Hargita, 1974. május (7. évfolyam, 102-107. szám)
1974-05-01 / 102. szám
s zetesen, mindig az elsők között A termelőmunka folyamatában köztudomásúan ritkaság számba megy, hogy egy modern üzem megalakulásának első pillanatától kezdve éveken át a legjobbak között teljesítse feladatát, hónapiól hónapra olyan megtakarítással járuljon hozzá a jó országos eredményekhez, amely nagy tradícióval rendelkezőknek is dicséretére válhatna. Különösen akkor, ha munkásságának több mint kilencven százaléka rövid, néhány hónapos szakmai képzés után került a modern masinizmus hatókörébe és lényegében a termelőmunkával párhuzamosan képesíti magát. De, ami hiányzott a szaktudásból, azt pótolta a szorgalom, a dolgozni akarás, a fiatalos lelkesedés és a hála érzése kiváltotta igyekezet azért a gondoskodásért, amellyel pártunk lehetővé tette a környék lányfiatalságának, hogy korszerű életfeltételeket teremthessen magának. A Csíkszeredái fésült gyapjú fonoda munkaközösségéről van szó, ahol ennek az esztendőnek az első negyedében is kiváló sikereket értek el a termelőmunka folyamatában: nem kevesebb, mint 2,4 millió lej értékű terméket állítottak elő terven felül, mintegy 30 tonna fonalat takarítanak meg, így az év kiemelkedő politikai eseményeinek tiszteletére május elsejéig az össztermelési terv teljesítésére tett évi vállalásnak mintegy 40 százalékát valósítják meg, az anyagmegtakarításénak pedig 75 százalékát. A legteljesebb elismerés és tisztelet hangján érdemes tehát erről az igen lelkiismeretes, nagyszerű munkaközösségről szólni, amely dicséretes módon bizonyította a környék lakosságának apáktól örökölt hagyományos szorgalmát és tehetségét. Ezek a munkasikerek lényegében azt is jelentik, hogy a Csíkszeredák fésült gyapjú fonoda az ötéves tervét négy év és öt hónap alatt teljesíti, 210 napos időelőnnyel valósítja meg, tehát elsők között válaszol az ország dolgozóihoz intézett legfelsőbb felhívásra. A fonoda dolgozói hazafias kötelessségüknek tartják, hogy a legjobbak között emlegessék őket országos viszonylatban végzendő számadáskor is. Most is a munkaszervezés megújításán munkálkodnak, a termelőfelület minél tökéletesebb kihasználásán, számos új ötletet váltanak valósággá az ezer lejre eső költségek csökkentéséért, amely ezidáig is közel háromszázezer lejt jelent az év elejétől. Teljes meggyőződéssel, őszinte szívvel kívánunk e nagy nap alkalmából további sikereket ennek a fiatal munkaközösségnek, hogy még nagyszerűbb eredményekkel szerezzen büszkeséget megyénk minden dolgozójának. ZÖLD LAJOS 2. OLDAL — HARGITA « • • Ünnepi műszak Balánbányán Jóformán még el sem zengett az ünnep balánbányán, amely a megyei geológiai feltáró és kitermelő vállalatnál az iparág élenjáróit megillető zászló és diploma átadását jelentette, máris új hírrel örvendezteti meg a megye közvéleményét Balánbánya munkássága. Ünnepi műszakot szervez a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának, május elsejének a tiszteletére. Az ünnepi műszak célkitűzése szerint ezekben a napokban minden egyes csoport, brigád és munkaközösség 105—120 százalék közötti munkateljesítményt ér el. Ha valaki egyszer is járt bányák mélyén, sok száz méterrel a földszint alatt, látta, hogy mit jelent Százhúsz napos előnnyel A kívülállónak talán nem mond sokat ez a megállapítás. A székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Felszereléseket Gyártó Vállalat munkaközössége viszont sokat tudna beszélni arról, hogy mennyi igyekezet foglaltatik benne. Nálunk, a fejlődő technika és világszínvonalra törő termelés közepette tervet teljesíteni nem könnyű feladat. Az állandóan növekvő követelmények komoly próba elé állítják az embert. Négy esztendő leforgása alatt viszont kerek négy, hónap előnyre szert tenni, elképzelhetően nem egyszerű. S főleg akkor, amikor, miközben teljes kapacitással folyik a termelés, a gyár sokmilliós bővítési munkálatait elősegíteni is kötelesség. Hol tíz, hol harminc emberrel állandóan segítséget nyújtani az építőnek, hogy határidőre és jó körülmények közepette mondhassa : átadtam. A székelyudvarhelyi vasasok, ahogy a tárgyilagos statisztikai adatok is érvelik, képesek erre. Négy hónappal rövidítették meg az amúgy is igényesen tervezett öt esztendőt, és ezzel biztosítékot szereztek a maguk, a megye büszkeségére, hogy négy és fél esztendő alatt teljesíthessék az ötéves tervet, helytálljanak abban az országos mozgalomban, amely pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a felhívása nyomán bontakozott ki hazaszerte és egyformán lelkesít románt, magyart, valamint más nemzetiségűt, a szocialista haza minél gyorsabb gazdasági-társadalmi fellendítésének grandiózus művében. Ebben az esztendőben május elseje méltó köszöntésére a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Felszereléseket Gyártó Vállalat dolgozói 2,5 millió lejjel szárnyalták túl árutermelési tervüket. Kitűnt helytállásával elsősorban a fémkosarakat gyártó részleg, amelynek Ambrus Lajos a mestere. De igazságtalanság lenne csakis őket kiemelni, mert Balázs Lajos lakatossal, Jére Árpád leszabóval, Csíki György matricással, Bálint Dénes karbantartóval együtt az egész gyár munkaközösségének majd minden tagja beírta nevét a szorgalmasan, hozzáértéssel dolgozó munkások közé. es ésszerűség példái . A korszerű termelésnek elengedhetetlen feltétele az energiával és a segédanyagokkal való helyes gazdálkodás, ami igen érzékenyen befolyásolja az ezer lejre eső termelési költségek alakulását, végeredményben az egész nemzetgazdaság életképességének az erősödését. Nem véletlen tehát, hogy a párt vezetősége következetesen a jó munka fő kritériumának tekinti ezt a szempontot az ipari vállalatok, gazdasági egységek tevékenységének a megítélésében, így természetesen a megye anyagi újratermelésének is egyik elsőrangú problémája lett az energiaforrásokkal való okos gazdálkodás. Nincs olyan vállalata, gazdasági egysége Hargita megyének, ahol ne igyekeznének a közvélemény fókuszába helyezni ezt a törekvést, hogy minden egyes alkalmazott becsületbeli, hazafias kötelességének tekintse. is mindenütt sokasodnak a sikerek Nehéz lenne véget szakítani a munka napját, az év nagy eseményeit köszöntő eredmények felsorolásának, mert nincs olyan munkahelye megyénknek, ahol ez a tiszta szándék ne nyilvánulna meg valamilyen formában . ... Megyénk helyiipari egységei az év első negyedében nem kevesebb, mint 3,5 millió lej értékű terméket állítottak elő, terven felül, ami egész évre vonatkozó vállalásuknak több mint 43 százalékát jelenti. ... Megyénk kereskedelme az év első harmadában érte el a leggyorsabb növekedési ütemet, ami az elmúlt év megfelelő szakához viszonyítva 114 százalékot jelent . ... A remetei tejpox-gyár ebben az időszakban terven felül 71 000 kilowattóra villamos energiát és 15 tonna fűtőanyagot takarított meg ... ... A parajdi sóbányában új termék, a préselt sótömb előállítását kezdték meg, ami a bánya értékbeni termelését 20 százalékkal növeli. Íme, csupán néhány, távirati stílusban összegezett munkasiker, ami, kétségbevonhatatlanul, egy o lció ! lyan gyors, lüktető munkaütemet, fejlődési ritmust tanúsít, amelyhez hasonlóval megyénk dolgozóinak még nem sikerült Május elsejét köszönteniük, s amelyek a további fejlődés dinamizmusát, reális lehetőségeit kézzelfoghatóan is elénk vetítik, az életet teremtő harc, — a munka — forró légkörében. tatával ezermesterkedő embereinek a tehetségét gyümölcsöztethették segítségével, másrészt pedig a község gazdasági-társadalmi előrehaladásának teremtettek ezzel biztos forrást, mind anyagi, mind pedig a gondolkodásmód tekintetében. Mindkét célkitűzés százszázalékosan meghozta az eredményt. Ditró, a környék községeihez mérten leghamarabb és legbiztosabban lépett az urbanizálódás útjára, ugyanakkor pedig az életforma is leghamarabb itt követelte meg leggyorsabban a várossá válást. A ditrói bútorgyárat most korszerű székgyárral bővítik, tehát itt is, mint megyénk majd valamenynyi gazdasági egységében, a termelőmunka folyamatával együtt kell végezni a továbbépítés feladatát is. Ennek ellenére az egység becsülettel helytáll tervének teljesítésével. Munkásai tisztában vannak azzal, hogy elsősorban tőlük függ, hogy mihamarabb úgy tisztelje a világ otthonukat, hogy — Ditro város. Következ Esztendő múltán Székelykeresztúron A tavaly, történetének talán legjelentősebb fejezetéhez érkezett Székelykeresztúr. A korszerű, mint- 4 H uszonkilencedikszer fordul májusba szabadon, győztesen nálunk a világ, öltözik vörös és nemzetiszínű zászlódíszbe a város és a falu, zúg fel az ünneplők ajkán az öröm és a hála kiáltása azóta, hogy a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók a Román Kommunista Párt vezetésével saját kezükbe vették sorsuk irányítását. Majdnem három évtized szaladt el fölöttünk tapasztalatban és eredményekben. Elmondhatjuk, hogy az életet teremtő harc, a munka jegyében telt el ez a három évtized. A gazdasági és társadalmi fejlődés soha nem látott ritmusát valósítottuk meg, és az alkotó munka heve, szenvedélye hatja át mindennapjainkat most is. ötéves tervünk négy és fél év alatti teljesítésének lelkes izgalmában élünk, az önmagának dolgozó ember jóravaló fáradozásának öröme a mienk. Az a tudat, hogy minden egyes munkasiker, minden megtakarított fej, valamennyi okos, újító szándékú ötlet közelebb visz társadalmi célkitűzésünkhöz, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításához, a kommunizmus felé vezető úton. Lelkesít az a tudat is, hogy minden egyes eredmény, siker az előrehaladás, a civilizáció útján növeli a nemzetközi munkásszolidaritás erejét, beszédesen bizonykodik a marxista-leninista A MUNKA GYŐZELME társadalomszemlélet igazsága mellett, amelynek a jegyében a május 1-i forradalmi gondolat is megfogant. Munkával ünnepelünk, hogy még szebb, még igazabb legyen az a nap, amikor a munka hadának százmilliós serege szemlét tart a nemzetközi munkásszolidaritás vörös zászlója alatt, amikor világszerte felhangzik a régi munkásdal, az Internacionálé, s ismét milliók örvendenek kivívott szabadságuknak, az építő munka sikereinek, amikor ismét milliók indulnak elszánt harcot vívni az elnyomás ellen, a szocialista társadalmi rendszer megteremtéséért. Szándékunk tiszta, új sikerekkel kívánjuk erősíteni a nemzetközi munkásosztály győzelmeit e napon is. Közben nem feledkezünk meg a hagyományokhoz híven számot vetni munkasikereinkkel, hogy még szebb, még teljesebb legyen az öröm, amely a munka ünnepét belengi, így készülnek az ország dolgozóival együtt megyénk lakosai is méltóképpen köszönteni hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és pártunk XI. kongresszusát. A kohászok helytállása Ez a két szó, mióta a világ világ, Vlahicán hagyományosan, szervesen egymáshoz tartozik. A látványosság az összetartozásban, a röppenő szikrák tűzijátéka, a sárgás-fehéresen kígyózó vas szépsége. A többi fáradtság, perzselő melegben való embermegfeszítő helytállás, fegyelem, tengernyi türelem, konok belső szenvedély, ami nem hagyja az embert meghátrálni ott, ahol a föld mélyének rejtett kincsét a világ számára és boldogulására első fokon hasznosítják. Ennek tulajdonítható minden, ami Vlahicát ütemesen fejlődő kisvárossá, Hargita megye egyik szépmívű drágagyöngyévé avatta, ez a helytállás a magyarázata annak is, hogy az itt dolgozó kohászokat, vasasokat a megye legpéldamutatóbb, legfegyelmezettebb munkásai között, a mindig példát mutatók között tiszteljük. Talán nincs is olyan lapja a vidék újkori történetének, amelybe szorgalmukkal, tudásukkal be ne írták volna nevüket, Így van ez ötéves tervünk négy és fél esztendő alatti teljesítésének lázas napjaiban, így igaz ez a munkásosztály nemzetközi öszszefogásának ünnepe előtti pillanatokban is. Háromszázötven tonna vasat csapolnak terven felül, hogy méltó módon köszöntsék, tiszteljék a munka ünnepét. A kohászok igyekezetét tükrözi az is, hogy év elejétől május elsejéig nem kevesebb, mint 450 tonna faszenet takarítanak meg. Számos ötlet, szakszerű módszer, többre való törekvés rejli le e megtakarítás mögött. Annak a felismerése, hogy ma dolgozni, eredényeket felmutatni csakis a világtechnika vívmányainak a birtokában, hasznosításával lehetséges. A kohászok ,tudják, hogy csakis így lehet, tettekkel válaszolni a Román Kommunista Párt messzemenő gondoskodására, amely lendületesen iparosodó, gyorsan fejlődő vidékké fejlesztette az országnak ezt a székelylakta részét, a gyéren világító lámpák fényénél felszínre hozni a keményen ellenálló ércet, az fogalmat alkothat, hogy mit jelent ez az igen magasra állított mérce. Erőfeszítést, észszel végzett munkát, munkaszervezést. Amikor birtokába jutottunk a május elsejei ünnepi műszak hírének, még nem összesíthették az eredményeket. A tapasztalat viszont arra enged következtetni, hogy a balánbányai bányászok önmagukon is túltesznek, hogy ezzel is kifejezhessék szolidaritásukat a nemzetközi munkásosztály harcával, célkitűzéseivel. A székelyudvarhelyi Cérnagyár munkaközösségét szeretnénk itt tisztelettel illetni, ahol sikerült valóban tömegmozgalommá fejleszteni a villamosenergiával való helyes bánásmódot. Ita ebben a gyárban az első hozzáértőtől érdeklődik az ember, hogy s mint a termelés, az első érvek között föltétlenül ezt a szempontot említi , hogy az év első négy hónapjában, a tavalyhoz viszonyítva mintegy 500 MWh villamosenergiát takarítottak meg, hogy egyik tanulmány a másik után készül ezt az eredményt továbbjavítandó, hogy nem múlik el szakmai megbeszélés, gyűlés, ahol szó ne kerülne a takarékosságról, hogy egy 34 tagú, szakemberekből álló munkaközösség tekinti elsőrendű feladatának, kutatási programjának az e téren tapasztalt sikerek gyarapítását. Sokatmondó példája ez az embertől emberig való politikai nevelőmunkának, a munkásöntudat növekedésének, annak végső soron, hogy a gyár dolgozói valóban tulajdonosi minőségben viszonyulnak a termelőeszközökhöz, hogy igazi munkássá kezd válni az a sokszáz 18—20 esztendős fiatal lány, aki a szocializmusnak ebben az új létesítményében keresethez jutott. Nagy örömünkre és büszkeségünkre, egy négyszáz dolgozót foglalkoztató kenderfonodával, a gyáriparnak a részvétele a város termelőtevékenységében 1 : 3 arányban túlsúlyba jutott az évszázadok óta uralkodó kisiparral szemben. Tehát az élet véglegesen szétfeszítette a régi keretet és új utat próbál törni magának, az iparosodás terén. Ennek az útnak a köveit pedig elsősorban az egy esztendővel ezelőtt megindított korszerű kenderfonalgyár munkásai rakják nap mint nap szorgalmukkal és kitartásukkal. Erről az igyekezetről tanúskodnak május elsejét köszöntő eredményeik is, amelyek arra engednek következtetni, hogy a fiatal munkaközösség tagjaiban megvan az igyekezet és az erős tervfeladataikat hónapról hónapra egyre jobb mutatókkal teljesíteni. Ebben az évben például hónapról hónapra emelkedett az új gazdasági egység teljesítménye: januárhoz viszonyítva márciusban 25,5 tonnával termeltek többet. Az első négy hónap feladatait pedig nem kevesebb mint 300 ezer lej értékű nyersanyagspórlással sikerült zárniuk. Ebben az igyekezetben dicséretet érdemel a gyár valamennyi dolgozója, különösképpen pedig Szabó Ferenc, Szentes Catrina, Buzogány Margit, Patakfalvi Eliza és Fülöp Róza. A városkodás forrása Egykori szerény, gondokba süppedt falvakat indított el a fejlődés útján a szocializmus. Ezek közé tartozik Gyergyóditró is, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még távoli fogalom volt a villany, a közművesítés, a betonút és aszfaltozott járda, a mosógép, televízió, egyszóval a civilizált életnek megannyi elengedhetetlen kelléke. Most ez a nagyközség is szárnyakat kapott és az állam gondoskodásának, lakosai szorgalmának köszönhetően rövidesen megyénk városainak sorába lép elő. Ditróx urbanizálódásának egyik legbiztosabb forrása a község területén lévő faipari egység, amely szerény, egy-két gáteres fűrésztelepből nőtte ki magát az évek során megyei viszonylatban is számottevő bútorgyárrá. Szerencsés lépés volt ezt a gazdasági egységet elindítani a fejlődés útján. Egyrészt, mert a község évszázadok ó- 1974. MÁJUS 1. SZERDA