Hargita, 1978. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1978-02-01 / 26. szám

Új utakon a megye gyümölcstermesztése 2. HOGYAN TOVÁBB ? Előbbi cikkünkben — bár sum­­másan — a gyümölcstermesztés helyzetéről szóltunk. Miben lát­ják szakembereink a tennivaló­kat? Siessünk előrebocsájtani, nem a gyümölcstermesztés felszámo­lásában, hanem annak korsze­rűsítésében és továbbfejlesztésé­ben, mert van rá lehetőség mind az mtsz-ekben, mind az állami mezőgazdasági vállalatban. A távlati program három fő irányt tűz ki. Elsősorban a tönkrement, ki­öregedett gyümölcsösök felszá­molása szükséges. Ezek az úgy­nevezett gyümölcsösök 1300 hektárt foglalnak el és az átla­gos fasűrűség a minimálist sem éri el, rendszerint elbozótoso­­dott ligetek, vagy fával gyéren beültetett kaszálók, amelyeket már senki nem tekint gyümöl­csösnek, de annak nevez. Ezt az állapotot fenntartani azt je­lentené, hogy lemondunk a ter­mőföld termőerejének maximá­lis és ésszerű felhasználásáról. Ugyanis, ezeknek a „gyümöl­csösöknek" egy része jó al- és feltalajú, csupán kihasználási módja nem racionális. Néhol si­kerrel vonták be a termelésbe az évszázados talajművelés so­rán kialakult teraszokat, máshol most teraszosítanak. Egyes, klasszikusnak nevezett gyümölcsösök továbbra is meg­­kell maradjanak, mert faállomá­nyuk fiatal, erőteljes, csupán a gondozást hanyagolták el részben vagy egészben. Ezeket a gyümölcsösöket korszerűsíteni kell, pótolni a hiányzó fákat, el­végezni a metszéseket, az előírt talajművelést és növényvédelmet, így ezek a telepítvények gyorsan­­erőre kapnak és az elvárások szintjén fognak teremni. És végül új, korszerű, szuper­­intenzív gyümölcsösöket kell te­lepíteni azokban az mtsz-ekben, amelyekben eddig is sikeresen foglalkoztak gyümölcstermesztés­sel. Ily módon a jelen időszakban nyilvántartott 72 gyümölcster­melő egység száma 1980-ig 22- re csökken, ami a gyümölcster­mesztés koncentrációját ered­ményezi, és lehetőséget teremt egy magasabb szervezési szint elérésére. Jóllehet, csökken a terület, növekedni fog a megter­melt gyümölcs mennyisége és javul a minősége. A felszaba­dult területeket más célokra le­het használni, így 1980-ra 972 hektár klasszikus-, 422 hektár korszerűsített- és 398 hektár belterjes gyümölcsösünk lesz, ami nemcsak hogy kielégíti a megye lakosságának a szükség­leteit, hanem még megyén kí­vüli értékesítésre, ipari feldol­­gozásra is jut belőle. A tervek végrehajtására me­gyei program készült, amely fi­gyelembe vette mind a szükség­leteket, mind pedig a lehetősé­­­geket és végrehajtása jó ütem­ben halad, így ez év végéig mintegy 2300 hektár gyümölcsö­sünk marad, amelyből 178 hek­tár belterjes, 50 hektár korsze­rűsített és kétezernél több, úgy­nevezett klasszikus telepítvény, amelynek egy része további kor­szerűsítésre, a többi pedig fel­számolásra vár. Helyes felfogás az is, hogy az elöregedett gyü­mölcsösöket mindaddig nem számolják fel, amíg a korszerű­sített vagy belterjes telepítvé­­nyek nem kezdenek teremni. Ily­módon a területek fokozatos csökkentésével egyidőben növe­kedni fog a gyümölcstermelés volumene, hozzájárulva a lakos­ság igényeinek kielégítéséhez. És nyilvánvalóan, javul a termő­föld kihasználásának mutatója Bogos Sándor Kárigény a minőségi előrelépés (Folytatás az 1. oldalról) a dolgozók tanácsának elnöke a gyengébb vagy kifogásolható minőséghez vezető okok meg­szüntetését tekinti a legfonto­sabbnak. Olyan átfogó intézke­désekre gondol, amelyek egé­szében változtatják meg a je­lenlegi helyzetet, olyan lépése­ket szorgalmaz, amelyek mind az objektív, mind pedig a szub­jektív feltételeket megteremtik a termékminőség javításához. E­­lőbbieket a műszaki-szervezési intézkedésekkel, utóbbiakat át­fogó politikai-szakmai nevelő­munkával kívánják biztosítani. A minőségellenőrző osztály a fővállalat utasítására idejében elkészítette a termékminőség további javítását szolgáló mű­szaki-szervezési intézkedési ter­vet, amelyet a dolgozók tanácsa is jónak talált, és elfogadott. Ebben a mintegy 20 intézke­dést tartalmazó tervben, az Or­szágos Pártkonferencia határo­zatai szellemében, a nyers­anyag-átvételtől kezdődően a késztermékek csomagolásáig, te­hát az egész termelési folya­matra kiterjedően, kijelölték a minőség­javítás közvetlen és közvetett forrásait. Mivel a kötő­nek úgy tartják, és teljesen in­dokoltan, hogy a jól csévélt fo­nal, félig már jó kötöttárut je­lent, mindenekelőtt a csévélő­gépek tökéletesebb működését elősegítő készülékek beszerzését siettették, ami a minőség javu­lása mellett hozzájárul a nyers­anyagfogyasztás ésszerűsítésé­hez is. A dolgozók szakképzettsége, munkásöntudatuk fejlettsége u­­gyancsak közvetlenül kihat a termékminőségre. A toplicai Kö­töttárugyárban be sem fejezik az egyik szakképesítési tanfo­lyamot, máris újabbat indítanak az új munkásnők részére. A tanfolyamok részvevői külön zó­nában dolgoznak, a legjobb munkásnők irányításával. A várt javulás mégis késik, egyrészt a munkaerőhullámzás, másrészt a­­munkafegyelmi lazaságok miatt. Dumitru Maria mondotta el, hogy a múlt évben, amikor hét munkásnőt meg akartak bün­tetni gyenge minőségű munká­juk miatt, azok el akartak men­ni a gyárból. Végülis elálltak a szándéktól. Az ilyen kényszerű engedmények cseppet sem szol­gálják a munkafegyelem erősö­dését, vagy a termékminőség javulását. Az eset figyelmeztető a pártalapszervezetek, a KISZ- szervezetek, a szakszervezeti csoportok részére is : a politi­kai­ nevelőmunka eszköztárának gazdagítása nélkül elhúzódik a minőség javítását szolgáló el­képzelések valóra váltása. A dolgozók közelgő közgyűlé­se jó alkalmat kínál a munká­sok képviselőinek arra, hogy más, fontos kérdések mellett el­­mélyülten megvizsgálják a ter­mékminőség helyzetét is, s ú­­jabb, határozott intézkedéseket dolgozzanak ki az előrelépés érdekében. A termékek minőségének biztosításában fontos szerep hárul a kötőrészleg dolgozóira is ... Rend, fegyelem, civilizáció Havonta 50 OOO járat — vajon hány utas jegy nélkül ? Az Autószállítási Vállalat el­lenőrzést végző személygépko­csijával reggel korán indulunk. Irány : Felcsik — Toplica — Borszék - Tölgyes, Csicsóban, Benedek József és Dandu Aurel a 31—HR—2011-es rendszámú társasgépkocsit ellenőrzik. Jól látható, amint többen az autó­vezető buzdítására jegyet lyu­kasztanak, Minusz Veronka jegy nélkül utazik Csíkszeredába. A 31-NT—2020, s a 31-HR-2169-es rendszámú kocsiknál minden rendben. Salamás bejáratánál a 31-BV -1655-ös társasgépkocsit el­lenőrzik, vezetőjénél nincs ár­­jegyzék, a jegyek árát az utasok „diktálják". Közben az autósok lejelzik a szembejövő gépkocsi­­vezetőknek : ellenőrzés van. A következő ellenőrzési pont Vár­­hegyen. Itt a galácási bérletes kocsikat igazolják. Tifrea Vasile bérlet nélkül utazik. Otthon fe­lejtette. A vezető ismeri ... Toplicán a Suceavára induló járat nem veszi fel a bérletese­ket Borszék, Holló, Tölgyes felé öt utassal indul, s hiába pró­bálják megállítani a benzinkúti megállónál is. Borszéken meg­előzzük, Hollósarkán próbáljuk „kicselezni" a 31-SV-2232-es rendszámú társasgépkocsi veze­tőjét. Az egyik ellenőr Holló­sarkán marad, hogy felszálljon a kocsira, közben előre enged­jük, majdnem a megye határá­ig követjük. Az ellenőrök itt stoppot intenek. Hol a mi embe­rünk? — csodálkoznak. Ő is az úton maradt. Két személy jegy nélkül utazik, az árát kifizet­ték, a jegyet már „nem volt idő” leszakítani. Nyilatkozatok, jegy­zőkönyv, büntetés, többen Chir­­iiciuc Nicolae vezető védelmére kelnek. Hiába. Jönnek majd a ti embereitek is hozzánk — mondja -, azzal visszaindulunk Borszék felé. Kolozsvári rend­számú 8 tonnás teherautót állí­tanak meg, egész rakománya a pótkerék. A jegyzőkönyvet mo­solyogva írja alá a vezető : ott­hon majd elintézem ! Késő este érkezünk haza, a földhöz lapuló ködben sorra suhannak el mel­lettünk a bérleteseket szállító éjszakai járatok. Ilyenkor kocká­zatos megállítani, az út síkos, a látási viszonyok rosszak. Arány­lag csendes, eseménytelen nap volt. De nem mindig van így. Hol­lóban többen is elpanaszolták, hogy az előző napon a Piatra Neamţ-i járaton Toplicától sen­kinek nem adtak jegyet, a pénzt elvették. Január 15-én a 31—HR —211 -es, Márton Dénes vezette társasgépkocsin öt utast dátum nélküli jeggyel találtak, ugyan­aznap a Cerghi Gheorghe ve­zette 31—HR—672-es rendszámú kocsin Alsó-Borszéknál 35 utas­ból 3-nak nem volt jegye, ha­bár az árát kifizették. Miklós­falván Bokor Bélát, a muzsnai járat sofőrét érték tetten az el­lenőrök , két utasnak a kifize­tett pénzért nem adott jegyet. Tovább sorolhatnánk a példá­kat. Havonta megyénkben 44 641 járat indul, érkezik, az egyez­ményesekkel közel ötvenezer, napi átlagban tehát 1600 körül. A személyszállítás megszerve­zése, lebonyolítása nem egysze­­rű feladat Az útközben felmerülő kérdések, szerkesztőségünkhöz érkezett számos panasz arra u­­tal, hogy még nagyon sok ten­nivaló akad, aminek rendezése a vállalat vezetőségének figyel­mét nem szabad elkerülje. Az előrevásárolt jegyrendszer­rel közlekedő járatokon sok e­­setben az autóvezetők felhajtják a jegynélküli utasoktól a pénzt, de jegyet nem tudnak adni. Nagyon elharapódzott az a je­lenség, hogy a jegyet a pénz átvételekor a sofőrök lepecséte­lik, de nem adják az utas kezé­be. később ezt újra eladhatják Mindez persze, az állam, a nép, a vállalat kárára. Nem véletle­nül szaporodnak a nem kifize­tődő járatok, csökken a bevé­tel. A Csíkszentkirály - Csíksze­reda közti járaton a lyukasztá­­sos rendszer bevezetése óta 20 százalékkal csökkent a bevétel, ugyanez volt a csíkszépvízi jára­tokon is. Hogyan viszonyulnak egyes autóvezetők a vállalat jö­vedelmének alakulásához? - le­het, hogy nemcsak nevelés kér­dése. Ha az utazó közönség szemszögéből nézzük a kérdést, a következtetés ugyanolyan meggondolkoztató, mert ha fizet és nem kér jegyet, vagy jegy nélkül utazik, részvállalást jelent a kihágásban, és helyes­nek véljük, ha ez esetben is u­­gyanolyan szigorral járnak el ellenőrzéskor. Vannak autóvezetők, akik sze­mélyes tulajdonnak vélik a rá­juk bízott járművet, ott állnak meg, ahol akarnak, úton hagy­ják az utast, nem veszik fel a bérleteseket sem. Példát már említettünk, tegyük hozzá a ja­nuár 18-án Csíkszentkirályon át­haladó 31—HR—2036-os társas­gépkocsit, amely félig telten meg sem állt a megállónál, a tíz várakozó személy hiába in­tegetett el vezetőnek. Erősíteni, főleg tökéletesíteni kell az ellenőrzést. Az Autószá­­­llási Vállalat két személygép­kocsija hetente rója az utakat, 14 személy utazik kétszer 1800 kilométert, hogy naponta 70—80 kocsit ellenőrizzen. A kihágások nem ekkor történnek, legalábbis a kirívóbbak. Érdekes módon, sokszor az induláskor, majdnem az egész vonalon tudják, hogy ellenőrzés lesz . .. Ellenőr — au­tóvezető . . .? Rend, fegyelem, becsületesség — fontos követelmény valameny­­nyi munkahelyen, a népkiszol­gálás ügye ezt többszörösen megköveteli. S hogy mennyire tesznek eleget, erre a későbbi­ekben visszatérünk. Rebendics József VILLANÁSOK KÖSZÖNET Nem sok havat láttunk az idén, így a járdákat tisztogató sep­rűk, lapátok is pihentek, s ha mégis hullt egy kevés hó, a járdák mellett sorakozó házak lakói (tisztelet a néhány lelkiis­meretes kivételnek) nem nagyon törték magukat, hogy eltakarít­sák a megyeszékhelyen. Január 30-án este kiadós eső zuhogott, s a hűvösödő levegőn lassan jégkéreggé keményedett a víz, a következő nap kora reggelén ugyancsak óvatoskodva lépked­tek a járókelők. Sebaj, gondol­ta mindenki, tiszta az égbolt, kisüt a nap és elolvad a vékony jég. Nem úgy a Csíkszereda, Petőfi utca 35 szám alatt lakó nagyon idős férfi. Ő szerszámot vett a kezébe, és lekaparta a jeget. Nehogy valaki megcsúsz­­szék. Köszönet annak, aki gon­dolt embertársaira. Sokan ta­nulhatnának tőle. (Bogos Sán­dor) ÚJ ÜZLET. RÉGI SZOKÁSOK A Petőfi utcai önkiszolgáló üzlet tőszomszédságában végre megnyílt a borvíz-székbolt. A csíkszeredaiak két dologért is örvendenek az új borvíz-egy­­ségnek. A szomszédos pincehe­lyiségből a „napfényre“ költöz­tetett üzlet pult előtti, várakozó tere tágasabb, másrészt nem kell a lerakat udvarának sarát gyúrni latyakos időben. A régi jó szokásokat persze, az üzlettel együtt költöztették fel a pincehelyiségből. A válasz­ték továbbra is alkalomszerű, a szállítás szeszélyétől függő, és a figyelmetlenség is a régi. A borvízpince bejáratánál ugyanis az egy két felvilágosító szó he­lyett csak a lakat jelzi az elköl­­töztetés tényét. Ezért sokan to­vábbra is ott álldogálnak, vára­koznak, azt hiszik, újabb nyitás­­zárásrend változás történt, mint a múlt esztendőben olyan gyak­ran. (Kolozsi Márton) IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Több fogyasztási szövetkezet­nél csoportok alakultak, amelyek mondhatni, házról-házra járva megkérdezték a szövetkezeti ta­gokat, hogy ebben az eszten­dőben melyek azok a fontosabb ipari árucikkek, tartós fogyasz­tási áruk, amelyeket megvásá­rolni szándékoznak, mit látnának szívesen a helyi üzletekben. U­­gyanakkor arról is érdeklődtek, hogy az illető szövetkezeti tag mivel járulna hozzá a szövetke­zet felvásárlási tervének teljesí­téséhez, milyen, általa termelt terméket értékesít a szövetke­zeti hálózaton keresztül. Nos, marketingnek is nevezhetnők az egészet, az igények, a lehető­ségek, a piac felmérésének. S biztos, ahol komolyan­­veszik a feladatukat, a felmérés ered­ményei meglátszanak majd a szövetkezeti kereskedelem idei áruforgalmazási, felvásárlási te­vékenységének bővülésében. (Bálint András) NEM CSALÉTEK Itt van a Csíkszeredai Virág utcai sporthorgász és -vadász­felszereléseket árusító kisüzlet, alig néhány négyzetméter felüle­ten gazdag választékban kínál­ja árucikkeit a betérő vásárló­nak. A 70-80 ezer tejes forga­lom is azt igazolja, hogy elég sokan keresik fel. Érdekes mó­don, a vevők javarésze vidéki, s főleg a szerdai piacnapon so­kaknak hagyományos bevásárló helye. A helybeliek - ha nem halász vagy vadász - közömbö­sen mennek el mellette, pedig a bejáratnál vásáriasan kiagga­tott ruhafélék is igazolják: nem­csak halász-vadász felszerelést árusítanak itt. Jónéhány ezt a fel­­kínált árucikkekből máshol nem találni meg. A kirakat tehát nem egyszerű csalétek,­­ aki horogra akad, nem bánja meg. (Rebendics József) 1978. FEBRUÁR 1. SZERDA

Next