Hargita Népe, 1991. március (3. évfolyam, 41-62. szám)

1991-03-01 / 41. szám

FÜGGETLEN napilap III. évfolyam 41. (317.) szám 1991. MÁRCIUS 1., PÉNTEK 4 oldal ára 2 lej Kormány­elemző Hargita Amint már arról hírt ad­tunk, a kormány február 27- én megtartott heti munkaülé­­sen elemeztek a Hargita me­gyei prefektúra tevékenysé­get a kormányprogram meg­valósítása terén. Tegnap reg­gel felkerestük PATAKI IM­RE urat, a megye prefektusát, hogy számoljon be az ülés le­folyásáról . — Kimerítő elemzés volt, mintegy 45 percig tartott az előzetesen eljuttatott tájékoz­tatók alapján. Ebben részle­tesen ismertettük a helyi köz­igazgatás, a gazdasági reform végrehajtása, a városrendé­szet, a társadalmi-, oktatási- és egészségvédelmi téren ki­fejtett tevékenységünket. Tájékoztatónk nem rejtette véka alá a fogyatékosságokat, a nehézségeket és a gondokat sem, így például taglaltuk az ivóvíz biztosítása, a község­gazdálkodás, a lakásépítkezés, a hószolgáltatás, a városren­dészet terén tapasztalható visszásságokat, valamint az oktatásban és az egészségvé­delemben mutatkozó szakem­ber­hiányt, s az emiatt kiala­kult problémákat stb.­­ Az ülésről kiadott szűk­szavú közlemény utal arra, hogy urbanisztikai kérdések­ben, valamint egészségügyi és oktatásügyi beruházások ese­tében bizonyos megoldások körvonalazódtak. Miről is van szó ? — Tájékoztatómban kéré­sek és javaslatok­­ is belefog­laltattak, lényegében ezek or­voslási módozatairól van szó. A városrendészeti program el­ső szakaszának rendezésére már utaltam. Ami az isko­la-, illetve kórház­építéseket illeti, a kormány megnyugtató választ adott, olyan értelem­ben, hogy az idén biztosítottak lesznek a beruházások. Vonat­kozik ez Csíkszereda vízellátá­sának megjavítására is. Az elkövetkezőkben pedig más helységekére is. Kértem to­vábbá, hogy az aragázpalac­kok elosztásában is kapjunk megyéről nagyobb segítséget. A miniszterelnök megígérte, hogy a méltányosság szel­lemében gondjuk lesz er­re. Persze ez még nem je­lenti azt, hogy meg fogjuk kap­ni a szükséges mennyiséget. U­­jólag szorgalmaztam a földgáz bevezetését Balánbányára, Gyergyószentmiklósra és Ma­roshévízre. A kormány állás­pontja az volt, hogy igen szű­kösek az energetikai erőfor­rások, érveinket azonban fon­tolóra veszik. Továbbá felve­tettem a Madéfalva — Székely­udvarhely vasútvonal megé­pítésének a gondolatát is. A kormányfő érdekesnek találta a javaslatot és utalt arra, hogy esetleg részese lehet a kor­mány programjának. Hát nagyjából ezek voltak a napi­renden szereplő kérdéscso­portok. (Folytatás a 3 oldalon) Lejegyezte: HECSER ZOLTÁN Jogszolgálat föld-ügyben Mekkora területre tarthat igényt a kérelmező ? A tulajdonát képező vala­mikori termet nagyságától függően családonként legfen­­nevő 10 ha szántóterületre, a földtörvény család alatt a hádastársakat és a velük e­­gyütt gazdálkodó nőtlen, il­letve férjezetlen gyerekeiket érti. A törvény rendelkezései szerint a közös háztartásban élő többi személyek nem te­kinthetők egy családnak, te­hát ezekre személyenként vo­natkozik a 10 ha-os felső ha­tár. Ebbe a — családnak nem tekinthető — kategóriába le­het sorolni az életközösségben (ún. vadházasságban) élő sze­mélyeket, a szülök halála u­­tán együtt gazdálkodó testvé­reket, az együtt gazdálkodó más rokonokat vagy idegene­ket. A volt téesz-tagoknak, illet­ve azok örököseinek járó leg­kisebb terület nagysága sze­mélyenként 0,5 ha egyezmé­nyes szántóterület. Egy hektár egyezményes szántónak 2 ha kaszáló, il­letve 3 ha legelő felel meg, te­hát egy család vagy egy adott jogosított a 10 hektáros e­­gyezményes szántóterületben meghatározott felső határnak megfelelően kaphat pl. 6 ha szántót és 8 ha kaszálót, vagy 3 ha szántót, 6 ha kaszálót és 12 ha legelőt. A törvény 9. szakasza által meghatározott 10 hektáros maximális egyezményes szán­tóterületre való korlátozás ak­kor is érvényes, ha a kérel­mező családnak vagy személy­nek több helységben vagy több jogcím alapján van jogos földigénye. Hova adjuk be a tulajdon­jog megállapítását igénylő kérést? A törvény értelmében a ké­rés a polgármesteri hivatal­hoz nyújtandó be (10/4). A (Folytatás a 3. oldalon) HAJDÚ GÁBOR szenátor Moccanó itt is, ott is már látni megduzzadt rügyeket a fá­kon, minap meg éppenség­gel egy fehér­en tündöklő fiújáról szakítottam cso­­kolnyt bárkát. Tavaszi je­lek ezek kétségtelenül, jól­lehet még fehér hófoltok éktelenkednek helyenként, vagy időnként megkörmöd­­zik a tócsák vize. Ami fa, de nem rügye­zik ki: az évek óta jól meg­száradt szerszámfa , ke­rékagynak való, fe­ntőnek, falnak, rakancának, agá­­nak, kaszamar­kának, f­el egészen a gereblyefogig, hlegfigyeltem annak ide­jén , leadta a f ő­lműves a szekeret, a forgós­erét a gazdaságnak, nagy halom­ban rongálódó­­ a sok-sok eszköz egy-egy udvaron, rügyek vagy az mtsz telepén, vitte aki tehette, tüzelte az éj­jeliőr. Nos, a romokból, a roncsokból nehéz kártala­nítani már a falut, eke he­lyett egy juhot, taliga he­lyett még egyet osztogatnak helyenként kárpótlásul an­nak, aki kéri a tussal. De aki kér a jussot, általában olyan ember, aki jó parasz­ti szokásból, ösztönből gyűj­tögette az évek során a szerszámját. Sosem lehet tudni mire lesz jó! — mon­dotta egyszer egy öreg bá­csi, s a tűzifa közül félre­tette a formát fadarabot, amelyben akárcsak a szob­rász, felismerte, hogy mire lesz jó. Jártam megürese­dett portán, ahol kongott az istál­b, a csűr, viszont a sarjú ártó mégis tele volt jobbnál jobb szerszámfák­kal . Nem, nem rügyezik ki a szerszámja, csonttá száradt az évek során, de lám e rü­gyeket csalogató időben mégis napfényre kerül. Egy rozoga szekér halad el mellettem a falu között, s a rozoga szekéren régi kerékagyak mellett új ke­rékfalak, rokoncák. Nem kérdezem meg a gazdit merre tart, hisz tudhatom , a kerekeshez, a mesterhez igyekszik, akinek szerszá­mairól ugyancsak pere,nem most a rozsda. S ha még maradt kovács a faluban, annak sem lesz ezután ide­je a bravúroskodásr­a: meg­patkolni a tojást most fe­lesleges mutatvány. Indul a falu, indul az é­­let. Lesz valahogy... FERENCZ IMRE I Biblioteca Municipală I : CîIOTJ' :iu- SECUIESC Örömmámor Kuvait- Cityben — Béke van! A meggyötört ország csütörtökön reggel, a mi időnk sze­rint 7 órakor végre fölnézhetett a napra, kilőhette az ég felé fegyvereit. S ez volt az utolsó, boldog fegyverzaj az Öbölben. Ha igaz, Bush elnök három órával korábban jelentette be a hadműveletek felfüggesztését, rövid idővel az után, hogy az ENSZ-hez megérkezett Tarik Aziz iraki külügyminiszter levele, amelyben a Biztonsági Tanács valamennyi határozatának a tel­jesítését vállalja kormánya nevében. A lábhoz vezényelt fegy­verek elnémulása után az iraki hadvezetés is kiadta a tüzet szüntess ! parancsot. Megzöldült a kék kártya Autótulajdonos olvasóink hírből hallották, hogy külföl­di utazáshoz a biztosítást je­lentő kék kártyára van szük­ség, amit dollárért lehet ki­váltani. Eligazításért, pontosí­tásért Aurel Lói urat, az ASIGROM RT Hargita megyei fiókjának igazgatóját kerestük fel. A szakszerű tájékoztatás­ban még Bányász János fő­könyvelő és Ugés Matild fel­ügyelő is segédkezett. íme a lényeg : Először is nem kék kártya, hanem zöld. A kék kártya a volt szocialista országokban volt érvényes, a zöld kártya széles nemzetközi érvényessé­gű. Erre a román állampol­gároknak külföldön, szemé­lyekben és anyagiakban oko­zott károk fedezésére van szükség. Hogyan lehet hozzá­jutni ? A biztosítást a Román Autóklub köti meg. Az érde­kelt feleknek egy űrlapot ad­nak, ezt kitöltik, megállapítják a biztosítás díját, amit az új (Folytatás a 2. oldalon) Lejegyezte: REBENDICS JÓZSEF Tapsvihar a A szerdai napnak két fon­tos momentuma volt a ház­ban : folytatódott a megkez­dett vita az alkotmány beve­zető szakaszainak első két pontjáról és a n­áz vendégül látta egy rövid és irányított beszélgetésre az Európai Par­lament elnökét, Anders Björck svéd diploma­tát. A vitaülésnek már nem volt for­ró pontja, kimerültek a hon­atyák a rajtnál. Ahogy lenni szokott, s ahogy ez gyakorlat volt a mindenkori román par­lamentben, az idő múlásával az indulatok, s olykor az ér­vek is megnyugodtak. A több­ség azért örülhetett a nemzeti állam gondolatának győzel­méért, s kárörömmel fordult az ellenzéki padsorok felé. Nem volt ilyen osztatlan a si­kere a köztársasági gondolat­nak, de ebben sem volt egy­séges az ellenzék. A ház egy­ötöde valahogy duzzogott miat­ta (12 ellenszavazat, 76 tar­tózkodás volt, 147-en hiányoz­tak). Az egésznek a szépséghi­bája az, ami szintén örökölt gyakorlat itt, hogy közel egy év után sem találtak pénzt arra, hogy a titkos szavazás modern eszközeit beszereljék parlamentben a padba. Hadd tudjuk, ki ki­vel van együtt. A nagy show viszont délu­tánra maradt, amikor inter­pellálni lehetett a vendéget. Az RMDSZ-ben Lámin Szilá­gyi Zsoltot ugratták a mély­vízbe. Két kérdése volt a frakció, s a magyarság nevé­ben : 1. Hogyan látja elnök úr egy ilyen népes nemzetiség jö­vőjét idebent és általában ?, a másik 2. Van-e legitim létjo­gosultsága egy etnikai ala­pon összeálló pártnak ? Hogy­ne, volt az első kérdésre a válasz, az ET külön gondja az európai nemzeti kisebbségek, de a megoldást a kerítésen be­lül kell megtalálni. A második kérdésre meg egyszerűen nem válaszolt Rá akart kérdezni a tolakodó MISZ-szel, de le­intették. S ez volt az enyhébb leintés. Az Agrárpárt elnökét a korábbi miniszter Surdu­t egyszerűen helyreküldte a sze­nátus akadémikus elnöke mondván, hogy az nem kér­dés, amit ő feltett. Björck, Szilágyi Zsoltnak a­­dott válaszaira óriási Front­tapsot aratott KOSZTA ISTVÁN Udvarhelyi találkozó Szerdán székelyudvarhelyi olvasóinkkal találkoztunk. Mi tagadás, kételyekkel telve in­dultunk a beszélgetésre, egy­részt a mesterségesen keltett, de sajnos mindmáig taplóit csíki-udvarhelyi ellentétek miatt, másrészt meg azért, mert egyáltalán nem lehettünk biztosan affelől, hogy a féltu­catnyi lap megjelentetésével próbálkozó városban kitar­tottak, kitartanak-e mellet­tünk régi olvasóink. Nos, a polgármesteri hiva­tal tanácsadó testületének tagjaival folytatott vélemény­cserén hamar meggyőződhet­ünk arról, hogy a fentiek el­lenére igénylik lapunkat az udvarhelyiek, lát­ulnak hozzá és elvárják, hogy naponta je­len legyen hasábjain a város. Megnyugtató helyzet ez, biz­tos lug.nco a miként tovább variánsainak közös keresésé­hez. Minden észrevételt, ja­vaslatot és bivatatot ennek szellemében hallgattunk és szív­lelt­ünk meg, bízva ab­ban, hogy az olvasói elvárások fokozottabb szem előtt tartá­sa járható útja a szerkesztés demokratizálásának, követ­kezésképp a lap olvasottsága növelésének. Tájékoztatói szerepkörünk­höz híven. íme néhány az el­hangzott észrevételekből: ő­rizzük meg a lap higgadt, tár­gyilagos hangvételét még­ha nagyon is fájnak bizonyos dolgok, hogy ne alacsonyod­­junk le a szavakkal meggon­dolatlanul vagdalkozók szín­vonalára ; segítse jobban a lap az olvasó eligazítását a jelenlegi ellentmondásos po­litikai, gazdasági helyzetben ; találjuk meg a módját az e­­gészséges munkamorál népsze­rűsítésének, mert a gazdasá­gi életet nem lehet helyreállí­tani, ha az emberek nem han­golódnak rá a munkára ; bát­rabb bírálattal segítsük elő a bajok orvoslását; foglalkoz­zunk többet a gazdasági egy­ségek, a települések gondjai­val, de ne érjük be a helyzet regisztrálásával, az újságíró keresse meg a kellemetlen helyzetekért felelős szemé­lyeket , a közvélemény alakí­tásával próbáljuk kizökkente­ni közönyükből az embereket, és persze, hogy írjunk többet a földtörvényről, a sport- és kulturális rendezvényekről, az iskolákról, mindenről, ami az embereket foglalkoztatja, a­­miről a város beszél Örömmel hallottuk a meg­jegyzéseket, Javaslatokat, egy­ (Folytatás a 1. oldatom BORBÉLY LÁSZLÓ (Nagy P. Zoltán felvétele)

Next