Hargita, 1983. július (16. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők ezt követően egy­öntetűen elfogadták az előbbi napirendet : 1. - Egyes nagy nemzetgyűlési képviselők megválasztásának igazolása. 2. - Program a munkásön­­igazgatás és az önálló gazdál­kodás elveinek határozott alkal­mazásáról, a gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a munkajavadal­mazási rendszer tökéletesítésé­ről és a folyó ötéves terven be­lüli javadalmazásemelésről. 3.­­ Törvénytervezet a munka­­javadalmazással és a dolgozók jövedelemjuttatásaival kapcso­latos rendszer tökéletesítésének alapelveiről. 4. — Törvénytervezet a válla­lás-szerződésről. 5. — Országos program, amely előirányozza a biztos és stabil mezőgazdasági termelés szava­tolását a föld termőképességé­nek növelése, a mezőgazdasági területeknek, az ország egész területének egységes módon történő jobb megszervezése és kihasználása, az öntözési mun­kálatoknak a szántóföldek mint­egy 55-60 százalékán való el­végzése, a lecsapolási munkák végrehajtása és a talajerózió elleni küzdelem útján. 6. A Törvénytervezetek az Ál­lamtanács által a Nagy Nem­zetgyűlés VI. ülésszaka után ki­adott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. Az első napirendi pont kere­tében Ion Sirbu elvtárs, az Iga­zo­dó Bizottság elnöke előterjesz­tette­­­ bizottság egyes nagy­­nemzetgyűlési képviselők megvá­lasztásának igazolásáról szóló jelentését. A Nagy Nemzetgyűlés egyön­tetűen igazolta Ilie Cîşu elv­­társnak a Tg. Jiu-i (Gorj me­gye) 1. számú választókerület képviselőjeként és Radu Bălan elvtársnak a petrozsényi (Hu­nyad megye) 6. számú válasz­tókerület képviselőjeként történt megválasztását. Ezt követően a két képviselő letette a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküt. Az ülésszak tulajdonképpeni munkálatait megkezdve Cons­tantin Dascălescu elvtárs, a kormány első minisztere közös ismertetést terjesztett elő a mun­kásönigazgatás és az önálló gazdálkodás elveinek határozott alkalmazásáról, a gazdasági­pénzügyi mechanizmus, a mun­­kajavadalmazási rendszer töké­letesítéséről és a folyó ötéves terven belüli javadalmazáseme­­lésről szóló programról, a mun­kajavadalmazással és a dolgo­zók jövedelemjuttatásával kap­csolatos rendszer tökéletesítésé­nek alapelveire vonatkozó tör­vénytervezetről és a vállalás­­szerződésre vonatkozó törvény­tervezetről. Az állandó bizottságoknak a két törvénytervezettel kapcsola­tos közös jelentését Kórodi Ist­ván elvtárs, az egészségügyi, munkaügyi, társadalombiztosítási és környezetvédelmi bizottság alelnöke terjesztette elő. E dokumentumok kapcsán fel­szólaltak a következő képviselők: Paraschiv Benescu, Virginia Ge­­mescu, Maxim Berghianu, Marin Ştefănache, Nicolae Constantin, Szabó Irén, Vasile Bulucea, Mi­­halache Mărgean, Elena Nae, Emanoil Bahici és Paula Prio­­teasa. A Nagy Nemzetgyűlés egy­öntetűen határozatot fogadott el a munkásönigazgatás és az önálló gazdálkodás elveinek ha­tározott alkalmazásáról, a gaz­dasági-pénzügyi mechanizmus és a munkajavadalmazási rendszer tökéletesítésére, a javadalmazás­­emelésére vonatkozó programról. A szakaszonkénti vitát köve­tően a képviselők egyöntetűen megszavazták a munkajavadal­mazással és a dolgozók jövede­­lemjuttatásával kapcsolatos rendszer tökéletesítésének alap­­elveiről szóló törvénytervezetet és a vállalás­szerződésre vonatkozó törvénytervezetet. A következő napirendi pont keretében Ion Dincă elvtárs, a kormány első miniszterének első helyettese, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgaz­dálkodási Dolgozók Országos Tanácsának elnöke ismertetést terjesztett elő arról az országos programról, amely előirányozza a biztos és stabil mezőgazda­­sági termelés szavatolását a föld termőképességének növelése, a mezőgazdasági területeknek, az ország egész területének egysé­ges módon történő jobb meg­szervezése és kihasználása, az öntözési munkálatoknak a szán­tóföldek mintegy 55-60 százalé­kán való elvégzése, a lecsapo­lási munkák végrehajtása és a talajerózió elleni küzdelem út­ján. A vitában felszólaltak a követ­kező elvtársak : Ion Stoian, Ilea­na Cherebeţiu, Ion Teşu, Iosif Varga, Haralambie Alexa, Vir­ginia Creţu, Tiberiu Mureşan és Octavian Bascianu. A Nagy Nemzetgyűlés ezután egyöntetűen határozatot foga­dott el az országos programról, amely előirányozza a biztos és stabil mezőgazdasági termelés szavatolását a föld termőképes­ségének növelése, a mezőgaz­dasági területeknek, az ország egész területének egységes mó­don történő jobb megszervezé­se és kihasználása, az öntözési munkálatoknak a szántóföldek mintegy 55-60 százalékán való elvégzése, a lecsapolási munkák végrehajtása és a talajeróziók elleni küzdelem útján. Az utolsó napirendi pontra át­térve, Dumitru Apostoiu elvtárs, elnökségi és államtanácsi titkár ismertetést terjesztett elő ez Ál­lamtanács által a Nagy Nemzet­gyűlés 6. ülésszaka után kiadott, s törvényerejű normákat maguk­ba foglaló törvényerejű rendele­tek jóváhagyására vonatkozó törvénytervezetekről. Az Államtanács által kiadott törvényerejű rendeletek jóváha­gyásáról szóló törvénytervezete­ket kedvezően véleményező al­kotmányi és jogügyi bizottság jelentését Ioan Sălăjan elvtárs, a bizottság elnöke terjesztette elő. A szakaszonkénti vita után a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen megszavazta a törvénytervezete­ket. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke ezután berekesztette legfelsőbb törvényhozási fórumunk 8. tör­vényhozási ciklusa 7. ülésszaká­nak plenáris ülését. Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára útmutatásainak szellemében országszerte ered­ményes munka bontakozott ki a félévi tervfeladatok jó körül­mények közötti teljesítéséért, an­nak érdekében, hogy ily módon is elősegítsük idei, valamint e­­gész ötéves tervi előirányzataink megvalósítását. Országos gaz­dasági-társadalmi fejlesztési fe­ladataink életbe ültetését jelen­tős mértékben elősegítik azok a fontos intézkedések, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs kez­deményezésére és személyes részvételével a legfelsőbb párt­os állami szervek legutóbbi ülé­sein dolgoztak ki és hagytak jó­vá. Ilyen szempontból különösen jelentősek az RKP Központi Bi­zottsága június 29—30.-i plená­ris ülésének határozatai. Pártunk főtitkára a Központi­ Bizottság plénumán nagy elvi és gyakor­lati jelentőségű feladatmeghatá­rozó beszédet mondott. Hasonlóképpen jelentősek az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága június 21.-i ülésének határozatai, melyek biztosítják nemzetgazdaságunk további erő­teljes fejlődését, az ország ösz­­szes anyagi és pénzügyi forrá­saival való körültekintő gazdál­kodást, következésképp szavatol­ják a nemzeti jövedelem gyar­a­podását, a nép anyagi és szel­lemi életszínvonalának szüntelen emelkedését. Hasonlóképpen fontos kérdé­sek szerepeltek a Nagy Nemzet­gyűlés tegnapi ülésszakának, va­lamint a SZDEF Országos Ta­nácsa, illetve az SZDESZ Köz­ponti Bizottsága június 30.-i plenárisának napirendjén. Az a tény, hogy a termelőerők fejlődése és korszerűsödése kü­lönösen az RKP IX .kongresszusa óta hangsúlyozódott ki hazánk­ban, sokatmondóan tanúsítja solan Ceauşescu elvtárs poli­­, és gazdasági gondolkodá­­s helyességét, döntő hozzá­­­át szocialista építésünk­ének és gyakorlatának ázásához. Pártfőtitkárunk tevékenysége újabb ra­gyogó hozzájárulás a munka és az élet új minőségének megte­remtéséért munkálkodó társadal­munk jelenlegi és távlati fela­datainak megoldásához. Ezt szolgálta Nicoale Ceauşescu elv­társ Tem­es és Krassó-Szörény megyei munkalátogatása, a te­mesvári és resicai népgyűlése­ken mondott beszéde, a fő­városi kutatási, tervezési és technológiai intézetekben tett hangsúlyozottan munkajellegű látogatása, illetve a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács plénumán tartott beszé­de, legutóbb pedig a Román Írák Társasága megalakulásának 75. évfordulója alkalmából az RSZK írószövetségéhez intézett üzenete. Nicolae Ceauşescu elv­társnak a gazdasági-társadalmi és művelődési élet egészére ki­terjedő értékelései és útmutatásai konkrét támpontot szolgáltatnak az összes tevékenységi területek dolgozóinak, lelkesítőleg hatnak nemzetiségi különbség nélkül az ország valamennyi lakójára, s a pártprogramból, a XII. kongresz­­szus és az országos konferencia határozataiból rájuk háruló ten­nivalók példás elvégzésére kész­tetik őket. Országunk nemzetközi tekin­télyének növekedését nagymér­tékben elősegítette és elősegíti Nicolae Ceauşescu elvtárs rend­kívül gyümölcsöző külpolitikai te­vékenysége, hozzájárulása pár­tunk és államunk egész külpoli­tikájának kidolgozásához és valóra váltásához. Következetes külpolitikai törekvéseink újabb bizonyságaként került sor június­ban Mohamed Hoszni Mubarak Egyiptom Arab Köztársaság el­nökének baráti látogatására ha­zánkban. Románia Szocialista Köztársaság és a Mongol Nép­­köztársaság, a két szocialista or­szág sokoldalú együttműködésé­nek további terebélyesedését szolgálta Yumzsangij Cedenbal elvtárs, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Mongol NK Nagy Népi Horválja Elnöksége elnö­kének hivatalos baráti látogatá­sa Romániában. Június 28-án Nicolae Ceauşescu elvtárs Moszkvában részt vett az egyes európai szocialista országok párt- és államvezetőinek talál­kozóján, ahol véleménycserét folytattak az utóbbi idők nem­zetközi eseményeinek alakulásá­ról, s közös nyilatkozatot fogad­tak el. Hazánk és államelnökünk kö­vetkezetes béketörekvéseinek ú­­jabb bizonysága Nicolae Ceauşescu elvtársnak az a válasza is, amelyet Andreasz Papandreu görög miniszterelnök­höz küldött a balkáni országok szakértői összejövetelének meg­szervezésével kapcsolatosan. Nicolae Ceauşescu elvtársnak a béke egyetemes ügye érdeké­ben kifejtett tevékenysége rend­kívül nagy nemzetközi elismerés­nek örvend világszerte. E nem­zetközi elismerés újabb megnyil­vánulásaként június 24-én a fő­városban magas indiai kitünte­tést nyújtottak át köztársaságunk elnökének. Az újabb kitüntetés hazafias büszkeséggel töltötte el az ország lakóit, amit az RKP KB-hoz, Nicolae Ceauşescu elv­­társhoz címzett távirataikban juttattak kifejezésre. Az országos igyekezethez irá­­nyítható erőfeszítéseket fejtettek ki Hargita megye magyar és román dolgozói is félévi terv­­előirányzataik teljesítéséért. Fá­radozásaik nem maradtak hatás­talanok, több vállalatunk to­vábbra is a szocialista munka­verseny élenjárói között talál­ható, jónéhány ipargazdasági egységünk munkaközössége pe­dig határidő előtt eleget tett félévi feladatainak. Ezek között található a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat, a Székelyudvarhelyi Vegyipari Pót­­alkatrész- és Matricagyár, a Vlahicai Vasipari Vállalat, a Toplicai Kötöttárugyár, a Porosdi Sóbánya és mások. Szántóföldjeinken a növény­ápolásra és a takarmányfélék betakarítására tevődött a fő hangsúly, a hónap végefelé me­gyénkben is megkezdődött ez őszi árpa aratása. Mezőgazda­sági dolgozóink eredményes munkáját tükrözi, hogy több megyénkbeli állattenyésztőt ki­tüntettek a Mezőgazdasági Ér­dem Érdemrenddel. Megvalósítá­saink látványos seregszemléje volt a székelykeresztúri állatvá­­sár és kiállítás. A megyénk gazdasága előtt álló feladatok megoldása szem­pontjából fontos kérdéseket vi­tattak meg az RKP Hargita me­gyei bizottságának plenáris ü­­lésén, illetve a megyei népta­nács ülésszakán, a hónap ele­jén pedig a megyei pártbizott­ság ipari és mezőgazdasági ak­tívájának ülésén. Az ipari egységekben és in­tézményekben júniusban tar­tották meg a politikai-ideológiai oktatás összefoglaló megbeszé­léseit, Csíkszeredában pedig ideológiai vitát rendeztek. Rangos iskolai eseményekre került sor júniusban : megtartot­ták a hagyományos ballagást, az érettségit is letették a vég­zősök, pionír- és pedagógus­­napi ünnepségeket rendeztek,, évzárón vettek részt ez I.VIli. osztályosok, majd pedig megkez­dődött a vakáció, s ezzel együtt megnyitották kapuikat a pionír­­táborok. A megye művelődési élet kiemelkedő eseménye vol IV. régizene fesztivál Or­dóban, Székelyudvar pe­­dig a barátság ége­tott zenés, táncat­gyancsak ebben megkezdődött Románia fesztiv­­asza, melyről műkedvelői ser szolmizáló cégtábla Fa, re - olvashatni Toplica főterén az egyik üzlet bejárata fölött elhelyezett cégtáblán. Rendkívül szellemes megoldás­nak vélnék a táblát, ha történe­tesen lemezeket vagy hangsze­reket árusítanának abban a bolt­ban. Sajna, szó sincs ilyesmiről, az üzletben bútorokat forgalmaz­nak. Nem szellemességről, az üzletvezető zenei műveltségéről vall tehát a tábla, hanem ha­nyagságról, nagyfokú igényte­lenségről. Mert mi a rejtély nyitja ? Semmi más, mint hogy kezdtek elfogyni a betűk az á­­rusítást, eladást jelentő szobál. Toplicán eddig is híresek voltak a kereskedők arról, hogy rend­kívüli módon takarékoskodnak az üzletek felirataival (ezen a téren nincs párjuk széles e megyében), no de az ilyen nagy­fokú spárlás már túlzásnak mondható. Nem illő a pompá­san megújult főtér korszerű üz­leteihez. (Borbély László) ELTÉVEDT Egy gyermek sír a lőtéren , mi bajod, kérdezik többen is. Rövidesen kiderül, hogy a négy éves forma kisfiú eltévedt. Az történt, hogy nagyobb barátai­val jött a központba, hát persze hogy valamelyik lakótelepről­­ mondja, hogy blokkban laknak, de hogy melyik negyedben, azt nem tudja - barátai elszeleitek, erre aztán kitört a pánik. A fel­nőtt nekiáll, kérdezgeti, hátha valami apró jel nyomravezető lenne : dombon áll az a ház , vagy a vasút mentén, a korcso­lyapálya mögött.. . Messze van, közel van — lem növekszik ez város, azt hiszem még nem gond a tájékozódás. Az viszont igaz, hogy ha negyed órára is, ha csak egy gyerek is, de eltévedt. (Oláh István) BECSÜLETES MEGTALÁLÓ Történt, hogy tengerparti ver­senyre indult a fiatal sakkmes­ter. A Bukarest — Mangalia vo­nalon közlekedő „Rapid Colla­­tis“ elnevezésű gyorsvonat egyik elsőosztályú fülkéjében felejtette június másodikán a lakcímeket, telefonszámokat, más fontos a­­datokat tartalmazó jegyzetfűző­jét. Nagy volt a meglepetés és még nagyobb az öröm, amikor három hét múlva (hazatérés után) csomag érkezett a Bíró Sándor Csíkszeredai lakcímére, benne a már elveszettnek nyil­vánított jegyzetfüzet. Feladó : Varga Elek marosvásárhelyi la­kos. Június 3-án találta a fent említett gyorsvonat egyik fülké­jében, a csomagtároló részen. Látta, mennyi - általa is fon­tosnak vélt — adatot tartalmaz a füzetecske, látta a tulajdonos nevét, lakcímét is beírva, percig sem habozott : elküldte postán a talált tárgyat, metegszavú le­velet is mellékelve. Minden kommentár fölösle­ges ... (Botos László) HATHA .. Igencsak bosszankodik Szabó Lukács Kászonaltizen. Nem az az érték - mondja, de bántja az embert, amikor valamelyik ked­venc kézbelije, tárgya csakúgy egyszerűen eltűnik. Közismert, hogy jó kertész, ezért sokan ke­resik fel tanácsaiért, ám "r­deklődők" között megfordulnak után is érc pen a este júniusi n­ám veréi ------ VILLANÁSOK ----­

Next