Hargita, 1976. június (9. évfolyam, 24-48. szám)

1976-06-02 / 24. szám

A kommunisták megnövekedett szerepe a gazdaságirányításban (Folytatás az 1. oldalról) előtt a pártszervezetektől a kommunistáktól. Éppen ezért a municípiumi pártbizottság törekvéseinek középpontjába helyezte a kommunisták tevé­kenységének a megjavítását, szervezői és irányítói szerepük növelését, a különböző kér­dések megoldásában tanúsí­tott hozzáértésük fokozását. Pártunk főtitkára értékes út­mutatásainak szellemében cé­lul tűztük ki, hogy a municí­piumi pártbizottság bürója és titkársága közvetlenül és be­hatóbban foglalkozzon a gazdasági fejlődés kérdései­vel, így plenáris ülésen ele­meztük a pártszervek­ és szervezeteknek az 1976-os évi beruházási terv sikeres telje­sítésére, az átadási határ­idők tiszteletben tartására irá­nyuló tevékenységét. A ki­bontakozott vita jó elemzési alkalmat jelentett a tényállás felmérésére. Ennek kapcsán a kommunisták értékes ja­vaslatokat tettek a beruházá­si, valamint az építkezési-sze­relési tevékenység megjavítá­sa céljából. A büró, illetve titkársági üléseken olyan problémákat vitattunk meg, mint a mérnökök és techni­kusok hozzájárulása az új műszaki eljárások és techno­lógiák bevezetéséhez, a mű­szaki segélynyújtás váltáson­kénti megjavítása, a kollektív vezetőszervek munkastílusa és módszerei stb. A plenáris-, büró-, és titkársági üléseken előterjesztett jelentések alap­ját a vállalati munkásellen­őrző tanácsok készítette ta­nulmányok, elemzések képez­ték. A gazdasági egységek párt­­bizottságainak és kollektív vezetőszerveinek a követke­zetes irányítása eredménye­ként, ezek tevékenysége munkastílusa megjavult, sike­rült elérnünk azt, hogy a kom­munisták egyre cselekvőbben kapcsolódjanak be a külön­böző vezetőszervek és szak­­bizottságok munkájába. Ilyen vonatkozásban szép ered­ményeket értek el a fakiter­melési és szállítási egység­nél, a cérnagyárnál, a helyi ipari gyáregységnél és má­sutt, ahol konkrét tanulmá­nyok és javaslatok születtek a termelési folyamatok meg­javítására, a fizikai munka megkönnyítésére, az anyag­fogyasztások csökkentésére és így tovább. A municípium gazdasági egységeiben erős pártszerve­zetekkel rendelkezünk. Az i­­parban tevékenykedő kommu­nisták száma az utóbbi öt évben közel ezerrel nőtt (je­lenleg a tagság 89,6 százalé­ka munkás az 1971-es évi 87,4 százalékkal szemben). A pártbizottságok mellett műkö­­­dő szakkomissziók tagjainak, mintegy 95 százaléka munkás, úgyszintén a társadalmi és gazdasági tevékenység mun­kásellenőrző tanácsaiban rész­arányuk 65-75 százalékot tesz ki. Ez a néhány számadat ér­zékelteti azt az erőt és szere­pet, amelyet a kommunisták jelentenek helységük gazda­sági életének megszervezésé­ben és vezetésében. Tudatá­ban vagyunk annak is, hogy még többet kell tennünk az irányítás hatékonyságának fo­kozása érdekében. A FELELŐTLENSÉG ÁRA SÚLYOS KÖZLEKEDÉSI BALESETEK Ez év májusában hét súlyos közúti baleset körülményeinek kivizsgálása hárult közleke­désrendészetünkre, hét olyan baleseté, (Csíkszentgyörgy, Kászonújfalu, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, ■), Homoród­­szentmárton, Csíkszentdomo­­kos és Csíkszereda körleté­ben), amelynek következtében öt személy életét vesztette, he­ten nehéz sérüléseket szen­vedtek, négy jármű súlyosan megrongálódott. Szomorú, több családnak gyászt hozó statisztika, a fi­gyelmetlenség, a felelőtlenség ára. Mert megannyi baleset elkerülhető lett volna, ha a gépkocsivezetőink és a gya­­ogosok betartják a közleke­dési szabályokat, ha nem fo­gyasztanak alkoholt. A hét baleset közül kettőre térünk ki részletesebben. Mindkettő május 21-én, a délutáni felhőszakadás után történt. Négyen vesztették éle­tüket. Az említett napon Kelemen Károly tusnádi lakás 1-HR­­S100 rendszámú személygép­kocsiján - tetemes mennyisé­gű szeszes ital elfogyasztása után - (vérében 1,09, vizele­tében pedig 1,12 ezrelék al­koholt találtak), hazafelé tart­va nagy sebességgel hagyta el Csíkszeredát. A benzinkút utáni enyhe kanyarban rá­szaladt a felázott padkára, a megpördülő gépkocsi árokba zuhant, és olyan erővel ütő­­dött az útszegélyező, mintegy 25-30 centiméteres törzsát­mérőjű fának, hogy azt gyö­keréből kifordította és eltörte. Egyik utasa — Lőrincz Ferenc — meghalt, André Anna és Ur­­kán István életben maradtak, de súlyos sérüléseket szen­vedtek. A másik nagyon súlyos bal­eset Kászonújfalu és Kászon­­altíz között történt. A Simon Sándor vezette 21­ HR-214-es rendszámú tehergépkocsi, a­­melyen 1200 liter bort szállí­tottak a fogyasztási szövetke­zeteknek, egy lejtős útszaka­szon levő kanyarban, a nagy sebesség miatt, lesodródott az úttestről, felborult. A bo­rulás következtében Simon Sándor sofőr és két utasa — Páll Ádám és Koszti András — azonnal életüket vesztették. Szomorú dolog ilyen ese­tekről beszámolnunk, mégis meg kell tennünk. Szükséges figyelmeztetnünk megyénk la­kosságát, gépkocsivezetőket és gyalogosokat, hogy tart­sák be szigorúan a közleke­désrendészet valamennyi elő­írását. Saját és embertársaik életének, javaink védelmének érdekében. Colban Nistor százados A korszerűség­i követelmény Fordulat éveként emleget­jük 1976-ot megyénk állatte­nyésztésében. E fordulat e­­gyik alapvető feltétele pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánykészlet biztosítása, ilyen irányú lehe­tőségeink ésszerűbb és egyre korszerűbb hasznosítása. En­nek szelleme hatotta át a me­gyei szakigazgatóság szerve­zésében tegnapelőtt lezajlott tanulságos tapasztalatcserét, amelyen a reális feltételek, a rendelkezésre álló gépi és emberi erők figyelembevételé­vel éppen a korszerűség meg­követelte szervezési eljárások, a takarmányfélék begyűj­tésében, tartósításában és tárolásában ajánlott tech­nológiai eljárások ismer­tetésére helyezték a hang­súlyt. A szakszerű fejtegetése­ken túl ezt szolgálta a csík­fa plocai lefelőtehenészet ,,munkatelepén“ megejtett gyakorlati bemutató is. Célra­törő programot nyújtott az eszmecsere , szakemberein­ken, mezőgazdasági dolgozó­inkon múlik most már annak sikeres gyakorlati megvalósí­tása. Ami sok, az sok... Vizes, lecsapolásra váró területben nincs hiány, annál inkább nagyteljesítményű célgépben. Ezért meglepő, hogy Madaras mellett, a Sósréten, már hetek óta vesztegel egy korszerű árokhúzó. Ha szükség van rá, miért nem működ­tetik, ha meg nincs rá szükség, miért nem viszik oda, ahol hatékonyan használhatnák? S ha sehol sincs rá szükség - márpedig ez nehezen hihető -, fedett helyen, bezsírozva kellene tárolni, nem pedig kitéve az időjárás viszontag­ságainak ... Toplcai művelődési napok A Kelemen havasok lábánál fekvő városunkban zajlott le május 28-29-30-án a városi művelődési és szocialista ne­velési tanács szervezésében a MIORIJA elnevezésű első pásztordal fesztivál. Nem vé­letlen sem a téma, sem a hely­szín, hiszen Toplica és környé­ke évszázadok során pásztor­kodásáról, állattenyésztéséről volt híres, s a legelésző nyá­jakat követő pásztort a cso­dálatos táj énekre ihlette. Az így született pásztordalok az évszázadok során csodaszép melódiákkal gazdagították folklórkincseinket. Ezek felele­venítését, csokorba gyűjtését, tovább­éltetését célozta min­denekelőtt a már első meg­rendezésében is emlékezetes sikerrel zárult versenyfeszti­vál. Tizenegy megye 25 kül­döttének ajkán, hangszerein csendültek fel a különböző tájegységek szebbnél szebb népdalai. A népes hallgató­ságnak felejthetetlen élményt nyújtott a nemes vetélkedő és a legjobbaknak odaítélt díjak nemcsak előadókészségük és értékes, változatos műsoraik megbecsülését juttatták kife­jezésre, hanem mintegy újabb meghívást is jelentenek a két év múlva ugyancsak Toplicán sorra kerülő második fesztivál­ra. Díjnyertesek : I. díj és az idei fesztivál kitüntetettje : George Marge (Bihar megye); II. díj : Mina Pâslaru (Sucea­va) ; III. díj : Gheorghe Zle­­voacă (Suceava) és Florica Puşcaş (Szilágy) ; a zsűri kü­­löndíja: Jövőnél Venus (Dolj); népszerűségi díj : Cornelia Butnar (Hargita); dicséretben részesültek : David Halgeanu (Hargita), Maria Lăzărescu (Galaţi) és Nicolae Bortiş (Bi­hor) ; a városi szaktanács dí­ja : Marin Grigore (Dolj); a városi nőbizottság díja : Mar­cela Dîrvăreanu (Dolj); a vá­rosi KISZ-bizottság díja: Rafi­­la Butnla (Maros) ; a városi pionírtanács díja: Raveca So­­roceanu (Olt); a Közös Mun­ka kisipari szövetkezet díja : Floarea Moş (Hargita megye). 1976. JÚNIUS 2. — VILLANÁSOK — HULL AZ ELSÁRGULT LEVÉL Vitathatatlan, ezen a ta­vaszon és nyárelőn jobb a zöldségellátás az előző é­­vek átlagához képest, a ked­ves vásárló többször léphet ki az üzletből teli táskával, mint sem. Szállítóeszközét a tegnap is megtömhette ke­gyetlenül. Csíkszereda köz­ponti zöldségüzletében ugyan... is — árusító­ magyarázat: fel­sőbb utasításra — csak úgy kaphatott friss káposztát, ha mellé vásárol egy csomag elszáradt káposztalevelet is az elfekvő készletből. Csu­pán egyetlen dolgot felej­tettek el : a főzési tanács­adót. Vajon összetörve fű­szernek, vagy teának lehet-e használni ? (Székedi Ferenc). ÖLNYI VADVIRÁGOK Természeti szépségben bő­velkedik megyénk. Igen sok vadon élő növény — köztük a nárcisz, a pünkösdi ró­zsa, a hegyeboroszlán, kotu­­lik­om — nálunk is ritkaság­­számba megy. Kisebb na­gyobb területeken virítanak, szívet, lelket gyönyörködtetnek Sajnos nem mindenki vigyáz rá, sokan visszaélnek e termé­szeti kincseinkkel. Hányszor látni — főleg vasárnap es­ténként — gyalogosan vagy gépkocsival hazatérőket öl­­nyi hervadt vadvirággal. Rá­akadtak, s tépték morékkal, kosárszámra, meggondolat­lanul. A virágok dicstelen é­­lete a szeméttárolóban ér vé­get, még csak az sem ada­tott meg nekik, hogy vázá­ban szobát díszítsenek, illa­tukkal rövidke időre vissza­varázsolják a szépséges ter­mészetet. (Bogos Sándor). JOGOS AZ ELJÁRÁS, ÉS MÉGIS Néhány soros, tintával írt szöveget tartalmazó papír­lapot ragasztottak a csík­szentkirályi postahivatal te­lefonfülkéjének ablakára, a­­mely azt hivatott hírül adni, hogy ezentúl külföldre is csak postai irányítószámok­kal ellátott leveleket, csoma­gokat lehet küldeni, s pél­dát is ad, eszerint Berlin irányítószáma 1066, s termé­szetesen szükséges az illető ország neve, az NDK is. Senkinek semmi kifogása nem lehet a gépesített fel­dolgozást, válogatást és irá­nyítást szolgáló kódszám fel­tüntetése ellen, az viszont már egy kicsit furcsa, hogy ezt olyan kis postahivatalok esetében is igénylik, amelyek nem rendelkeznek, s előre­láthatólag egyelőre nem is fognak rendelkezni az igé­nyelt számokkal. (Demeter Zoltán) UTCA, UTCA ... A Csíkszeredai November 7 utcán naponta többezren igyekeznek munkahelyük fe­lé,­­ vagy onnan haza. A tetőig mindkét oldalon kes­keny, itt-ott sebhelyes jár­dán, vagy hepehupás úttes­ten zöttykölődő autóbuszon a közlekedés utáni kínjait élik át az emberek. Sajnos még nem tanultunk meg utat­­járdát karbantartani, javíta­ni. Igaz, a toldozott-foldozott aszfalt, vagy kőburkolat, mint máshol, itt is eltart egyik javítástól a másikig .. . Csak­hogy ez esetben a két javí­tás közti időszak ugyancsak kurtára szabott. S így tisztán tartani is elég nehéz. De ha az úttestet nem öntözhetik,­­ legalább a gyalogjárókat locsolnák meg a lakók reg­geli seprés előtt... (Váli József)2­­ERDA

Next