Hargita, 1978. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1978-08-01 / 180. szám

Hétvégi Igazi nagyüzem volt az el­­múlt hét végén, szombaton és vasárnap megyénk turistaforgal­mában. Szállodáink, vendégfo­gadóink, kempingjeink majdnem mindenütt zsúfolásig teltek hoz­zánk érkezett, nálunk ,­nyaraló vagy tranzit turistával, külföl­diekkel és belföldiekkel egyaránt, ezenkívül azonban ezrekre tehe­tő azoknak a szomszédos me­gyékből átrándult turistáknak is a száma, akiket csak vasárnap­ra láttak vendégül fürdőhelyeink, nagyobb fürdőmedencéink. Kezdjük talán a toplicai Fenyő turistakomplexummal : vasárnap a déli órákban valóságos zarán­­doklás indult a vasútállomás irányából a domb felé. ek­kor érkezett Gyergyószentmiklós irányából a személy, s százszám­ra ontotta magából a fürdeni kívánókat, akiket ekkor ott fenn már zsúfoltság fogadott : a szo­rosan parkoló gépkocsikból is lehetett következtetni, hogy a medence körül is majdnem minden tenyérnyi hely foglalt. Nagyjából hasonló kép fo­gadta a vlahicai strandot meg­látogató turistát is : a kedvező idő, a langyos víz, akárcsak Topticán, ezreket csalogatott ehhez a medencéhez, zömmel vlahicaiakat, Csíkszereda­iakat, székelyudvarhelyieket, de szép számmal lehetett látni külföldi és más megyéből jött személy­­gépkocsit is. A rendelkezésre álló szállodai kapacitást megyei viszonylatban szombaton és vasárnap közel száz százalékban igénybe vették a turisták, sőt, olyan hely is volt — ilyen például a gyergyó­­szemtmiklósi Maros szálloda — a­ turizmus hol­lárágyakkal 102,8 százalé­kos lett a kapacitáskihasználás szombaton este. A Csíkszeredai Fenyő és Hargita szálló összesí­tett, kétnapos eredménye­­szin­tén jó, 98 százalékot jelez, a két nap alatt itt aludt, elszállásolt vendégek mintegy harmada kül­földi volt. Mint érdekességet említsük meg ennek a két szál­lodának, de különösen a Fenyő­nek a tranzit­forgalomban mu­tatkozó növekvő szerepét : szom­baton 170 külföldi turista étke­zett itt, vasárnap pedig számuk 280-at tett­ ki, ehhez viszont még belföldi csoportok is csatlakoz­tak, szombaton három, egyen­ként negyven tagú, vasárnap pe­dig két csoport hazai turista vette igénybe a vendéglőt. A fogyasztási szövetkezetek kezelésében jelen pillanatban 210 szállodai, menedékházi ágy, ezenkívül 60 kemping és sátor­hely van, ezek a két nap alatt ugyancsak 98 százalékban teltek meg, egyötödnyi arányban kül­földi vendégekkel. Ám az ezek­hez tartozó vend­ég­lá­tó ipari egy­ségeket mintegy 1100 turista vette igénybe, jórészt étkezés céljából, végső soron a két nap turistaforgalma 211 000 lej be­vételt eredményezett a fogyasz­tási szövetkezeteknek. Pusztán összehasonlításként : a Csíksze­redai Fenyő szálloda vendéglő­jének és bárjának hétvégi for­­galma 80 000, a Hargita vendég­lőé meg a borpincéé pedig 70 000 lejt tesz ki, mindkettő több a hétköznapi átlagnál. A Megyei Turisztikai H­­atal szervezésében megyénk több pontjáról indult szombaton és vasárnap olyan kiránduló-társas­­gépkocsi, amelynek megyénkben­ és vendég utasai más megyék turisztikai objektumait is meglá­togatták. Így Tusnádfürdőről egy­­egy kisbusznyi turista indult a­­moldvai kolostorokhoz, illetőleg Bukarestbe, nagybusz a Békás­­szoroshoz, Csíkszeredából két nagy csoport Kovászna megyébe, egy pedig Moldvába látogatott, de egy-egy csoportot indított Székelyudvarhely a Fogarasi Ha­vasokba, Parajd Kolozsvárra, Borszék Moldvába, Székelyke­­resztúr Brassó-Pojánára, két cso­portot pedig a toplicai turiszti­kai alegység a Fogarasi Hava­sokba, a gyilkostól pedig Mold­vába, illetőleg Szová­tára és Ma­rosvásárhelyre. A hét végén új fiatal vendé­gek érkeztek a homoródfürdői, és kiruji táborba, összesen több mint ezren, az Ifjúsági­­Turiszti­kai Iroda szervezésében ezenkí­vül megyénkből mintegy kétszáz tanuló és fiatal indult öt cso­portban néhány napos ország­járó körútra vagy táborba. Az elmúlt hét végén megyénk­ből meg­közelítőleg 300 lakos indult külföldre, pénteken és szombaton Csíkszeredában közel 600 000 lej értékű valutát adtak ki számukra.­­ És — végezetül — még egy, az autósforgalmat szemléltető adat : szombaton és vasárnap megyénk három nagyobb benzin­­kútjánál, nevezetesen Csíkszere­dában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson 6000—6000 liter 90-es és 18 000—19 000 liter 98-as benzint adtak el, szinte kizárólag személyautósoknak, s ez egymagában is jelzi, a két nap alatt itt vásárolt üzema­nyaggal 8 000 személyautó tehe­tett meg száz—száz kilométert megyénk területén. Ez viszont már csúcsforgalmat jelez. Demeter Zoltán Ahonnan a füst gomolyog Hogy készül a jó aszfalt? Ezt bizonyára a szakemberek a pon­tos laboratóriumi próbák nyo­mán jobban tudják. Jómagam a parajdi aszfalt-készítő állo­más meglátogatása után sem tudnék pontos választ adni, láttam ott adagoló gépeket, szá­rítót, keverőket, szállító szalago­kat. Az adagolók szállították a homokot, a 8-15 és 16-25 mm-es kőzúzalékot, kőport, a keveréket szárítják, 150—170 C fokon fortyogó szurkot adnak hozzá krétaport is - lehet meg­nyomni a gombot, és zuhan az önürítős teherkocsiba az asz­falt. Úgy tudják Parajdon, hogy jó aszfalt. Bizonyság rá a Ka­tondán átszelő út felújítása. Mert az autósok mondják, hogy olyan sima aszfalt utat sehol sem készítenek, mint Parajdon. Az is igaz, hogy reggeltől szür­kületig dolgoznak, mert az esős nyár lemaradást is okozott, s ha a minőség jó, a mennyiség terén is élen akarnak járni,­­ különben is, mikor, ha nem nyá­ron kell az utásznak megragad­nia az alkalmat. Talán túl sok is a dicséret, bár megérdemli a lelkes kis mun­kaközösség, minden elismerés a célkitűzésükért, hogy a fel­ügyeletükre bízott utakat jól karbantartsák, javítsák, építsék, újjávarázsolják. De térjünk vissza az aszfalt­készítő állomásra. Messziről látszik, mint gomo­lyog a füstje, kesernyés illata végig hömpölyög a völgyön. Le­vegő-szennyeződés, állapítják meg gyakran a parajdiak, a más vidékről jött turisták is, meg kellene akadályozni. Úgy igaz. És az is régi ötlet, hogy az ,,el­eresztett" forró levegőt előme­legítésre kellene visszafogni, gazdaságosabb lenne a fűtő­anyag-felhasználás. S ha az aszfalt­állomás tetejére felka­paszkodunk, megkezdett épít­kezés látható. Szürke falak te­tő nélkül. Még a tavaly ősszel kezdtek hozzá, lett volna ott egy kis ebédlő, műhely, öltöző is. Egy kis nekiveselkedéssel be­fejezhető lenne az épület, civi­lizáltabb munkakörülmények te­remtődnének az ott dolgozók­nak. Mert a sokat kifogásolt füstöt, port méginkább kifogá­solják az állomásnál dolgozók is. Vagy ott van az egység ud­varán a fürdő, az már régebb megépült, van benne víz, tu­solok, villany is. Csak a villany­­körték hiányoznak, leszerelve a mosdókagyló, a jelek szerint senki sem fürdik ott. Pedig vil­lanymelegítő felszerelésével, könnyen hideg-melegvizes für­dőt lehetne működésbe vtezni, s lenne is, aki használja, éppen az állandóan kavargó füst és por miatt. Szóval, jó aszfalt készül a pa­rajdi állomásnál, az általuk kor­szerűsített utak is jó minőségű­ek. De többet kell tenniük a munkahely civilizációjáért, a munkafeltételek megjavításáért. S e téren mintha a törődés hiá­nyoznék. Bálint András (Folytatás az 1. oldalról) vényt, a munka mennyiségi és minősége szerinti javadalmazás 1974 október 29-i 57-es szá­mú törvény módosításáról és ki­egészítéséről szóló törvényt, va­lamint az állami szocialista egy­ségek felépítéséről és vezetésé­ről szóló törvényt. Ugyanaznap a Nagy Nemzet­­gyűlés Palotájában kitüntetési ünnepségre került sor, amelyen Nicolae Ceauşescu elvtárs át­nyújtotta Románia Szocialista Köztársaság magas kitüntetéseit és díszokleveleit a szocialista munkaversenyben kitűnt egyes megyei pártszervezeteknek, me­gyei néptanácsoknak, gazdasá­gi egységeknek, kutató- és ter­vezőintézeteknek az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, a vállalások tel­jesítésében és túlszárnyalásá­ban 1977-ben elért különleges eredményekért. Júliusi munkaprogramja ke­retében Nicolae Ceauşescu elv­társ a hónap végén munkalá­togatást tett Tulcea megyében, ahol egyes gazdasági miniszté­riumok vezetőivel, a helyi párt­és állami szervek képviselői­vel, a dolgozókkal közvetlenül a helyszínen megvizsgálta az ország e vidéke gazdasági és társadalmi felemelését szolgá­ló átfogó program megvalósu­lási stádiumát, és olyan intéz­kedéseket jelölt ki, amelyek e­­lőmozdítják az ötéves tervből Tulcea megyére háruló fela­datok végrehajtását. Hargita megye magyar és román dolgozói, a kommunis­tákkal az élen tevékenyen be­kapcsolódtak az egész országot felölelő szocialista munkaver­senybe, Nicolae Ceauşescu elv­társ legutóbbi megyénkben munkalátogatásán adott út­mutatásai szellemében csele­kedve, újabb sikereket értek el július hónap folyamán is. Kö­vetkezetes erőfeszítéseik ered­ményeként megyénk ipara ha­táridő előtt teljesítette hét hó­napi termelési feladatait, a ter­ven felüli megvalósítás értéke meghaladja a 100 millió lejt. Élenjáró munkaközösségeim, egyebek mellett 200 tonna szür­­■kenyersvasat, 5 millió lej értékű alacsony, feszültségű villamossá­gi berendezést, több mint 4 millió lej értékű finommecha­nikai terméket, 600 tonna vegy­ipari berendezést, 120 tonna fafeldolgzó gépet és berende­zést, 30 tonna élelmiszeripari felszerelést, 3600­­köbméter fűrészárut, 35 000 négyzetmé­ter szövetféleséget, 1800 hek­toliter tejet és más termékeket szállítottak előirányzataikon fe­lül a nemzetgazdaságnak. Júliusban kezdődtek, jelenleg is folynak a dolgozók félévi közgyűlései, amelyeken meg­vizsgálják az első félévi terv-, illetve gazdasági-pénzügyi fel­adatok teljesítését, elemzik, megvitatják azokat a politi­kai, szervezési, műszaki intéz­kedéseket, amelyek a rendelke­zésre álló belső erőtartalékok hasznosításával szavatolják az idei tervfeladatok példás tel­jesítését. A munkásönigazga­tásnak ezek az átfogó fórumai hozzájárulnak ugyanakkor ah­hoz is,­­ hogy határozott intéz­kedéseket jelöljenek ki az új gazdasági alapmutatók — a nettó-, és fizikai termelés — hiánytalan megvalósítására. Kemény munkával telt el jú­lius a szántóföldeken is, az ÁMV munkásai, a mezőgépé­szek, mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteink tagsága, az összes földművesek sikeresen végezték a legfontosabb idény­munkákat, nagy erőket kötött le a kaszálás, a takarmányké­szítés, megkezdődött a jó ter­mést ígérő aratás. A nyári, ha nem is minden­kor nyárias idők ellenére sem szüneteltek a művelődési és sportrendezvények megyénk­ben. Országos visszhangot kel­tett a Barátság-napjává elő­léptetett Szejke-nap, amelyet idén július 9-én tartottak meg Székelyudvarhelyen. emlékeze­tes marad a kolozsvár-napocai Állami Magyar Színház me­gyénkben vendégszereplése is. JÚUUJI számvetés Vetítővásznon innen — vetítővásznon túl (Folytatás az 1. oldalról) nek, legény- és leányotthonok lakóinak, ifjúsági és munkás­klubok közönségének is. Ahhoz azonban, hogy ez a forma to­vábbra is életképes maradjon, kétségtelen, javítani kell az e­­gyüttműködést a vállalatveze­tők és a megyei mozivállalat vagy az illető város filmszínház hálózata között, hisz a mozivál­­lalatinak a művészfilmek mellett dokumentumfilmek egész sora, munkavédelmi és egészségügyi filmek gazdag választéka áll a rendelkezésére, amellyel egy-egy nagyobb szabású akciót min­dig kísérni lehet, szemléltetőbbé és végső soron hatékonyabbá lehet változtatni. Érvényes ez a megállapítás számos más e­­setben is: habár itt is megtör­téntek az első lépések, a külön­böző tudományos előadásokon, terepkiszállásokon, még mindig nem veszik eléggé igénybe a fil­met, véleményünk szerint néha ezeknek a tudományos brigá­doknak, a tevékenységét, mun­kaprogramját össze lehetne han­golni a terepjáró filmes autók­kal, az ún. cinemobil­ok prog­ramjával, hisz ezek amúgy is nagy veszteséggel dolgoztak az el­múlt évben, különösen, ami Szé­kelyudvarhely és Székelykeresz­­túr körzetét illeti, de a csíki övezetben sem valósították meg a tervmutatókat. Ami a filmkörnyéki rendezvé­nyeket illeti — szimpozionok, e­­lőadások, viták stb. — örvende­tes nemcsak a résztvevőszám gyarapodása (ami, kétségtelen mond valamit, de nem mindent még a vetítések esetében sem, hisz nem mindegy, hogy kaland­filmek, avagy igazi művészfilmek duzzasztják-e fel), hanem az is, hogy ezek minőségi színvonala emelkedik, tematikájuk gazda­godik, a rendezők szervezők ú­­jabb és újabb ötletekkel sze­retnék ezeket még vonzóbbá, még élénkebbé tenni (fel szeret­nék használni például a filmet a zenés-irodalmi montázsoknál, hisz egész sor portré­film áll a rendelkezésükre, vagy különbö­ző turisztikai-földrajzi témájú előadásoknál, élménybeszámo­lóknál, film-almanach soroza­tokat terveznek, amelyek rész­letesen kimerítik hazai szocia­lista valóságunk egy-egy te­rületét stb.). Az elképzelések va­­lóraváltása, kétségtelen, még magasabb színvonalra emeli a filmmel végzett nevelő munkát. A dolgozók közgyűlésén még számos más probléma is felszín­re került — nem utolsósorban az új gazdasági mechanizmusra való átállás —, de úgy véljük, e néhány tárgyalt kérdés is bi­zonyítja, hogy a megyei film­­terjesztők valóban fokozni sze­retnék munkájuk minőségét, ha­tékonyságát. 1978. AUGUSZTUS 1., KEDD 2 i— VILLANÁSOK ----­ÚJ H!D Az utóbbi hetekben többször is felhívta lapunk az illetékesek figyelmét a korhadó Csíkszeredai Olt-hídra, amely veszélyeztette a közlekedést a fürdő felé. Nos, a múlt hét végén emelődaru érkezett a hídhoz, ácscsoport­­tal együtt és megkezdődött a híd elkorhadt gerendáinak a ■kicserélése. A gyors ütemű munkálatok a Csíkszeredai nép­tanácsot dicsérik. A forgalom most már jóval zavartalanabb, biztonságosabb, ez a híd is a­­zonban természetesen csak pót megoldás, amíg majd elkészül egy megfelelőbb. Addig is ,­­ szabad az út a strandra, az erdő felé. (Székedi Ferenc) JOBB LETT VOLNA... A gyergyószentmiklósi kör­­üzem helyesen járt el akkor, amikor a megnövekedett turis­taforgalom jó körülmények kö­zötti lebonyolítására autóbusz­­járatot indított be a Gyilkostóhoz. Ez nagyban hozzájárult az Autó­szállítási Vállalat társasgépko­csijain levő zsúfoltság kikü­szöböléséhez. Mentek és jöttek a közüzem autóbuszai mindaddig, amíg a múlt héten - amikor a tulajdon­képpen turisztikai csúcsidény kezdődött a Gyilkostónál - e­­gész egyszerűen kivonták a for­galomból. Következménye me­gint a tolongás és zsúfoltság a meglévő járatokon. Az elmúl szombaton pl. többen lemarad­tak a Gyilkostótól induló gépko­csiról, mivel az olyan zsúfolt volt, hogy a hátulsó ajtaját sem lehetett becsukni. A lemaradt utasok, minden vigasztalás ellenére, kitartottak amellett, hogy jobb lett volna tovább üzemeltetni a jól bevált járatot. "(Jicmán Béla) DE GUSTIBUS... „Kacsintsál, csak !", biztat­­g­atjük kicsinyeinket. Erőlködik a kedves,­ minél jobban, a fel­nőttek negédes mosolya nyug­tázza a „produkciót". Tizenéves korban már úgy megy, mint a karikacsapás. Sikkesen torzít­juk arcunkat, az ember értelem­tükrét. Korántsem hinnék a ka­csintgatók, mennyire esztétikum­rontó, fölösleges izommunka, bárhogy reklámoznak kettős nyomatú képeslapokról, díszes (giccses) pénztárcákról szépsze­mű manökenek. S kacérkodunk így vendéglőben, társalgás köz­ben, pajkosan, cinkosan, ,,le­szólnunk" valakit . . . Szinte kö­­telességszerűen a férfi nem egy­magában lévő nőt. Mindkét nem részéről visszatetsző beidegző­dés, vállveregető illemtelenség, ezzel bizony „többek“ nem le­szünk! Ámbár ízlések és pofo­nok... (Búgya Irén) HÚSBAVÁGÓ! Nem véletlenül nevezik a me­gyei vágóhíd faliújságját Da­rázsnak, a jelek szerint fájdalma­san tud szúrni, vonatkozik ez különösen arra a cikkére, a­­melyik a közvagyon megőrzé­séért militál, azok ellen, akik rongálják a berendezéseket, tönkreteszik a különböző fel­szereléseket. S azok ellen is, akik a húst csempészárunak te­kintik, és rafináltabbnál rafi­náltabb módszereket találnak ki, hogy illegális úton kilopják az üzemből. Volt, aki néhány kiló­val „elégedett", meg de azt rendszeresen ellopta­­, de o­­lyant is talált az ellenőrzés, aki száz kilónál nagyobb tételt akart eltulajdonítani. Mondanám, csak csípjen az a darázs, elevenbe eressze mérgét. Mert úgy mond­ják, hogy a méreg, helyesen a­­dagolva, gyógyír. (Bálint András)

Next