Hargita, 1980. február (13. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

rszágunk dolgozó népe az új esztendő első mun­kanapjától kezdve len­dületesen dolgozik az idei terv­feladatok ütemes teljesítésé­ért, a következő ötéves terv megalapozásáért, hogy ezáltal megteremtse az összes feltéte­leket az RKP XII. kongresszusa történelmi jelentőségű hatá­rozatainak életbe ültetéséhez. Hatalmas alkotómunkánknak ú­­jult lendületett adott Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rádió- és televízióüzenete, amelyben ösztönző felhívással fordult az egész néphez, hogy mindenki legjobb tudása szerint mun­kálkodjon az 1980. évi — a je­lenlegi ötéves terv döntő fon­tosságú esztendeje — előirány­zatainak maradéktalan telje­sítéséért és túlszárnyalásáért. Felelősségteljesen végzett or­szágépítő munkánk előtt újabb távlatokat nyitott a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjá­nak 1980 január 17—18-án meg­tartott II. kongresszusa. Az itt elfogadott határozatok beszé­desen tanúsítják nemzetiségi különbség nélkül az összes dol­gozók megbonthatatlan párt körüli egységét, az egész nép szoros felzárkózását a párt- és államvezetőség, Nicolae Ceauşescu elvtárs köré, és biz­tosítják az RKP XII. kongresszu­sa dokumentumaiban kijelölt feladatok valóra váltását. Az SZDEF szervezeti felépítésé­nek tökéletesítése, politikai­­társadalmi életünkben betöl­tött szerepének növelése —, a­­mely pártfőtitkárunk javasla­tai nyomán vált lehetővé — az eddiginél is cselekvőbb rész­­vállalásra készteti a haza va­lamennyi lakását, szervezett kereteket teremt ahhoz, hogy a párttagok oldalán a párton­­kívüli dolgozók, a nők, az if­jak népes tábora magasfokú állampolgári felelősségérzettel munkálkodjon feladatai elvég­zéséért. Hazánk román, ma­gyar, német és más nemzetisé­gű dolgozói egyöntetű helyes­léssel fogadták Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasz­tását az SZDEF elnöki tisztsé­gébe. A kongresszushoz, ezt kö­vetően pedig az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett munkalátogatása is Brassó mu­nicípiumbart. Az idei tervfeladatok teljesí­téséért nagyszabású szocialis­ta munkaverseny bontakozott ki az egész országban. A Bu­karest municípiumi pártszerve­zet, az Argeş megyei pártszer­vezet, a Constanţa megyei néptanács, a Tecuci municí­piumi néptanács, a Peştişani községi (Gorj megye) népta­nács, valamint az egyes gazda­sági ágazatok élenjáróinak versenyfelhívása lelkes fo­gadtatásra talált az egész úr pártszervek és -szervezetek irá­nyításával gazdasági egysé­geink munkaközösségei­t, a nemzetgazdaság és a megye ■­­porának reális szükségleteiből kiindulva — elsősorban a fizi­kai terv teljesítésére, a nyers­anyag-, anyag-, energia és üzemanyagtakarékosságra, az alkatrészek és gépelemek fel­újítására, a tudományos-mű­szaki alkotómozgalom fellen­dítésére, a másodlagos anya­gok újrafelhasználására, a munkafegyelem megszilárdítá­sára összpontosítják figyelmü­ket. Ugyanebben az időszak­ban a mezőgépészeti egysé­­gek a gépjavítások mielőbbi befejezésére, az állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági egy­ségek pedig a tavaszi idény­munkák gondos előkészítésé­re, az állattenyésztés fellendí­tésére koncentrálnak. A gazda­sági feladatok teljesítését szol­gálja a politikai-ideológiai, kul­turális és szakmai nevelőmunka is, amely januárban megye­­szerte örvendetesen megélén­kült. Megyénk politikai-társadalmi életének fontos eseményeként január 12-én Csíkszeredában megtarto­ták az SZDEF megyei szervezetének konferenciáját. Helységünk gazdasági-társa­dalmi továbbfejlődése szem­pontjából nagyfontosságúak voltak a municípiumi, városi és községi néptanácsok janu­ári ülésszakai. A III. Megéneklünk, Románia országos fesztivál tömegszaka­sza számos művelődési ren­dezvényt hívott életre, a Dacia­­da keretében pedig több téli sporttalálkozót szerveztek. Szántó Miklós Munkaszervezés és matematika Mennyi 10x1­0 Már az első­osztályos is büszkén rávágja, hogy 10. És 1x10 ? Micsoda kér­dés ?... Ha azonban a kérdést a mun­kaszervezés területére visszük át, már nem ilyen egyértelmű a fe­lelet.. Hiba lenne az egyszer tíz és a tízszer egy közé egyen­­lőségi jelet tenni. Mert nem mindegy az, hogy egy bizonyos munkát, amelynek elvégzéséhez tíz embernek egy napi munkája szükségeltetik egy ember végzi el tíz nap alatt. Ha tehát egy munkafázishoz tíz emberre van szükség, akkor annyit kell be­állítani és nem tíz napig egyet. A mezőgazdaság idénymunka. Optimális időszakokról beszé­­lünk. Arról, hogy minden mun­kát akkor kell elvégezni, amikor arra az időszak a legmegfele­lőbb. Ha például a növényvédő szerek kijuttatásakor elszalasztjuk a rá alkalmas időszakot, talán napokig várhatunk, ha nem he­tekig, amíg újra bekövetkeznek a kedvező körülmények. (Ha addig a növény fejlődése már lehetetlenné nem teszi a mun­kavégzést). De ugyanezt példázhatjuk a szénakészítéssel is. Mert bizony tíz ember egy nap alatt jókora területről gyűjti össze a száraz szénát, ha viszont csak egy em­ber piszmog ezzel tíz napig, nem lesz egyéb, mint kilúgozó­­dott, értéktelen szalma. De miért is tesszük szóvá eze­ket most, amikor még hó borít­ja a földet, amikor még der­mesztő hideg üli meg a tájat ? Azért, hogy azokban a műszaki előméretezésekben, amelyekben szakembereink a munkaerőszük­ségletet is feltüntették ne ke­rüljön egyenlőség­­jel is 10x1 és az 1x10 közé. Azért, hogy már most, jó idejében, minden egyes munkára meglegyen a biztos munkaerőfedezet. És ez nem csupán matematika, hanem fele­lősségteljes viszonyulás is a mun­kához. Bogos Sándor JANUÁRI SZÁMVETÉS táviratok, levelek sokasága tanúsítja, hogy a haza dolgozói ebben látják országunk gyors­iramú gazdasági-társadalmi fej­lődésének, Románia Szocia­lista Köztársaság függetlensé­ge és szuverenitása megvédésé­nek legbiztosabb garanciáját. Ezt tükrözi az a lelkes, őszinte ünneplés is, amelyben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága, a kommunisták, az ösz­­szes dolgozók részeltették nagy­­rabecsült párt- és államveze­tőnket, Nicolae Ceauşescu elv­­társat 62. születésnapja alkal­mából. Pártfőtitkárunk fáradhatatlan elméleti és gyakorlati munkás­ságával tanúsítja, hogy teljes mértékben megalapozott ez a bizalom. Erre vall az anyagi és szellemi javak termelőivel folytatott közvetlen és helyszí­ni dialógusának újabb meg­nyilvánulása, a január 10-i számban, így természetesen Hargita megyében is. A nagy nemzetgyűlési és nép­tanácsi képviselőválasztások i­­dejének hivatalos kijelölésével, a képviseleti normák megálla­pításával, a választókerületek és a választási bizottságok jó­váhagyásával megkezdődtek a március 9-i fontos közéleti e­­semény előkészületei. Az országosan tapasztalt ter­mékeny pezsgés jellemezte leginkább megyénkben is az elmúlt hónap hétköznapjait, gazdasági egységeink mun­kaközösségei az esztendő első munkanapjától kezdődően lel­kiismeretesen dolgoztak terv­­feladataik ütemes teljesítésé­ért. Ugyanakkor a januári meg­valósítások arról vallanak, hogy a legtöbb termelőegységben még számos hasznosítatlan a­­nyagi és szellemi tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért a Hogyan tanulnak (tanítanak) mtsz-einkben ? Azt mondják, hogy a tél a ter­vezés, a gyülésezés és a tanulás időszaka a mezőgazdaságban. A tervek immár véglegesítve, gyű­lést is gyérebben tartanak, de a tanulásnak, a szervezett okta­tásnak most az ideje. Mint az utóbbi években mindig, az mtsz­­tagok szakmai továbbképzését az idén is az Agronómusok Há­za szervezi, irányítja. Körlevelek százait, nemrég megjelent szak­könyveket postáztak az AGRIT- oknak, mtsz-eknek, még az ősz folyamán. No meg űrlapokat, amelyeket ki kell tölteni — né­hány percet vesz igénybe —, s visszaküldeni a szervezőknek. Határidőre, múlt év december 25-ig. Immár több mint egy hónap­ja, hogy lejárt a határidő. Ador­ján Imre (az Agronómusok Há­zától) szomorúan mutatja a me­gyei összesítő táblázatot. Össze­számoljuk, január 28-ig tizenki­lenc termelőszövetkezet, helye­sebben azok szakemberei, vá­laszra sem méltatták a körleve­leket, pedig még felszólítást is vitt nekik a posta. Ha csak né­hányan lennének feledékenyek, ide most felsorolnánk őket. De tizenkilencet... Azt azonban meg­említjük, hogy a Csíkszereda­ AGRIT-ból hat, a gyergyószent­­miklósiból pedig 13 termelőszö­vetkezet részese a listának. Nem veszik komolyan, vagy egyálta­lán nem érdekli az­­t dolgozó szakembereket a tagság, a ter­melésben dolgozó tagság szak­mai továbbképzése ? Beletopozgatunk az oktatási programokba. Érdekesnél érde­kesebb, hasznosabbnál haszno­sabb leckék az egyikben, sem­mitmondó, általánoságokkal fog­lalkozó témák a másikban. Mert két óra alatt meg lehet tanítani egy mtsz­tagat a len vagy a ku­korica termesztési technológiá­jára ? Akárcsak az állattenyész­tésben a tejtermelésre, a növen­­dékhízlalásra ? Természetes, hogy nem lehet. Az ilyesmi csak arra , hogy az óra megtartásá­val léted az illető szakember — ha valóban megtartja — egy kö­telességet. Vannak azonban olyan szak­emberek is, akik ügyes lecketer­vet készítenek. Csupán két pél­dát, ízelítőnek : A csíkmindszen-Vere február 12-én Agyagfalvára akarnak látogatni. Ott látnak is, tanulnak is — ha elmennek. Sán­dor József, bögözi szakember az alkoholizmus kihatását a terme­lésre — akarja megvitatni a farm dolgozóival. Mindkét példa utal arra, hogy a szakemberek érté­kelik az agrozootechnikai körök nyújtotta lehetőségeket. A lecketervek szerint már négy előadáson vettek részt az uisz­­togok, a szakemberek. De még mindig maradt nyolc, van tehát lehetőség arra, hogy a megyei szakszervek is ellátogassanak egy-egyre, s érdemben bírálják el az igyekezetét, vagy a nem­törődést. Minner Pál A Matrica — a város büszkesége (Folytatás az 1. oldalról) mitlt. Az 1975. július 4-i cölöp­veréstől az 1977 október 1-i a­­vatóü­nnepségig mindössze két év és néhány hónap telt el. Ösz­­szesen ennyi időre volt szükségük az udvarhelyi építőknek-szere­lők­nek, hogy a 32 500 négyzetmé­teren elterülő korszerű gyár be­induljon és termeljen. S az idő­közben átvett egykori helyiipari egységekkel együtt 1978-ban már több mint 200 millió lej értékű termelést tartottak szá­­mon, a tavaly még jóval túlha­ladták a 300 milliót is. Arra meg különösen büszkék, hogy az öt­éves tervidőszak végére 150 mil­lió lejt érő terven felüli többle­tet érnek el, és így a 400 mil­liós beruházási költségekből né­hány év alatt jócskán törleszte­­nek. Ugyanis ennyibe került Szé­kelyudvarhely ipari zónájának legújabb kész létesítménye, a vegyipari üzem, amely kezdettől műanyag és gumi öntéséhez szükséges matricák, öntöttalkat­részek és pótalkarészek előállí­tására, s öntvényből készült csö­vek gyártására szakosodott. Igen nagy sikerrel, mert míg az import matricákért például 200-tól 400 lejig űzetett az ország, az ud­varhelyiek 105—110 lej közötti költséggel állítják elő. Az életrajzi fejezetet talán zár­hatnák is ezzel, ha nem kellene valamivel még feltétlenül kiegé­szíteni , hogy a Matricában 23— 24 év az átlagéletkor, és ha a 2700-as létszámú kerettel ter­melő gyárban a szakmai tájékoz­tató nem sorolná fel az olyan mesterségeket, mint : matrica­­asztalos, lakatos, marós, csiszoló, hegesztő géplakatos, villanysze­relő, öntő, formázó, modellké­szítő, modellasztalos, kovács, hő­kezelő, darus ; e szakmák több­sége annyira új a municipium­­ban, hogy még a környéken, a közeli városok egyikében sem sajátíthatták el. A viszonylagosság persze ese­tükben is könnyen kitapintható, mint az ember kezén az ütőér. Akik a gyáravatás kezdetétől na­ponta aláírják a jelenléti naplót, immár öreg szakinak számíta­nak. Később érkezett társaikat már ők vezették be a szakmai is­meretek birodalmába. A mű­szaki, mérnöki gárda viszonyla­tában ez az irányt szabó. A vi­szonylagos fiatalság, illetve a tradíciónélküliség azonban sen­kit sem gátolt meg abban, hogy olyan új módszereken, eljáráso­kon törje a fejét, amelyek segít­ségével import anyagokat he­lyettesíthetnek, olcsóbban, cél­szerűbben termelhetnek A tömí­tőgyűrűk, az autóabroncs-matri­­cák készítése, és a selyemhernyó tenyésztésére használt gubák elő­állításakor is ezt a törekvést ko­ronázta máris a nem mindenna­pi siker. S akárhogy is számít­juk, ezzel is öregbítették a fia­tal gyár hírnevét. Nos, ha az évek számát te­kintve nem is, de ami az ered­ményeket, a szerzett tapasztala­tokat és a rátermettséget illeti, már úgy is fogalmazhatunk — ré­gi gyár, öreg szokik. Persze, ha más vonatkozásokat helyezünk előtérbe, akkor is. A­ gyár ka­pujából nézelődve kissé balra jól kivehetők az épülőfélben levő házelemgyár körvonalai, jobbra meg a város irányában az Élel­miszeripari­ és Mezőgazdasági Gépgyár terebélyesedő, hatal­mas új csarnokai uralják a kör­nyéket, a muncipium ipari zóná­ját. Ezek ugyanis a legújabb lé­tesítmények, s az 1970-es évek elején megkezdett nagyszabású ipari építkezések sora ezekkel sem fejeződik be. Ha majd el­készülnek vele, újabbak követik a maiakat. VILLANÁSOK KÉSZÜLŐDÉS Varságon még átalakítás, ja­vítás alatt a művelődési otthon épülete, de tavasszal befejezik a munkát. Persze, ez nem jelen­ti azt, hogy azért szünetel itt a művelődési élet. Az iskolánál ép­­­pen színdarabot gépelnek a tan­ügyiek, s a szereposztásnál a község fiataljai kapják kézbe a sokszorosított példányokat. Ta­más György, a citerások és fu­­rulyások „karmestere" is próbá­ra hívta az együttest. Ehhez meg­felel egy osztályterem is. Szín­pad­­ az kerül másutt is, mon­dották a várságiak a napokban, s vendégszerepelni indultak Zete­­lakára. Az idén is lesz még né­hányszor alkalom itt-ott, ilyen meg olyan szinten fellépni, ver­senyezni... Csakhogy Tamás György éppen vastagabb húro­kat tett a vékonyak helyett a ci­­terákra, ami azt jelenti, hogy az idén még bátrabban akarnak pengetni... (Ferencz Imre). CEMENT A HÓBAN Ma már mindenhol hallani lehet a takarékossági törekvé­sekről gyárban, intézményben és otthon egyaránt foglalkoztatja az embereket, miként lehet ész­szerűbben gazdálkodni anyag­gal, energiával, idővel, egy szö­vői mindennel. Ugyancsak nap­jaink életkorte szükségszerűsége, hogy minden munkahelyen ma­ga a közvélemény lépjen fel a­­zokkal szemben, akik a társada­lom ilyen irányú törekvéseit sem­mibe veszik, hanyag és meggon­dolatlan magatartásukkal kárt okoznak a vállalatnak, a nép­gazdaságnak és persze maguk­nak is. Erre figyelmeztet a top­­licai Fakitermelő és -Feldolgozó Kombinát udvarán a hóban szét­szórt tekintélyes mennyiségű ce­ment is, ami valószínű nem gya­rapítja az itt dolgozók takaré­kossági számláját.­­Benedek Imre): AUTÓBUSZÁLLOMÁS kettő is épült a megyében az utóbbi években. Most épül a harmadik, rangsorban is a har­madik városunkban, Gyergyó­­szentmiklóson. Egy ötlettel já­­­rulnék hozzá, ha szívesen ve­szik. Sem a megyeszékhelyért, sem Udvarhelyen a váróter­mekben, de még a környékükön sincs újságáruda, postai kellé­keket áruló kisbolt■ Mi lenne, ha a belső térkiképzéskor gon­dolnának egy ilyen elkülönített helyiségre. Gondolom, a posta szívesen venné, de az utazók is, mert unalmas a várakozás, a céltalan álldogálás, őgyel­gés pedig nem kenyere a mai embernek, ha elfelejtett ma­gával olvasnivalót hozni, bi­zony nagy bosszúság a meg­lévő várótermekben, Csíkszere­dában is, legtöbbször egy ab­lakon vásárolni a jegyet, a többi öt meg mire való? (Koszta István) HÓLÉ Csak értékelni lehet városa­ink vezetőinek a hóeltakarítási erőfeszítéseit. Enne­k eredmé­nyeként a főbb útszakaszokon, utcákban jórészt eltűnt a hó, csökkent a csúszás veszélye. De bár jó ideje nem volt újabb ha­vazás, a szóbanforgó akciót nem sikerült finalizálni. Számos utcában a járda mellett jelen­tős mennyiségű összegyűjtött hó vár sürgős elszállításra. Hogy csak egyetlen példát em­lítsünk: Csíkszeredában,­­ No­vember 7 utcában. Tegnap erő­sen felmelegedett az idő, olva­dásnak indult a hótömeg, s va­lóságos hólé patakok keletkez­tek az utcán. Nem biztos, hogy „könnyűszerrel" meg tudnak birkózni a kiadós hólével a ka­nális lefolyók. Ugyanakkor a gépkocsivezetők az elővigyázaa­tosság ellenére is kitehetik * 'j forgalmas utcákon az egyálta-’'­lán nem kellemes „fürdőnek" a járókelőket. Tudjuk, vannak nehézségek, de mégis tenni kéne... (Hecser Zoltán)

Next