Hargita Népe, 1990. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1990-02-01 /25. szám

JIAUEITA NÉPE HARGITA MEGYE SZABAD DOLGOZÓINAK DEMOKRATIKUS NAPILAPJA II. évfolyam 25. (34.) szám 1990. FEBRUÁR 1„ CSÜJ­ÜRTÖK ” oldal ára 50 bani Mi ez kérem, cenzúra? Ilyen és hasonló vádak ér­keztek szerkesztőségünkhöz. Nagyon sok, a forradalom el­ső napjaiban, egyre ritkábban azután. Nyilván, mert a Har­gita Népe szerkesztőség igye­kezett szembenézni önmagá­val és lehetőséget teremteni arra, hogy független szabad sajtóorgánum lévén, pártatla­nul minél többet és jobbat közöljön életünkről, széles ol­vasótáborunk által felvetett kérdésekről, lévén azonban, hogy igaz, bár elvétve, még mindig ér­keznek olyan vádak hozzánk, hogy nem közlünk minden í­­rást, ami szerkesztőségünkbe érkezik, úgy látjuk becsüle­tesnek ilyen szempontból 40 dialógust folytatni olvasóink­kal Naponta, közel száz le­vél érkezik a Hargita Népé­hez. Legtöbb mindennapi éle­ink fontos eseményeit tár­gyalja a jobbítás szándékával. Tehát ezekből válogatunk el­sősorban, amikor elkészítjük a másnapi lapszámokat. (Há­rom Hargita Népe sem lenne elég, ha valamennyi levelet, reflexiót le akarnánk közölni.) Mit tegyen ilyenkor a szer­kesztő ? Kinek tegyen eleget? El kell mondanunk azt is, hogy a leveleknek egy része el­lenséges hangú, személyeske­dő vádaskodásokat tartalmaz bizonyos személyek­­ címére. Nyilván lehetőleg ezeknek a leveleknek a közlésétől tekin­tünk el elsősorban. Miért ? ÍGY látjuk Kérdezzük ? Van-e joga bárkinek is anélkül, hogy ki­vizsgálná, meghallgatná mindkét felet, elítélni bárkit is ? Volt olyan eset is, amikor tíz, húsz­ aláírással súlyos vá­dakkal illettek személyeket, hogy kiderüljön, hamis alá­írásokról van szó. Ilyen ala­pom, bárkinek eszébe jut, hogy valakit elntéznem, fogja magát és levelet ír a Hargita Népének,­­ mert a szerkesz­tők félnek, nehogy cenzúrá­zással vádolják, le is köztik. Szegény megvádolt aztán mos­hatja magáról a rádobált sa­rat,­­ ha ilyen „népszerűsí­tés“ után ez egyáltalán lehet­séges. Intézze hát mindenki peres ügyét a törvényszékein. Őszintén szólva ezért ide­genkedünk az ilyen vádasko­dó, ellenséges hangú levelek közlésétől. Persze ha nagy­közösségeket, érdeklő, és sú­lyos esetekről van szó, nem tehetjük és nem is tesszük félre a hozzánk érkezett leve­let. De igyekezünk közlés e­­lőtt kivizsgálni mi igaz belő­le, meghallgatni a másik fe­let is. Az igazság kiderítésé­nek egyetlen lehetséges és be­csületes módja ez. Különben megtörténhetik, hogy ártatlan embereket gyalázunk meg la­punk hasábjain. S így bárki­­ van téve annak, hogy la­punk hasábjain egyszerűen övön aluli ütést kap. Tisz­tességes eljárás lenne ez ? Mondják el olvasóink, helye­sen látjuk-e a kérdést. Tény, senkinek a kedvéért, — mégha ezért kígyót a békát kiáltanak a „demokrácia ne­vében“ ránk, — nem vagyunk hajlandók lapunkat vad Indu­latok eszközévé változtatni A MAHEITA KÉPE megkérdezte :­­«00ns MfCSÍ UASAO 00» OO?«W^OE?«CW(LUSWÍ Hogyan látja Lászlófy Pál tanár« az NMF megyei Tanácsának alelnöke az iskolakérdést ? — A Nemzeti Megmentési Front megyei tanácsá­nak legutóbbi ü­­lésén megválasz­tották a végrehaj­tó büró alelnöké­­vé. Mi a feladat­köre ilyen minő­ségben ? — Alelnökként koordinálom az egészségügyi és kulturális tevé­kenységet, s e­­mellett továbbra is vezetem a tan­ügyi bizottságot. — Maradjunk akkor az iskolá­nál. A Tanjug ju­goszláv hírügy­nökség Romániáról írva úgy fogalmazott, hogy az oktatás terén zajlik a legkeményebb harc. Helytálló-e­ a megálla­pítás megyénk vonatkozásá­ban is ? — Nemcsak helytálló, azon megyék közé tartoztuzik, ahol az oktatás terén a legkon­­centráltabban jelentkeznek a gondok. Nem titok, jobbára az anyanyelvű oktatás jogainak helyreállítása okán. Világosan le szeretném szögezni : mi az egyenlő jogok mindenkinek elvből indultunk ki. Kezdettől fogva hangsúlyoztuk, vissza kell állítani jogaiba az anya­nyelvű oktatást, kezdve az összes tantárgyak magyarul tanításéval (természetesen a román nyelv és irodalom ki­vételével), folytatva a tanítá­si nyelv szerinti osztályok, il­letve önálló iskolaegységek megalakításával. Utóbbiról minden esetben a konkrét helyzet, az adottságok figyel­mes mérlegelésével kell dön­teni. Megyénkben a szülők és tanulók kívánalmai szerint messzemenően demokratiku­san jártunk el, minden más beállítás tendenciózus. Az is­kolakérdésről a továbbiakban is nyíltan, becsületesen és jo­gi alapon kívánunk tárgyalnk — A tanítási nyelv szabad megválasztásával megnőtt a magyarul tanulók száma. Ki fog ezekben az osztályokban, tanítani ? —­ E kérdés megoldását nem lehetett halogatni, a diákok mér a II. évhamradtól ma­gyarul tanulnak. A személyi állományi kérdések megoldá­sa folyamatban van, a humá­nus rendezésért a hazatérő és a megyénkből távozni óhajtó tanerőket egyaránt támogat­juk. A hazatérő pedagógusok mellett az iskolák igénybe ve­hetik a korábban önkényesen félreállított tanerők segítsé­gét, s ha a helyzet úgy kíván­ja, helyettesítőket is alkal­mazhatnak. — Megválasztották az isko­lák új vezetőségét, megalakult a tanfelügyelőség. Milyen a viszony a tanács tanügyi bi­zottsága és a tanfelügyelőség között ? — A tanfelügyelőség szak­­szervként működik, a tanács tanügyi bizottságának szerepe az oktatáspolitika megyei vo­natkozásainak intézése. Szán­dékunkban áll tanulmányokat készíteni a megyénkben léte­ző oktatási formák bővítésé­nek, az anyagi alap kiszélesí­tésének szükségességéről. — Az anyagi alapok bőví­tése új iskolákat is jelent ? — Feltétlenül. Csíkszereda­(Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte: BORBÉLY LÁSZLÓ MA: — Törvényerejű rendelet a paraszt­ság ösztönzéséért tett egyes in­tézkedésekről­­• S.­oldatom Holnap: VÁLASZOL A TRANZITPOSTA FŐNÖKE AZ RMDSZ HARGITA MEGYEI SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA KÖZLI: Ma délután 4 órakor Csíkszereda és Szé­kelyudvarhely kijelölt terein találkozunk, hogy ki­fejezzük támogatásunkat a Nemzeti Megmentési Front ügye, szülőföldünk, Románia jövője iránt E csendes tüntetésen ugyanakkor józanul, fe­gyelmezetten, konstruktívan kívánunk hitet ir­ni az egyetemes emberi jogok, ezen belül kollek­tív és egyéni jogaink mellett, amelyeket éppen a Front decemberi nyilatkozata garantál. A szervezők felkérik a két város lakóit, hogy segítsék és támogassák a felvonulókat, ily mó­­don is hitet téve a tüntetések meghirdetett célja mellett. Lapzártakor értesültünk. Tekintettel szakmai tevékenységére Pálfalvi Attila urat, tudóst, a Kolozsvár-Napocai Politech­nikai Intézet volt rektorát, a porkohászati termé­kek gyártásba vétele terén tevékenykedő doktori gépészmérnököt, számos találmány szerzőjét ki­nevezték a gépipari miniszter helyettesévé. (Rompres) BUKAREST 1990. január 29. (Antall Ernő felvétele) Kormányhatározat az oktatási kérdésekről Románia kormánya elhatá­rozna : 1. szakasz.­­ Az 1989-1990- es tanév II. negyedévétől kezd­ve a gimnáziumi, líceumi és mesterképző oktatás tanerői­nek didaktikai normája heti 18 óra, az oktató mestereké pedig heti 24 óra. A falusi oktatás stabilizálá­sa végett és a mezőgazdaság fejlesztésének támogatása ér­dekében a városi lakhellyel rendelkező és falusi környe­zetben véglegesített (kivételt képeznek a törvénynek meg­felelően a szuburbán köz­ségek) tanerők heti normáját 16 órára csökkentik, 10 száza­lékkal emelve fizetésüket. A szimultán osztályokban tanító tanerők fizetésemelése 20 szá­zalékos lesz, 2. szakasz.­­ Folyó év már­cius 15-ig összeírják az isko­láskor előtti, elemi, gimnáziu­mi, líceumi és mesterképző oktatásban megüresedett állá­sokat az 1. szakasz által elő­irányzott normacsökkentés fel­tételei között, belefoglalva a (legálisan vagy illegálisan) fenntartott állásokat, a helyet­tesítők által betöltött állásokat, a kérésre nyugdíjazandókat. Ezt a felmérést a megyei tan­felügyelőségek végzik el 3. szakasz. — Folyó év már­cius 15-ig leltárt készítenek valamennyi oktatási helység­ről, a már az iskolák birto­kába kerültekről vagy­­ az ok­tatás számára kiutalandókról, hogy biztosítsák az új háló­zat számára szükséges anyagi bázist az 1990—1991-es tanév­ben és a tanulók számának csökkentését az osztályokban. 4. szakasz. — Folyó év ápri­lis 10-ig ismertetni fogják az oktatási tanszékek elfoglalá­sának rendszerét, szem előtt tartva az oktatás stabilitását, a humanitárius kritériumokat, és a kompetenciát. Az oktatási felügyelőségek által 1. év ja­nuár 3. után eszközölt végle­gesítések hatálytalanok. 5. szakasz. — Folyó év már­cius 15-ig jóváhagyásra ter­jesztik az 1990—1991-es tan­évre vonatkozó iskolahálóza­tot és iskoláztatási tervet, már­cius 20-ig pedig kijelölik az egyetemi oktatás előtti okta­tási hálózatba történő felvétel kritériumait. 6. szakasz.­­ A jelenlegi tanév végéig a tantermekben és a következő vizsgákon és versenyvizsgákon használt e­­gyedüli tankönyvek az egész iskolahálózatban az Oktatás­ügyi Minisztérium által jóvá­hagyott tankönyvek lesznek a folyó év január 3 után beje­lentett módosításokkal.

Next