Hargita, 1976. május (9. évfolyam, 19-22. szám)
1976-05-08 / 19. szám
1921 mágus 8 Pártunk programja - tetteink vezérfonala A Román Kommunista Párt XI. Kongresszusának történelmi jelentőségét kidomborítja az a tény, hogy a kongresszus jóváhagyta a párt Programját a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Romániának a kommunizmus felé történő előrehaladására ; megszabta a párt és a haza összes dolgozói tevékenységének általános irányait és alapvető célkitűzéseit az elkövetkező évtizedekre. A program a dialektikus és történelmi materializmus forradalmi elvein alapszik, összegezi az osztályharc és a szocializmus építésének hazai és nemzetközi tapasztalatait, a társadalmi fejlődés egyetemes érvényű törvényszerűségeit alkotóan alkalmazza országunk sajátos viszonyaira. Éppen ezért a párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a kezdeményezésére és cselekvő részvételével kidolgozott program legfőbb jellemzője a marxista-leninista elvszerűség, a szigorú tudományosság, a mélységes realizmus, az újító gondolkodás, az alkotó forradalmi szellem. A program világos választ ad pártunk bel- és külpolitikájának, társadalmi fejlődésünk távlatainak valamennyi alapvető kérdésére, s ezért teljes joggal nevezzük a programot pártunk elméleti, ideológiai és politikai alapokmányának. „A párt olyan Alapokmánnyal rendelkezik — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs —, amely több mint egy program, olyan ideológiai dokumentum, amely, mint a XI. Kongresszus értékelte, a marxizmus-leninizmus Romániában való alkotó alkalmazásának kifejeződése, ennek alapján fogjuk kifejteni egész politikai nevelőtevékenységünket, az egész pártnak és népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére, a kommunizmus felé való haladására irányuló munkáját.“ Pártunk programja leszögezi a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom alapelveit, jellegét, tartalmát, valamint a kommunizmusra való áttérés lényeges folyamatait, s e társadalom legfőbb jellemzőit. A program egyben hazánk társadalmi, gazdasági, politikai, történelmi és művelődési sajátosságaiból kiindulva, meghatározza a párt általános stratégiai irányvonalát és politikai alapelveit. A pártprogramba foglalt nagyszerű célkitűzések valóraváltása szükségessé teszi : a társadalmi élet összes oldalainak fejlesztését és tökéletesítését; azoknak a komplex és nagy horderejű feladatoknak a teljesítését, amelyek szavatolják a termelőerők erőteljes növekedését, az ipar és mezőgazdaság szamos fejlődését; a termelési viszonyok és a gazdasági élet vezetési formáinak és módszereinek szüntelen tökéletesítését ; a személyiség mind teljesebb kibontakozását és érvényesülését, a szocialista etika és méltányosság elveinek életbeültetését, a szocialista öntudat növekedését ; a tudomány, oktatás és művelődés állandó felfelé ívelését ; a dolgozók anyagi és szellemi jólétének emelését a szocialista igazságosság szellemében történő elosztás alapján. Egy ilyen nagy horderejű program teljesítése megköveteli számos gazdasági, műszaki és szervezési intézkedés kidolgozását és alkalmazását. Lényegében az egész gazdasági és társadalmi tevékenység tudományos alapokra helyezéséről van szó, olyan szervezési és vezetési formák, módszerek és eszközök alkalmazásáról, amelyek lehetővé teszik a szocialista társadalmi rendszerünk nyújtotta lehetőségek teljes arányú és magas fokú értékesítését. Mindez szoros kapcsolatban van a párt vezető szerepének állandó növekedésével. „A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom kialakulása és a kommunizmus felé való haladás időszakában — hangsúlyozza pártunk programja — a párt fogja képezni továbbra is az egész gazdasági és társadalmi tevékenység politikai vezető erejét." A pártprogramban meghatározott célkitűzések maradéktalanul tükrözik országunk dolgozóinak alapvető létérdekeit. Ezért teljesen magukénak vallják hazánk román, magyar, német és más nemzetiségű kommunistái, összes dolgozói, s mélyen gyökerező hazafias lelkesedéssel, teljes eszmei és politikai egységben munkálkodnak életbeültetéséért. A program a szocializmus romániai építésének biztos iránytűje és egyben pártunk jelentős hozzájárulása a szocializmus általános ügyéhez. Pártunk és országunk a program célkitűzéseinek teljesítésében elért eredményeivel segíti elő a leghatékonyabban a szocializmus vonzóerejének világméretű növekedését. A program kidolgozásával pártunk jelentősen gazdagította a marxizmus-leninizmus kincsestárát. Ezáltal is újból és erőteljesen kifejezésre jut a pártunk által vallott történelmi igazság, hogy a szocialista nemzetköziség eszméjének életbeültetéséhez minden egyes kommunista párt azzal járul hozzá a leghatékonyabban, ahogyan teljesen önállóan megoldja országában a társadalmi fejlődés során felvetődő kérdéseket, ami- ilyen eredményeket ér el az új társadalmi rend építésében és ahogyan értelmezi a jelenkori világ fő jelenségeit és folyamatait. Pártunk egész tevékenységét mindig is áthatotta az internacionalizmus eszméje, a nemzetközi szolidaritás gyakorlata. Az évtizedek folyamán ez megnyilvánult mind a romániai forradalmi munkásmozgalom, a Román Kommunista Párt által kapott segítségben, mind pedig abban a támogatásban, amelyet országunk forradalmi harcosai, a kommunisták nyújtottak a testvérpártoknak, különböző országok forradalmárainak. Ilyenképpen a proletár internacionalizmus szelleme, a forradalmi szolidaritás, a hazai forradalmi mozgalom, a Román Kommunista Párt egész történetének egyik sajátos jellemzője. Pártunk programjának teljesítése a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emeli országunkat, szavatolja nemzetiségre való tekintet nélkül az öszszes dolgozók anyagi és szellemi jólétének fokozását, s az őt megillető méltó helyet biztosítja hazánknak a szocialista országok, a szabad népek nagy családjában. A párt programjának megvalósítása fokozni fogja hazánk hozzájárulását a szocializmus világbefolyásának növekedéséhez, egy új, demokratikus rend megteremtéséhez a nemzetközi kapcsolatokban, a tartós béke létrehozásához, a szocializmus és a kommunizmus győzelméhez az egész világon. Szántó Miklós Horváth Imre Hősnél többek Nevük kérded? Hányat soroljak? Hidd el, csaknem annyian voltak, mint csillagok a rét felett, mint a falevelek az ágon, és mint a harmat a fűszálon, számtalanok s névtelenek. Tettükre vagy talán kíváncsi? Kár lenne könyveket kiásni, tettük tudják fák és füvek. De könyvet csak ma írnak róluk, mit írtak rég, mint a maró lúg, csípdesi emléküket. Kardjukat keresni meguntam. Te se keresd vak múzeumban, főként ne paloták falán. Nézd meg inkább kifent kaszádat s a tollat, min csak tinta szárad : ezekkel harcolt valahány. Érmeiket nincs ki csodálja. Nem voltak vállig dekorálva: egyik gyalult, másik kaszált, s mert a termést másoknak hordták, és mást táplált az ócska ország — hazájuk hát így lett a párt. Egy eszméért ömlött a vérük, s egy új világ volt a vezérük, katonájuk minden szegény, s zászlójuk — mely harcukról hírt ad — pár lázadó, rongyos papírlap, s a riadójuk a remény. Idaluk immár szabadon szárnyal, dalolta azt magyar románnal : szívük, szavuk szövetkezett. Nem faggattak: román? — magyar vagy? Nem kérkedtek , ki honnan sarjadt , hallgatva hegyek a hegyek ... Hősnél többek : győztesek voltak. Győzelmüknek jele a holnap — állt sírjaiknál sorfalat, s hol titokban fedték el őket, köszöntse fény a temetőket s e burrázatlan holtakat ! Ion Alexandru Himnusz a Párt évfordulójára Ezer ének a Pártnak ! Tavasz van, amilyen nem volt emberemlékezet óta. A vetést rég befejezték. Odalett a hó is, mint hogyha sosem uralkodott volna a tereken. Összefogóztak az ösvények, és hirtelen szélesebbé nyíltak az utak. A szél meg a Hold többet téblábol most az utas körül. Kivirultak gyönyörűen a berkek s a rügyek észrevétlen virágot bontottak. Kint csücsül a tölgy árnyékában a medve. Füstszürke blúzt öltöttek a felhők s alászálltak a szemhatár kezeigyébe. A ló lépten-nyomon letérdepel, hogy meghentergőzzéke a földön. Virág verte ki a birseket, s a balzsamos levegő a halhatatlanságot idézi. Kihunyt a láng a reteszes tűzhelyeken. Tatarozzák fészkeiket a madarak. Felcsendülnek megint az úti dalok. A források kitakaróztak. Kis idő még s a horizonton fölsütnek a hatalmas nyári nap hírnökei. HERVAY GIZELLA fordítása Jóformán még ki sem aludt a székelyudvarhelyi művelődési hét napjainak kultúrmécsese, s máris hasonló intenzitással és hévvel lángolt fel a város kultúrájának új fáklyája. Ezúttal ugyan csak a színpadot világította be, de fényéből bőven jutott a nézőtérnek, az ünneplő municipium egészének. Igen, merta szervezők az eseménysor programjrói gondoskodtak arról, hogy az ünnepség fényéből mindenfelé jusson, hogy szinte minden család, a kis- és nagyközösségek egyaránt érezzék az esemény súlyát, jelentőségét és a megemlékezés kegyeletének értékét. A szikrányi fénykerek 175 esztendővel ezelőtt gyúlt ki, 1801. szeptember 10-én. A székelyudvarhelyi ősi kollégium diákjai ekkor adták elő Szigethi Gyula Mihály professzor irányításával a Matskási Júlia című színművet 1838 — Szigetvári László színtársulatával innen indul Feleki Miklós ragyogó színészi pályája. 1843 — Déryné Széppataki Róza fellépése. 1863 — alakulóban az első műkedvelő , színjátszó társaság. 1868 — megalakul a Daláregylet, amely később oroszlánrészt vállal a műkedvelői színházéletben. 1835 — az Iparos Önképző Egylet és a Székely Dalegylet közös rendezésében előadják Szigligeti A szökött Scatona című színművét. 1902 — Micsey színtársulata a 360 négyzetméteres, 18 pzhollyal ellátott új színházteremben (a mai Homoród fémszínház épületében) kezdi meg az évadot. 1933 — Nyirő József — dr. Keresztes Károly : Júlia szép leány című operájának ősbemutatója. 1945 — új műkedvelő egyesületek alakulnak. 1959 — felépül a művelődés jelenlegi hajléka. 1962 — első helyezést érnek el a helyi műkedvelők a tartományok közötti versenyben. Íme, a közel két évszázados világi és anyanyelvű színjátszás történetének főbb mozzanatai. Gimnáziumi tornaterem, kaszinói játéktér, rögtönzött szabadtéri színpad, majd az impozáns művelődési ház dobogója ... Itt hangzik el 175 éven át a szép, tiszta beszéd, a drámai felhívás, az emberségre, a becsületre szólító figyelmeztetés, ősi szellemi értékeink védelmére, ápolására intő szó ! Ezt és ennek jegyében ünnepelt a héten Székelyudvarhely, megyénk lakossága. A színház nélküli színészetet, 175 esztendő törekvését, gondolatiságát. És rangosan. Nemcsak azzal, hogy a fővárosi Nemzeti Színház nem a turnézó együttesével, hanem Amza Pellea vezetésével teljes élgárdája felvonultatásával tisztelgett a székelyudvarhelyi művelődési ház színpadán, s a marosvásárhelyi állami színház magyar tagozata szintén, de a színjátszás ünnepi hetének nem volt egyetlen olyan napja sem, amely ne bővelkedett volna kiemelkedő, a rendezvénysorozat méltóságához illő eseményeidben. A pedagógiai Ivett m műkedvelői annak a Szigethi Gyula Mihálynak a darabjáról seperték le az idő porát, ahil Művelődésünk fáklyája 175 évvel ezelőtt drámaíróként is bemutatkozott Székelyudvarhelyen. A dr. Petru Groza líceum színjátszói, diákrendezővel az élen, Kányádi Sándor Ünnepek háza című darabjával arattak méltó közönségsikert. .A népszerű mesejátékok Cipész sora, a diákok és az üzemi színjátszók valóságos hada rukkolt ki a hét folyamán. S ugyancsak a felejthetetlen események közé tartozik a száznál több öreg, immár nyugdíjas, egykori műkedvelő találkozója a manapság színpadra lépő fiatalokkal. A kiemelkedő művelődési eseménysorozat jelentőségét tovább fokozta az a tény, hogy időben egybeesett pártunk születése 55. évfordulójának előestéjével. Tisztelgés és zászlóhajtás volt a színjátszás székelyudvarhelyi ünnepi hete. S a hála lerovást is. Azért a nagyszerett gondoskodásért, amely-lyel pártunk lehetővé teszi haladó hagyományaink gondos ápolását, anyanyelvű szellemi örökségünk fejlődését és töretlen folyamatosságának biztosítását. Kolozsi Márton 1979. MÁJUS 8. SZOMBAT fjiny 1976 május 8