Hargita, 1978. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1978-02-01 / 26. szám
Új utakon a megye gyümölcstermesztése 2. HOGYAN TOVÁBB ? Előbbi cikkünkben — bár summásan — a gyümölcstermesztés helyzetéről szóltunk. Miben látják szakembereink a tennivalókat? Siessünk előrebocsájtani, nem a gyümölcstermesztés felszámolásában, hanem annak korszerűsítésében és továbbfejlesztésében, mert van rá lehetőség mind az mtsz-ekben, mind az állami mezőgazdasági vállalatban. A távlati program három fő irányt tűz ki. Elsősorban a tönkrement, kiöregedett gyümölcsösök felszámolása szükséges. Ezek az úgynevezett gyümölcsösök 1300 hektárt foglalnak el és az átlagos fasűrűség a minimálist sem éri el, rendszerint elbozótosodott ligetek, vagy fával gyéren beültetett kaszálók, amelyeket már senki nem tekint gyümölcsösnek, de annak nevez. Ezt az állapotot fenntartani azt jelentené, hogy lemondunk a termőföld termőerejének maximális és ésszerű felhasználásáról. Ugyanis, ezeknek a „gyümölcsösöknek" egy része jó al- és feltalajú, csupán kihasználási módja nem racionális. Néhol sikerrel vonták be a termelésbe az évszázados talajművelés során kialakult teraszokat, máshol most teraszosítanak. Egyes, klasszikusnak nevezett gyümölcsösök továbbra is megkell maradjanak, mert faállományuk fiatal, erőteljes, csupán a gondozást hanyagolták el részben vagy egészben. Ezeket a gyümölcsösöket korszerűsíteni kell, pótolni a hiányzó fákat, elvégezni a metszéseket, az előírt talajművelést és növényvédelmet, így ezek a telepítvények gyorsanerőre kapnak és az elvárások szintjén fognak teremni. És végül új, korszerű, szuperintenzív gyümölcsösöket kell telepíteni azokban az mtsz-ekben, amelyekben eddig is sikeresen foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. Ily módon a jelen időszakban nyilvántartott 72 gyümölcstermelő egység száma 1980-ig 22- re csökken, ami a gyümölcstermesztés koncentrációját eredményezi, és lehetőséget teremt egy magasabb szervezési szint elérésére. Jóllehet, csökken a terület, növekedni fog a megtermelt gyümölcs mennyisége és javul a minősége. A felszabadult területeket más célokra lehet használni, így 1980-ra 972 hektár klasszikus-, 422 hektár korszerűsített- és 398 hektár belterjes gyümölcsösünk lesz, ami nemcsak hogy kielégíti a megye lakosságának a szükségleteit, hanem még megyén kívüli értékesítésre, ipari feldolgozásra is jut belőle. A tervek végrehajtására megyei program készült, amely figyelembe vette mind a szükségleteket, mind pedig a lehetőségeket és végrehajtása jó ütemben halad, így ez év végéig mintegy 2300 hektár gyümölcsösünk marad, amelyből 178 hektár belterjes, 50 hektár korszerűsített és kétezernél több, úgynevezett klasszikus telepítvény, amelynek egy része további korszerűsítésre, a többi pedig felszámolásra vár. Helyes felfogás az is, hogy az elöregedett gyümölcsösöket mindaddig nem számolják fel, amíg a korszerűsített vagy belterjes telepítvények nem kezdenek teremni. Ilymódon a területek fokozatos csökkentésével egyidőben növekedni fog a gyümölcstermelés volumene, hozzájárulva a lakosság igényeinek kielégítéséhez. És nyilvánvalóan, javul a termőföld kihasználásának mutatója Bogos Sándor Kárigény a minőségi előrelépés (Folytatás az 1. oldalról) a dolgozók tanácsának elnöke a gyengébb vagy kifogásolható minőséghez vezető okok megszüntetését tekinti a legfontosabbnak. Olyan átfogó intézkedésekre gondol, amelyek egészében változtatják meg a jelenlegi helyzetet, olyan lépéseket szorgalmaz, amelyek mind az objektív, mind pedig a szubjektív feltételeket megteremtik a termékminőség javításához. Előbbieket a műszaki-szervezési intézkedésekkel, utóbbiakat átfogó politikai-szakmai nevelőmunkával kívánják biztosítani. A minőségellenőrző osztály a fővállalat utasítására idejében elkészítette a termékminőség további javítását szolgáló műszaki-szervezési intézkedési tervet, amelyet a dolgozók tanácsa is jónak talált, és elfogadott. Ebben a mintegy 20 intézkedést tartalmazó tervben, az Országos Pártkonferencia határozatai szellemében, a nyersanyag-átvételtől kezdődően a késztermékek csomagolásáig, tehát az egész termelési folyamatra kiterjedően, kijelölték a minőségjavítás közvetlen és közvetett forrásait. Mivel a kötőnek úgy tartják, és teljesen indokoltan, hogy a jól csévélt fonal, félig már jó kötöttárut jelent, mindenekelőtt a csévélőgépek tökéletesebb működését elősegítő készülékek beszerzését siettették, ami a minőség javulása mellett hozzájárul a nyersanyagfogyasztás ésszerűsítéséhez is. A dolgozók szakképzettsége, munkásöntudatuk fejlettsége ugyancsak közvetlenül kihat a termékminőségre. A toplicai Kötöttárugyárban be sem fejezik az egyik szakképesítési tanfolyamot, máris újabbat indítanak az új munkásnők részére. A tanfolyamok részvevői külön zónában dolgoznak, a legjobb munkásnők irányításával. A várt javulás mégis késik, egyrészt a munkaerőhullámzás, másrészt amunkafegyelmi lazaságok miatt. Dumitru Maria mondotta el, hogy a múlt évben, amikor hét munkásnőt meg akartak büntetni gyenge minőségű munkájuk miatt, azok el akartak menni a gyárból. Végülis elálltak a szándéktól. Az ilyen kényszerű engedmények cseppet sem szolgálják a munkafegyelem erősödését, vagy a termékminőség javulását. Az eset figyelmeztető a pártalapszervezetek, a KISZ- szervezetek, a szakszervezeti csoportok részére is : a politikai nevelőmunka eszköztárának gazdagítása nélkül elhúzódik a minőség javítását szolgáló elképzelések valóra váltása. A dolgozók közelgő közgyűlése jó alkalmat kínál a munkások képviselőinek arra, hogy más, fontos kérdések mellett elmélyülten megvizsgálják a termékminőség helyzetét is, s újabb, határozott intézkedéseket dolgozzanak ki az előrelépés érdekében. A termékek minőségének biztosításában fontos szerep hárul a kötőrészleg dolgozóira is ... Rend, fegyelem, civilizáció Havonta 50 OOO járat — vajon hány utas jegy nélkül ? Az Autószállítási Vállalat ellenőrzést végző személygépkocsijával reggel korán indulunk. Irány : Felcsik — Toplica — Borszék - Tölgyes, Csicsóban, Benedek József és Dandu Aurel a 31—HR—2011-es rendszámú társasgépkocsit ellenőrzik. Jól látható, amint többen az autóvezető buzdítására jegyet lyukasztanak, Minusz Veronka jegy nélkül utazik Csíkszeredába. A 31-NT—2020, s a 31-HR-2169-es rendszámú kocsiknál minden rendben. Salamás bejáratánál a 31-BV -1655-ös társasgépkocsit ellenőrzik, vezetőjénél nincs árjegyzék, a jegyek árát az utasok „diktálják". Közben az autósok lejelzik a szembejövő gépkocsivezetőknek : ellenőrzés van. A következő ellenőrzési pont Várhegyen. Itt a galácási bérletes kocsikat igazolják. Tifrea Vasile bérlet nélkül utazik. Otthon felejtette. A vezető ismeri ... Toplicán a Suceavára induló járat nem veszi fel a bérleteseket Borszék, Holló, Tölgyes felé öt utassal indul, s hiába próbálják megállítani a benzinkúti megállónál is. Borszéken megelőzzük, Hollósarkán próbáljuk „kicselezni" a 31-SV-2232-es rendszámú társasgépkocsi vezetőjét. Az egyik ellenőr Hollósarkán marad, hogy felszálljon a kocsira, közben előre engedjük, majdnem a megye határáig követjük. Az ellenőrök itt stoppot intenek. Hol a mi emberünk? — csodálkoznak. Ő is az úton maradt. Két személy jegy nélkül utazik, az árát kifizették, a jegyet már „nem volt idő” leszakítani. Nyilatkozatok, jegyzőkönyv, büntetés, többen Chiriiciuc Nicolae vezető védelmére kelnek. Hiába. Jönnek majd a ti embereitek is hozzánk — mondja -, azzal visszaindulunk Borszék felé. Kolozsvári rendszámú 8 tonnás teherautót állítanak meg, egész rakománya a pótkerék. A jegyzőkönyvet mosolyogva írja alá a vezető : otthon majd elintézem ! Késő este érkezünk haza, a földhöz lapuló ködben sorra suhannak el mellettünk a bérleteseket szállító éjszakai járatok. Ilyenkor kockázatos megállítani, az út síkos, a látási viszonyok rosszak. Aránylag csendes, eseménytelen nap volt. De nem mindig van így. Hollóban többen is elpanaszolták, hogy az előző napon a Piatra Neamţ-i járaton Toplicától senkinek nem adtak jegyet, a pénzt elvették. Január 15-én a 31—HR —211 -es, Márton Dénes vezette társasgépkocsin öt utast dátum nélküli jeggyel találtak, ugyanaznap a Cerghi Gheorghe vezette 31—HR—672-es rendszámú kocsin Alsó-Borszéknál 35 utasból 3-nak nem volt jegye, habár az árát kifizették. Miklósfalván Bokor Bélát, a muzsnai járat sofőrét érték tetten az ellenőrök , két utasnak a kifizetett pénzért nem adott jegyet. Tovább sorolhatnánk a példákat. Havonta megyénkben 44 641 járat indul, érkezik, az egyezményesekkel közel ötvenezer, napi átlagban tehát 1600 körül. A személyszállítás megszervezése, lebonyolítása nem egyszerű feladat Az útközben felmerülő kérdések, szerkesztőségünkhöz érkezett számos panasz arra utal, hogy még nagyon sok tennivaló akad, aminek rendezése a vállalat vezetőségének figyelmét nem szabad elkerülje. Az előrevásárolt jegyrendszerrel közlekedő járatokon sok esetben az autóvezetők felhajtják a jegynélküli utasoktól a pénzt, de jegyet nem tudnak adni. Nagyon elharapódzott az a jelenség, hogy a jegyet a pénz átvételekor a sofőrök lepecsételik, de nem adják az utas kezébe. később ezt újra eladhatják Mindez persze, az állam, a nép, a vállalat kárára. Nem véletlenül szaporodnak a nem kifizetődő járatok, csökken a bevétel. A Csíkszentkirály - Csíkszereda közti járaton a lyukasztásos rendszer bevezetése óta 20 százalékkal csökkent a bevétel, ugyanez volt a csíkszépvízi járatokon is. Hogyan viszonyulnak egyes autóvezetők a vállalat jövedelmének alakulásához? - lehet, hogy nemcsak nevelés kérdése. Ha az utazó közönség szemszögéből nézzük a kérdést, a következtetés ugyanolyan meggondolkoztató, mert ha fizet és nem kér jegyet, vagy jegy nélkül utazik, részvállalást jelent a kihágásban, és helyesnek véljük, ha ez esetben is ugyanolyan szigorral járnak el ellenőrzéskor. Vannak autóvezetők, akik személyes tulajdonnak vélik a rájuk bízott járművet, ott állnak meg, ahol akarnak, úton hagyják az utast, nem veszik fel a bérleteseket sem. Példát már említettünk, tegyük hozzá a január 18-án Csíkszentkirályon áthaladó 31—HR—2036-os társasgépkocsit, amely félig telten meg sem állt a megállónál, a tíz várakozó személy hiába integetett el vezetőnek. Erősíteni, főleg tökéletesíteni kell az ellenőrzést. Az Autószállási Vállalat két személygépkocsija hetente rója az utakat, 14 személy utazik kétszer 1800 kilométert, hogy naponta 70—80 kocsit ellenőrizzen. A kihágások nem ekkor történnek, legalábbis a kirívóbbak. Érdekes módon, sokszor az induláskor, majdnem az egész vonalon tudják, hogy ellenőrzés lesz . .. Ellenőr — autóvezető . . .? Rend, fegyelem, becsületesség — fontos követelmény valamenynyi munkahelyen, a népkiszolgálás ügye ezt többszörösen megköveteli. S hogy mennyire tesznek eleget, erre a későbbiekben visszatérünk. Rebendics József VILLANÁSOK KÖSZÖNET Nem sok havat láttunk az idén, így a járdákat tisztogató seprűk, lapátok is pihentek, s ha mégis hullt egy kevés hó, a járdák mellett sorakozó házak lakói (tisztelet a néhány lelkiismeretes kivételnek) nem nagyon törték magukat, hogy eltakarítsák a megyeszékhelyen. Január 30-án este kiadós eső zuhogott, s a hűvösödő levegőn lassan jégkéreggé keményedett a víz, a következő nap kora reggelén ugyancsak óvatoskodva lépkedtek a járókelők. Sebaj, gondolta mindenki, tiszta az égbolt, kisüt a nap és elolvad a vékony jég. Nem úgy a Csíkszereda, Petőfi utca 35 szám alatt lakó nagyon idős férfi. Ő szerszámot vett a kezébe, és lekaparta a jeget. Nehogy valaki megcsúszszék. Köszönet annak, aki gondolt embertársaira. Sokan tanulhatnának tőle. (Bogos Sándor) ÚJ ÜZLET. RÉGI SZOKÁSOK A Petőfi utcai önkiszolgáló üzlet tőszomszédságában végre megnyílt a borvíz-székbolt. A csíkszeredaiak két dologért is örvendenek az új borvíz-egységnek. A szomszédos pincehelyiségből a „napfényre“ költöztetett üzlet pult előtti, várakozó tere tágasabb, másrészt nem kell a lerakat udvarának sarát gyúrni latyakos időben. A régi jó szokásokat persze, az üzlettel együtt költöztették fel a pincehelyiségből. A választék továbbra is alkalomszerű, a szállítás szeszélyétől függő, és a figyelmetlenség is a régi. A borvízpince bejáratánál ugyanis az egy két felvilágosító szó helyett csak a lakat jelzi az elköltöztetés tényét. Ezért sokan továbbra is ott álldogálnak, várakoznak, azt hiszik, újabb nyitászárásrend változás történt, mint a múlt esztendőben olyan gyakran. (Kolozsi Márton) IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Több fogyasztási szövetkezetnél csoportok alakultak, amelyek mondhatni, házról-házra járva megkérdezték a szövetkezeti tagokat, hogy ebben az esztendőben melyek azok a fontosabb ipari árucikkek, tartós fogyasztási áruk, amelyeket megvásárolni szándékoznak, mit látnának szívesen a helyi üzletekben. Ugyanakkor arról is érdeklődtek, hogy az illető szövetkezeti tag mivel járulna hozzá a szövetkezet felvásárlási tervének teljesítéséhez, milyen, általa termelt terméket értékesít a szövetkezeti hálózaton keresztül. Nos, marketingnek is nevezhetnők az egészet, az igények, a lehetőségek, a piac felmérésének. S biztos, ahol komolyanveszik a feladatukat, a felmérés eredményei meglátszanak majd a szövetkezeti kereskedelem idei áruforgalmazási, felvásárlási tevékenységének bővülésében. (Bálint András) NEM CSALÉTEK Itt van a Csíkszeredai Virág utcai sporthorgász és -vadászfelszereléseket árusító kisüzlet, alig néhány négyzetméter felületen gazdag választékban kínálja árucikkeit a betérő vásárlónak. A 70-80 ezer tejes forgalom is azt igazolja, hogy elég sokan keresik fel. Érdekes módon, a vevők javarésze vidéki, s főleg a szerdai piacnapon sokaknak hagyományos bevásárló helye. A helybeliek - ha nem halász vagy vadász - közömbösen mennek el mellette, pedig a bejáratnál vásáriasan kiaggatott ruhafélék is igazolják: nemcsak halász-vadász felszerelést árusítanak itt. Jónéhány ezt a felkínált árucikkekből máshol nem találni meg. A kirakat tehát nem egyszerű csalétek, aki horogra akad, nem bánja meg. (Rebendics József) 1978. FEBRUÁR 1. SZERDA