi termelési mód kialakulása, a zöldségtermelés­ben is megnyitotta a rohamos fellendülés korszakát hazánk­ban. Az elmúlt két évben, szá­mos igen fontos kormányhatáro­zat is e kérdésre irányította a figyelmet. E kormányhatározatok egy része a zöldségtermesztés nagyüzemi megszervezését, a la­kosság zöldségellátásának javí­tását célozza, ugyanakkor meg­szabja az értékesítés továbbfej­lesztésének tennivalóit is. A fenti célkitűzések megvaló­sításáért szerveztük meg me­gyénkben a hat zöldségtermesztési farmot, melyek mindössze egy­éves múlttal rendelkeznek. Azért, hogy az igazi célt elérjük, ezek a farmok szakosított, koncent­rált, magasfokon gépesített ü­­zemek kell hogy legyenek, ame­ aaraoMBanamBManMu Véleményünk zöldség ügyben Minőségi primőröket i­ lyek két-három zöldségfajon kí­vül biztosítani tudják megyénk zöldségellátását. A megszervezett farmokon el­sősorban azokat a zöldségféléket tervszerűsítettük, amelyeknek nagyüzemi, gépesített technoló­giája a leginkább megvalósult. Több ízben jeleztük, már az elmúlt években, hogy az az egészséges lendület, amely a gazdaságok részéről a farmok létesítésér­e való törekvésben megnyilvánult, az ezt követő i­­dőben megtorpant, sőt számos esetben visszalépés tapasztalha­tó. Pedig a székelykeresztúri zöldségfarm 1 500 000 lejt való­sított meg, vagyis minden ha területen 15 000 lejt. A spenótot, salátát és zöldhagymát 10 nap különbséggel forgalmazta az a­­radiakhoz viszonyítva. A korai burgonyával június 8-án jelen volt a piacon és ebben az év­ben sem marad le lényegesen. Ha valaha igen, akkor ma fokozottabb mértékben kerülnek előtérbe a minőségi fejlesztés követelményei. Ennek a fo­gyasztási igénynek farmjaink csak részben tudnak eleget ten­ni. Márpedig a zöldségtermesz­tés sokágú folyamatának végső mozzanata az előállított termék értékesítése kellene legyen. Igen­ám, de az érvényben levő szabvá­nyok ezt megtorpedózzák, mert kérdem én, hogy az 1,8 cm-es petrezselyemnek az íze­ miben különbözik az ennél kisebb át­mérőjű petrezselyemétől. És ezt vonatkoztathatjuk majd az összes zöldségfélékre. És ekkor kezdődik az örökös harc a ter­melő és értékesítő között. A ter­melő maradéktalan értékesítésre törekszik, hogy minél nagyobb jövedelmet valósítson meg. De az értékesítési szervek veszik a centimétert, mérik a súlyt és nagyon sok zöldségfélét vissza kell utasítani, így az elkészített grafikon hiába rögzíti a szállí­tandó zöldségfélék mennyiségét, mert ennek csak bizonyos há­nyada jut el a fogyasztóig. Gondolom, azzal mindenki tisztában van, hogy jelenleg a zöldségellátásban mutatkozó tor­zulás nem kizárólag a forgalom­ba hozatalnál jelentkezik, vagy annak körülményeiből adódik, hanem ez a termelés háttér ve­­tülete is, amely elsősorban a termelésnél kilátásba helyezett mennyiségi és minőségi javítás­ra irányuló intézkedések végre­hajtásával változhat meg. Megyénk természeti és gazda­sági adottságai kedvezőek a szántóföldi zöldségtermesztésre. Mint már több gazdaság ered­ményei is bizonyítják, jó ered­ményeket lehet elérni a tömeg­­zöldség-termesztésben. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy le kell mondani a primőr zöldségfélék termesztéséről. Régen óhajtott fogyasztói i­­gényt elégítenénk ki egy 5 ha-os üvegházzal Székelykeresztúron, akár az Állami Mezőgazdasági Vállalat, akár a termelőszövet­kezet keretében, vagy akár szö­vetkezve is. Erre igen kedvező feltételek vannak ami a fény és hőigényt illeti. Tehát a pri­mőrök termesztésére lehetőségek vannak és ezzel megoldhatnánk a korai primőrökből a megye szükségletét. Ami a nagyüzemi zöldségter­mesztést illeti, pillanatnyilag rész­ben kisüzemi módszerekkel fo­lyik a termelés. GYÖRFFY ISTVÁN a székelyudvarhelyi zöldség­es gyü­mölcsközpont vezetője KÖZLEMÉNY A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatásá­ról Románia Szocialista Köztársaságban Lapunk 4. oldalán HATÁROZAT A Román Népköztársaság kikiáltása 25. évfordulójának megünnepléséről Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehaj­tó Bárója, nemrég határozatot hozott arról, milyen akciókkal ünnepeljük meg a Román Nép­­köztársaság kikiáltásának 25. év­fordulóját, népünk szabadságért, demokráciáért, és társadalmi ha­ladásért vívott harcának e nagy győzelmét. A monarchia megdöntése és az egész államhatalomnak a pa­rasztsággal és a dolgozók többi kategóriáival szövetkezett mun­kásosztály általi átverése törté­nelmi fontosságú­­fordulat volt az ország életében, eszmény, ame­lyért a társadalom legelőrehala­­dottabb erői küzdöttek a Román Kommunista Párttal az élen. A Köztársaság kikiáltásával új, mi­nőségileg magasabb rendű sza­kasz kezdődött a román állam fejlődésében, a népi forradalom­nak, a nemzetünk történetében legdemokratikusabb kormányzási forma beiktatásának, a szocialis­ta forradalom megvalósítására való áttérésnek a folyamatában. A köztársaság kikiáltása óta el­telt 25 esztendő alatt a szocializ­mus véglegesen győzött Románi­ában; népünk életében megkez­dődött a leggyorsabb haladás korszaka, Románia a legdinami­kusabban fejlődő nemzetek sorá­ba került, méltó helyet vívott ki magának a világ népei között. E­­zekben az években hatalmas len­dülettel fejlődtek az ország ter­melőerői, a tudomány, a tech­nika, az oktatás és a kultúra, gyökeresen megváltoztak a nép életkörülményei, a dolgozók or­száguk igazi gazdáivá váltak, s egyre aktívabb résztvevőivé az államvezetésnek, s az ország jö­vőjére vonatkozó határozatok és intézkedések meghozatalának és végrehajtásának. Az eredmények meggyőzően bizonyítják a szocia­lista állam konstruktív szerepét, az államét, amely a Román Kommunista Párt tisztánlátó ve­zetésével a haza gazdasági, tár­sadalmi és szellemi felemelésének szolgálatába állította a dolgozó emberek egész tehetségét, ener­giáját és alkotó erejét. Országunk dolgozói — romá­nok, magyarok, németek, és más nemzetiségűek — alkotó lendü­lettel és odaadó munkával kö­szöntik a Köztársaság ünnepét, hogy valóra váltsák a X. párt­­kongresszuson a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megte­remtésére kidolgozott program nagyszerű célkitűzéseit és az RKP KB 1971. novemberi plenáris ülé­sén elfogadott programot a szo­cialista tudat fejlesztéséről és a társadalmi viszonyoknak a szo­cialista etika és méltányosság el­veire való helyezéséről. A köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját köszöntve, a párt-, tömeg- és társadalmi szer­vek és szervezetek, a Szocialista Egységfront keretében tömörült összes szervezetek és intézmé­nyek beható politikai-nevelő munkát fejtenek ki, arra mozgó­sítják a városi és falusi dolgozó­kat, hogy megvalósítsák az ez évi gazdasági, társadalmi-kulturális feladatokat és jól előkészítsék az 1973. évi terv megvalósításának feltételeit, egyre jobban haszno­sítsák népünk energiáját és nagy alkotó képességét a termelés és a termelési technika további fej­lesztése és korszerűsítése, a ter­mékek műszaki-gazdasági és mi­nőségi paramétereinek javítása, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása érde­kében. Az ipari és építkezési egy­ségekben működő párt-, szakszer­vezeti és KISZ-szervezetek meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak a termelőkapacitások, a nyersanyagok és segédanyagok, a munkaidő ésszerű kihasználásá­ra, a termelési költségek csök­kentésére és a munkatermelé­kenység emelésére, az új beruhá­zási objektumoknak határidőben és a tervezett paramétereknek megfelelő üzembehelyezésére, a szocialista mezőgazdasági egysé­gekben pedig a mezőgazdasági munkálatok idejében és megfele­lő minőségű elvégzésére, a talaj­javítási és állattenyésztésfejlesz­tési országos programok előírá­sainak megvalósítására. Az ebben az időszakban foly­tatandó egész politikai­ nevelő te­vékenység az RKP Országos Kon­ferenciája előkészítésének és a kongresszusi határozatok végre­hajtásának jegyében fog lezajla­ni. A művelődési házakban, klu­bokban, művelődési otthonokban, a vállalatokban, intézményekben, iskolákban és egyetemeken a Szocialista Egységfrontot alkotó szervezetek, a pártszervek veze­tésével folyó év novemberben és decemberben különböző kulturá­lis-nevelő és művészeti rendezvé­nyeket szerveznek, beszámolókat és szimpozionokat, találkozókat régi párt- és állami aktivistákkal, könyvkiállításokat, filmbemuta­tókat, előadásokat és hangverse­nyeket, s ismertetik a párt vezet­te román nép sikereit a gazda­ság, az oktatás, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, kiemelve azt a megbecsülést, amelynek Románia örvend a nemzetközi té­ren és azokat a ragyogó távlato­kat, amelyeket a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom meg­valósításának programja tár fel az összes dolgozók előtt orszá­gunkban. Az egész nevelő tevékenység a dolgozó tömegeknek a haza, a párt és a nép iránti szeretetét, a szocialista internacionalizmus, a román nép és az együttélő nemzeti­ségek dolgozói közötti testvéri ba­rátság ápolására és az RKP KB 1971. november 3—5-i plenáris ü­­lésén elfogadott kommunista, ne­velési program következetes al­kalmazására irányul. Az alkotási szövetségek támo­gatni fogják az alkotókat — ter­veiknek megfelelően —, hogy o­­lyan irodalmi, képzőművészeti, zenei és filmművészeti munkákat hozzanak létre, amelyek, tartal­muknál és művészi értéküknél fogva ábrázolják a román nép e sorsdöntő forradalmi akciójának fontosságát, s a köztársaság ki­kiáltásától eltelt 25 év alatt vég­bement lényeges gazdasági és társadalmi-kulturális átalakuláso­kat. 1972 decemberében megrende­zik a hazai dráma dekádját, s ennek során bemutatják a leg­reprezentatívabb jelenkori hazai színdarabokat és zenei alkotáso­kat. Ugyancsak a köztársaság ki­kiáltásának 25. évfordulója tisz­teletére decemberben megrende­zik a Bucureşti municípiumi fes­tészeti és szobrászati szalont. Ha­sonló kiállítások nyílnak meg a megyeszékhelyeken is. Román nyelven és az eg­yüttélő nemzetiségek nyelvén különböző munkák fognak megjelenni a haza és a Román Kommunista Párt történetéről, a román nép harci múltjáról és évezredes kul­túrájáról, Románia jelenkori tör­ténetének fontosabb eseményei­ről és az 1947. december 30-i tör­ténelmi fordulat jelentőségéről. 1972. december 1 és 10 között megrendezzük a Köztársaság ki­kiáltásának szentelt Könyvdeká­­dot. A Köztársaságot dicsőítjük jel­szó jegyében a műkedvelő együt­tesek különböző kulturális-művé­szeti rendezvényeket szentelnek az évfordulónak: fesztiválokat, versenyeket, seregszemléket, nép­­művészeti- és fényképkiállításo­kat stb. Decemberben megszervezzük az évi falusi filmfesztivált, vala­mint A román film seregszemlé­jét, amelynek keretében bemu­tatásra kerülnek a köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendő­ben alkotott legjobb dokumen­tum- és játékfilmek. Románia Szocialista Köztársa­ság negyedszázaddal a forra­dalmi átalakulásokért, az ország gazdasági és társadalmi-kulturá­lis felemeléséért folytatott harc után témával tudományos ülés­szakokra kerül sor. Románia Szocialista Köztársaság Történeti Múzeuma a Román Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Törté­neti Múzeumával és Románia Szocialista Köztársaság Szép­­művészeti Múzeumával karöltve ünnepi kiállításokat rendez a Román Népköztársaság kikiál­tásának 25. évfordulója tiszte­letére : Bucureşti, Iaşi, Kolozsvár, Temesvár, Constanţa, Nagyvárad, Marosvásárhely, Craiova, Brassó, Galaţi és Suceava municípium­­ban különkiállításokon mutatják majd be az elmúlt 25 év leg­jelentősebb muzeológiai eredmé­­ményeit. A szakszervezetek, az­­ ifjúsági és nőszervezetek, valamint a Szocialista Egységfrontban rész­vevő többi szervezet profiljuknak megfelelően, kulturális , nevelő akciókat szerveznek, szakmai versenyeket és más olyan akció­kat, amelyek hozzájárulnak a tömegek neveléséhez,, politikai ideológiai, kulturális és szakmai felkészültségének gyarapodásá­hoz. Az­ Országos Testnevelési­ és Sporttanács és helyi tanácsai, a klubok és egyesületek a tömeg- és társadalmi szervezetekkel e­­gyüttműködésben sportrendezvé­nyeket szentelnek az esemény­nek. A központi és helyi sajtó, a kulturális és irodalmi-művészeti folyóiratok, a rádió és a televí­zió az esemény kidombo­rítására sokoldalúan méltat­ja a Köztársaság megte­remtésének történelmi jelentő­ségét, és az­ új utat, amelyet ez az esemény a nép és az ország életében megnyitott. Anyagokat közölnek és közvetítenek a Köz­társaság kikiáltásának jelentősé­géről és a szocialista építés é­­veiben elért eredményekről. A határozat jelentős akciókat irányoz elő, hogy külföldön is je­lezze a Román Népköztársaság 25. évfordulóját. E célból a vi­lágnyelveken kiadják Nicolae Ceauşescu elvtárs munkáit és a külföldi kiadások megjelenése alkalmából akciókat szerveznek pártunk és államunk bel- és külpolitikájának népszerűsítésé­re. Munkák jelennek meg idegen nyelveken, amelyek bemutatják a szocializmus éveiben végbe­ment forradalmi átalakulásokat és eredményeket Románia gaz­dasági, társadalmi-politikai és kulturális életében. A külföld számára kiadott közlönyökben és a külföldnek szánt dokumen­tációs anyagokban ismertetjük az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben és a nemzet­gazdaság más ágaiban elért e­­redményeket, a társadalmi, és politikai élet vezetésének és megszervezésének tökéletesítését, a szocialista demokrácia kiszéle­sítését, a tudomány és a kultúra fejlődését, a tömegek életszínvo­nalának emelkedését, országunk bel- és külpolitikájának szerves egységét, a párt és a haza törté­netének mozzanatait. Dokumentációs, gazdasági, mű­vészeti, könyv- és fotomontázs ki­állításokat szervezünk külföldön, hogy szemléltessük országunk fejlődését a Köztársaság kikiál­tása utáni 25. esztendőben. Egyidej­űleg saj­tóértekezl­eteket, filmbemutatókat, kulturális este­ket és más akciókat szervezünk, hogy külföldön jobban megis­merjék országunkat, annak bél­és külpolitikáját ; elősegítjük és támogatjuk, hogy az illető országok sajtójában cikkek és hírek jelenjenek meg az évfor­duló eseményéről, különkiadvá­­nyokat jelentetünk meg. Népünk és hazánk e nagy e­­seményének megünneplésére a Nagy Nemzetgyűlés jubileumi ülésszakot tart, a megyei köz­pontokban pedig a néptanácsok ünnepi ülésszakokat rendeznek. „25 de ani de la proclamarea Republicii“ jubileumi érem jele­nik meg. Az évfordulónak szen­telt bélyegsorozatot adnak ki. Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága és a Szocialista Egy­ségfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója kifejezi meg­győződését, miszerint a kommu­nisták, az összes dolgozók min­dent megtesznek, hogy a Köztár­saság kikiáltásának negyedszá­zados évfordulóját az élet min­den területén újabb jelentős e­­redményekkel köszöntsék, foko­zott mértékben hozzájárulva a­­zoknak a nagy célkitűzéseknek a valóra váltásához, amelyeket a X. pártkongresszus hazánk sokoldalúan fejlett szocialista társadalmának megvalósítására jelölt ki. Munkaülést tartott a Gazdasági és Társadalmi Prognóziskészítő Központi Párt- és Állami Bizottság Bürója Szombaton délben Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével munkaülést tartott Románia Gazdasági és Társadalmi Prog­­nóziskészítő Központi Párt- és Állami Bizottságának Bürója. Részt vett az RKP Központi Bizottságának több titkára, több ágazatonkénti prognózisbizottság elnöke, gazdasági és államappa­rátusi vezető káderek. Az ülés elemezte a társadal­mi-gazdasági prognózisok kidol­gozásának stádiumát és­­kijelöl­te, milyen főbb irányokban kell folytatni a tanulmányokat, a­­melyek a prognóziskészítés or­szágos jelentőségű akciójának alapjául szolgálnak. Ez történt a nagyvilágban 0 Gemal Bjedics, Jugoszlávia Szövetségi­­Végrehajtó Tanácsának elnöke szombat reggel megnyitotta a belgrádi nemzetközi műszaki vá­sárt. A Belgrádban 15 éve minden tavasszal megrendezett nemzetközi vásár idei kiadása a legnagyobb méretű. 0 Salvador Allende, Chile Köztársaság elnö­ke törvénytervezetet írt alá az International Telephone and Telegraph észak-amerikai tár­saság chilei javainak államosításáról. A tör­vénytervezetet a kongresszus elé terjesztik­­• Zulfikar Ali Bhutto, Pakisztán Iszlám Köz­társaság elnöke javasolta, hogy az Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel való találkozót a jövő hónapra tűzzék ki — közli a United Press In­ternational.

Next