Hargita, 1974. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

A A Könyvvel a kézben A székelyudvarhelyi Cérnagyár könyvtárá­ban találkoztam KE­TESDY ROZÁLIA-val. Egyszerű üzemi könyv­tár, egyelőre kevés még a kötetek száma, az ol­vasó mindössze néhány szakkönyv között vá­logathat. Szerény kez­detnek tartják a mos­tani állapotot, fokozato­san bővíteni szeretnék könyvállományukat. Mindenekelőtt újabb szakkönyveket igényel­nek, hogy a gyár al­kalmazottai minél be­hatóbban megismerhes­sék munkaterületük sa­játos kérdéseit. A mér­nököknek, technikusok­nak az iparág legújabb eredményeit összegező tudományos leírásokat ajánlanak, a munká­soknak közérthető for­mában megírt népsze­rűsítő könyvecskéket. Mert nem igaz, hogy csak a műszaki értel­miségieknek kell gya­­rapítaniuk a műegyete­meken, almérnöki inté­zetekben szerzett isme­reteiket, a munkás is éppen úgy igényt tart elméleti felkészültsége pallérozására. Ha mel­léje állnak, ha támogat­ják szándéka kivitele­zésében, egyszóval, ha megfelelő könyvet ad­nak a kezébe. Ketesdy Rozália a Cérnagyár megbízott könyvtárosa szívélyesen vállalná ezt a feladatot. Szépen eltervezte, hogy naponta majd összecso­magol húsz-harminc könyvet, sorra járja a­­zokkal a részlegeket, a­­míg mindenkihez eljut­tatja a legfonto­sabb, leghasznosabb ki­adványokat. A könyv­táros iránt támasztól­­ igényekkel is tisztában van, nem egyszerűen raktárnokinak, könyv­leltározónak tartja megbízatását, ha mód­jában állna, sorra mind elolvasná a rábízott köteteket, megismerné az olvasók igényeit, ta­nulmányozná a mun­kásnők szakmai felké­szültségének színvona­lát, hogy mindezek fi­gyelembevételével a­­jánlhassa a kiválasztott olvasnivalót. Azt is tudja, hogy csak olyan­formán nyerheti meg olvasói bizalmát, ha o­­lyan könyveket ad a ke­zükbe, amelyek meg­nyerik tetszésüket, a­­melyekből a napi ter­melőmunkában haszno­sítható újfajta ismerete­ket szűrhetnek le ma­guknak. Nem rajta múlik, hogy elgondolásait pil­lanatnyilag nem tudja valóra váltani. Az ü­zemi könyvtár szegé­nyes könyvállománya nem teremt erre lehe­tőséget. Csupán a mér­nökök vannak valame­lyest kedvezőbb hely­zetben, néhány tudo­mányos igényű kiad­ványt haszonnal forgat­hatnak. Igaz ,azokból is kevés van, de aki érdeklődik, hozzájuthat a meglévő kötetekhez. Az alkalmazottak döntő többségét kitevő mun­kásnőknek már sokkal­ta hátrányosabb­­ a hely­zetük. Az üzemi könyv­tárban jóformán egyet­len olyan kiadvány nincs, amely az ő felké­szültségi szintjükön, számukra is hozzáfér­hető formában tárgyal­ná a napi termelőmun­kával kapcsolatos mű­szaki kérdéseket. Pillanatnyi megol­dásként, a szakmai to­vábbképző tanfolyamo­kon résztvevő munkás­nők helyzetét megköny­­nyítendő, átdolgoztak, legépeltek egy-két köz­érdekű szakkönyvet, de ezzel távolról sem tud­ták az igényeket kielé­gíteni. Amúgy is költ­séges az ilyen vállalko­zás, nem igen áll mód­jukban kiterebélyesíte­­ni kezdeményezésüket. Műszaki könyveink las­sanként gazdagodó vá­lasztéka sejteti az e­­gyedül lehetséges meg­oldást. Ketesdy Rozália hatá­rozottan állítja,, hogy a Cérnagyár munkásnői rövid idő alatt meg­kedvelnék a műszaki könyveket is. Sok a könyvbarát, sok az ol­vasó az üzemben. Rendszeresen eljárnak a Municípiumi Könyv­tárba, a könyvesbolt jóvoltából hetente a Cérnagyárban is meg­vásárolhatják a legú­jabb szépirodalmi ki­adványokat. Az ilyen könyv iránt érdeklődő emberek tisztában van­nak a műszaki kiadvá­nyok hasznosságával. Ha kezükbe adhatnák, a termelő munka nyer­ne vele a legtöbbet. Senki sem lapozná ön­célúan ezeket a könyve­ket, a tanulságokat a gépek mellett hasznosí­taná, jobban vigyázna a termékminőségre, gaz­daságosabban üzemel­tetné a felszereléseket, az olvasottak alapján, esetleg már újabb ész­­szerűsítéseken törné a fejét... Ketesdy Rozália, a Cérnagyár üzemi könyvtárosa hosszasan beszélt a műszaki könyvellátásról. Nem szakítottam félbe, hi­szen ő nem személyes gondjaival hozakodott elő. A szenvedélyesség, a tenniakarás vágya éppen eléggé egyénin őt. Szerény kezdetnek tartják a mostani hely­zetet, de a könyvtáros máris haszonnal dol­gozhat. Hivatkozhatna ugyan a nehézségekre, sokfajta más feladatára, ő az üzem szakszerve­zeti bizottságának tit­kára, rá vár az összes papírmunka elvégzése, de nem a panaszkodók közül való. Fiatalos, kommunista izzással küzd a könyv szerepé­nek növeléséért, s bízik vállalkozása sikerében. Hogy nemsokára köny­vekkel kezében járhat­ja végig az üzemrészle­geket, s minden mun­kásnőnek könyvet ad­hat a kezébe. BORBÉLY LÁSZLÓ KOMMUNISTÁK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 73. (1890.) SZÁMI 1974. MÁRCIUS 28. CSÜTÖRTÖKI ARA 3Ó BAN­ NICO­LAE CEAUŞESCU EL­V­TÁRS ZÁRÓBESZÉDE az RKP KB március plenáris ülésén • Tisztelt elvtársak! Központi Bizottságunk plená­ris ülése rendkívül jelentős kér­déseket vitatott meg a párt és az állam tevékenysége, a gazdaság, a tudomány és a kultúra­ fejlő­dése, főként pedig egész népünk anyagi és szellemi életszínvona­lának emelkedése szempontjából. Szervezési természetű határo­zatok elfogadásával kezdtük. Határozatot hoztunk a párt Szer­vezeti Szabályzatának módosítá­sáról abból a célból, hogy bizto­sítsuk a párt- és az állami szer­vek jobb működését, kiküszöböl­jünk bizonyos párhuzamosságokat tevékenységünkből, egyszerű­sítsük a szervezési felépítést. Ez minden bizonnyal pozitívan hat ki az egész vezető munkára mind párt-, mind pedig állami vona­lon. Ugyanakkor az elfogadott ha­tározatok révén nagyobb rendet teremtünk a plénumok között az egész tevékenység vezetését biz­tosító szerv, a Végrehajtó Bi­zottság szerepével kapcsolatos szervezeti szabályzati előírások tiszteletben tartása terén, kikü­szöbölve az ilyen irányban mu­tatkozott bizonyos hiányosságo­kat, párhuzamosságokat és átfe­déseket. Ezek az intézkedések kétségtelenül növelik a Végrehaj­tó Bizottság szerepét és jelentő­ségét az egész párt-, gazdasági és állami tevékenység irányítá­sában. Az Állandó Büró megalakítá­sa, amely ezúttal a párt­ és az állami tevékenység alapszekto­rainak vezető kádereiből áll, biz­tosítani fogja a jobb korrelációt a különböző tevékenységi szekto­rok között, ezek operatív egybe­hangolását és egységes irányítá­sát, kiküszöbölve a párhuzamos­ságokat és felesleges üléseket. A ma elfogadott elvek alapján lé­tesített büró feladata érdemileg javítani a vezető tevékenységet, gyorsan megoldani az előttünk felmerülő sokrétű és komplex problémákat. Mindezeket az intézkedéseket az kell hogy kövesse, hogy növe­kedjék a párt- és állami káde­rek munka iránti felelőssége az összes tevékenységi szektorok­ban. A foganatosított szervezé­si intézkedések nyomán minden egyes párt, és állami aktivistá­­■^n­ak meg kell értenie, hogy a rá­­*■ bízott tisztségben vagy tisztsé­gekben köteles a leghatározot­tabban,a magas fokú felelősség­­tudattal tevékenykedni a párt álta­lános irányvonalának töretlen megvalósításáért, a párttól kapott feladatok teljesítéséért. Mind­ezekből kiindulva, az eredmény kétségtelenül a párt politikai ve­zető szerepének még erőteljesebb növekedése kell hogy legyen min­den tevékenységi területen. Mint ismeretes, mindig abból indultunk ki, hogy a szervezési formák nincsenek egyszer s min­denkorra megállapítva, hogy a­­zoknak meg kell felelniük a feladatoknak és a szakaszoknak, amelyekben kifejtjük a párt és az állam szervező és vezető te­vékenységét. Ezért meg kell ér­tenünk, hogy a szervezési for­mák, a szervezeti struktúrák és a munkamódszerek javítása ál­landó szükségesség és feladat. Mindig abból a követelményből kell kiindulnunk, hogy minél jobb körülmények között bizto­sítanunk kell pártunk és álla­munk, a néptömegek, az egész nép erőfeszítéseit az ország sokoldalú fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósításában. Ami az alkotmány módosítá­sát illeti, mint már rámutattak, szükségessé vált az eddigi ta­pasztalat és gyakorlat folytán. Ily módon törvényes formát a­­dunk az élet által megkövetelt realitásoknak, egyes olyan gya­korlatoknak, amelyek beigazol­ták hasznosságukat és szükséges­ségüket, biztosítva államszerve­zetünk jobb működését közpon­ti szinten és minden szinten. A plénum úgyszintén számos intézkedést határozott el annak érdekében, hogy a párt erőit jobban elossza a különböző te­vékenységi szektorokban. Ami a miniszterelnöki tisztséget ille­ti, mint ma délelőtt már rámu­tattak, a változást az váltotta ki, hogy jóváhagyták Maurer elvtárs nyugdíjazási kérését, e­­gészségügyi állapota és előre­haladott kora folytán. A ma eszközölt változtatások közül so­­kat azonban az is szükségessé tett, hogy meg kellett valósí­tani a munka jobb átfogását minden szektorban — minden­képpen ezeknek meg kellett történniük. Ami a Központi Bizottság plénumának azt a határozatát illeti, hogy ajánlja a Nagy Nemzetgyűlésnek Románia Szo­cialista Köztársaság elnökévé való megválasztásomat, sze­retném biztosítani a plénu­­mot, az egész pártot, az egész népet, hogy minden erőmet a szocializmus és a kommuniz­mus ügyének szolgálatába ál­lítom hazánkban, népünk jóléte és boldogsága érdekeinek szolgá­latába. Mindent megteszek, hogy hozzájáruljak az egész munkaközösséggel, az egész Központi Bizottsággal, az egész párttal és néppel együtt a szocialista Románia sokoldalú fejlesztésére irányuló politi­ka megvalósításához, Románia nemzetközi helyzetének erősíté­séhez, a béke és a nemzetek kö­zötti együttműködés ügyéhez való hozzájárulása növeléséhez. Tisztelt elvtársak! A plenáris ülés ma megvitat­ta társadalmunk egyik legfon­tosabb törvényét, mégpedig azt, amelynek szerepe új alap­ra helyezni a munka javadal­mazását. Mint ismeretes, csak­nem hat esztendeje folytat­juk az új javadalmazási rend­szer kikísérletezését. Ezekben az években számos módosítás tör­tént, sok javításra került sor; következésképpen az ere­deti tervezethez képest a je­lenlegi javaslatok olyan elv­szerű javításokat tartalmaznak, amelyek gyökeresen módosítot­ták a tervezetet. Először is, a tervezet javasolja, hogy mond­junk le a bérezés fogalmáról és vezessünk be egy, az új ter­melési viszonyokat tükröző új fogalmat. Szükségesnek tartot­tuk ezt a módosítást végrehaj­tani, minthogy a bérezés fo­galma tulajdonképpen a kizsák­mányolásra, a termelőeszközök magántulajdonának létére é­­pülő régi termelési viszonyokat tükrözi. Országunkban, akár­csak az összes szocialista orszá­gokban, a dolgozók köztudo­másúlag a termelőeszközök u­­raivá váltak, új termelési vi­szonyokat honosítottak meg. Ezt tekintetbe kell vennünk és olyan új fogalmakat kell elfo­gadnunk, amelyek a lehetőség­hez mérten tükrözik a bekö­vetkezett változásokat. Az új javadalmazási törvénynek tük­röznie kell az országunkban be­következett forradalmi válto­zásokat, a dolgozók új minősé­gét, nevezetesen azt, hogy egyi­dejűleg az összes anyagi ja­vak tulajdonosai és termelői. A munkajavadalmazás fogalmának bevezetése nagy elvi és gya­korlati jelentőségű. E foga­lomnak segédkeznie kell a tár­sadalmi tulajdonnal, a terme­lőeszközökkel szembeni állás­ponttal kapcsolatos bizonyos régi mentalitások felszámolá­sában, ammely mentalitások a régi termelési viszonyokból, a munkáltatók és a dolgozók, a kapitalisták és a munkások kö­zötti kapcsolatok régi rend­szeréből származnak. E foga­lomnak hozzá kell járulnia a társadalmi tulajdonnal, a mun­kával kapcsolatos új magatar­tás fejlesztéséhez. A dolgozók, az anyagi javak termelői mint a termelőeszközök tulajdonosai figyelembe kell hogy vegyék, hogy közvetlen jövedelmeik biztosítása a termelőerők, az e­­gész társadalom további fejlesz­­téséhez szükséges pénzügyi és anyagi eszközök biztosításától függ. Meg kell érteni, hogy ez központi probléma minden mun­kaközösség, minden vállalat, minden dolgozó, hazánk min­den honpolgára számára. A törvény másik fő jellemzője hogy nyomatékosan leszögezi a munka minősége és mennyisége szerinti javadalmazás szocialista elveit, már eleve törvényileg lefekteti, hogy senki sem rea­lizálhat jövedelmet mások munkájának kizsákmányolásá­ból, hogy az egyetlen jövedelmi forrás a szocialista társadalom számára hasznos és szükséges munka. Ebből kiindulva, mindenkit a ki­fejtett munka mennyiségével és minőségével, a termelőerők fej­lesztéséhez, a szocialista társa­dalom felvirágoztatásához való közvetlen hozzájárulásával ará­nyosan javadalmaznak. Magától értetődő, hogy a javadalmazási alap közvetlenül hozzáfűződik az általános termeléshez, az ál­talunk termelt anyagi javakhoz, a társadalmi termékhez, a nem­zeti jövedelemhez, a fogyasztási alap és a fejlesztési alap közötti arányhoz. Mindenki javadalma­zásának nagysága csakis közvet­len összefüggésben alakulhat a­­zokkal az általános alapokkal, a­­melyekkel társadalmunk fejlő­désének bizonyos szakaszában rendelkezünk. Ami hangsúlyozásra érdemes, az a következetesség, amellyel (Folytatás a 2. oldalon) PRu se împrumuta ! .,pcase.__ _l 1974. március 27-én, a­ Köz­társasági Palotában ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke elnökle­tével. Az Államtanács megvizsgál­ta, és egyhangúlag magáévá tet­te a Románia Szocialista Köztár­saság Alkotmányának módosí­tásáról szóló törvénytervezetet, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága ez év március 25—26-i plenáris ülésé­nek határozatai alapján dolgoz­tak ki, és elhatározta, hogy ezt a tervezetet elfogadás végett ter­jesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. Ugyanakkor az Államtanács egyhangúlag magáévá tette az RKP KB plénumának azt a ha­tározatát, hogy javasolják a Nagy Nemzetgyűlésnek Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára meg­választását Románia Szocialista Köztársaság elnökévé. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése Szerda délután NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs elnökletével plenáris ülést tartott a Szocialis­ta Egységfront Országos Taná­csa. A­­plénum napirendjén szere­pel: Románia Szocialista Köz­társaság alkotmányának az RKP KB 1974. március 25—26-i plénu­mán elfogadott módosításai, a­­melyeket megvitatásra a SZEF Országos Tanácsának plénumá­ban is előterjesztettek. A munkálatok elején beszé­det mondott Gheorghe Pană elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titká­ra, a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsának tagja. Mint önök előtt ismeretes — mondotta Gheorghe Pană elvtárs — a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ez év március 26-i plénuma jóváhagy­ta a Románia Szocialista Köztár­saság alkotmánya egyes előírá­sainak módosítására vonatkozó javaslatokat, ami rendkívüli je­lentőségű hazánk egész politi­kai, gazdasági és társadalmi é­lete továbbfejlődésére nézve. El­határozták, hogy jóváhagyásra a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesz­tik a Románia Szocialista Köz­társaság elnöke magas­­tisztség létesítésére vonatkozó javasla­tot. Társadalmi és állami életünk sokrétűsége mind belső vo­natkozásban, mind a nemzetkö­zi kapcsolatok síkján természe­tes módon jelentős feladatokat vet fel az állami tevékenység központi szervezése vonalán; en­nek minél teljesebben meg kell felelnie a román szocialista tár­sadalom felépítése célkitűzései­nek következetes és magas mi­nőségi szinten való megvalósí­­tása követelményeinek. Ezeknek az alapvető célkitű­zéseknek a megvalósítása céljá­ból, az RKP Központi Bizottsá­gának plénuma szükségesnek vélte a Románia Szocialista Köz­társaság elnöke tisztség létesíté­sét, megtartva egyben az Állam­tanács elnöke minőségét is. Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke gyakorolja majd az Ál­lamtanácsra háruló feladatkör egy részét, mind belső vonatko­zásban, mind a nemzetközi kap­csolatok terén. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plená­ris ülése egyhangúlag Nicolae Ceauşescu elvtársat, a párt fő­titkárát jelölte a Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke ma­gas tisztségére. (Folytatás a 2. oldalon) Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus köszöntésére Határidő előtt teljesítik terven felüli vállalásaikat Ipargazdasági egységeink mun­kaközösségei a mérlegkészítés e­­lőtt állanak, néhány nap múlva zárják az első évnegyedet. Egy rendkívül fontos időszak végére értünk tehát, amelynek jelentő­ségét nem kell külön méltatnunk. Hiszen —­ az alkalmazottak köz­gyűlésein elfogadott intézkedé­sek, vállalások szellemében — ez alatt a három hónap alatt kel­lett megalapozniuk egész évi te­vékenységüket, s tudjuk, a fel­adatok méltóak az esztendő ese­ményeihez, hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásának 30. év­fordulójához és pártunk XI. Kongresszusához. Az alapozás időszakának végéhez közeledve, felvetődik a kérdés: mit tettek i­­pa­ri egységeink kommunistái, összes dolgozói annak érdekében, hogy az adott szó tette érlelődjön, s milyen módon hajtották végre a közösen javasolt intézkedése­ket amelyek tevékenységük mennyiségi-minőségi paraméte­reinek megjavítását szolgálják, s ha ebben jó eredményeket értek el, úgy, milyen mértékben telje­sítik terven felüli vállalásaikat­. A Csíkszeredai Fakitermelő és -szállító vállalat vágterein és fel­dolgozó egységeiben dolgozó ma­gyar és román munkások, meste­rek, technikusok és mérnökök már március 21-én jelentették az első évnegyedre eső tervfeladatok teljesítését. Győrfi András, a vál­lalat tervosztályának vezetője a következőket mondotta ezzel kapcsolatban: — Az iparág, melynek kereté­ben kifejtjük tevékenységünket, mindig is jelentős szerepet ját­szott a tájegység gazdasági éle­tében. Gazdag hagyományaink sokra köteleznek. Az első évne­gyed folyamán teljes erőbedo­­bással dolgoztunk, ez természe­tes a fakitermelés csúcsidényében másrészt ki kellett használnunk a kedvező időjárás nyújtotta elő­nyöket, ami sikerült is, így ko­moly előnyre tettünk szert, mind az évi terv, mind pedig a terven felüli vállalások teljesítését ille­tően. A napokban felülvizsgáltuk a vállalat helyzetét, s előzetes számításaink szerint, az első év­negyedre eső össztermelési ter­vet több mint 13 millió­­, az á­­rutermelésit pedig több mint 10 millió lej értékben teljesítjük túl. Körülbelül 8 ezer köbméter fe­nyőrönköt, 5 ezer köbméter bükk­­rönköt, 2 ezer köbméter fenyőfő­­részárut, 6 ezer négyzetméter é­­pületasztalosipari terméket, több mint 3 ezer köbméter cellulozerát (fenyőből) és közel 550 ezer lej értékű bútort gyártunk le terven felül, hogy csak a fontosabb ter­mékeket említsem meg. Örven­detes az, hogy eképpen konkrét lehetőségeket teremtettünk az al­kalmazottaink évi közgyűlésén tett vállalások határidő előtti teljesítéséhez. VASI JÓZSEF ▼ önkiszolgáló rendszerűvé a­lakítják át Toplica Köztársaság utcai cipőüzletét. Az április el­sején újból megnyitandó üzlet önkiszolgáló rendszerével jobb körülményeket teremt a vásár­lásra. ▼ Hasznos találkozó. A szé­kelyudvarhelyi zóna­ méhészei ta­lálkoztak Székelyudvarhelyen Mihăilescu Constantin méhész.. szel, a Méhészegyesület kolozs­vári farmja vezetőjével, aki több hónapos külföldi tanulmányairól tért vissza. A méhészegyesület megyei fiókja szervezte rendkí­vül hasznos találkozón tapaszta­latairól számolt be, majd a részt­vevők számos szakmai kérdést is megvitattak.­­ A Salamon Ernő líceum diákjai találkoztak Gyergyószent­­miklóson Imets Mária, Imets Mi­hály és Opra Ion elvtársakkal, a párt régi harcosaival. A bensősé­ges hangulatú találkozón a fia­talok a kommunisták harcával ismerkedtek az illegalitás nehéz éveiben. Ezután a tanulók Aki tud, az nyer verseny keretében mérték össze tudásukat. A ver­seny témája: Hargita megye múltja, jelene és jövője. A Tusnádfürdő szépítéséért. Nagyarányú hazafias munka színhelye volt híres üdülőhe­lyünk. A lakosok a turisztikai szezonra való felkészülés jegyé­ben tizenegy hektár parkot, zöld­övezetet tisztítottak meg, 700 méter hosszúságban javítottak u­­tat, járdákat, több mint ezer díszcserjét ültettek el. T 21 470 napos csibe kelt ki mostanig a fogyasztási szövetke­­­zetek Csíkszeredái keltetőjében. A csibéket a csíki, a székelyke­resztúri, a székelyudvarhelyi ö­­vezetek községeibe szállították, ahol a lakosok szerződés alapján vásárolhatják. Tíz napon belül újabb tízezer naposcsibe hagyja el a keltetőt. A rovatot szerkesztette : SZÉKEDI FERENC Ma 11.15 óra körül a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti a Nagy Nemzetgyűlés Palotájából a Románia Szocialista Köztársaság elnöke megválasztásának szentelt ünnepi ülést. ­ EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN • A Mongol Forradalmi Néppárt Közpon­ti Bizottsága határozatot hozott a dolgozók gazdasági oktatási rendszerének a megterem­téséről. Ez az oktatási forma felöleli a veze­tő kádereket, mérnököket és technikusokat, a nemzetgazdaság különböző ágainak munká­sait és tisztviselőit, valamint párt- és tömeg­szervezeti aktivistákat.­­ Újabb összetűzések történtek Észak-Ír­­országban a karhatalmi erők és a szélsőséges alakulatok között. A tartományban állomáso­zó brit fegyveres erők szóvivője szerint Bel­fastban bomba robbant egy személygépko­csiban, és egy embert megölt. Az észak-íror­szági négy és fél évi villongások során ez volt a 984. áldozat. Kedden este bomba robbant Belfast központjában is. A robbanás követ­keztében leégett két üzlet. Emberáldozat nem volt.­­ Ahti Karjalainen, Finnország külügymi­nisztere, sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy országa júliusban kész vendégül látni az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet harmadik fázisát. Rámutatott, hogy Finnország véleménye szerint tanácsos lenne elkerülni a genfi második szakasz munkájá­nak elhúzódását. Karjalainen ugyanakkor kijelentette, hogy az értekezlet harmadik szakaszának munkáját a lehető legmagasabb szinten kellene meg­szervezni. A Liechtenstein hercegségnek hosszas és kényes tárgyalások eredményeként új kor­mánya van, amelynek élén Walter Kieber, a Polgári Haladó Párt vezére áll. A Liechtenstein hercegség területe 160 négy­zetkilométer, lakosainak száma 21 000.­­ Richard Nixon, az USA elnöke a május 20-án kezdődő hetet a nemzetközi kereskede­lem hetévé nyilvánította. Hangoztatta, hogy a nyílt kereskedelmi cserék hozzájárulhatnak a nemzetközi stabilitás és harmónia megte­remtéséhez, valamint a feszültség okainak csökkentéséhez.

Next