Hargita, 1981. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-01 / 153. szám
K iemelkedő fontosságú politikai megnyilvánulásként íródott be az elmúlt hónap krónikájába a Dolgozók Tanácsainak II. Kongresszusa, munkás- és szocialista demokráciánk, a párt és a nép egységének újabb ragyogó kifejezője. Az egész nép társadalomvezető szerepének új, magasabb rendű fórumává vált a kongresszus azáltal, hogy küldöttei révén az egész munkásosztály, valamennyi dolgozó közvetlenül bekapcsolódott, részesévé lett az országfejlesztés megtervezésének, javaslataival, észrevételeivel hozzájárult az 1981. évi terv előirányzatai sikeres teljesítéséhez szükséges megfelelőbb utak és eljárások feltárásához, az 1981 — 1985-ös ötéves terv főbb orientációinak kidolgozásához, össznépi akaratot teljesített a kongresszus akkor is, amikor Nicolae Ceauşescu elvtársat, az RKP főtitkárát, az RSZK elnökét ismét megválasztotta a Dolgozók Országos Tanácsa magas elnöki tisztségébe. Töretlen előrehaladásunk, béke- és szabadságeszményeink beteljesülésének legfőbb záloga ez, ami újult erővel munkára serkenti a haza minden egyes állampolgárát. A kongresszuson Nicolae Ceauşescu elvtárs programdokumentummá nyilvánított előadói beszédet tartott, amely meghatározza a pártszervek és -szervezetek, a dolgozói tanácsok, az összes dolgozók legfőbb feladatait a Pártprogram valóraváltásában, hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztésében a jelenlegi ötéves terv időszakában. Úgyszintén a kongresszus megoldotta a napirendjén szereplő kérdéseket, megválasztotta — a megyei konferenciák döntése alapján — a Dolgozók Országos Tanácsát, amely 1591 tagot számlál, közülük 834-en közvetlenül a termelésben dolgoznak. A Dolgozók Országos Tanácsának 124 magyar nemzetiségű tagja van, ami jogegyenlőségünket tanúsítja, azt, hogy az ország más nemzetiségű dolgozóihoz hasonlóan, mi, magyarok is részesei vagyunk a gazdasági-társadalmi élet vezetésének. A kongresszus fontos dokumentumai között szerepel a központi sajtóban június 30-án közzétett Határozat, Felhívás, valamint az összes népek dolgozóihoz intézett Békefelhívás. A hónap végén plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, A Szocialista Demokrácia és Egység Front Országos Tanácsa, A Szocialista Demokrácia és Egység Szervezetének Központi Bizottsága, ülésezett a néptanácsok törvényelőkészítő kamarája, plenáris ülésen folytatta munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés, hogy az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, a Dolgozók Országos Tanácsa, a párt és a SZDEF plenárisai, valamint az említett törvényelőkészítő kamara ajánlásai alapján véglegesítse és elfogadja Románia Szocialista Köztársaság 1981-1985-ös egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési ötéves tervét, az 1981—1985-re szóló mezőgazdaság és élelmiszeripar-fejlesztési tervet, valamint az erre az időszakra szóló központosított pénzügyi tervet. Pártunk főtitkára, híven dinamikus munkastílusához, az elmúlt hónapban is gyakorta tartózkodott az anyagi és szellemi javak termelői körében, résztvett a fővárosi dolgozók képviselőinek konferenciáján, felkereste a fővárosi Rámai Arénát, és a pantelimoni állattenyésztő farmot, munkalátogatást tett Olt megyében, több bukaresti iparvállalatban, valamint a funduleai Gabona- és Iparnövénytermesztési Kutató Intézetben, a hónap elején Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével munkatanácskozást tartottak az RKP Központi Bizottságánál. Gyümölcsöző belpolitikai tevékenységével párhuzamosan köztársaságunk elnöke június hónap során is fáradhatatlanul munkálkodott országunk nemzetközi tekintélyének növeléséért, a béke, a nemzetközi egyetértés és együttműködés eszményeinek diadaláért. Ezt szolgálta a 231 állami látogatás is, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elének, Ceauşescu elvtársnővel együtt tett Ausztria Köztársaságban. Ugyancsak e törekvés jegyében került sor Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására Mohamed Sziad Barrenak, a Szomáliai Forradalmi Szocialista Párt főtitkárának, Szomália Demokratikus Köztársaság elnökének hivatalos baráti látogatására hazánkban. Nicolae Ceauşescu elvtárs gyümölcsöző tevékenysége nemzetközi elismerésének újabb jele az a tény, hogy köztársaságunk elnökének átnyújtották „Az 1980-as év emberei a békéért" kitüntetést az Indiai Nemzeti Integrálódási Gyűlés döntése értelmében. Az ország egész lakosságához hasonlóan megyénk magyar és román dolgozói is kimagasló munkatettekkel készültek a Dolgozók Tanácsa II. Kongresszusára. Ennek jegyében zajlottak le a dolgozók közgyűlései vállalatainkban, került sor a dolgozók képviselőinek megyei konferenciájára. Munkasikereink is szervesen kapcsolódnak e nagy eseményhez, illetve annak előkészületeihez, nem véletlen, hogy a kongresszus napjaiban kiváló eredményeket jelentettek megyénk ipari egységeiből. A kongreszszus történelmi jelentőségű határozatai, Nicolae Ceauşescu elvtárs közkívánatra történt újraválasztása a Dolgozók Országos Tanácsa magas elnöki tisztségébe, táplálta lendületünket, serkentett még eredményesebb munkára, amit a kongresszushoz, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz címzett távirataiban is megfogalmaztak a kommunisták, megyénk dolgozói. Állták a próbát mezőgazdasági dolgozóink is, a szeszélyes időjárás ellenére jól haladtak a növényápolással, a takarmánybetakarítással, az aratásra való készülődéssel. Június bővelkedett rangos művelődési eseményekben. A különféle, helyi folklórfesztivál (Magasbükk, Sóskút, zsögödi népünnepély stb) mellett maradandó élménnyel ajándékozott meg a második régi zene fesztivál, jól szerepeltek ímikedvelőink a Megéneklünk, Rontania fesztivál marosvásárhelyi, brassói, gyulafehérvári és besztercei országos döntőjén. Évről-évre ismétlődő, s0jaţ°san júniusi eseményekkel zárjuk számvetésünket : emlékezetes eseménye volt ezúttal is a hónapnak a ballagás, az érettségi, az általános iskolások tanévzárója, a pionírnap, a vakáció kezdete a tanítók napjának megünneplése. Ugyancsak júniusban tartották meg a politikai-ideológiai oktatás összefoglaló megbeszéléseit városokon. Szántó Miklós júniusi számvevés Ez a falucska magára talált Tényleg kicsi ez a Kisfalud ! Alig harminc portája, van, s ezidőszerint mindössze alig százhuszonöten vallhatják magukat kisfaludinak, mármint e Farkaslakához tartozó település lakójának. (A Kisfaludy-kisfaludi véletlen egybeesése különben számos jópofa történet forrása volt, egy anekdota is írt arról, hogy a század elején „nagyméltóságú" címet viselő pesti urak kérték fel tegezésre az egyik munkát kereső kisfalud atyafit.) Kisfalud azonban volt a mostaninál népesebb, nagyobb is. Akkor, amikor még nem vált el tőle Kecset, amelynek anyatelepülése. (Múltját bizonyítja — többek között — a kazettás menynyezetű, az 1600-as évekből származó műemlék megléte, amelyet több látogató is felkereshetne, ha kellőképpen ráirányítanák a figyelmet.) A jóval fiatalabb Kecset azonban lassacskán lélekszám tekintetében, és később gazdaságilag is túlnőtte az anyatelepülést, s ennek egyik nyilvánvaló következményeként a kisfaludiak tartoznak a farkaslaki mezőgazdasági termelőszövetkezet kecseti növénytermesztő, illetőleg állattenyésztő farmjához - és nem fordítva. Ez viszont láthatólag nem zavarja a kisfaludiakat abban, hogy mindig alapos, jó munkát végezzenek a közösben. És — természetesen — a háztájiban is, amelynek főleg a tej- és hústermelése jelentős, hisz ebben a mindössze harminc gazdaságot számláló faluban jelen pillanatban hetvenkét tehenet tartanak. Látszik a falun, hogy dolgos, igyekvő emberek lakják. Tiszták, rendezettek a porták, jól karbantartott a mintegy három kilométer hosszúságú bekötőút. Azt tartják a községben, hogy nincsen olyan közérdekű munka, amelyet a kisfaludiak ne példamutatóan végeznének el. De jól vélekednek a kisfaludiak szorgalmáról, munkaszeretetéről azokban a székelyudvarhelyi gyárakban, vállalatokban, gazdasági egységekben is, ahová az itt lakó fiatalabbak bejárnak dolgozni. Kisfalud - bármilyen kicsi is — életképes település. Innen már nem mennek lakói messzi tájakra munkát keresni. Megállt, visszafordult az elnéptelenedési folyamat. Az utóbbi években számos új ház épült a faluban, a fiatalok csak elvétve költöznek be Udvarhelyre vagy máshová, zömmel ide telepednek le, s úgy válnak „ipariakká", hogy nem szakadnak el a földtől, a mezőgazdaságtól és állattenyésztéstől. Ez a kicsi falu tehát magára talált. Demeter Zoltán k kijár az elismerés áldozatos munkájukért a pedagógusoknak. Az esztendő minden egyes napján megérdemelnék ezt, olyan a munkájuk, hogy folyton a figyelem középpontjában állanak, hisz mindenkinek jár leánya, fia, unokája, rokona vagy ismerőse óvodába, iskolába, ami közvetlenül érdekeltté teszi az oktató-nevelő munka folyamatában, annak megítélésében, tegnap, Tanítók Napján pedig tudatosan figyelt rájuk, méltatta tevékenységüket a társadalom. A szakmák, a hivatások szokásos ünnepei sorába illeszkedik a június 30-i, a hivatás fokozott hangsúlyozásával. Az oktatás-nevelés, ahhoz, hogy valóban eredményes legyen, élethivatássá kell hogy nemesedjen. Az általánosítások magukban hordozzák a tévedés lehetőségét, mégsem érezzük ez esetben kockázatosnak a megállapítást : pedagógusaink többsége sziveslélekkel hivatásának él. A társadalom tudja ezt, érdemük szerint becsüli munkájukat. Ezt tükrözi többek között az a 48 kitüntetés is, amit a Tanítók Napján nyújtottak át megyénk pedagógusainak. Negyvennyolc kitüntetés, negyvennnyolc élpedagógusi cím. Óvónőket, tanítókat, tanárokat egyaránt jutalmaztak, vannak közöttük hosszas pedagógusi gyakorlattal rendelkezők, egy részük megszerezte az első vagy második fokozatot,, mások csak a véglegesítő vizsgát tették még le, falun tanít az egyik, városon a másik, a legkülönfélébb szakmákra készítik fel növendékeiket, párttagok és tömegszervezetiek, magyarok is románok is, nők és férfiak vegyesen. Külön élet, külön egyéniség valamenyi sok különbözőség mellett meghatározó vonásuk a fentebb emlegetett pedagógusi élethivatás felismerése és vállalása. Nincs mód valamennyiük névszerinti felsorolására. Válogatásunk véletlenszerű, nem kisebbíti az itt nem említendők érdemeit. Álljanak hát itt példának néhányan a frissiben kitüntetett pedagógusok közül. Közöttük találjuk a székelymuzsnai Koós Ferenc tanítót , Bors Juliánna tanítónőt Csikmenaságról, aki nyugdíjaztatása után sem hagyta abba egy életen át végzett népnevelői munkáját ; Dombi Mária óvónő a gyergyószentmiklósi 6-os számú óvodában, immár 37 éve él hivatásának ; Citirigă Eleonóra óvónő, a tölgyesi gyermekeket tanítja ; Kádár Ferenc biológiamezőgazdaságtan szakos tanár, a székelyvarsági általános iskolában ; Lövér Elek a Csíkszeredai 1-es számú általános iskola tanára, festőművész, seregnyi gyermekben plántálta a rajz szeretetét ; Csató István matematika tanár, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő líceumban ; Szakács Teréz tanítónő Madéfalván, 33 évi munka után fejezi be tanítói pályáját, hogy következzenek megérdemelt nyugdíjas évei : Hirişcău Eugen történelem tanár, a toplicai 8-as számú általános iskola igazgatója ; Böjtke Róza fizika-kémia szakos tanár Csikmadarason ; Török István társadalomtudományokat ad elő a székelyudvarhelyi Agráripari Líceumban ; Máthé István tanár, a vlahicai ipari líceum aligazgatója. Ők azok, akik kitüntetett társaikkal, pedagógus kollegáikkal együtt életcéljuknak tekintik az új minőség meghonosítását tanintézményeinkben, akik mindent megtesznek az oktatás-nevelés színvonalának emeléséért. Rászolgáltak a többre-jobbra sarkalló kitüntetésre. Borbély László kommunistás ÉS PEDAGÓGUSOK A gazdasági hatékonyság emeléséért (Folytatás az 1. oldalról) hatásait. Kétségtelen, hogy mindezek az elképzelések csak akkor válnak valós tartalmú tevékenységgé, ha vállalatunk valamennyi dolgozója megérti valamennyi kis mozzanat fontosságát és közvetett vagy közvetlen kihatását az egész kitermelés gazdasági és műszaki hatékonyságára, végsősoron a nemzetgazdaság további fejlődésének kritériumaiként fogja fel valamennyi dolgozó a munkáját, egyéni és közösségi hozzájárulását. Lelkes és szorgalmas munkaközösségünk eddigi eredményes tevékenységéhez hasonlóan a továbbiakban is megtesz minden tőle telhetőt a vállalat jó hírneve öregbítése érdekében. ------ VILLANÁSOK ------ FARKASLAKI FALUSGAZDA mondja, amikor a község híreit kérdezem : mostanság mifelénk, azt hiszem, mindenütt a mezei munka, az foglalkoztatja az embereket. A községi pártbizottság plenáris ülésének fő napirendi pontja : a takarmány biztosítása, a betakarítás körülményei a helyi és a szentléleki mtsz-ben. Ugyanakkor folyik a legelőellenőrzés is (az előbbihez kapcsolódik a művelet). Külön szakbizottság járja sorra a harmincnyolc csorda és nyáj legelőhelyét, mindent megszemlél, ott, ahol szükséges, jobbít. Még a pásztorok életkörülményeit, munkafeltételeit is megvizsgálják. Utolsó hír : közelebbről befejezik a cukorrépa második kapálását. (Azt a cukorrépát múlt ősz meghagyásai szerint termelik, cukorra váltják majd be.) Hírek? Ám akkor miért írtam jegyzetet? (Oláh István) VASÁRNAP ESTÉRE valahogy úgy néz ki Székelyudvarhely főtere és a Május 1 sugárút környéke, akár egy elhagyott csatatér. Arról szóltunk már többször is, milyen erőfeszítéseket tesznek a városgazdák a municípium köztisztaságának megőrzéséért és az utóbbi időben — legalábbis a reggeli órákban és hétköznapokon nem volt miért szégyenkezniük. És éppen ezért furcsa : pontosan vasárnap, amikor legtöbb az átutazó.-akik rövid idő alatt alkothatnak népet a település rendjéről, akkor - enyhe túlzással — bokáig gázorni a szemétben. Ludasak ebből mindenekelőtt a tökmagárusok, fuittogtatott kukoricások, de azok is, akik elnézik jelenlétüket a municípium legforgalmasabb pontján, ahova legalább hétvégére, vasárnapra egésznapos köztisztasági szolgálatot kellene bevezetni (Morvay Zoltán) MIÉRT NEM IDEJÉBEN? Mindnyájunk számára egészen természetes, hogy az elektromos szaküzletben minden készüléket kipróbálás után adnak át a vásárlónak, ha a kért árucikk valamilyen szempontból kifogásolható, ily módon ott helyben cserélhető, minden további bonyodalom nélkül. Nem így azonban a Csíkszeredai festéküzletben, ahol az elárusítók nem tartják kötelességüknek arról meggyőződni, hogy az eladott termék jó-e, használható-e. Így aztán előfordul, a naiv vásárló csak néhány óra vagy néhány nap múlva veszi észre : berozsdásodás, vagy más meghibásodás folytán nem nyit a szőnyegtisztító szórófeje, s emiatt teljesen használhatatlan a készülék. Nosza, vissza az üzletbe, ahol aztán közlik vele, hogy kár volt visszahoznia az árut, vissza nem cserélik, miért nem nézte meg idejében ... Hát az elárusítók miért nem nézték meg ténylegesen idejében ? (Demeter Zoltán) GATA FILAGON Szóval, gátnak épült az a bizonyos mederzáró fal. A helyiek szerint amúgy komótosan, ráérősen. Módját adva a munkának. A rakoncátlan patak minden évben megcsúfolta az útjába telepedett falvakat, oka volt tehát az alaposságnak. Vagy mégsem? Nem bizony, inkább henyélésnek látszik idő teltével az alaposság, mert a víz a gátat ugyan le nem döntötte, de alul kimosta bizony. Értőbbek szerint egy alaposabb roham után leroskad az egész alkotmány. Márton Ferenc Gátkötői jutnak eszembe, az árral birkózó székely gátkötők, akik hátukat s hitüket vetve a megbokrosodott folyónak, feltartották azt. Én hiszem, hogy most is meg tudjuk építeni azt a gátat becsületesen ! (Koszta István)