Hargita Népe, 1990. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1990-02-01 /25. szám

NYILVÁNOSSÁG Levelekből­­ • Nagyon örültem, hogy, ha kicsit is, de segítettek a Csík­szeredai kórháznak átadott gyógyszerek és az egyszer használatos fecskendők, ame­lyeket a FIDESZ adott. Fel­mérést végeztem, kik azok a szülők, akik magyarországi ü­­dülésre elengedték gyerme­keiket. A mezőtúri Városi Tanácsinál kezdeményezem, hogy Mezőtúr és Csíkszereda teremtsenek testvérvárosi kapcsolatot . Szentes Ida Ágnes, Szolnok megye, Me­zőtúr 5400, Ifjúsági lakótelep 13/5 • Időközben rendeződött vagy kifutott témákkal kap­csolatban érkezett levél Sik­­lódi Istvántól Maroshévízről. • Derzsi Balázsnak, Gagyba. A testvérével kapcsolatos ügy­ben tanácsoljuk forduljon a Munkaügyhöz, bizonyára tud­nak segíteni. A segélycsoma­gok szétosztásába eddig sem avatkoztunk be, ezután sem tesszük. Ezt válaszoljuk min­denkinek, aki hasonló téma­körben ír • Sólyom Erzsébet­nek Székelyudva­rhelyre. Most is csak pár sor erejéig vála­szolunk, nincs többre lehetősé­günk. A Férfidemokrácia vagy női egyenjogúság című eszmefuttatását javasoljuk küldje be a Családi tükör cí­mű folyóiratnak • A Csíksze­redai Sportfizlet dolgozói ki­fogásolják (négy aláírás), hogy az Ipari Kereskedelmi néhány sorban Vállalat éppen az ők üzletük­be nem küldött a gyermek gumi®­izma szállítmányból, holott ez az áru az ők pro­filjukba tartozik. A vevők meg rajtuk keresik a csizmá­kat. Igazuk van, remélhetőleg máskor ők sem mar­adnak ki az áruelosztásnál • Jövő hó­napban, február 12-én lesz 51 éve, hogy Márton Áron püs­pök urat fölszentelték — Ba­ráti László segédlelkész, Gyi­­mesközéplok. (Számon tartjuk, nem feledtük el, készülünk rá, lapunkban megemléke­zünk.) • A lap olvasói sok­­mindenről tudomást szereztek A hetedik bőrt is című cikk­sorozatból. Magam is áldoza­ta voltam a diktatúrának. Pop Grigore titkár fenyege­tett, ha eltérek az általuk megengedett burgonyajava­­dalm­azástól, így arra is uta­sított Isa István AGRIT el­nökkel hogy a pincéből sze­dessük fel a magas biológiai értékű 3 lej körüli kilónkénti áru burgonyát és adjuk fo­gyasztásra 0,75 lejért Azt mondtam, csak a testemen keresztül engedem megtenni, de figyelmeztettek, hogy Isa parancsot adott a milícistá­­nak, ha ellenkezem tartóztas­sanak le. A burgonyát elvit­ték. Más : Hegedűs István ak­tivista a vetésre vonatkozó helytelen utasítást adott. El­lenszegültem. Ezért a megyei pártbizottság elé kerültem. Ősszel az aratáskor mindent megtettem, hogy a búzánkból minél többet megmentsek. 150 tonnát sikerült. A főköny­velővel három hónapig dug­­dostuk a papírokat, hogy ma­radjon a búza a népnek. Sze­rencsére megdördültek a fegy­verek, megbukott a diktatúra. (Ennyit szükségesnek tartot­tunk leírni a hosszú esemény­­sorozatból azért, hogy Szász Zoltán agrármérnök feltár­hassa igazát, mert sokan vá­dolják most, akik akkor nem álltak ki.) • Valaki Mezei Andor néven írt levelet Lövé­téről, amelyre ebben a rova­tunkban kitértünk. Mihály János lövétei lakos írja, hogy ilyen nevű ember nincsen a faluban és sokan őt gyanítják a Mezei Andor név alatt Ez ellen tiltakozik. És itt álljunk meg egy szóra. Mihály János­nak tökéletesen igaza van. A­­ki valamit megír, azért vál­lalja saját nevében a felelős­séget, ne rejtőzzék álnév mö­gé, arra gondolva, hogy a szerkesztőségnek nincs módja minden levélíró valós létezé­sének kivizsgálására. A más név mögé rejtőzés — ne ke­rülgessük a szót — aljasság. Aki bírálni mer, az merje vállalni a felelősséget is, bí­rálatához adja hozzá saját ne­vét Ha igaza van, nem kell félnie, csak a rágalmazó fél a nyíltságtól. Miért nem lehet kérdis mintegy száz aláírás­sal ellátott levélben a Csíksze­redai kereskedelmi dolgozó s­zerkesztőségünktől, miközben nyolc pontban felsorolják a­­lapvető kifogásukat Grosa Cornel igazgató ellen. Válaszunk : Lehet demokratikusan vá­lasztott vezetője a Megyei Kereskedelmi Igazgatóságnak. Sőt így van ez a rendjén. A kormány 371/1990-es számú Határozatában lehetőséget is teremt erre. Január 30-i lap­számunkban Ki lesz az igaz­gató címmel közöltük az erre demokratikusan vonatkozó kormányhatároza­tot. E szerint február 5-ig minden gazdasági egységben, intézményben a szabad szak­­szervezetek támogatásával vagy az NMF tanácsai segítsé­gével biztosítják a dolgozók közgyűléseinek a megszerve­zését, amelyben megerősítik tisztségükben, vagy másokkal helyettesítik a vezetőséget. (Igazgatók, főmérnökök, fő­könyvelők stb.) Érdemes szó szerint elolvas­ni a Határozatot és a snasc szellemében cselekedni a ke­reskedelemben is. választott vezetője a Megyei Kereskedelmi Igazgatóságnak ? Az utazást örvendetesnek tartom, hogy a diktatúrát megdöntő új ve­zetésnek első intézkedései kö­zött szerepelt a külföldi uta­zások szabaddá tétele. Nem kell hónapokig várjunk útle­vélre, akadálytalanul látogat­hatunk rokonainkhoz, baráta­inkhoz és őket is vendégül láthatjuk saját otthonunkban. Minden bizonnyal sokan élnek a lehetőséggel és megyénkből jóval többen utaznak a szom­szédos Magyarországra, mint eddig. Ismeretes, hogy a nem­zetközi vonatok a fővonalon — Brassó — Segesvár irányá­ba közlekednek, aki Kovász­­na és Hargita megyéből itta­ könnyítené­ nik be kell mennie Brassóba Jó lenne, ha az új menetrend kidolgozásakor figyelembe vennék ezt és a nemzetközi vonatok közül egyet a Kovász­­na Hargita és Maros megyét átszelő vonalra állítanának át. Nem hinném, hogy ennek különösebb technikai akadá­lya lehetne, viszont sok pol­gártársunk óhaja teljesülne vele, ha Csíkszeredában, Gyergyószastmiklóson száll­hatnánk vonatra. És nem kel­lene pluszban még 100—150 kilométert utazni. Fazakas Attila Csíkszereda Elnézést kérek... .. Gergely Fülöptől, a ká­­polnásfalusi plébánostól és az orvosnőtől, Csiszer Évától, az 1989. december 22-én tör­téntekért. Ők a falu testi és lelki pásztorai igyekeztek korlátozni a személyes bosz­­szak­at és a lehetséges rombo­lásokat. Kötelességük teljesí­tésekor a falu egyes emberei rájuk támadtak és szóval sér­tegették őket, de ahogy a k­öz­­mondás mondja, szóval köny­­nyebb gyilkolni, mint ökölle. Elnézést kérek tőlük nem­csak mint fehér­ köpenyes orvostól és reverendás paptól, hanem mint jóérzésű embe­rektől is, idézve a plébános úr szavait : Ha bennünk az embert nem becsülitek és megvetitek, legalább rajtunk a fehér köpenyt és a reveren­dát nézzétek és tiszteljétek. Both Gyöngyvér Szerk. megjegyzése: A le­vél azzal kezdődött, hogy az elnézéskérés a falu lakóinak nevében íródott. Remélni merjük, hogy csakugyan így van. Hamis képek Azt szoktuk mondani, hogy nincs olyan könyv, amelyből ne lehessen valamit tanulni. Ehhez én még hozzátenném föltétlen, hogy ez a tanulság lehet pozitív, vagy negatív hatású. Rosszat is lehet egy könyvből tanulni, és ezt ha­tározottan megerősítem. Az írás, mely oly nagyon kivívta elégedetlenségemet, sőt, mond­hatnám felháborodásomat, 1985-ben jelent meg. Címe : Teroarea horthysto-fascistă în nord-vestul României, sep­tembrie 1940 — octombrie 1944. (Editura politică). Érdekesnek találom a könyv megvásárlásának történetét is. Bátyám szerezte meg „pult alól“ Bukarestben, a 35 lejes írásművet 100 lejért, annyira keresett volt Nagyon felkel­tette kíváncsiságomat, de ő­­szintén mondom, nem volt lelkierőm végigolvasni. A könyv illusztrációi közül két kép ragadta meg a figyelme­met, mely a Csíkszeredai ro­mán templomot ábrázolja: 1940 előtt az egyik és 1940 u­­tán a másik, amikor a bevo­nuló horthysták megszentség­­telenítették az épületet (226. oldal). Nem akarom a könyv teljes egészében való hitelességét kétsé­gbevonni, de azt határo­zottan fenntartom, hogy az első kép állítása hamis. Ha bárki, aki elmegy a templom mellett arra a helyre áll, a­­honnan az első felvétel ké­szülhetett, a háttérben ott lát­hatja az új posta épületének egy részét (a könyvben a kép bal felső sarkában). Ez az épület pedig, akik Csíkszere­dát ismerjük, jól tudjuk, hogy jóval 1944 után épült Felte­szem a kérdést : mi szükség volt ilyen hamis adatok köz­lésére és az egész könyvre ? Szerintem : szítani az egymás elleni gyűlölködést. Előttünk most nem a múlt kell álljon kísértő árnyként, hanem a jelenből kibontakozó jövő. Célunk az kell legyen, hogy „ezer zsibbadt vágyból“ legyen végre „egy erős aka­rat“ s a „magyar, román, szláv bánat “-ot változtassuk közös, örök­kétartó egyetértés­sé. Beszéljünk testvéri, baráti kapcsolatokról, ne szélsőséges elemek gaztetteiről, melyek egyformán elítélendők akár magyar, akár román részről történtek. Herrn Attila, Csíkszentmih­ály Újabb tiltakozások Pálfalvi Attila leváltása miatt Mint már lapunkban hírül adtuk, Pálfalvi Attila ok­tatásügyi miniszterhelyettest pénteken kormányrendelettel felmentették tisztségéből. Habár azóta a Nemzeti Megmen­tési Front országos vezetősége bizonyos értelemben igazsá­got szolgáltatott, s Pálfalvi Attilát kinevezték gépipari miniszterhelyettessé, mai lapszámunkban folytatjuk az ön­kényes döntés miatti tiltakozások közlését, mivel magát a módszert tartjuk megengedhetetlennek. Székely­keresztúr iskoláinak dolgozói megdöbbenéssel vet­ték tudomásul Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettes váratlan leváltását — írja a Nemzeti Megmentési Front országos Tanácsához címzett tiltakozásában a városi tanács tanügyi bizottsága. Úgy érez­zük, hogy leváltásával mind­­annyiunkat sérelem ért, hi­szen több évtizedes elnyoma­tás után végre megvalósulni láttuk jogos óhajtásunkat, az anyanyelvünkön való oktatás megvalósítását, minden fokon. Úgy érezzük, hogy szándékos rágalmak terjesztésével újabb támadásnak vagyunk kitéve nemzetiségi létünk megőrzésé­ben. Miindannyiunkban fel­merül az a jogos aggodalom, hogy a továbbiakban is nem leszünk-e kitéve hasonló rá­galmaknak s ezt követően j­ogfosztó intézkedéseknek. Reméljük aggodalmunk meg­értésre talál és rövidesen biz­tosítékot kapunk jogos kéré­sünk, a minden f­okon való a­­nyanyelvű oktatás hiánytalan megvalósítására Csatlakozva az RMDSZ Hargita Megyei Bizottságának nyilatkozatához, erélyesen til­takozunk az oktatásügyi mi­nisztérium önkényes eljárása ellen, mellyel Pálfalvi Attila miniszterhelyettest elmozdí­tották helyéről, megakadá­lyozva ezáltal nemzetiségi jo­gaink érvényesítésére irányu­ló tevékenységének további­­kibontakozását. Ezt a minő­síthetetlen eljárást súlyos sér­tésnek tekintjük, nemzetiségi jogaink semmibevevésének, e­­gész romániai magyarságunk megszégyenítésének. Nem en­gedhetjük meg senkinek, hogy képviselőinket, reprezentán­sainkat, jeles közéleti szemé­lyiségeinket csak úgy máról holnapra légből kapott indo­kok alapján, megfosszák tiszt­ségüktől. Nem engedhetjük meg, hogy valakik a demokrácia érve a­­latt packázzanak egy kétmil­liós nemzetiség legalapvetőbb emberi jogaival. Követeljük valamennyi jogaink biztosí­tását, a kolozsvári Bolyai e­­gyetem visszaállítását. Ezúton szólítunk fel minden egyes őszinte, becsületes embert itt és Európában, támogassa ü­­gyünket. Senkit sem kívánunk megrövidíteni de ígérgetések, húzások-halasztások helyett kézzelfogható konkrét ered­ményeket akarunk — írja a tagság nevében szerkesztősé­günkhöz telexen eljuttatott tiltakozó nyilatkozatában az RMDSZ Korond községi vá­lasztmánya­­ Farkas László, Józsa László, Józsa Ilona, Tó­falvi Lajos, Bölöni Domokos. A Romániai Magyar Kis­gazdapárt (Csíkszereda) ide­iglenes ügyintéző bizottsága állást foglal és bejelenti csat­lakozási szándékát Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszter­helyettes önkényes leváltása elleni tüntetés felhívásához, a­­melyet az RMDSZ Hargita Megyei ideiglenes szervező bi­zottsága tett közzé. Tisztázzunk A gy­er­gy­ószen­tmiklósi Me­chanikai Vállalat néhány dol­gozója, dr. Márton László i­­gazgató képviseletében szer­kesztőségünkhöz fordult, hogy eljött az ideje tisztázni, egy súlyos, annak idején mindkét megyei újságban leközölt és elferdített tényt, hogy a Me­chanikai Vállalat 1989­ . de­cember 20-án tartott gyűlésen a felszólalók közelről sem azt mondták, ami az újságok­ban megjelent. Hogy a dolgo­zók elítélték volna a temes­vári eseményeket. Nem így történt. December 20-án meg­érkezett hozzájuk egy megyei küldöttség és „tiltakozó nagy­gyűlést“ hívott össze a gyár­ban. Előre elkészített szöveget hoztak felolvasásra, s annak az igenlésére kerestek felszó­lalókat. Senki sem akart fel­szólalni, mire a gyár vezető­sége sorsot húzott, ki legyen az áldozat. A kalapból Már­ton László igazgató neve ke­rült elő. De sem ő, sem más, a gyűlésen nem ítélte el az eseményeket. Hozzászólásaik lényege az volt, hogy „hallot­tunk a temesvári események­ről és szívből sajnáljuk a tör­ténteket. Arra kérek min­denkit, hogy kísérjék figye­lemmel az eseményeket, és tegyünk meg mindent család­jainkért, úgy dolgozzunk, hogy mindenki becsületes fi­zetést vigyen haza." (Márton László hozzászólásából.) A többi felszólaló sem mondott egyebet egy dolgot Az újságokban viszont hom­lokegyenest ellenkező szöveg jelent meg, ami az említettek becsületét sérti, tehát nem hagyhatják szó nélkül az ü­­gyet. Kérésükre felkerestük az említett cikk szerzőjét, Cond­­rat Iuliu újságírót, hogy is történt az ügy . Condrat Iuliu a következő­ket nyilatkozta : „Aznap, amikor a gyűlést tartották, este behívtak a volt megyei pártbizottsághoz, s Gyergyószentmiklósra küld­tek, hogy a Mechanikai Vál­lalatnál szervezett gyűlésről tudósítsak. Utasítást kaptam arra, hogy a közlendő szöveg milyen „gondolatokat" kell tartalmazzon; a megjelent szöveg emiatt nem tükrözhet­te az ott elhangzottakat. Meg­­gondolkoztat viszont azoknak a tiltakozása, akik szólásra e­­melkedtek, hiszen egyetértet­tek a gyűlés megtartásával, azzal is, hogy hozzászólja­nak és nem tiltakoztak az ott előterjesztett anyag ellen. Meglehet, erre azt fogják vá­laszolni, hogy nem tehettek másképp. Jómagam sem.“ Szerk. megjegyzése : Olva­sóink kérésére vizsgáltuk ki a fenti sajnálatos esetet, ami — valószínű — máshol is ép­pen így, vagy hasonlóképpen megtörtént. A további vitát a kérdésről tehát ezennel le is zárjuk. CÜTÖRTÖK 1990. FEBRT­ HARGITA NÉPE2

Next