Hargita, 1972. november (5. évfolyam, 259-284. szám)
1972-11-01 / 259. szám
OLDAL — HARGITA Korszerű népművelés szolgálatában Szocialista szellemi arculatunk nemzetiségi öntudatunk alakításában a Korunk hazai sajtókiadványaink közül tetemes részt vállalt mindenkor és vállal most is magára. Gaál Gábor szelleme él és hat, a marxizmus-leninizmus ideológiája alapján és annak nemes hitében a Korunk ma egyike a hazánkban megjelenő legjelentősebb társadalmi-politikai folyóiratoknak. Az utóbbi időben fel kellett figyelnünk arra, hogy milyen rendszerességgel és következetességgel tükrözi szellemi életünk fejlődésének számos megnyilvánulását. Az úgynevezett „tematikai“ lapszámokra gondolunk. A szociológia, filozófia, helytörténet, anyanyelv, zenekultúra legfontosabb problémáinak szentelt, lapszámok után az idei 9-es számban több, figyelemreméltó publicisztikai írásban fogalmazzák meg a korszerű közművelődés szerepét, helyét, feladatát napjainkban, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének korszakában. Nem kampányszerű törődésről van szó. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert az őszt általában — és hibásan — a közművelődési idény kezdetének szokás tekinteni, holott csak egy hangsúlyozottabb művelődési tevékenység elevenebb pezsgéséről van szó, egyáltalán nem kezdődő kampányról. A Korunk említett számában megjelent cikkek tanulmányozása épp azért hasznos, mert népművelésünk legfontosabb kérdéseit taglalják, egy állandó, következetesen rendszeres művelődési tevékenység kibontakozását sürgetik, olyan munkálkodás, amely a sokoldalú személyiség kibontakozásának korában lehetővé teszi a választást. Mert ma a művelődés, választás — állapítja meg bevezető cikkében Herédi Gusztáv. Az információrobbanás, a legkorszerűbb hírközlési eszközök elterjedésének, a mass media mindennapi életünkbe való bevonulásának korszakában nem mindegy, hogy milyen kultúrát vallunk magunkénak. És ennek alapján Herédi megállapítja „ ... a korszerű népművelésnek épp ez a feladata, hogy a mass media nyújtotta lehetőségeket jól kiaknázza a műveltség általánossá tétele és elmélyítése végett". S ez a választás sokoldalú. Kultúránk megválasztásának lehetősége hatalmas feladat, elhanyagolása beláthatatlan következményeket von maga után. Jól jegyezzük meg! „Mi lehet egy nemzetiség létének értelme, mire állítódhat be rntv: de ? Hic et nune mindenekelőtt arra, hogy együtt a román néppel minél eredményesebben munkálkodjunk az országépítésben, a szocialista gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok megerősítésében“. „Ugyanakkor azonban főként anyanyelvünk, a ráépülő kultúránk mrekét öltöztet bennünk"*. '-icsoport pedig addig nemzetiség, amígi — alapvető módon beilleszkedve ez egész ~'••*z''’ é’”-'ébe — megőrzi sajátságait“. Közművelődésünkre ilyen téren érthetően nagy szerep hárul, annál is inkább, mivel napjainkban egyre többször, a dolog lényegéből adódóan, tevődik fel a kérdés : betöltik-e hivatásukat a meglévő művelődési intézmények, nincs-e új"ker*n «szü"-só«, igény újabb művelődési tevékenységi formák alkalmazására? Roth Endre kultúra és „tömegkultúra“ viszonyát, fogalmát boncolgatja a 9-es Korunkban. Nem egy figyelemreméltó megjegyzésével tisztázni igyekszik e sokat vitatott fogalmak mai, jelenünkben elfoglalt helyét és szerepét. „Művi" és „népi" kultúra viszonyáról ír, megállapítva, hogy „a szocialista rendszer jellegéből nem következik a ..tömegkultúra“ és a „művi“ kultúra különbségének megőrzése“. Egységes, szocialista kultúra megteremtése a magasrendű feladat. Itt és most új népművelésre van szükségünk — állapítja meg ■ a továbbiakban Balogh Edgár. Tisztán és okosan magunkévá tenni a fejlődés legkorszerűbb vívmányait. A vargyasi művelődési egyesület megalakulásán elmondott beszédét idézi, inkább tovább bővíti a szerző. Vargyas kapcsán mondja ki, hogy a korszerű népművelés alapjai saját hagyományainkat, teremtő munkánkat egybeötvözni a legújabb vívmányokkal, „helyben városiasodni, családörző falvak közösségi hagyományait megtartva és fejlesztve“ ; „ ... teljes emberséget vallani és vállalni, örökölt erkölcsi mintákat meghaladva, de szét nem verve . . A helyi adottságok korlátlan lehetőségeket kínálnak, munkálkodjunk tehát azon, hogy a lehetőség valósággá váljon ! A Korunk idézett száma hasznos olvasmánya lehet mindenkinek, akinek szívügye a korszerű népművelés, beleértve művelődési életünk, intézményeink irányítóit is. Gondolatébresztő problémákat vet fel Cseke Péter is Erős várunk, az ének című írásában, melyben épp az imént vázolt sürgető teendők fényében a kórusmozgalom megújításának, eredményessé tételének szükségét hirdeti, hiszen egy magasfokú dalkultúra, zenei műveltség elsajátítása, a dal hegyeket mozgató ereje folytán cselekvő, új népművelésünk egyik legsürgősebb feladata. Forgassuk figyelmesen a Korunk legutóbbi számát. Javunkra, kultúránk javára válik. BERECZKI KÁROLY HRUSZTIKAS A Csíkszeredai készruhagyár a város könynyűiparának egyik legrégibb büszkesége, s már évekkel ezelőtt jelezte, hogy itt is gyorsan haladunk az ipari fejlődés útján. Itt zökkenés nélkül folyik a termelés, új részlegek épülnek s a már meglévőkre is hol emeletet húznak, hol bővítik. S ebben az állandóan korszerűsödő gyárban egy pillanatig sem feledkeznek meg az emberekről. Meggyőződhettünk, hogy az állandó szakmai tanfolyamok mellett gondot fordítanak a munkások önművelésére, látókörük szélesítésére. Már megszokott, hogy a készruhagyár dolgozói olvasnak. Olvasmányaik közé tartozik a szépirodalmi termékek mellett, a napi sajtó is. A gyárnak pillanatnyilag közel 1500 alkalmazottja van, de ez a szám az elkövetkező évben, az új részlegek felépítésével, a termelési felület Szana serkentés ek növelésével előreláthatólag 2000-re emelkedik. A munkáslétszám emelkedésével együtt a mostani 800 különböző sajtótermék száma is megszaporodik. Erre garancia Salló Teréz odaadó önkéntes sajtóterjesztői munkája, aki társaival együtt megyei viszonylatban is mindig élen járt az előfizetők szervezésében. Salló Teréz munkáját mind a gyár vezetősége, mind pedig munkatársai is értékelik. Róla mondják, hogy fáradhatatlan a munkában. Nála a vállalás nem üres szóbeszéd. Az eredmény sosem marad el. — A ma emberének nagy lehetőségei vannak az önképzésre, más életet élhet mint valaha. S olyan nagy a fejlődés, hogy lemaradnának, ha nem olvasnának. Csak itt, körülöttünk, ebben a megyében is olyan nagy ütemű az építkezés. Mindezt csak úgy ismerhetjük meg, ha lépten-nyomon kísérjük a napi eseményeket, lapozgatjuk a megyei és más sajtótermékeket. A készruhagyár munkásai ezt szívesen teszik — mondja Salló Teréz. A munkás szívesen olvas, az önkéntes sajtóterjesztő pedig készséggel juttatja hozzá a napilapokat. Ezért is szereti Salló Terézt a gyár munkaközössége. LŐRINCZI JÁNOS VAN ÉS MÉGSINCS .. Miért nincsenek jó borok? Mert nincsenek. Természetes nem szabad általánosítani. Országjáró riportereink bizonyíthatják, hogy ami nálunk fele hiánycikk, az másutt bőséggel kapható. Míg nemrégiben Nagyváradon dugtig állt a polcokon a 12:50-es Murfatlar, vagy Szatmáron a közkedvelt asztali bor, a Coteşti, nem beszélve a keskenynyakú butéliák sokaságáról, addig például Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, — de az egész megyében is — hiánycikknek könyvelhettük el a különféle bor- és szeszféléket. Mármint akik könyvelést végeznek, a nagybani lerakat Csíkszeredai egysége, a kereskedelem, vagy éppen a szőlő- és borértékesítő vállalat. Szóval bor nincs. Azaz mégis van, az üzletek polcain bőven látható 7,50-es, 9,50-es bor, de mást ugyan valóst hiába keresünk. A Csíkszeredai lerakatnál a szerződésekben kiutalt mennyiség elégtelenségére hivatkoztak. Tamás Lajos áruszakértő szerint szeszes italokból a kiutalás nem fedezi a vásárlók igényeit. A hét elején Coteşti-ről érkezett 36000 üveg butéliás bor, ez enyhít a gondokon, Ştefăneşti Argeş-ről is várnak 3800 üveget. Pezsgő, szesz, kékszesz? — Az nincs ! Ezek is ún. irányított áruk — kevés a kiutalás, hetente egyszer-kétszer kaphatók az üzletekben (csak bírja türelemmel s várakozással a vevő). A lerakatnál még azt is elmondották, hogy valamelyest javulni fog november és decemberben a bor és szeszesitalokból az ellátás, a megyei kereskedelem vezetői is ismerik a nehézségeket, igyekeznek több két kiutalást „kiharcolni“ a minisztériumnál. Kovács László, a szőlő- és borértékesítő vállalat igazgatójának a szavai sem a legbiztatóbbak e téren. Az idén a rosszul sikerült szüret támasztotta akadályoké említi. Minőségileg a szólók gyengébbek országszerte, ezért találni az üzletekben inkább olcsó borokat, és kevesebb fajbort vagy az országosan ismert helyi borfajtákat (Küküllőmenti, Coteşti, Murfatlar). Hargita megyének a legnagyobb szállítói Galaţi, Constanţa, Focşani, Buzău, Vaslui, tehát főleg Moldva, de a szállítók nem nagyon veszik figyelembe a megrendelésekben feltüntetett minőséget. Mennyiségileg teljesítik a szerződést, de a minőség, a választék nem megfelelő, nem igazodik az itteni vásárlók igényeihez (A raktárakban közel 40 000 liter bor van, a már említett olcsó fajta). Az igazgató elvtárs még azt is hozzátette, hogy november, decemberben minden bizonnyal a választék is gazdagabb lesz (jelenleg ezt akadályozza a termővidékeken a borok minősítésének tekervényes bürokráciája is). Különben a vállalat a megyei kereskedelemmel szemben teljesíti a tervét, az már más kérdés, hogy a kiutalás nem mindig elégséges (főleg szeszfélék), ezért az ellátás jobbításáért egyedül a kereskedelem illetékes. Egyszóval bor és különböző szeszesitalok vannak s még sincsenek. A vásárló, ha szerencsés, akkor talán vehet egy kis tiszta szeszt, vagy szeszfélét (konyak, rum, vodka, fenyőpálinka stb.), vagy egy üveg butéliás bort. Már ha kedvez a szerencse. .. Véleményünk szerint e hiányosságok nem országosan jellemzőek (erről bárki meggyőződhet ha az országot járja). S ha az év vége jobb ellátást is ígér, október hónap (főleg a második fele) jó figyelmeztető arra, hogy a kereskedelem illetékeseinek is, felettes szerveinek többet kell tenni a hiányzó és keresett árucikkek pótlásáért, s ha szükség, a szerződések, kiutalások bűvös mutatóinak megváltoztatását kell kivívni. BÁLINT ANDRÁS ( 4 Eszközünk a dal, törvényünk az A MŰVELŐDÉS folyóirat és a Kovászna megyei kulturális szervek által megrendezett árkosi zenei találkozón a hazai magyar zenei élet kiválóságai — Nagy István, Jagamas János, Szabó Csaba, Zoltán Aladár, Benkő András, Angi István, Birtalan József — értékes előadásaikkal, útmutatásaikkal hatékony segítséget nyújtottak kórusmozgalmunknak. Egyébként az árkosi zenei találkozó iránti érdeklődést tükrözi az is, hogy jelen volt Balogh Edgár, a neves publicista és Demostene Botez, a híres karvezető és zeneszerző. Megyénket 60 zenetanár és kórusvezető képviselte, ami ugyancsak a találkozó iránt megmutatkozott nagyfokú érdeklődést példázta. Éppen ezért talán nem lesz érdektelen, ha ott észlelt tapasztalatainkról beszámolunk az olvasónak is, így felvetődött az a kérdés, hogy kórusban, kultúrházi együttesben vagy népi zenekarban zenéljünk. Az elhangzottak szerint mindegy, hogy milyen formációkban, csak aktívan vegyünk benne részt és válogassuk meg, milyen zenét művelünk. Hallgatni is, de főleg művelni kell a zenét. Nem mindegy azonban, hogy ez milyen körülmények között történik. Nyersen fogalmazva, a könnyűzenét barkácsolás, mosogatás közben is hallgathatjuk. Az olyan zenét azonban, amelyik az emberiség sorsával foglalkozik, például Beethoven V., Sors, vagy IX. szimfóniáját, nem lehet szórakoztató zeneként hallgatni. Ugyanis mind Beethovennek, Mozartnak, Bachnak, Händelnek, a Reneszánsz nagy mestereinek : Palestrinának, Monteverdinek, Marenzionak, Lassusnak mind a modern zene klasszikusainak: Bartóknak, Enescunak, Kodálynak, Sztravinszkijnak a zenéje azért időtálló, mert az emberiség örökérvényű problémáival foglalkozik. A könnyűzene azonban azért hónapos életű, mert alkotási módjának középpontjában futó emberi érzelmek állnak. Sokszor érzelmi zűrzavar jellemzi. Ezzel nem tagadni kívánjuk a könnyűzenét, mert hozzátartozik napjainkhoz. S ha tagadnám, ez azt jelentené, hogy nem akarom a valóságot tudomásul venni. Lehet művelni, sőt kell is a könnyűzenét. Csak ne fogadjunk el igénytelenül akármilyen könnyűzenét. Ahhoz azonban, hogy igényesek lehessünk, legalább alapvető zenei kultúránk kell hogy legyen. Műveltségünk csak akkor szilárd talajú, ha zenei anyanyelvünket is épp úgy „beszéljük“, mint a beszélt anyanyelvet. S mint ahogy korszerű követelmény a több nyelv-ismeret, úgy kötelező más népek zenéjének az ismerete is. Hiszen csak így ismerhetjük meg, csak így közeledhetünk őszintén egymáshoz. Egyesek, sajnos még tudósok is, azt állítják, hogy az általános iskolában csak néhány reáltárgyat kellene tanítani. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek csak szavakban gondolkodnak, tudatosan kizárják azt, ami a gondolkodás mellett igazán emberré (e összhang szi az embert, az érzelmi életet. Holott ma már eléggé közismert, hogy nemcsak logikai úton érthető meg bizonyos jelenség, hanem (igen sokszor) érzelmi úton is. Sőt, van olyan jelenség, amit csak érzelmi úton tudunk megérteni. Az árkosi találkozó ha nem is fogalmazta meg pontosan, de ezt a célt is követte. Hogy a megpróbáltatások az emberből az érzelmeket nem tudják kiölni, bizonyítja hazánk fejlődő kórusmozgalma, a Patrium Carmen, a nyárádmenti, a ditrói és sok más kórustalálkozó. Gyakorlati vonatkozásban igen fontosnak bizonyult Szász Károly előadása Sándor Domokosról, egykori székelykeresztúri tanítóról, a relatív szolmizáció hazai úttörőjéről, aki Weber svájci zenepedagógus módszerét vette át és tökéletesítette. Sándor Domokos célja az volt, hogy úgy tanítsa meg a kottaolvasást, hogy a tanítványok másokat is taníthassanak. Azokban a népi iskolákban, ahol az általa ismertetett módszer szerint oktatták a zenét, a tanulók az átlagnál sokkal jobban tudtak kottát olvasni. Ez a kiváló pedagógus azt a relatív szolmizációs módszert alkalmazta (Kodály és munkatársai nevéhez fűződik), amelynek birtokában gyorsan és könnyen megtanulható a kottaolvasás. Demostene Botez a nagyszerű karmester és zeneszerző, a nagyszerű ember, a román zene klaszszikusairól beszélt. Előadásából érthetővé vált, hogy a hosszas idegen elnyomás miatt, egyes nyugati országokhoz viszonyítva, miért alakult ki később a román zenei klasszicizmus. Azt persze szerényen elhallgatta, hogy ő maga is élő klasszikus. Balogh Edgár érzékletes előadásában arról szólt, hogy egyesek elutasítják a népi kultúrát, mások pedig mereven körülrajongják. Eminescu, Petőfi vagy Burns verseit olvasva érezzük, milyen hatalmas termékenyítő ereje van a népköltészetnek. Ezek után nem lehet a népi kultúrát kétségbe vonni. A találkozón résztvevők ugyanakkor megtanulták Markos Albert: Este későn. Birtalan József: Énekeljünk, énekeljünk című népdalfeldolgozását. Az említett művekkel kapcsolatban azt hiányoljuk, hogy betanulásukkor egyetlen karvezető sem vezényelt. Ez azért lett volna nagyon hasznos, gondoljunk csak a messze földön híres karvezető, a Csíkszeredából elszármazott Nagy István jelenlétére — mert a formai, összhangzattani, elméleti és prozódiai előadások nemcsak a távolabbi jövőben, hanem azonnal is hatottak volna. Az érési folyamat felgyorsult volna. De ha már a hazai kórusmozgalomról van szó, nagyon üdvös lett volna a meghívott kórusok hangversenyét a találkozó középpontjába helyezni, a tavalyi és az idei előadások fényében elemezni mind a kórus, mind a karvezető tevékenységét. Jó volna ugyanakkor, ha a következő találkozóra a szervező bizottság 10—15 hozzáférhető kórusművet jelölne meg, amelyet a résztvevők a tanfolyamon összhangzattanilag, formailag elemeznének és vezényelnének. Hiszem, hogy még több tudással és tenniakarással térnénk haza. SZÉKELY-MAGYARI FERENC Töredelmesen bevallom, nem vagyok járatos a könyvterjesztés berkeiben, s talán ez a tájékozatlanságom gátol meg, hogy megértsem, mióta változtattunk mi mesterséget, mióta mondtunk le hagyományos elfoglaltságunkról a munkapad, az íróasztal mellett, a krumpliföldeken, az erdőben és csapot-papot hagyva elszegődtünk tengerésznek. És hogy ne valljunk szégyent — mert mi mindenütt megálljuk a helyünk — már jó e- vel a vitorlákat! lőre elméletben tanulmányozni kezdjük e szép, de kemény mesterség fortélyait, a vén tengeri medvék szokásait, a kikötők nyelvhullámzását abból a nagy, vastag, legalább két kilós könyvből, amely a Csíkszeredai könyvesbolt külön emelvényén álldogált jó hoszszú ideig és most valahol láthatatlanul fekszik Románangol tengerészeti szótár címet viselve. De talán megint megjelenik és akkor mindannyian tudni fogjuk, kétnyelven, hogy reggelente hány csomós sebességgel induljunk munkahelyünkre, miután felhúztuk a horgonyt és lesikáltuk a fedélzetet. Hézagpótló könyvecske ez minden bizonnyal, de félő, hogy itt a hegyek között az általános műveltségünkhöz még hiányzik egy-két kiadvány. Aggódom, ha megkérdeznék, nem sok Csíkszeredán tudna beszélni a háromváltásos fókateleltetés előnyeiről, de lehet hogy a majomkonitérfa termése begyűjtésének szépségeit sem tudná ecsetelni. Ami kétségtelenül katasztrófához vezethet. Ha csak előbb nem segít rajtunk a könyvterjesztés, lehetőleg több nyelven és néhány tájszólásban. SZÉKEDI FERENC „Hagyományainkra és mindennapi munkánkra ... Beszélgetés Bilibók Bélával, a gyimesközéploki művelődési otthon igazgatójával Könyvkiállítást, könyvismertetőket szervezünk a községi könyvtárban és a könyvesboltban. Népszerűsítjük a tudomány, a kultúra fejlődését, ismertetjük a X. kongresszus és az Országos Konferencia határozatait — olvasom abból az intézkedési tervből, hogy köztársaságunk kikiáltása negyedévszázados évfordulójának ünnepköszöntő mozzanatait, rendezvényeit veszi számba. — Három sűrűn gépelt oldalt tesznek ki az írásba foglalt elképzelések. Akár szóról szóra ideírhatnánk az átgondolt terveket, mégis jobbnak látnák, ha az igazgató elvtárs összefoglalná, gondolatiságában vázolná a soron következő terveket. Kezdeném azzal, hogy közművelődési rendezvényeink nemcsak a szórakoztatást, a szabadidő kellemes eltöltését szolgálnák, de céljuk az is, hogy mindemellett mozgósítsanak, úgy is mondanám : érveljenek azt illetően, ami az itteni lakosság egy részének kenyere, jövedelme, anyagi jólétének forrása. Vagyis, az agitációs brigádok műsorai vessék fel a fűrészüzem, a fogyasztási szövetkezet dolgozóinak mindennapi problémáit, a tervteljesítés, a vállalások kérdését, legyenek napirenden a munkahelyi teendők időszerű vonatkozásaival, továbbá taglalják a mezőgazdasági dolgozók hozzáállását olyan közügyi igényekhez, mint az állatállomány létszámának növelése, minőségének javítása, a szerződéses kötelességek teljesítése és túlteljesítése. Olyan szempontok ezek, amelyek — biztos vagyok benne — bizonyára nemcsak minálunk állanak a közművelődési rendezvények homlokterében. Meggyőződésem ugyanis, hogy az agitációnak ez a formája, a műkedvelési tudniillik, számottevően hozzájárulhat a gazdasági hatékonyság növeléséhez. — Szép hagyományai vannak önöknél a színjátszásnak is. Tudtommal az elmúlt ,évadban“ számszerűit négy darabot vittek színre. Mire számíthat közönségük az idén ? — Ebben az évben sem hagyjuk alább, legalább négyet az idén is bemutatunk. Külön örömömre szolgál, hogy nálunk nincs baj a szervezéssel. Hozzávetőlegesen negyven tagú az a törzsgárda, akikre mindig számítani lehet. Vannak közöttük szép számmal tanügyi dolgozók, állami és szövetkezeti alkalmazottak. Sőt, irodalomszerető körorvosunk, Szabó Lajos doktor aki eddig is sokat segített — önként ajánlkozott egy színdarab betántására. Az első előadást az évforduló előestéjén fogjuk tartani. — Emlékszem, egy alkalommal a délutáni váltással utaztam, azokkal a fiatalokkal, akik a Csíkszeredai gyapjúfonodában dolgoznak. Végig énekeltek, igen sok népdalt hallottam tőlük. Ez az áradó dalos kedv mire kötelezi a művelődési élet szervezőit ? — Községünk vegyeskórusa sokat hallatott már magáról, a tévé magyar adásaiban is szerepelt. Most hetvennél több tagja van ennek a kórusnak, amely bizony 1964-ben száznyolcvan főnyi volt. Holló Gábor karmester irányításával készülnek a ditrói kórustalálkozóra, műsorukban hét új dal szerepel klasszikus és mai szerzőktől (Bartók, Mozart, Gheorghe Dima, Bratianu, Birtalan József, Zoltán Aladár szerzeményei). De nemcsak a dalról van itt szó, más hagyományok újraélesztése is foglalkoztat. Volt itt valamikor a községben egy nagymúltú, tudomásom szerint külföldre is eljutott folklóregyüttes, amely az utóbbi években megszűnt létezni. Újratoborzása a gazdag csángómagyar folklór, a népi táncok, lakodalmas és egyéb népi szokások felelevenítését, színpadravitelét, más helységekben való bemutatását is jelentené. Gondoltunk arra, hogy még az idén, a köztársasági évfordulóig újraszervezzük ezt az együttest. Inkább szubjektív természetűek a nehézségeink, hiányát érezzük egy táncmesternek, aki a betanítást elvállalná. Mindezeket összegezve azt mondanám, hogy hagyományainkra és a mindennapi munkánkra figyelve köszöntjük Köztársaságunk évfordulóját. — Az eddig felsorolt terveket bizonyára az Önök községében is időszerű politikaivilágnézeti ismeretterjesztő előadások teszik színesebbé, gazdagabbá... — Ebben a vonatkozásban is köteleznek a hagyományok. Még e hónapban megemlékezünk a gyímesvölgyi parasztfelkelésről, forradalmi hagyományaink jelentős eseményéről. Továbbá előreadásokat, szimpozionokat szerveszünk, többek között olyan témákról is, mint a nemzeti kérdés megoldása hazánkban, a román nép és az együttélő nemzetiségek társadalmi-politikai egysége: ismertetjük azokat a gazdasági-társadalmi megvalósításokat, amelyek az utóbbi negyed évszázad folyamán a Székelyföldön és hazánk más vidékein végbementek. Amatőr fényképészeinknovemberi kiállításának is ez lesz az egyik tematikája. — Végül: panaszkodhatnak a fiatalságra ? Számbeliségükre gondolok főként. — Nekünk van, akivel dolgozzunk. Szépszámú a csángómagyar fiatalság, az ingázók naponta hazatérnek, hétvégén azok is, akiknek távolabbi a munkahelyük. Pártunk iparosítási politikája ezen a téren is nagy hatással lesz a fiatalokra. Mindenki nagyon várja, hogy felépüljön a cementgyár, s nemcsak a fiatal, de a korosabb nemzedék is lázasan készülődik. Biztos vagyok benne, akkor még hangosabb, még vidámabb lesz művelődési otthonunk. Lejegyezte : JANKÓ ISTVÁN Az apróhirdetések díjszabása ALAP DÍJSZABÁS Hirdessen a HARGITÁban EMELT DÍJSZABÁS — sürgősség, 3 napos közlési A hirdetés tárgya szavankénti határidővel 50 % + díjszabás — elveszett tárgyak 1,00 lej — keretes hirdetések 50 %A + — óra-adás 2,00 lej — kiemelt szedés 25 le + — álláskeresés 1,50 lej — állásfelajánlás 2,50 lej — válasz a kiadóhivatalnál 25 Weg — lakáscsere 2,50 lej — bérbeadási ajánlat 2,00 lej A hirdetés postautalványon is beküldhető az alábbi dínre : — adás-vétel 3,00 lej — családi jellegű értesítések 2,00 lej Hargita napilap szerkesztősége, Csík — különfélék 3,00 lej szereda, November 7 utca , 35 szám. 1971. NOVEMBER 1, SZERDA A SZÉKELYUDVARHELYI autószállítási központ Köztársaság út 108. VERSENYVIZSGA ALAPJÁN ALKALMAZ — műszaki ellenőröket JELENTKEZHETNEK : I. osztályú vizsgával rendelkező gépkocsivezetők, valamint VI-os kategóriájú szerelő hároméves gépkocsivezetői régiséggel. Bővebb felvilágosítást a 1757 vagy a 1060-as telefonokon. (149) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI VÁLLALATA Gyergyószentmiklós, Tătarului 151 szám ALKALMAZ — pénzügyi-osztályvezetőt — szolgáltatási-osztályvezetőt — gépészeti-osztályvezetőt — szolgáltatás-szervezőt — árukísérőt — áruszakértőt — árubeszerzőt — áruátvevőt — kémikust (minőségi ellenőrző résztegre, fokú vagy szakmai végzettséggel) — szakképzetlen munkásokat Kis-Alkalmazási feltételek a 914/1968-as MTH és a 12/1971 -es törvény előírásai szerint. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti irodáján, a 115 vagy a 918 belső telefonokon. (148)