Hargita, 1974. szeptember (7. évfolyam, 123-126. szám)
1974-09-07 / 123. szám
A megyei néptanács ülésszaka Csütörtökön, szeptember 5-én Fazekas Lajos elvtársnak, az RKP Hargita megyei bizottsága első titkárának, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága elnökének részvételével Csíkszeredában tartották meg a megyei néptanács ülésszakát, az alábbi napirendi ponttal: a Végrehajtó Bizottság jelentése az 1974/1975-ös iskolai év előkészítéséről, az oktatói-nevelői tevékenység színvonalának emeléséről, az összes iskolaegységben és az oktatás minden fokán. Az ülésszakon elemezték az új iskolai év előkészítésének helyzetét, a megye iskolái számára szükséges anyagi feltételek megteremtését, a tanügyi dolgozók elosztását, valamint az összes VIII. osztályt végzett tanulók bevonását a líceumi oktatás első fokozatába. 1974. SZEPTEMBER 7. SZOMBAT A XI. pártkongresszus dokumentumtervezeteinek vitája a megyei pártbizottság plenáris ülésének munkálatain KOMMUNISTA HOLNAPUNK TÁVLATAI A napokban közzétett tervezet — A Román Kommunista Párt Programja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére és Románia kommunizmus felé haladására — történelmi jelentőségű dokumentuma pártunknak, amely megjelenésének pillanatától hatalmas érdeklődést váltott ki, s a széles néptömegek körében átfogó vita tárgyát képezte. Kommunista munkánk és előrehaladásunk alapokmányát bocsátotta — az utóbbi években meghonosított gyakorlatához híven — a párt, a dolgozók elé. Egy olyan nagy horderejű dokumentumot, amely bölcs, tudományosan megalapozott összegezése a hazai forradalmi harcoknak és a szocialista építőmunkának, valamint a forradalmi világmozgalom tapasztalatainak átfogó, pontos megalapozása és kijelölése a párt, az összes dolgozók soronkövetkező húsz-huszonöt évi tevékenységének. Ezt fogadja el rövidesen a XI. kongresszus, s addig az egyre mélyülő, szocialista demokrácia szellemében az egész párttagság, a dolgozók széles rétegei megvitatják a Programtervezetet, hogy az ország, valamennyi állampolgára — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — kollektív bölcsességének eredménye, s ugyanakkor mindannyiunk közös, alkotó tevékenységének gyümölcse legyen. Példátlan arányú honpolgári akció bontakozott ki e jelentős dokumentum megvitatására, s ebben az országos méretű eszmecserében mindnyájunknak lehetősége van hallatni szavát az ország fényes távlatainak alapvető kérdésében. A Program-tervezet pártunk ideológiai és politikai, elméleti és gyakorlati alapokmánya. Pártunk, történelmében első alkalommal dolgoz ki ilyen egységes programot, amely világos perspektívában szögezi le stratégiáját és taktikáját. Igaz, a párt, megalakulásától kezdve mindig is kongresszusi határozatok szellemében dolgozott, olyan dokumentumok alapján tevékenykedett, amelyek körvonalazták irányvonalát, a legmagasabb fórum legközelebbi munkálatáig. Pártunknak azonban nem volt olyan dokumentuma, amely huzamosabb időszakra meghatározta volna a célt, a cselekvési irányvonalat. Ezt képezi, jelenti számunkra a közzétett Program-tervezet. Ez a dokumentum pontosan körvonalazott célokat állít elénk. Kifejti, hogy a párt milyen társadalom építését javasolja, milyen lesz jövőnk, milyen lesz országunk gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési élete a következő évtizedekben, hogyan kell tevékenykednünk, hogy a programban kitűzött célok valóra váljanak. Mozgósító terveket vetít elénk, olyan célkitűzéseket, amelyek országunk történetében egyedülállóak. Mindez hatékonyabb, lelkesebb, jobb munkára késztet bennünket, hogy minél előbb gyakorlatba ültessük e dokumentum magasztos célkitűzéseit. Ragyogó jövőt sugalmaznak, vetítenek elénk a Program-tervezet lapjai. Megvalósítva célkitűzéseit, Románia a világ fejlett ipari országainak soraiba lép, létrehozzuk az anyagi javaknak azt a bőségét, amely majd lehetővé teszi az elosztás kommunista elvének alkalmazását, a város és a falu közti lényeges különbségek felszámolását. Mind felfogásában, mind pedig általános célkitűzéseiben a Program-tervezet hűen tükrözi pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak döntő szerepét e dokumentum elméleti megalapozásában és gyakorlati kidolgozásában. Amint azt a Központi Bizottság ez év júliusi plénuma is kidomborította, Nicolae Ceauşescu elvtárs, az Országos Konferencián megválasztott programszerkesztő bizottság elnökeként, közvetlenül részt vett a programdokumentum kidolgozásában ; éleslátását és dinamikus stílusát, elméleti felkészültségét, alapos valóságismeretét döntően magán viseli ez a dokumentum. Közvéleményünk figyelmét méltán köti le ebben az időszakban ez a történelmi jelentőségű dokumentum, hiszen mindnyájunk jelenét és jövőjét vetíti elénk. r . (Folytatás az 1. oldalról) vevői nagyra értékelték pártunk XI. Kongresszusának történelmi jelentőségű dokumentumtervezeteit, kifejezvén teljes egyetértésüket és szilárd elhatározásukat, hogy kommunista felelősséggel harcolnak életbeültetésükért. Több hozzászóló, köztük Antal Ioan, Hancu Eugen és mások kihangsúlyozták a dokumentumok mélységes tudományos mozgósító és lelkesítő jellegét, azt a tulajdonságukat, hogy szintetizálják országunk és más szocialista országok tapasztalatait a szocialista társadalom építése terén. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és Románia kommunizmus útján való haladásának merész megoldásait felsorolva, a Program-tervezet ragyogó hozzájárulás a nemzetközi forradalmi elmélet és gyakorlat kincsestárához. A Program-tervezet mélységes hazafias szellemtől áthatott lapjain tükröződnek országunk dolgozóinak gazdag forradalmi hagyományai, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott folytonos harca, a függetlenségre és jobb élet megteremtésére való szüntelen törekvése. Romániának a szocializmus építése terén elért eredményei és a pártnak e hatalmas mű megteremtéséért kifejtett tevékenységéből adódó következtetések alapján, a Program-tervezet meghatározza a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése új szakaszának célkitűzéseit és a cselekvés útjait, világos távlatokat nyit az ország fejlesztésére az elkövetkező, húsz-huszonöt esztendőben. Előtérben a termelőerők fokozott fejlesztése áll, erőteljes műszaki-anyagi alap megteremtése, amely biztosítani tudja az anyagi javak termelésének gyors ütemét, a dolgozók fogyasztási szükségleteinek egyre szélesebb körű kielégítését, valamint az ország általános haladásához szükséges feltételeket. A Programtervezet szerint a termelőerők ésszerű elosztása az ország egész területén a továbbiakban is hozzájárul a szocialista és kommunista elvek érvényesüléséhez, az ország valamennyi állampolgára igazi jogegyenlőségének megvalósítását szolgálja — e gondolatot emelte ki hozzászólásában Angheleanu Ian és több hozzászóló. Az anyagi termelés fejlesztésével egyidőben a párt tevékenységének egyik fő iránya a termelési és társadalmi viszonyok tökéletesítése, a szocialista demokrácia fejlesztése, amely lehetővé teszi minden dolgozó számára, hogy cselekvően részt vegyen saját jövőjének alakításában. A vita során a felszólalók hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban ránk háruló feladatok megoldása csak úgy lehetséges, ha szüntelenül erősödik a párt vezető szerepe minden téren, ha a párt összes káderei, valamennyi kommunista aktívan bekapcsolódik a gazdasági-társadalmi életbe, az ország előtt álló gazdasági-társadlmi építés folyamatába. Ubornyi Mihály, Dézsi Katalin, Becze Antal és mások hozzászólásaikban kiemelték azt a megkülönböztetett figyelmet, amelyet pártunk tanúsított és tanúsít a nemzeti kérdés marxista-leninista megoldására. Valamennyi dolgozó teljes jogegyenlőségének biztosítása a Román Kommunista Párt nagy történelmi megvalósítása. A Programtervezet kiemeli azt a tényt, hogy a Román Kommunista Párt mindig nagy figyelmet fordított erre a kérdésre, elszántan harcolt mindvégig a marxistaleninista elvek gyakorlati alkalmazásáért, a teljes jogegyenlőség tiszteletbentartásáért és olyan feltételek megteremtéséért, amelyek biztosítják az öszszes dolgozók nemzetiségre való tekintet nélküli aktív részvételét szocialista hazánk építésében, a nemzetiségi politika szerves részét képezvén a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunista társadalomra való áttérés megvalósításának. A plenáris ülés mélységes megelégedéssel állapította meg, hogy a Program-tervezet továbbra is tudományos, marxista-leninista orientációt ad pártunk bel- és külpolitikájának. A dialektikus és történelmi materializmus, a társadalom fejlődése objektív törvényei, a forradalom törvényszerűségei, az osztályharc és a szocializmus építése hazai tapasztalatainak szellemében fogant Program-tervezet a párt ideológiai és elméleti alapokmánya, mely felvértezi a pártot, minden kommunistát a kommunizmus tudományos elveivel, világosan megmutatja a párttagoknak és minden állampolgárnak a cselekvés irányát. A vita során a résztvevők kidomborították azt a tényt, hogy pártunk XV. kongresszusának Irányelvtervezete összhangban van a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és Romániának a kommunizmus felé haladása célkitűzéseivel, a Programtervezet előirányzataival. Az Irányelvtervezet teljes egészében megfelel a gazdasági és társadalmi haladás követelményeinek, biztosítja, hogy az ország a jövőben is erőteljesen fejlődjön, közvetlenül szolgálja a társadalmi haladás, az emberi törekvések beteljesülését. Utalva az Irányelvtervezet fontosabb előirányzataira, amely az ötéves terv alapvető célkitűzéseként jelöli meg az ország szocialista iparosításának következetes folytatását, az ipar szerkezetének korszerűsítését, a mezőgazdaság intenzív fejlesztését és belterjesítését, a gazdasági élet szervezésének és vezetésének javítását, a külkereskedelem fokozását, a széleskörű beruházási program végrehajtását, a termelőeszközök arányos területi elosztását olyképpen, hogy 1980-ban valamennyi megye ipari termelése ne legyen kevesebb, mint 10 milliárd lej, a dolgozók anyagi és szellemi életkörülményeinek folytonos javítását. Szász Mihály János, Molnár Imre, Burján József és más felszólalók kifejezték meggyőződésüket, hogy a Programtervezetbe és az Irányelvtervezetbe foglalt célkitűzések megvalósítása történelmi jelentőségű esemény lesz az ország népe jövőjének szempontjából. Ebben a történelmi időszakban nagyvonalakban felépül a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, erős műszaki-anyagi alap jön létre, tökéletesednek a társadalmi viszonyok, így megteremtődnek hazánk kommunizmus felé haladásának döntő feltételei. A felszólalók — köztük Burtea Constantin, Orbai János, Ráduly Elek, Pakol Elek — nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy a Román Kommunista Párt XI Kongresszusának Irányelvtervezete Hargita megye fejlődésében is nagyszerű távlatokat nyit a következő ötéves tervben és az 1981 — 1990 közötti időszakban. Az országnak ez a része, amely a múltban iparilag kevésbé fejlődött, az utóbbi időben a pártvezetőség, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs gondoskodása folytán a biztos és gyors ütemű gazdaságitársadalmi fejlődés útjára lépett. Pártunk tudományos politikájának gyümölcseként, a termelőeszközök arányos területi elosztásának következményeként Hargita megyében az ipar a gazdaság vezető ágává lépett elő és az egész termelés 74 százalékát teszi ki. 1960 óta összesen 9 milliárd lejt ruháztak le megyénkben, amely alapjaiban megváltoztatta megyénk gazdasági-társadalmi arculatát. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a pártszervek és -szervezetek irányításával megyénk dolgozói sikeresen teljesítik az ötéves terv feladatait és terven felüli vállalásaikat. Az ipari össztermelés eddigi előirányzatait 263 millió lejjel teljesítették túl, amely biztosítja, hogy az 1971—1975-ös tervet 60 nappal határidő előtt teljesíthessük. Hazánk fasiszta uralom alóli felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére megyénk ipari dolgozói jelentették az ötéves terv exportfeladatainak teljesítését. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság, a kereskedelem az egészségügy, a tanügy és a kultúra terén. A következő ötéves terv előirányzatainak értelmében Hargita megye ipari össztermelése 1981-ban meghaladja a 11 milliárd lejt, ami kétszeresét jelenti az 1974. évi termelésnek. Az ipar általános fejlődésének összefüggésében az 1976—1980-as időszakban megyénk fejlődésének fő orientációja az ásványkincsek, a faanyagok és más nyersanyagok gazdaságosabb felhasználására irányul. A megye ipari fejlődésének másik jellegzetessége a gépgyártás és fémfeldolgozás részarányának növekedése, amely az 1975 évi 12 százalékról 1980- ban 17 százalékra emelkedik. Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezünk a cserealkatrészek, az alkatrész-csoportok, a bútor, a kötöttáru, készruha és más termékek termelésének növelésére, változatosabbá tételére. Az ipari össztermelés évi növekedési üteme a következő ötéves tervben 10,7 százalékos lesz, magasabb az átlagos országos ütemnél.2