Hargita, 1978. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1978-08-01 / 180. szám
Hétvégi Igazi nagyüzem volt az elmúlt hét végén, szombaton és vasárnap megyénk turistaforgalmában. Szállodáink, vendégfogadóink, kempingjeink majdnem mindenütt zsúfolásig teltek hozzánk érkezett, nálunk ,nyaraló vagy tranzit turistával, külföldiekkel és belföldiekkel egyaránt, ezenkívül azonban ezrekre tehető azoknak a szomszédos megyékből átrándult turistáknak is a száma, akiket csak vasárnapra láttak vendégül fürdőhelyeink, nagyobb fürdőmedencéink. Kezdjük talán a toplicai Fenyő turistakomplexummal : vasárnap a déli órákban valóságos zarándoklás indult a vasútállomás irányából a domb felé. ekkor érkezett Gyergyószentmiklós irányából a személy, s százszámra ontotta magából a fürdeni kívánókat, akiket ekkor ott fenn már zsúfoltság fogadott : a szorosan parkoló gépkocsikból is lehetett következtetni, hogy a medence körül is majdnem minden tenyérnyi hely foglalt. Nagyjából hasonló kép fogadta a vlahicai strandot meglátogató turistát is : a kedvező idő, a langyos víz, akárcsak Topticán, ezreket csalogatott ehhez a medencéhez, zömmel vlahicaiakat, Csíkszeredaiakat, székelyudvarhelyieket, de szép számmal lehetett látni külföldi és más megyéből jött személygépkocsit is. A rendelkezésre álló szállodai kapacitást megyei viszonylatban szombaton és vasárnap közel száz százalékban igénybe vették a turisták, sőt, olyan hely is volt — ilyen például a gyergyószemtmiklósi Maros szálloda — a turizmus hollárágyakkal 102,8 százalékos lett a kapacitáskihasználás szombaton este. A Csíkszeredai Fenyő és Hargita szálló összesített, kétnapos eredményeszintén jó, 98 százalékot jelez, a két nap alatt itt aludt, elszállásolt vendégek mintegy harmada külföldi volt. Mint érdekességet említsük meg ennek a két szállodának, de különösen a Fenyőnek a tranzitforgalomban mutatkozó növekvő szerepét : szombaton 170 külföldi turista étkezett itt, vasárnap pedig számuk 280-at tett ki, ehhez viszont még belföldi csoportok is csatlakoztak, szombaton három, egyenként negyven tagú, vasárnap pedig két csoport hazai turista vette igénybe a vendéglőt. A fogyasztási szövetkezetek kezelésében jelen pillanatban 210 szállodai, menedékházi ágy, ezenkívül 60 kemping és sátorhely van, ezek a két nap alatt ugyancsak 98 százalékban teltek meg, egyötödnyi arányban külföldi vendégekkel. Ám az ezekhez tartozó vendéglátó ipari egységeket mintegy 1100 turista vette igénybe, jórészt étkezés céljából, végső soron a két nap turistaforgalma 211 000 lej bevételt eredményezett a fogyasztási szövetkezeteknek. Pusztán összehasonlításként : a Csíkszeredai Fenyő szálloda vendéglőjének és bárjának hétvégi forgalma 80 000, a Hargita vendéglőé meg a borpincéé pedig 70 000 lejt tesz ki, mindkettő több a hétköznapi átlagnál. A Megyei Turisztikai Hatal szervezésében megyénk több pontjáról indult szombaton és vasárnap olyan kiránduló-társasgépkocsi, amelynek megyénkben és vendég utasai más megyék turisztikai objektumait is meglátogatták. Így Tusnádfürdőről egyegy kisbusznyi turista indult amoldvai kolostorokhoz, illetőleg Bukarestbe, nagybusz a Békásszoroshoz, Csíkszeredából két nagy csoport Kovászna megyébe, egy pedig Moldvába látogatott, de egy-egy csoportot indított Székelyudvarhely a Fogarasi Havasokba, Parajd Kolozsvárra, Borszék Moldvába, Székelykeresztúr Brassó-Pojánára, két csoportot pedig a toplicai turisztikai alegység a Fogarasi Havasokba, a gyilkostól pedig Moldvába, illetőleg Szovátára és Marosvásárhelyre. A hét végén új fiatal vendégek érkeztek a homoródfürdői, és kiruji táborba, összesen több mint ezren, az IfjúságiTurisztikai Iroda szervezésében ezenkívül megyénkből mintegy kétszáz tanuló és fiatal indult öt csoportban néhány napos országjáró körútra vagy táborba. Az elmúlt hét végén megyénkből megközelítőleg 300 lakos indult külföldre, pénteken és szombaton Csíkszeredában közel 600 000 lej értékű valutát adtak ki számukra. És — végezetül — még egy, az autósforgalmat szemléltető adat : szombaton és vasárnap megyénk három nagyobb benzinkútjánál, nevezetesen Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson 6000—6000 liter 90-es és 18 000—19 000 liter 98-as benzint adtak el, szinte kizárólag személyautósoknak, s ez egymagában is jelzi, a két nap alatt itt vásárolt üzemanyaggal 8 000 személyautó tehetett meg száz—száz kilométert megyénk területén. Ez viszont már csúcsforgalmat jelez. Demeter Zoltán Ahonnan a füst gomolyog Hogy készül a jó aszfalt? Ezt bizonyára a szakemberek a pontos laboratóriumi próbák nyomán jobban tudják. Jómagam a parajdi aszfalt-készítő állomás meglátogatása után sem tudnék pontos választ adni, láttam ott adagoló gépeket, szárítót, keverőket, szállító szalagokat. Az adagolók szállították a homokot, a 8-15 és 16-25 mm-es kőzúzalékot, kőport, a keveréket szárítják, 150—170 C fokon fortyogó szurkot adnak hozzá krétaport is - lehet megnyomni a gombot, és zuhan az önürítős teherkocsiba az aszfalt. Úgy tudják Parajdon, hogy jó aszfalt. Bizonyság rá a Katondán átszelő út felújítása. Mert az autósok mondják, hogy olyan sima aszfalt utat sehol sem készítenek, mint Parajdon. Az is igaz, hogy reggeltől szürkületig dolgoznak, mert az esős nyár lemaradást is okozott, s ha a minőség jó, a mennyiség terén is élen akarnak járni, különben is, mikor, ha nem nyáron kell az utásznak megragadnia az alkalmat. Talán túl sok is a dicséret, bár megérdemli a lelkes kis munkaközösség, minden elismerés a célkitűzésükért, hogy a felügyeletükre bízott utakat jól karbantartsák, javítsák, építsék, újjávarázsolják. De térjünk vissza az aszfaltkészítő állomásra. Messziről látszik, mint gomolyog a füstje, kesernyés illata végig hömpölyög a völgyön. Levegő-szennyeződés, állapítják meg gyakran a parajdiak, a más vidékről jött turisták is, meg kellene akadályozni. Úgy igaz. És az is régi ötlet, hogy az ,,eleresztett" forró levegőt előmelegítésre kellene visszafogni, gazdaságosabb lenne a fűtőanyag-felhasználás. S ha az aszfaltállomás tetejére felkapaszkodunk, megkezdett építkezés látható. Szürke falak tető nélkül. Még a tavaly ősszel kezdtek hozzá, lett volna ott egy kis ebédlő, műhely, öltöző is. Egy kis nekiveselkedéssel befejezhető lenne az épület, civilizáltabb munkakörülmények teremtődnének az ott dolgozóknak. Mert a sokat kifogásolt füstöt, port méginkább kifogásolják az állomásnál dolgozók is. Vagy ott van az egység udvarán a fürdő, az már régebb megépült, van benne víz, tusolok, villany is. Csak a villanykörték hiányoznak, leszerelve a mosdókagyló, a jelek szerint senki sem fürdik ott. Pedig villanymelegítő felszerelésével, könnyen hideg-melegvizes fürdőt lehetne működésbe vtezni, s lenne is, aki használja, éppen az állandóan kavargó füst és por miatt. Szóval, jó aszfalt készül a parajdi állomásnál, az általuk korszerűsített utak is jó minőségűek. De többet kell tenniük a munkahely civilizációjáért, a munkafeltételek megjavításáért. S e téren mintha a törődés hiányoznék. Bálint András (Folytatás az 1. oldalról) vényt, a munka mennyiségi és minősége szerinti javadalmazás 1974 október 29-i 57-es számú törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényt, valamint az állami szocialista egységek felépítéséről és vezetéséről szóló törvényt. Ugyanaznap a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában kitüntetési ünnepségre került sor, amelyen Nicolae Ceauşescu elvtárs átnyújtotta Románia Szocialista Köztársaság magas kitüntetéseit és díszokleveleit a szocialista munkaversenyben kitűnt egyes megyei pártszervezeteknek, megyei néptanácsoknak, gazdasági egységeknek, kutató- és tervezőintézeteknek az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, a vállalások teljesítésében és túlszárnyalásában 1977-ben elért különleges eredményekért. Júliusi munkaprogramja keretében Nicolae Ceauşescu elvtárs a hónap végén munkalátogatást tett Tulcea megyében, ahol egyes gazdasági minisztériumok vezetőivel, a helyi pártés állami szervek képviselőivel, a dolgozókkal közvetlenül a helyszínen megvizsgálta az ország e vidéke gazdasági és társadalmi felemelését szolgáló átfogó program megvalósulási stádiumát, és olyan intézkedéseket jelölt ki, amelyek előmozdítják az ötéves tervből Tulcea megyére háruló feladatok végrehajtását. Hargita megye magyar és román dolgozói, a kommunistákkal az élen tevékenyen bekapcsolódtak az egész országot felölelő szocialista munkaversenybe, Nicolae Ceauşescu elvtárs legutóbbi megyénkben munkalátogatásán adott útmutatásai szellemében cselekedve, újabb sikereket értek el július hónap folyamán is. Következetes erőfeszítéseik eredményeként megyénk ipara határidő előtt teljesítette hét hónapi termelési feladatait, a terven felüli megvalósítás értéke meghaladja a 100 millió lejt. Élenjáró munkaközösségeim, egyebek mellett 200 tonna szür■kenyersvasat, 5 millió lej értékű alacsony, feszültségű villamossági berendezést, több mint 4 millió lej értékű finommechanikai terméket, 600 tonna vegyipari berendezést, 120 tonna fafeldolgzó gépet és berendezést, 30 tonna élelmiszeripari felszerelést, 3600köbméter fűrészárut, 35 000 négyzetméter szövetféleséget, 1800 hektoliter tejet és más termékeket szállítottak előirányzataikon felül a nemzetgazdaságnak. Júliusban kezdődtek, jelenleg is folynak a dolgozók félévi közgyűlései, amelyeken megvizsgálják az első félévi terv-, illetve gazdasági-pénzügyi feladatok teljesítését, elemzik, megvitatják azokat a politikai, szervezési, műszaki intézkedéseket, amelyek a rendelkezésre álló belső erőtartalékok hasznosításával szavatolják az idei tervfeladatok példás teljesítését. A munkásönigazgatásnak ezek az átfogó fórumai hozzájárulnak ugyanakkor ahhoz is, hogy határozott intézkedéseket jelöljenek ki az új gazdasági alapmutatók — a nettó-, és fizikai termelés — hiánytalan megvalósítására. Kemény munkával telt el július a szántóföldeken is, az ÁMV munkásai, a mezőgépészek, mezőgazdasági termelőszövetkezeteink tagsága, az összes földművesek sikeresen végezték a legfontosabb idénymunkákat, nagy erőket kötött le a kaszálás, a takarmánykészítés, megkezdődött a jó termést ígérő aratás. A nyári, ha nem is mindenkor nyárias idők ellenére sem szüneteltek a művelődési és sportrendezvények megyénkben. Országos visszhangot keltett a Barátság-napjává előléptetett Szejke-nap, amelyet idén július 9-én tartottak meg Székelyudvarhelyen. emlékezetes marad a kolozsvár-napocai Állami Magyar Színház megyénkben vendégszereplése is. JÚUUJI számvetés Vetítővásznon innen — vetítővásznon túl (Folytatás az 1. oldalról) nek, legény- és leányotthonok lakóinak, ifjúsági és munkásklubok közönségének is. Ahhoz azonban, hogy ez a forma továbbra is életképes maradjon, kétségtelen, javítani kell az együttműködést a vállalatvezetők és a megyei mozivállalat vagy az illető város filmszínház hálózata között, hisz a mozivállalatinak a művészfilmek mellett dokumentumfilmek egész sora, munkavédelmi és egészségügyi filmek gazdag választéka áll a rendelkezésére, amellyel egy-egy nagyobb szabású akciót mindig kísérni lehet, szemléltetőbbé és végső soron hatékonyabbá lehet változtatni. Érvényes ez a megállapítás számos más esetben is: habár itt is megtörténtek az első lépések, a különböző tudományos előadásokon, terepkiszállásokon, még mindig nem veszik eléggé igénybe a filmet, véleményünk szerint néha ezeknek a tudományos brigádoknak, a tevékenységét, munkaprogramját össze lehetne hangolni a terepjáró filmes autókkal, az ún. cinemobilok programjával, hisz ezek amúgy is nagy veszteséggel dolgoztak az elmúlt évben, különösen, ami Székelyudvarhely és Székelykeresztúr körzetét illeti, de a csíki övezetben sem valósították meg a tervmutatókat. Ami a filmkörnyéki rendezvényeket illeti — szimpozionok, előadások, viták stb. — örvendetes nemcsak a résztvevőszám gyarapodása (ami, kétségtelen mond valamit, de nem mindent még a vetítések esetében sem, hisz nem mindegy, hogy kalandfilmek, avagy igazi művészfilmek duzzasztják-e fel), hanem az is, hogy ezek minőségi színvonala emelkedik, tematikájuk gazdagodik, a rendezők szervezők újabb és újabb ötletekkel szeretnék ezeket még vonzóbbá, még élénkebbé tenni (fel szeretnék használni például a filmet a zenés-irodalmi montázsoknál, hisz egész sor portréfilm áll a rendelkezésükre, vagy különböző turisztikai-földrajzi témájú előadásoknál, élménybeszámolóknál, film-almanach sorozatokat terveznek, amelyek részletesen kimerítik hazai szocialista valóságunk egy-egy területét stb.). Az elképzelések valóraváltása, kétségtelen, még magasabb színvonalra emeli a filmmel végzett nevelő munkát. A dolgozók közgyűlésén még számos más probléma is felszínre került — nem utolsósorban az új gazdasági mechanizmusra való átállás —, de úgy véljük, e néhány tárgyalt kérdés is bizonyítja, hogy a megyei filmterjesztők valóban fokozni szeretnék munkájuk minőségét, hatékonyságát. 1978. AUGUSZTUS 1., KEDD 2 i— VILLANÁSOK ----ÚJ H!D Az utóbbi hetekben többször is felhívta lapunk az illetékesek figyelmét a korhadó Csíkszeredai Olt-hídra, amely veszélyeztette a közlekedést a fürdő felé. Nos, a múlt hét végén emelődaru érkezett a hídhoz, ácscsoporttal együtt és megkezdődött a híd elkorhadt gerendáinak a ■kicserélése. A gyors ütemű munkálatok a Csíkszeredai néptanácsot dicsérik. A forgalom most már jóval zavartalanabb, biztonságosabb, ez a híd is azonban természetesen csak pót megoldás, amíg majd elkészül egy megfelelőbb. Addig is , szabad az út a strandra, az erdő felé. (Székedi Ferenc) JOBB LETT VOLNA... A gyergyószentmiklósi körüzem helyesen járt el akkor, amikor a megnövekedett turistaforgalom jó körülmények közötti lebonyolítására autóbuszjáratot indított be a Gyilkostóhoz. Ez nagyban hozzájárult az Autószállítási Vállalat társasgépkocsijain levő zsúfoltság kiküszöböléséhez. Mentek és jöttek a közüzem autóbuszai mindaddig, amíg a múlt héten - amikor a tulajdonképpen turisztikai csúcsidény kezdődött a Gyilkostónál - egész egyszerűen kivonták a forgalomból. Következménye megint a tolongás és zsúfoltság a meglévő járatokon. Az elmúl szombaton pl. többen lemaradtak a Gyilkostótól induló gépkocsiról, mivel az olyan zsúfolt volt, hogy a hátulsó ajtaját sem lehetett becsukni. A lemaradt utasok, minden vigasztalás ellenére, kitartottak amellett, hogy jobb lett volna tovább üzemeltetni a jól bevált járatot. "(Jicmán Béla) DE GUSTIBUS... „Kacsintsál, csak !", biztatgatjük kicsinyeinket. Erőlködik a kedves, minél jobban, a felnőttek negédes mosolya nyugtázza a „produkciót". Tizenéves korban már úgy megy, mint a karikacsapás. Sikkesen torzítjuk arcunkat, az ember értelemtükrét. Korántsem hinnék a kacsintgatók, mennyire esztétikumrontó, fölösleges izommunka, bárhogy reklámoznak kettős nyomatú képeslapokról, díszes (giccses) pénztárcákról szépszemű manökenek. S kacérkodunk így vendéglőben, társalgás közben, pajkosan, cinkosan, ,,leszólnunk" valakit . . . Szinte kötelességszerűen a férfi nem egymagában lévő nőt. Mindkét nem részéről visszatetsző beidegződés, vállveregető illemtelenség, ezzel bizony „többek“ nem leszünk! Ámbár ízlések és pofonok... (Búgya Irén) HÚSBAVÁGÓ! Nem véletlenül nevezik a megyei vágóhíd faliújságját Darázsnak, a jelek szerint fájdalmasan tud szúrni, vonatkozik ez különösen arra a cikkére, amelyik a közvagyon megőrzéséért militál, azok ellen, akik rongálják a berendezéseket, tönkreteszik a különböző felszereléseket. S azok ellen is, akik a húst csempészárunak tekintik, és rafináltabbnál rafináltabb módszereket találnak ki, hogy illegális úton kilopják az üzemből. Volt, aki néhány kilóval „elégedett", meg de azt rendszeresen ellopta, de olyant is talált az ellenőrzés, aki száz kilónál nagyobb tételt akart eltulajdonítani. Mondanám, csak csípjen az a darázs, elevenbe eressze mérgét. Mert úgy mondják, hogy a méreg, helyesen adagolva, gyógyír. (Bálint András)