Hargita, 1978. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1978-03-01 / 50. szám
Indokolt igény: a gyorsszolgálat Melyik gépkocsitulajdonos nem szeretné meghibásodott járművét mielőbb üzemképes állapotban látni? S ez az igény még inkább indokolt, jogos olyan esetekben, amikor indulás előtt vagy útközben adódik a baj, tehát olyankor, amikor a legnagyobb szükség lenne a ,,négykerekűre". Előfordul az is, hogy az esetleges hiba elhárítása a szakember részéről nem igényel nagyobb időráfordítást, de a szervizbe érkezés és a tényleges javítás tényleges megkezdése közötti rendszerint jelentős időeltolódás miatt a várakozás hosszas, s ezzel arányosan gyarapodik az elégedetlenség, a bosszúság. Lehetne-e a fentebb vázoltakon segíteni, úgy, hogy az előnyös legyen mind a tulajdonosnak, mind pedig a javítást végző egységnek? A javítások jelenlegi megszervezése, rendje szerint nem. De most, amikor egyre inkább előtérbe kerül a szolgáltatások változatosabbá tétele, az igények jobb körülmények közötti kielégítése, s nem utolsó sorban operativitások fokozása, indokolt lenne olyan formák, módozatok tanulmányozása —, és természetesen alkalmazása —, amelyek legalább bizonyos esetekben lehetővé tennék a ,,soronkívüliséget". Nem valamilyen elsőbbségi rend mesterkélt kierőszakolására gondolunk, hanem például a pontos kritériumokra alapozott „gyorsszolgálat” bevezetésére. Másutt már próbálkoztak ezzel, és sikerrel. Szempont lehetne, mondjuk, az adott hiba elhárításának lehetséges időtartama, megállapítva ezt a határt (tegyük fel: gyorsszolgálatban részesül minden olyan gépkocsi, amelyet maximum két óra alatt meg lehet javítani), a szerviz mesterére hárulna annak az eldöntése, melyik az a jármű, amely gyorsszolgálatban részesül. A javítást pedig az a szakember végezné, akinek kizárólagos feladata lenne a gyorsszolgálat ellátása. A díjszabás természetesen másabb lenne, mint a szokványos, és azt nem is a művelet, vagy műveletek természetétől tennék függővé, hanem az időtartamtól (például negyedóránkénti egységár). A gyorsszolgálat bevezetése világszerte tendencia, s mint ilyen, elsősorban az autószervizek tevékenységének megszervezésében érvényesül. (Persze, ez nem jelenti azt, hogy előtanulmányok, a lakosság igényeinek körültekintő felmérése alapján nem lehet ezzel próbálkozni másfajta szolgáltatások esetében is). Miért ne próbálkoznának meg ezzel a megyénkben lévő gépkocsi-javító egységek is. Addig is a folyamatosság, az operativitás érdekében több mint indokolt beállítani a délutáni programot Hecser Zoltán GYORSABBAN, ÜTEMESEBBEN (Folytatás az 1. oldalról) mellé), más berendezésekre, műhelyekre (fém asztalos, üvegező, asztalos, kovács, villanyszerelő és más műhelyekre) lenne szükségük, egyesek berendezéséhez rövidesen hozzá is kezdenek, a városi néptanács átadta az épületet, a megyei vállalat pedig intézkedett a gépek, felszerelések biztosításáról, egyelőre a meglévő parkból szállítanak oda. A megnövekedett feladatok nagyobb anyagszükségletet is feltételeznek, ahhoz új tárolóhelyek létesítését stb. Petres István munkatelep-vezető mérnök tájékoztatása szerint, termelő bázist indítanak be, szándékukban áll egy előregyártott elem öntő részleg felszerelése is. Addig is a lakások egy részét korszerű módszerekkel építik: félzsalus falmezőkből, előregyártott födémelemekből. Az új munkatelep indulását megnehezíti a dokumentációk átadásának helyzete is, igaz, hogy jelen pillanatban azoknak körülbelül 93 százalékát biztosították a megrendelők, csakhogy ezt nem idejében tették, a törvényes előírásoknak megfelelően, vagyis a jelen pillanat - megkésett pillanat... Elsősorban az anyagszükséglet beszerzése szempontjából az. A volt alegység megfelelő téli munkafrontot sem alakíthatott ki, így a munkatelep tevékenysége ebben az időszakban inkább az időjárás függvénye. A munkatelep vezetősége - ebből egyelőre hiányzik még a főmérnök, a termelési osztályvezető és néhány más alapkáder igyekszik kihasználni az időt, alaposan felkészülni. És nemcsak magukra gondolnak, lehetőségeik arányában támogatják a szerelő- és gépcsoportok előkészületeit is — a tervfeladatok kivitelezése lényegében jó együttműködésük eredménye lesz. L ényegében többről van szó: nemcsak ítél Csíkszentdomokoson a viszálymegoldó bizottság, hanem nevel is. Erről pedig meggyőzött legutóbbi összeülésének eredménye, a panaszok megoldásának módja. A kifűtött teremben alig maradt üres ülőhelyi kicsit feszengve helyezkedtek el a megidézettek, a résztvevők, s az asztal körül ülő bizottság tekintélye máris nyilvánvalónak tűnt. Igaz, valamennyien évek óta végzik ezt a feladatot, Madaras Béla tanító mintegy nyolc éve elnököl. Ismerik a községet, az embereket, s a munkában segít a sok tapasztalat. Nem mondható kevésnek a panaszos eset, tavaly is negyvenegy iratcsomót iktattak, viszont az esetek többségében sikerült helyben, eredményesen megoldani, tisztázni a konfliktusokat. Milyen ügyek szerepelnek leginkább a bizottság asztalán? Múlt évben hét rágalmazás, hat becsületsértés, négy fenyegetés, hat testi sértés, tizenkét anyagi követelés, két lopás jelentette a többséget... Néhány iratcsomó összegyűlt az idén is, s már másodszor ül össze a bizottság. Ezúttal két eset nyer elintézést, illletve a második ügyet csak a következő alkalomkor, tanúskodók segítségével dönthetik el. Két fiatalember ül az első padon a verekedésre emlékeztető sérülésekkel. Sz. S. bántalmazta A. I.-t, mert annak öcscse egy katonavacsorán pofonütötte. Nyilván, az ilyen „igazságszolgáltatás" ittas állapotban szokott történni, hát most is az alkohol játszott közre. Miért nem jelentette Sz. S. a történteket akkor, miért a folytatás? Lesütött szemmel hallgat, most már nem tenné, csak akkor... A. I. orvosi kezelésről, betegszabadságról hozott igazolást, kibékül, csak térítse vissza a panaszolt a költségeket, a fizetésbeni különbséget. Jelen van a verekedő legény édesapja is, azonnal előkerül a pénz, és megtörténik a kézfogás. Kellett a verekedés, kellett a kártérítés a panaszosnak, és panaszodnak? Mindketten meglehettek volna enélkül, s most nem kellene a közösség előtt pirulni. De meggyőző az ígéret: nem haragusznak egymásra, nem háborgatják egymást... Fiatal asszonykáé a szó: férjét hívta haza a szomszédból, ahol ittak, és a családban egy fiatal, szüleihez hazatért elvált asszony. Volt-e ok a féltékenységre, családrontásra gondol- Ítél a közösségr ől, vagy sem — civakodás, harag lett a vége. Hogy aztán a szomszéd kapujában lévő autóbuszmegállótól is eltiltsa az idősebb asszony a fiatalember feleségét. Három apró gyermek otthon, s ha valóban van alapja a vádnak, szükség van a bizottság eredményes döntésére. Ezért nem lehet elhamarkodni, a következő alkalommal jelenjenek meg a férjek is, hogy világos legyen, mennyi a dologban a sérelem, mennyivel tetézi ezt az indulat... Mérlegel a bizottság, a közösség, alaposan kivizsgálja panaszos és panaszolt viszonyát, s ítéleteegyúttal nevelő jellegű. Tanul belőle az egyén, tanul az egész falu. S mert a bajok helyben történnek, az orvoslásuk is helyben, azonnal a legjobb. Hogy békében, rendben élje életét a község. Ferencz Imre Kereskedelmi dolgozók! HA 1 SZÁZALÉKKAL CSÖKKEN A VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS a megyei kereskedelmi hálózatban, EZ 66 000 kWh MEGTAKARÍTÁST jelent, ami egyenlő a székelyudvarhelyi tejfeldolgozó egység negyedévi villamos energia - szükségletével. OLTSUK LE A PAZARLÁS KAPCSOLÓIT ! ígéret van bőven - a tetteken a sor! Az elmúlt hónapokban több alkalommal cikkeztünk az iskolákban forgalmazott tejtermékek kérdéséről, kifogásoltuk, hogy sajnos nem mindenik iskolában működnek falatozók, s ha igen, a tejtermékek árusítását legtöbb helyen mellékesnek tekintik. Márpedig a tanórák szüneteiben feltétlenül szükséges lenne, ha a tanulók vásárolhatnának kefirt, jaurtot, szánát, kakaós tejet, tejet, más tejtermékeket. E téren mulaszthatatlan feladatai vannak a kereskedelemnek, a tejiparnak, s maguknak az iskolák vezetőségeinek is. A felméréseinket leginkább a megyeszékhelyre összpontosítottuk, lévén az iskolatej árusítása, az iskolabüfék jó működése talán ebben a városban legsürgetőbb. Nos, az arkció eredményeként Csíkszeredában történt némi javulás. Több tejterméket rendel az 1. számú líceum, a napokban az 1. számú általános iskolában falatozó nyílt. Az első napok tapasztalatai egy nap során több jaurt, szarta fogyott el, mint máskor egy hónap alatt. Minden osztályból kiválasztott tanulók tálcán hordják, osztják szét az igényelt tejterméket. A tapasztalatok, az elért eredmények, a tennivalók megvitatására gyűlt össze a minap a városi pártbizottság és lapunk kezdeményezésére több iskolaigazgató, a tanfelügyelőség, a kereskedelem képviselői (sajnos, a tejipar, valamint ezernél is több tanulólétszámmal működő iskolák nem képviseltették magukat). A hozzászólók mindenike szót ejtett az iskolai falatozók fontosságáról. Ellátásuk, ami nemcsak a kereskedelem, hanem az oktatás problémája is, a tanulók érdekeit szolgálja. Különösen jelentős ezeknek az egységeknek a tejtermékekkel való ellátása — pontos grafikon szerint —, ugyanakkor a tízórai szünetek megszervezésének fontossága — szolgálatos csoportok beállítása, amelyek segítik a többsáz jaurt, kefir, szánó elosztását rövid idő alatt stb. A megbeszélés során találtak megoldást arra is, hogy lehetőség van a tejtermékek árusításának megszervezésére, a kereskedelem segítségével, a 9. és a 10. számú általános iskolákban is. A gyakorlati kivitelezés napok kérdése. Figyelemre méltó Csiszér Lajos tanfelügyelő véleménye: többen hangsúlyozták az iskolatejárusítás fontosságát, mégis a szavakon túl az iskolákban kevés az előbbrelépés e téren. Márpedig mindenik iskolában lehetőség volna a kellő felszereltségű, jól ellátott falatozó működtetésére, ha az illetékes igazgatók mindenütt érdemben kezelnék a kérdést. Az eddiginél jelentősebb támogatást ígért a kereskedelem is, az ellátás javítását, új büfék nyitását, melyek nyitásrendje szükséges, hogy alkalmazkodjék az oktatás programjához, különösen ott, ahol délelőtt, délután, és este is van oktatás. A tejipar ígéreteiről már előbb szóltunk, szerintük semmi akadálya, hogy az igényelt tejtermékeket pontos időben kiszállítsák az iskolákhoz. A megbeszélés következményeként merjük remélni, hogy lényegesen javulni fog a helyzet, különösen azokban a nagyobb iskolákban, ahol több száz tanuló számára az eddigi gyakorlat még huszonöt jaurtot sem remélt. Hogy a szavak helyét a jól, hasznosan működő iskolai falatozók váltják fel, amelyek tevékenységét a kereskedelmen túl az iskolák vezetőségei is szemmel követik. Az eddiginél mindenképpen jobban, hogy a korszerű igények, a civilizált táplálkozás követelményeinek szintjén valósuljon meg a diákok tízóraiztatása. (Ne feledjük, csupán a megyeszékhelyen több mint kilencezer diákkal számolhatunk , mint „potenciális vásárlók" is jelentős a létszám). Hisszük, hogy a kifli mellé társulhat végre a szülők, tanulók által igényelt tej, tehéntúró, kefir, kakaó, jaurt, savanyútej, szana stb., ami a tejipar terméklistáján szerepel Végsősoron a tanulók egészséges testi és szellemi fejlődéséért. Immár a sok ígéret után a tetteken a sor. Bálint András VILLANÁSOK , FESTMÉNYEK A BÁRBAN Minek kell a bárba festmény? - kérdezte fitymállóan egy szesztestvér, amikor meglátta a Fenyő szálló bárjába lefaggatott képeket. (A szándék az egyébként, hogy a Kisgalériában kiállított képzőművészeti alkotásokat ezután a bár is bemutatja). S a kérdésre lehet kérdéssel is válaszolni: érdemes-e vonzóvá, kellemessé, civilizálttá tenni a környezetünket. Mert egy bárban sem baszély talán emlékeztetni a kávézókat, tereleréseket a humánum alkotásaira, emlékeztetőül, elgondolkodtatni. Mert a festmények színeitől egy cseppecskét színesebb lesz az élet, értelmesebb is. S ha már a bárokba, „oda nem illő" dolgokról ejtünk szót: lenne itt helyük folyóiratoknak, újságoknak, képeslapoknak, s miért ne gyűjteményes verses, novellás köteteknek is. Mert az időtöltés hasznosságát a szervezés is kell segítse. Ezért is örvendetes a nekiindulás a festményekkel. Bárcsak minél több helyen láthatnák. (Bálint András) MIT ÉR EGY JÓ ÖTLET ? Pillanatnyilag csak sejteni lehet, de az évvégi számbavétel bizonyára pontosan kimutatja majd. Arról van szó, hogy Vlahicán az ácsok, asztalosok és más hozzáértő mesteremberek szabadidejükben,tehát hazafias munkával hozzákezdtek három víkend-ház összeállításához, amelyeket aztán a termálfürdőnél fognak helyre tenni. Az ötlet úgy született meg, hogy a nagy havazás, a csikorgó hideg, a nagy olvadások napjaiban azon töprengtek a városi néptanácsnál, hogyan lehetne ilyenkor is hasznosítani a lakosság otthonszeretetét, lakhelyszépítő jóakaratát és munkakészségét. S lám, nem is hiába, mert néhány ilyen ötlet és minden bizonnyal Vlahica is az országszépítő hazafias verseny esélyeseinek a sorába léphet. (Zöld Lajos). KETTŐS FELADATOT vállalt és teljesített tíz napos országos turnéján a balánbányai bányászklubműkedvelő művészegyüttese. Népes közönség előtt hírnevet szerzett, sikert aratott tehetségével, s ugyanakkor népszerűsítette a bányászmunka szépségét, munkaerőt toborzott. Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy és Szatmár megyében összesen több mint 3600 néző előtt 14-szer léptek színre esztrádműsorukkal. A turné állomásain, délelőttönként az együttes tagjai felkeresték a meglátogatott helységek iskoláit, ahol elbeszélgettek a tanulókkal, diafilm-vetítéssel kísért előadásokat rögtönöztek a bányászmesterségről. (Zsejki Dezső): PAPÍRON sincsen . A Megyei Építő-Szerelő Vállalat dolgozói közgyűlésének dokumentumai valóságos adathalmazt foglalnak magukban, s ez helyénvaló is, lévén a múlt évi munka, az idei tervek szintézise■ E rovatunkban viszont egy szerényen meghúzódó adatra figyeltetnénk, lehet, a résztvevők szemében, akik a közgyűlés testén, az életbevágóan fontos kérdésekre emlékeznek, cikkecskénk szőrszálhasogatásnak tűnik... A szakszervezeti bizottság költségvetésében a „tervezett" rovátkákban 3000 tejes összeg szerepel könyvvásárlásra. A „teljesített“ rovátkában még oly kis értékű számjegy sincsen — vonalka árválkodik. Vagyis a tervet nem teljesítették. A dolgozók tanácsának beszámolójában szó esett a szakmai tudás gyarapításáról is, ennek fontos segédeszköze lehet a szakkönyv. A pénz megvolt rá. Nem költötték el. Pedig a könyv az ember barátja. Az építő ember. A könyv az építő barátja! (is)— (Váli József)