Hargita, 1980. február (13. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
rszágunk dolgozó népe az új esztendő első munkanapjától kezdve lendületesen dolgozik az idei tervfeladatok ütemes teljesítéséért, a következő ötéves terv megalapozásáért, hogy ezáltal megteremtse az összes feltételeket az RKP XII. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak életbe ültetéséhez. Hatalmas alkotómunkánknak újult lendületett adott Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rádió- és televízióüzenete, amelyben ösztönző felhívással fordult az egész néphez, hogy mindenki legjobb tudása szerint munkálkodjon az 1980. évi — a jelenlegi ötéves terv döntő fontosságú esztendeje — előirányzatainak maradéktalan teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Felelősségteljesen végzett országépítő munkánk előtt újabb távlatokat nyitott a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának 1980 január 17—18-án megtartott II. kongresszusa. Az itt elfogadott határozatok beszédesen tanúsítják nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók megbonthatatlan párt körüli egységét, az egész nép szoros felzárkózását a párt- és államvezetőség, Nicolae Ceauşescu elvtárs köré, és biztosítják az RKP XII. kongresszusa dokumentumaiban kijelölt feladatok valóra váltását. Az SZDEF szervezeti felépítésének tökéletesítése, politikaitársadalmi életünkben betöltött szerepének növelése —, amely pártfőtitkárunk javaslatai nyomán vált lehetővé — az eddiginél is cselekvőbb részvállalásra készteti a haza valamennyi lakását, szervezett kereteket teremt ahhoz, hogy a párttagok oldalán a pártonkívüli dolgozók, a nők, az ifjak népes tábora magasfokú állampolgári felelősségérzettel munkálkodjon feladatai elvégzéséért. Hazánk román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozói egyöntetű helyesléssel fogadták Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasztását az SZDEF elnöki tisztségébe. A kongresszushoz, ezt követően pedig az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett munkalátogatása is Brassó municípiumbart. Az idei tervfeladatok teljesítéséért nagyszabású szocialista munkaverseny bontakozott ki az egész országban. A Bukarest municípiumi pártszervezet, az Argeş megyei pártszervezet, a Constanţa megyei néptanács, a Tecuci municípiumi néptanács, a Peştişani községi (Gorj megye) néptanács, valamint az egyes gazdasági ágazatok élenjáróinak versenyfelhívása lelkes fogadtatásra talált az egész úr pártszervek és -szervezetek irányításával gazdasági egységeink munkaközösségeit, a nemzetgazdaság és a megye ■porának reális szükségleteiből kiindulva — elsősorban a fizikai terv teljesítésére, a nyersanyag-, anyag-, energia és üzemanyagtakarékosságra, az alkatrészek és gépelemek felújítására, a tudományos-műszaki alkotómozgalom fellendítésére, a másodlagos anyagok újrafelhasználására, a munkafegyelem megszilárdítására összpontosítják figyelmüket. Ugyanebben az időszakban a mezőgépészeti egységek a gépjavítások mielőbbi befejezésére, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek pedig a tavaszi idénymunkák gondos előkészítésére, az állattenyésztés fellendítésére koncentrálnak. A gazdasági feladatok teljesítését szolgálja a politikai-ideológiai, kulturális és szakmai nevelőmunka is, amely januárban megyeszerte örvendetesen megélénkült. Megyénk politikai-társadalmi életének fontos eseményeként január 12-én Csíkszeredában megtartoták az SZDEF megyei szervezetének konferenciáját. Helységünk gazdasági-társadalmi továbbfejlődése szempontjából nagyfontosságúak voltak a municípiumi, városi és községi néptanácsok januári ülésszakai. A III. Megéneklünk, Románia országos fesztivál tömegszakasza számos művelődési rendezvényt hívott életre, a Daciada keretében pedig több téli sporttalálkozót szerveztek. Szántó Miklós Munkaszervezés és matematika Mennyi 10x10 Már az elsőosztályos is büszkén rávágja, hogy 10. És 1x10 ? Micsoda kérdés ?... Ha azonban a kérdést a munkaszervezés területére visszük át, már nem ilyen egyértelmű a felelet.. Hiba lenne az egyszer tíz és a tízszer egy közé egyenlőségi jelet tenni. Mert nem mindegy az, hogy egy bizonyos munkát, amelynek elvégzéséhez tíz embernek egy napi munkája szükségeltetik egy ember végzi el tíz nap alatt. Ha tehát egy munkafázishoz tíz emberre van szükség, akkor annyit kell beállítani és nem tíz napig egyet. A mezőgazdaság idénymunka. Optimális időszakokról beszélünk. Arról, hogy minden munkát akkor kell elvégezni, amikor arra az időszak a legmegfelelőbb. Ha például a növényvédő szerek kijuttatásakor elszalasztjuk a rá alkalmas időszakot, talán napokig várhatunk, ha nem hetekig, amíg újra bekövetkeznek a kedvező körülmények. (Ha addig a növény fejlődése már lehetetlenné nem teszi a munkavégzést). De ugyanezt példázhatjuk a szénakészítéssel is. Mert bizony tíz ember egy nap alatt jókora területről gyűjti össze a száraz szénát, ha viszont csak egy ember piszmog ezzel tíz napig, nem lesz egyéb, mint kilúgozódott, értéktelen szalma. De miért is tesszük szóvá ezeket most, amikor még hó borítja a földet, amikor még dermesztő hideg üli meg a tájat ? Azért, hogy azokban a műszaki előméretezésekben, amelyekben szakembereink a munkaerőszükségletet is feltüntették ne kerüljön egyenlőségjel is 10x1 és az 1x10 közé. Azért, hogy már most, jó idejében, minden egyes munkára meglegyen a biztos munkaerőfedezet. És ez nem csupán matematika, hanem felelősségteljes viszonyulás is a munkához. Bogos Sándor JANUÁRI SZÁMVETÉS táviratok, levelek sokasága tanúsítja, hogy a haza dolgozói ebben látják országunk gyorsiramú gazdasági-társadalmi fejlődésének, Románia Szocialista Köztársaság függetlensége és szuverenitása megvédésének legbiztosabb garanciáját. Ezt tükrözi az a lelkes, őszinte ünneplés is, amelyben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, a kommunisták, az öszszes dolgozók részeltették nagyrabecsült párt- és államvezetőnket, Nicolae Ceauşescu elvtársat 62. születésnapja alkalmából. Pártfőtitkárunk fáradhatatlan elméleti és gyakorlati munkásságával tanúsítja, hogy teljes mértékben megalapozott ez a bizalom. Erre vall az anyagi és szellemi javak termelőivel folytatott közvetlen és helyszíni dialógusának újabb megnyilvánulása, a január 10-i számban, így természetesen Hargita megyében is. A nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások idejének hivatalos kijelölésével, a képviseleti normák megállapításával, a választókerületek és a választási bizottságok jóváhagyásával megkezdődtek a március 9-i fontos közéleti esemény előkészületei. Az országosan tapasztalt termékeny pezsgés jellemezte leginkább megyénkben is az elmúlt hónap hétköznapjait, gazdasági egységeink munkaközösségei az esztendő első munkanapjától kezdődően lelkiismeretesen dolgoztak tervfeladataik ütemes teljesítéséért. Ugyanakkor a januári megvalósítások arról vallanak, hogy a legtöbb termelőegységben még számos hasznosítatlan anyagi és szellemi tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért a Hogyan tanulnak (tanítanak) mtsz-einkben ? Azt mondják, hogy a tél a tervezés, a gyülésezés és a tanulás időszaka a mezőgazdaságban. A tervek immár véglegesítve, gyűlést is gyérebben tartanak, de a tanulásnak, a szervezett oktatásnak most az ideje. Mint az utóbbi években mindig, az mtsztagok szakmai továbbképzését az idén is az Agronómusok Háza szervezi, irányítja. Körlevelek százait, nemrég megjelent szakkönyveket postáztak az AGRIT- oknak, mtsz-eknek, még az ősz folyamán. No meg űrlapokat, amelyeket ki kell tölteni — néhány percet vesz igénybe —, s visszaküldeni a szervezőknek. Határidőre, múlt év december 25-ig. Immár több mint egy hónapja, hogy lejárt a határidő. Adorján Imre (az Agronómusok Házától) szomorúan mutatja a megyei összesítő táblázatot. Összeszámoljuk, január 28-ig tizenkilenc termelőszövetkezet, helyesebben azok szakemberei, válaszra sem méltatták a körleveleket, pedig még felszólítást is vitt nekik a posta. Ha csak néhányan lennének feledékenyek, ide most felsorolnánk őket. De tizenkilencet... Azt azonban megemlítjük, hogy a Csíkszereda AGRIT-ból hat, a gyergyószentmiklósiból pedig 13 termelőszövetkezet részese a listának. Nem veszik komolyan, vagy egyáltalán nem érdekli azt dolgozó szakembereket a tagság, a termelésben dolgozó tagság szakmai továbbképzése ? Beletopozgatunk az oktatási programokba. Érdekesnél érdekesebb, hasznosabbnál hasznosabb leckék az egyikben, semmitmondó, általánoságokkal foglalkozó témák a másikban. Mert két óra alatt meg lehet tanítani egy mtsztagat a len vagy a kukorica termesztési technológiájára ? Akárcsak az állattenyésztésben a tejtermelésre, a növendékhízlalásra ? Természetes, hogy nem lehet. Az ilyesmi csak arra , hogy az óra megtartásával léted az illető szakember — ha valóban megtartja — egy kötelességet. Vannak azonban olyan szakemberek is, akik ügyes lecketervet készítenek. Csupán két példát, ízelítőnek : A csíkmindszen-Vere február 12-én Agyagfalvára akarnak látogatni. Ott látnak is, tanulnak is — ha elmennek. Sándor József, bögözi szakember az alkoholizmus kihatását a termelésre — akarja megvitatni a farm dolgozóival. Mindkét példa utal arra, hogy a szakemberek értékelik az agrozootechnikai körök nyújtotta lehetőségeket. A lecketervek szerint már négy előadáson vettek részt az uisztogok, a szakemberek. De még mindig maradt nyolc, van tehát lehetőség arra, hogy a megyei szakszervek is ellátogassanak egy-egyre, s érdemben bírálják el az igyekezetét, vagy a nemtörődést. Minner Pál A Matrica — a város büszkesége (Folytatás az 1. oldalról) mitlt. Az 1975. július 4-i cölöpveréstől az 1977 október 1-i avatóünnepségig mindössze két év és néhány hónap telt el. Öszszesen ennyi időre volt szükségük az udvarhelyi építőknek-szerelőknek, hogy a 32 500 négyzetméteren elterülő korszerű gyár beinduljon és termeljen. S az időközben átvett egykori helyiipari egységekkel együtt 1978-ban már több mint 200 millió lej értékű termelést tartottak számon, a tavaly még jóval túlhaladták a 300 milliót is. Arra meg különösen büszkék, hogy az ötéves tervidőszak végére 150 millió lejt érő terven felüli többletet érnek el, és így a 400 milliós beruházási költségekből néhány év alatt jócskán törlesztenek. Ugyanis ennyibe került Székelyudvarhely ipari zónájának legújabb kész létesítménye, a vegyipari üzem, amely kezdettől műanyag és gumi öntéséhez szükséges matricák, öntöttalkatrészek és pótalkarészek előállítására, s öntvényből készült csövek gyártására szakosodott. Igen nagy sikerrel, mert míg az import matricákért például 200-tól 400 lejig űzetett az ország, az udvarhelyiek 105—110 lej közötti költséggel állítják elő. Az életrajzi fejezetet talán zárhatnák is ezzel, ha nem kellene valamivel még feltétlenül kiegészíteni , hogy a Matricában 23— 24 év az átlagéletkor, és ha a 2700-as létszámú kerettel termelő gyárban a szakmai tájékoztató nem sorolná fel az olyan mesterségeket, mint : matricaasztalos, lakatos, marós, csiszoló, hegesztő géplakatos, villanyszerelő, öntő, formázó, modellkészítő, modellasztalos, kovács, hőkezelő, darus ; e szakmák többsége annyira új a municipiumban, hogy még a környéken, a közeli városok egyikében sem sajátíthatták el. A viszonylagosság persze esetükben is könnyen kitapintható, mint az ember kezén az ütőér. Akik a gyáravatás kezdetétől naponta aláírják a jelenléti naplót, immár öreg szakinak számítanak. Később érkezett társaikat már ők vezették be a szakmai ismeretek birodalmába. A műszaki, mérnöki gárda viszonylatában ez az irányt szabó. A viszonylagos fiatalság, illetve a tradíciónélküliség azonban senkit sem gátolt meg abban, hogy olyan új módszereken, eljárásokon törje a fejét, amelyek segítségével import anyagokat helyettesíthetnek, olcsóbban, célszerűbben termelhetnek A tömítőgyűrűk, az autóabroncs-matricák készítése, és a selyemhernyó tenyésztésére használt gubák előállításakor is ezt a törekvést koronázta máris a nem mindennapi siker. S akárhogy is számítjuk, ezzel is öregbítették a fiatal gyár hírnevét. Nos, ha az évek számát tekintve nem is, de ami az eredményeket, a szerzett tapasztalatokat és a rátermettséget illeti, már úgy is fogalmazhatunk — régi gyár, öreg szokik. Persze, ha más vonatkozásokat helyezünk előtérbe, akkor is. A gyár kapujából nézelődve kissé balra jól kivehetők az épülőfélben levő házelemgyár körvonalai, jobbra meg a város irányában az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Gépgyár terebélyesedő, hatalmas új csarnokai uralják a környéket, a muncipium ipari zónáját. Ezek ugyanis a legújabb létesítmények, s az 1970-es évek elején megkezdett nagyszabású ipari építkezések sora ezekkel sem fejeződik be. Ha majd elkészülnek vele, újabbak követik a maiakat. VILLANÁSOK KÉSZÜLŐDÉS Varságon még átalakítás, javítás alatt a művelődési otthon épülete, de tavasszal befejezik a munkát. Persze, ez nem jelenti azt, hogy azért szünetel itt a művelődési élet. Az iskolánál éppen színdarabot gépelnek a tanügyiek, s a szereposztásnál a község fiataljai kapják kézbe a sokszorosított példányokat. Tamás György, a citerások és furulyások „karmestere" is próbára hívta az együttest. Ehhez megfelel egy osztályterem is. Színpad az kerül másutt is, mondották a várságiak a napokban, s vendégszerepelni indultak Zetelakára. Az idén is lesz még néhányszor alkalom itt-ott, ilyen meg olyan szinten fellépni, versenyezni... Csakhogy Tamás György éppen vastagabb húrokat tett a vékonyak helyett a citerákra, ami azt jelenti, hogy az idén még bátrabban akarnak pengetni... (Ferencz Imre). CEMENT A HÓBAN Ma már mindenhol hallani lehet a takarékossági törekvésekről gyárban, intézményben és otthon egyaránt foglalkoztatja az embereket, miként lehet észszerűbben gazdálkodni anyaggal, energiával, idővel, egy szövői mindennel. Ugyancsak napjaink életkorte szükségszerűsége, hogy minden munkahelyen maga a közvélemény lépjen fel azokkal szemben, akik a társadalom ilyen irányú törekvéseit semmibe veszik, hanyag és meggondolatlan magatartásukkal kárt okoznak a vállalatnak, a népgazdaságnak és persze maguknak is. Erre figyelmeztet a toplicai Fakitermelő és -Feldolgozó Kombinát udvarán a hóban szétszórt tekintélyes mennyiségű cement is, ami valószínű nem gyarapítja az itt dolgozók takarékossági számláját.Benedek Imre): AUTÓBUSZÁLLOMÁS kettő is épült a megyében az utóbbi években. Most épül a harmadik, rangsorban is a harmadik városunkban, Gyergyószentmiklóson. Egy ötlettel járulnék hozzá, ha szívesen veszik. Sem a megyeszékhelyért, sem Udvarhelyen a várótermekben, de még a környékükön sincs újságáruda, postai kellékeket áruló kisbolt■ Mi lenne, ha a belső térkiképzéskor gondolnának egy ilyen elkülönített helyiségre. Gondolom, a posta szívesen venné, de az utazók is, mert unalmas a várakozás, a céltalan álldogálás, őgyelgés pedig nem kenyere a mai embernek, ha elfelejtett magával olvasnivalót hozni, bizony nagy bosszúság a meglévő várótermekben, Csíkszeredában is, legtöbbször egy ablakon vásárolni a jegyet, a többi öt meg mire való? (Koszta István) HÓLÉ Csak értékelni lehet városaink vezetőinek a hóeltakarítási erőfeszítéseit. Ennek eredményeként a főbb útszakaszokon, utcákban jórészt eltűnt a hó, csökkent a csúszás veszélye. De bár jó ideje nem volt újabb havazás, a szóbanforgó akciót nem sikerült finalizálni. Számos utcában a járda mellett jelentős mennyiségű összegyűjtött hó vár sürgős elszállításra. Hogy csak egyetlen példát említsünk: Csíkszeredában, November 7 utcában. Tegnap erősen felmelegedett az idő, olvadásnak indult a hótömeg, s valóságos hólé patakok keletkeztek az utcán. Nem biztos, hogy „könnyűszerrel" meg tudnak birkózni a kiadós hólével a kanális lefolyók. Ugyanakkor a gépkocsivezetők az elővigyázaatosság ellenére is kitehetik * 'j forgalmas utcákon az egyálta-’'lán nem kellemes „fürdőnek" a járókelőket. Tudjuk, vannak nehézségek, de mégis tenni kéne... (Hecser Zoltán)