Hargita, 1981. november (14. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-01 / 259. szám
TERHESNAP-EREDMÉNYEINK, TENNIVALÓINK SZÁMBAVÉTELÉNEK NAPJA A földet művelők számára az ősz a mezőgazdasági esztendő befejezése, az új termelési év kezdete. Számvetés és készülődés időszaka. Számvetésé, mert a terménybetakarítás után visszatekintünk egy év munkájára, értékeljük az elvégzetteket, összevetjük az eredményekkel, tanulunk a jól végzettekből és a fogyatékosságokból. Megyénk földművelői számára sok tanulsággal szolgál ez az esztendő. Jól telelt vetések köszöntötték a viszonylag korai tavaszt, idejében megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák, a talajművelés, a vetés, a burgonyaültetés. Aztán az időjárás szeszélyei megpróbáltatások elé állítottak. Előbb hó fedte be a szántóföldeket, hideg károsította a csírázó növényeket, majd szárazság késleltette, gátolta a növényzet fejlődését. Termelőszövetkezeti tagságunk, mezőgépészeink és szakembereink többletmunkával igyekeztek ellensúlyozni a szeszélyes időjárás hatásait. Mindenhol igyekeztek több és jobb minőségű növényápoló, növényvédő munkát végezni, serkenteni a növényzet fejlődését. Mindezek ellenére a vártnál kevesebb lett a termés, de a gyors és jórészt veszteségmentes betakarítás során sikerült idejében biztonságba helyezni mindazt, ami megtermett. Gondoljunk csak a burgonyaszedésre, amelyből az mtsz tagsága mellett derekasan kivették részüket iskoláink tanulói és pedagógusai, egyes intézmények és vállalatok dolgozói. Ez az esztendő jelentette megyénk lakosságának az önellátásra való törekvés kezdetét. Mindinkább terebélyesedni kezdett a kiskertmozgalom. Városi lakosaink zöldségféléket ültettek, gondoztak, s megelégedéssel takarították be munkájuk gyümölcsét. Gyarapodott a fóliaházak száma és termőfelülete. Számos lakos büszkélkedhet azzal, hogy olyan zöldségféléket termesztett, amelyek eddig csak a piacról voltak ismeretesek. És több zöldség jutott a lakosság asztalára a szakvállalat üzleteiből is. Háztáji parcellákon cukorrépát is termesztettünk, és nem ritka az a család, amelynek kamrájába most több tíz kiló cukor kerül a téli tartalékok közé. Fellendülőben van a lakosság és a szakosított állattenyésztő egységek közötti kooperálni, ami az önellátás jegyében tojást, baromfit, sertéshúst juttat az ezzel foglalkozóknak. Iskolák, intézmények, közétkeztetési egységek tértek át a sertéshizlalásra. Ezek csak a kezdetek, a termelői kedv ébredezései, a jövendő útjelzői. Állattenyésztőink igyekeztek minél jobb tejtermelést megvalósítani, s ennek jelzője az, hogy országos viszonylatban az első öt hely egyikét foglalják el. Évet zártunk, évet kezdünk. Befejeztük terményeink betakarítását, csíráznak az őszi vetések. Szépek, dúsak, bő termést ígérnek. Mezőgépészeink fokozott ütemben végzik az őszi mélyszántást és igyekezetük nem csupán a mennyiségekre, hanem a minőségekre is kiterjed. Külön csoportok alakultak mindenhol az elhasználódott talajerő utánpótlására. Növényvédő csoportok dolgoznak egyes vidékeken a gabonalégy és egérinvázió leküzdéséért. Tények, az új agrárforradalom kibontakozásának tényei. Mindenik emberi hozzáállást, emberi energiákat mozgatott. S ennek a kezdődő lendületnek nem szabad lankadnia. Új évet kezdünk a mezőgazdaságban, s az új esztendő hozzon újabb sikereket, az eddigieknél is bőségesebb terméseredményeket. A szerződések teljesítése kötelesség A kukoricát termesztő mtsz-ek tagsága is a termés betakarításának befejezésével köszönti a Termésnapot. Van, ahol több, van ahol kevesebb termett, általában azonban nem mondható nagyon gyengének a termés. Néhány mtsz azonban lemaradt az állami szerződéses kötelezettségek teljesítésével. Nem mindenik. Mert a székelyderzsiek, a farcádiak máris tekintélyes mennyiségeket hordtak az átvevő központokba. Szállítják a kukoricát a muzsnaiak, a patakfalviak (felvételünk Patakfalván készült), és még jó pár termelőszövetkezet. De az október 29-i megyei nyilvántartásokban jónéhány mtsz neve után még csak vonalkát húztak, jelezvén, hogy egyetlen kiló kukoricát sem szállítottak a központosított alapra. Mind a lakosság ellátása, mind az állatállomány takarmányozása szempontjából nagyjelentőségű a kukorica beszállítása az átvevő központokba. Honnan legyen egyébként kukoricaliszt a fogyasztás számára, ha a termelőszövetkezetek nem teljesítik kötelezettségeiket? Imrei Sándor ék tizenegyen kiváló munkát végeztek az idén a székelyszentkirályi mezőgépészek — mondja Szakács Gábor, a székelyudvarhelyi mezőgépészeti állomás igazgatója. Ők, tizenegyen (egyiket sem lehet jobbnak említeni a másiknál) 371 munkanormát teljesítettek október hónap folyamán. Ez azt jelenti, hogy 112 százalékban teljesítik tervüket. „Fiatal” részleg a székelyszentkirályiaké, az átlagéletkor alig 28 év. Mindanynnyian falubeliek. Hát csoda-e, hogy ennyire egyemberként emlegetik őket? Ők a 11-ek, a székelyszentkirályiak mezőgépészcsapata, s egyben a székelyudvarhelyi mezőgépészeti állomás élenjárói. Valamennyiüket egy cél vezérli : idejében befejezni mind a betakarítást, mind az őszi mélyszántást. E tekintetben nincs is hiba a szentkirályi határban. Feketédnek a már felszántott földek. S a csapat máris továbbállhat, besegíteni a többi mtsz-ben, mert az idő azokat is sürgeti. S lámcsak, az első gépátcsoportosítás őket érintette leghamarabb. A 11-eket, akik mártól tudják magukat az otthoni őszi munkákon. S be kell segíteni a többi nyolc gazdaság valamelyikébe. S teszik azt szó nélkül, mert nekik is érdekük, hogy az AGRIT-ban se történjék lemaradás. Szépen nő a vetés. Az őszi jó munkavégzést csak jó munkakezdéssel tetézhetik meg a tavasszal. Ezt is tudják valamenynyien. Nem csoda hát, hogy Szakács Gábor egyetlen nevet sem említ közülük. Csak ennyit: ők, 11-en. Kristó Tibor Lucernasarjadzást silóznak a székelyudvarhelyi mtszben Három évvel ezelőtti kép : a kedei határban vetőszántást végzett az egyik mezőgépész. S nagy ívben kikerülte a gyakori vakforrásokat, mert ha netalántárt rámegy valamelyikre, akkor aztán hívhatja segítségül kollégáit, hogy húzzák ki a vizenyősbe rekedt traktorát. Az ilyen „szigeteket" többnyire csak nagyon száraz időjárású tavaszonőszön tudják megmunkálni, s amilyen körülményes volt a talajelőkészítés és a vetés, épp olyannak bizonyult a betakarítás is. Nem beszélve arról, hogy a sok négyzetméterből árak, hektárok kerekedtek, sőt, olyan parcellák is voltak, amelyek ugyan szántóként szerepeltek a kataszteri nyilvántartásban, de sáson kívül semmi sem termett azokon. Az utóbbi két évben rengeteg valt forrás eltűnt a siménfalvi gazdaság szántóiról. Bakó Balázs, az mtsz főmérnöke készítette terv alapján egy máramarosi csoport végezte, végzi a talajvízlevezetés nem éppen egyszerű munkáját. A régi, bevált módszerre tértek vissza a siménfalviak. Egy méternyi mély árkokat ásottak keresztül-kasul a szántóföldeken, s az árkokba lomblevelű fák ágaiból készített rőzsekötegeket helyeztek. Ezeket pedig fél méter vastagságú termőföld-réteggel borították be. Ezek a fedett, levezető sáncok felszíni főcsatornákba torkollnak, amelyek a Nyikóba öntik az összegyűjtött vizet. Háromszáz hektáron végezték el eddig az alagcsövezést, 20 ezer folyóméternyi fedett és 10 ezer folyóméternyi felszíni levezető árkot ástak ki. S az eddigi munka mindössze 400 ezer lejbe került. A haszon viszont óriási. Eltűntek a vakforrások, a régebb sást, gyenge szénafüvet termő parcellákon már gabonafélét, cukorrépát, kukoricát termesztenek. Ahol két évvel ezelőtt elsüllyedtek a traktorok, ott most megerőltetés nélkül szántanak, vetnek a gépészek. A Császár dűlő, az Oldal és a Homály dűlő képe változott meg két év alatt. Ezen az őszön még 20 hektár „sást" szántanak fel az Albalokán, adnak vissza a mezőgazdasági termelésnek, ha jól összeszámolják, az elkövetkezőkre alig 150 hektárt kitevő szántó alagcsövezése marad. Tavasszal folytatják a késő ősszel abbahagyott munkát. A haszonhoz képest olcsó a befektetés, jó lenne, ha más, vizenyős szántókkal rendelkező misz-ek is rászánnák magukat a fölösleges termesvíz levezetésére. Máskülönben ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is! Nem mindegy a nemzetgazdaság szempontjából, hogy a termelőszövetkezetek hogyan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló földalappal. Minner Pál Az egykori sas helyén GABONA, KUKORICA, CUKORRÉPA TEREM Három, esőszegény hét után is víz szivárog a Császár dűlői felszíni főcsatornába Végeztek a kukoricatörésse A székelyudvarhelyi AGRIT kilenc taggazdasága közül a zetelaki az egyik, amely befejezte a kukoricatörést. Az idén 88 hektárontermett kukoricájuk, ebből 30 hektáron besilózták a termést. A többi területen az mtsztagok globális akkordban szedték le a csöveket. Az idén 222 mtsz-tag dolgozott a kukorica betakarításánál, az Áros, valamint a Sárospatak nevű dűlőkben. Igaz, a szállítással még gyengén állnak. Mindeddig 6 tonnát szállítottak be a székelyudvarhelyi gabonaátvevő központba. Ez a mennyiség nagyon kevés. Még mindig van beszállítani való szemes termés. Napjában két gépjármű végzi a szállítást. Eddig besilózták 2030 tonna lóherét, lucernát, répalevelet. Még hátra van a kukoricakóré nagy része, mivel azt még nem vágták le mindenütt az mtsz-tagok az általuk vállalt parcellákban. Jelen pillanatban a lucernasarjadzást silózzák Avasban. Végzik az őszi mélyszántást a felszabadult területeken, de fele részéig sem jutottak. A munkaidő, valamint a mezőgépek észszerű kihasználásával (be kell vezetni az éjjeli műszakot) november 15-ig itt is be kell fejezni az őszi mélyszántást. Szentimrei Tibor Szántanak Felsőboldogfalván, a Lók nevű dűlőben MOVEV „tK 1., VASÁRNAP Munkában a növényvédők Kevésszer fordul elő a mi vidékünkön a mostanihoz hasonló időjárás. Ennek is köszönhető a gyors betakarodás, a jól sikerült őszi vetés. Az enyhe és viszonylag páradús időjárásnak viszont kellemetlen hatásai is vannak. Megyénk egyes vidékein megjelent a gabonalégy, máshol meg az egerek szaporodtak el. Mig nem természetesebb, mint az, hogy meg kell előzni a kártételt, s erre megvan minden lehetőség. A növényvédelmi központok dolgozói, az agráripari tanácsok szakembereinek irányításával, a megyei növényvédelem segítségével máris eredményesen hárítják el a gabonalégy kártételének lehetőségét. Házi, lóvontatású és gépi permetezőkkel szórják a Sinarotox-35 és Carbetox-37 nevű vegyszert. Az egerek ellen Melipax-szal és csalétek kihelyezésével védekeznek. Azokban a termelőszövetkezetekben is, amelyekben még nem jelentkezett a gabonalégy, figyejék a táblákat, és azonnal permetezzenek, ha erre szükség lesz figyelmeztetnek a növényvédelmi szakemberek. Szépek az őszi vetések, hogy terméshozamot ígérnek jövőre. Meg kell azokat óvni mindennemű kártételtől. Bogos Sándor2