Hargita, 1974. november (7. évfolyam, 131-135. szám)
1974-11-02 / 131. szám
PÁRTUNK PROGRAMJA Hagyogó távlatok Aki figyelmesen áttanulmányozta pártunk történelmi jelentőségű, a XI kongresszus előestéjén kibocsájtott programját, világosan láthatja, hogy ennek a grandiózus programnak a valóraváltása elképzelhetetlen a haza minden dolgozójának , románoknak, magyaroknak és más nemzetiségűeknek — cselekvő, egyre fokozódó hozzájárulása nélkül. Egyetlen adatot ragadok ki: A termelőerők ésszerű és igazságos területi elosztásának a szellemében az irányelvek előírják, hogy 1980- ig egyetlen megye se érjen el tíz milliárd lejnél kisebb ipari termelést. „Ez nem egyszerű számadat — mutat rá Nicolae Ceauşescu elvtárs —, hanem fontos minőségi fordulatot jelent az ország összes övezeteinek és megyéinek a fejlesztésében, egész országunk civilizációs fokának az emelésében Ez a ma marxista elveknek a gyakorlatba ültetését jelenti, amelyek szerint minden egyes helységnek olyan erős gazdasági és társadalmi központtá kell válnia, amely lakosai számára minden szempontból optimális életkörülményeket biztosít.“ S hogy mennyire valóságból fakadnak ezek a szavak, mi sem bizonyítja jobban, mint az egykor elmaradott, egyhelyben topogásra ítélt Székelykeresztúr példája. Az évszázadok során sem tudott néhány ezer lakosú kisvárosnál előbbre haladni, ahol az ipart egészen napjainkig egy tejfeldolgozó , szerény kisipar képezte. Az elmúlt ötéves tervben aztán igazi üzem, egy magas technikai színvonalon működő len- és kenderfonoda épült a városban. És a következő ötéves terv során? Szinte hihetetlen, városunk további iparosítása érdekében a szocialista állam nem kevesebb, mint félmilliárd lejt, sőt, annál többet is beruház, így nem kevesebb, mint háromezer ember jut biztos megélhetéshez, kapcsolódik bele az anyagi javak termelésébe. Hogy mit jelent ez egy kisváros további urbanizálódásának folyamatában, azt nem kell részleteznem, hiszen mindannyian naponta tapasztaljuk. Ahogy gondolatmenetem indítójaként hangsúlyoztam, mindezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha városunk minden egyes dolgozója tehetségének, lelkesedésének a legjavát adja. A gyakorlat — ezévi eredményeink is — azt bizonyítják, hogy mindebben nincs hiány. Székelykeresztúr lakossága tudásának, képességeinek a legjavával igyekezik bebizonyítani, hogy érdemes a bizalomra és képes eleget tenni kötelességeinek. A pártkongresszus tiszteletére városunk valamennyi ipari egysége túlteljesítette tervfeladatait ami, azt jelenti, hogy negyedévi előnyre teszünk szert az ötéves terv idő előtti teljesítésében és év végéig 12 millió lej többlettermelést valósítunk meg. Ugyanez tapasztalható a városszépítés terén vállalt célkitűzéseink teljesítésében is. Egész évre vállaltunk 2,7 millió lej értékű hazafias munkát, s ezidáig megvalósítottunk 3,7 millió lej értéket. Év végéig még 1 millió lej értékű közérdekű munka elvégzését vállaljuk. Soha nem látott érdeklődés fogadta városunkban a megjelenő pártdokumentumokat, valamennyi gazdasági egységünkben, intézményünkben szorgalmas tanulás folyik a dokumentumokban elénk tárt fejlődési távlatok, teendők jobb megismeréséért. Valamennyien tudjuk, hogy ezzel a kongresszussal Székelykeresztúr történetének új fejezete kezdődik. András György, az RKP Székelykeresztúr városi bizottságának titkára, a város polgármestere Az élenjárók példáját követve Egyre növekszik azoknak az üzemeknek és vállalatoknak a száma, amelyek a történelmi jelentőségű XI. pártkongresszus méltó köszöntésére, saját szakmai becsületük, a gyár jóhírének az öregbítése érdekében idejében, sőt, jóval határidő előtt teljesítik tervüket, valóra váltják felajánlásaikat, sőt, túl is teljesítik azt. örömmel és büszkeséggel számolok be arról, hogy mi, a Csíkszeredái faipari gép- és cserealkatrészeket gyártó vállalat is, beálltunk ebbe a tekintélyes sorba, azzal, hogy tíz hónapra szóló tervünket 101 százalékban teljesítettük. Gyárunkat ugyanis a múlt év szeptemberében helyezték üzembe, részleges kapacitással, új munkaközösséget kellett kialakítanunk, egészséges közösségi szellemet meghonosítanunk. Építkeztünk és termeltünk egyszerre. Egyszóval mindenki tudja, sok-sok nehézséget kellett és kell legyőznünk. Nyilván, mivel hogy ez sikerült, valamennyien örvendtünk. Tudtuk azonban, hogy a Román Kommunista Párt gondoskodása, az a tény, hogy 1100 dolgozónak teremtődött nálunk munkahely, biztos kereseti lehetőség — nem kevesebb, mint 150 millió lejbe került a korszerű technikával felszerelt üzem építése — hálára kötelez bennünket. A hála kifejezője pedig a tett A mindennapi tervteljesítés, a feladatok rendszeres túlteljesítése. Lényegében ezeknek a fokozott igényeknek, a többre, jobbra való törekvéseknek a jegyében ül össze pártunk XI. kongresszusa is. Tehát állandóan emelkedő igényszintet akarunk mi is magunk elé tűzni. Egymillió lejes tervtúlteljesítést vállalt lelkes munkaközösségünk a kongresszust megelőző hónapokban. Teljesítettük és túl is fogjuk szárnyalni ezt a vállalást, megteremtve a lehetőségét annak, hogy idő előtt megvalósítsuk az ötéves tervből ránkeső részt. El kell mondanom, hogy a kongreszszus előtt új lendületet vett nálunk is a politikai nevelőmunka. Dolgozóink igen szorgalmasan tanulnak és igyekeznek alaposan elsajátítani a kongresszus előtt közzétett dokumentumokat. Jobban meg akarjuk ismerni eráitál is azokat a ragyogó távlatokat, amelyek előtt hazánk áll; azért, hogy a cél világos ismeretében még jobban, még lelkesebben, még kompetensebben munkálkodhassunk magunk és az egész haza érdekében ezeknek a nagyszerű céloknak a valóraváltásáért. Bodó Ferenc, a Csíkszeredái faipari gép- és cserealkatrészeket gyártó vállalat főmestere A városiasodás útján Az utóbbi esztendők eseményei — különösképpen, ami az elmúlt két öt éves terv során történt Hargita megyében —, megtanítottak valamenyiünket mélységesen hinni mindabban, amit a Román Kommunista Párt dokumentumai elénk tárnak, mint holnapi fejlődésünk távlatait, s egyben természetesen megvalósításra váró feladatot. Érvényes ez Ditró községre is, amely fölött nem múlt el esztendő, hogy valamilyen megvalósítás, gazdasági, társadalmi létesítmény ne épüljön. Aprócska, igen kezdetleges technikával rendelkező fafeldolgozó egységből korszerű, a legmesszebbmenő követelményeknek megfelelő bútor- és székgyár fejlődött, korszerű kereskedelmi, orvosi- és iskolahálózat talált otthonra községünkben, úgy, hogy felvetődött annak várossá való átalakulásának gyakorlati lehetősége. Ez a kilátás nyilván nagy reményekre jogosította fel a lakosságot. Ebben a kilátásunkban erősítettek, meg a Román Kommunista Párt XI. Kongresszusának közzétett dokumentumai, amelyekben előrelátják, hogy 1980-ig mintegy 80 község alakul át várossá. Mi ezek között látjuk magunkat is, ami igen nagy örömmel tölti el községünk valamennyi dolgozóját. Távlataink nagyok, mindannyian tisztában vagyunk ezzel. Azt is tudjuk, hogy maradéktalanul valóra váltjuk a dokumentumokban közzétett célkitűzéseket. Nem titok számunkra töréntesen az sem, hogy keményen a munka mellé kell állnunk, mert elsősorban rajtunk múlik, hogy a tervekből valóság legyen. Ditró lakossága megértette ezt és igyekszik minden esztendőben egyre többet tenni a városiasodás érdekében. Az idén például befejeztük az új mozi építését. A 200 férőhelyes filmszínház 350 ezer lejbe került a községnek, amiből mintegy 90 ezer lej hazafias munka-hozzájárulás. Mintegy 900 tonna követ hordtunk a község futballpályájára, amelyet teljes egészében korszerűsítettünk, vízlevezető okokkal láttunk el és lelátóval is kiegészítjük. Megvalósításaink közé kell soroljuk az új ifjúsági klubot, amelynekértéke mintegy másfélszázezer lej és nagyrészében hazafias munkával létesült. Kétszáz ifjú szórakozhat, tanulhat négy, szépen berendezett termében ettől az ősztől kezdve. Hozzákezdtünk egy négy termes iskolaműhely alapjai- nak a kiöntéséhez, úgy, hogy a munkálatok nagy részét már a tél beállta előtt befejezzük, ugyanakkor pedig rövidesen hozzákezdünk egy modern jégkorong-pálya építéséhez. Jelentősen bővült az idén a község kereskedelmi hálózata is, mert 4 üzletet adtunk, illetve adunk át rendeltetésének. S mindennek nagy részét, ahogy a községi pártkonferencián vállaltuk, a XI. pártkongresszus megkezdéséig idejében át is adjuk rendeltetésének Ezzel köszönti Ditró lakossága hazánk nagy történelmi eseményét, ami soha nem látott távlatokat nyit otthonának fejklődése előtt is. Kurkó Józse, a Ditró községi pártbizottság titkára A XL pártkongresszus Irányelvtervezete A tudományos és technológiai kutatás szerepe az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésében . Társadalmunk sokoldalú és állandó fejlődésének egyik fő feltétele a tudományos és technológiai kutatás magas fokú megszervezése. ,,A párt következetesen abból indul ki, hogy a tudomány elsőrendű tényezője korunk haladásának, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus csakis a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján építhető fel“ — hangsúlyozza a Román Kommunista Párt Programja. A gazdasági, társadalmi fejlődés legfontosabb létesítményei, az anyagi termelés fő problémáinak a megoldása, a társadalmi munka hatékonyságának és eredményességének a növekedése, a termékek minőségének az emelése stb. elképzelhetetlen ma, a tudomány és a technika hozzájárulása nélkül, így foglal egyre nagyobb helyet a tudomány a termelés egész menetében. A tudományos és a technológiai kutatás ezért egyre fontosabb szerepet hivatott betölteni az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében is, a szállításban és a távközlésben, az elektronikai számológépekkel végzett üzemvezetésben, az anyagi és a szellemi újratermelés egész folyamatában. Az Irányelvek dokumentuma tehát nem véletlenül hangsúlyozza azt a követelményt, hogy az új, saját felfogású, tökéletesített technológiáknak, amelyeket a termelésben alkalmazunk, az összes tervezett beruházásoknál mintegy 80 százalékot kell kitenniük. Hasonlóképpen, 1980-ban az ipari termelés értékének 45 százalékát új és tökéletesített termékek alapján biztosítjuk. Társadalmunk gazdasági fejlődése kötelező módon feltételezi a tudományos kutatás kiszélesítését, a műszaki haladás érvényesítését az ipar és a mezőgazdaság, nemzetgazdaságunk más ágai konkrét fejlődési követelményeinek megfelelően. A kutatásnak, a párt programjában, az ötéves tervekben és hosszú távú prognózisokban az előirányzott célkitűzések és szükségletek előtt kell haladnia, idejében elő kell segítenie a kitűzött célok elérését, széles távlatokat kell nyitnia a szocialista társadalom fejlődése előtt. A tudományos kutatást az elkövetkezendő években ezért mindenekelőtt országunk összes természeti erőforrásainak számbavétele és értékesítése felé irányítjuk. Nagyobb hangsúlyt biztosítunk a fizika, kémia, biológia, a matematika terén , a kutatómunkára, úgy, hogy az hatékonyan járulhasson hozzá azoknak a komplex kérdéseknek a gyors megoldásához, amelyektől az ország termelőerőinek rohamos fejlődése, a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése, a dolgozók jóléte függ. A párt irányelvei szerint a tudománynak elő kell segítenie az új technológiai felszerelések, elektronikus vezérlőművek, szerszámgépek gyártását. A mezőgazdaságban új, bőven termő, nagy tápértékű fajták nemesítése felé kell törekedni, nagyhozamú állatok kitenyésztésére. Ezért a biológiai kutatásnak nemcsak az élet és a természet titkainak a megismerésére kell törekednie, hanem arra is, hogy a megismerés eredményeit az ember javára, a természet megváltoztatására használhassuk fel. Ugyanakkor a tudományos kutatás arra is hivatott, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabban hozzájáruljon a társadalom fejlődése általános törvényszerűségeinek a tanulmányozásához, megismeréséhez és megértéséhez és ahhoz, hogy ezeket Románia konkrét feltételeinek megfelelően alkalmazzuk. A tudományos kutatás hatékonyságának emelése szorosan és elválaszthatatlanul összefügg a gyakorlattal. Minden felfedezésnek, ami gyakorlatilag hasznos, késedelem nélkül a társadalom előrehaladását, az embert kell szolgálnia. Tehát gyorsan akalmazni kell a termelésben, hogy mihamarabb meghozza eredményét és ugyanakkor a kutatásra fordított erőfeszítések hatékonyságát is. A hazai tudományos kutatás fejlesztésének fő feladata — hangsúlyozzák a XI. kongresszus közzétett dokumentumait, hogy lépést tartson a világ technikai haladásával. Hazánk tudósainak ezért tevékenyebben ki kell venniük részüket azokból a világméretű erőfeszítésekből, amelyek a világegyetem egyes jelenségeinek a megismerésére, a bioszféra, a földkéreg sokoldalú tanulmányozására, a világűr elmélyül kutatására, a földön kívüli folyamatok vizsgálatára irányulnak. Tehát fokozniuk kell hozzájárulásukat a nemzetközi síkon kifejtett tudományos tevékenységhez, szorosan együtt kell működniük a kutatás minden területén a világ többi tudósaival. A párt XI. kongresszusának közzétett dokumentumai, íme, nemcsak a tudósok, kutatók előtt nyitnak széles tevékenységi fejlődési távlatokat, hanem társadalmunk minden dolgozója előtt, aki újító erőfeszítéseket tesz a tudomány és a technika vívmányainak, az újnak az alkalmazásáért gazdasági és társadalmi tevékenységünk tökéletesítése érdekében. Minden dolgozó hozzájárulásának megvan tehát a helye ebben a fejlődési folyamatban, sőt, az új alkalmazása, az ahhoz való szenvedélyes ragaszkodás elengedhetetlen feltétele Románia további rohamos fejlődésének. Kovács Károly