Hargita Népe, 1996. szeptember (8. évfolyam, 173-192. szám)

1996-09-03 / 173. szám

1996. szeptember 3. Béke Csecsenföldön Húsz hónapig tartó véres háborúzás után szombaton aláírták az orosz-cse­­csen békeegyezményt. Lebegy tábor­nok, a Nemzetbiztonsági Tanács veze­tője hétfőn tájékoztatta csecsenföldi tárgyalásai eredményeiről Viktor Csernomirgyin kormányfőt. A békeegyezményt mindkét fél derű­látóan fogadta, de ez nem jelenti, hogy teljesen eloszlottak az aggodalmak. A most megkötött csencsenföldi békeegyezmény komolyabb, mint a korábbi hasonló okmányok, csak­hogy ezt a kompromisszumot rá­­kényszerítették Oroszországra, s ha a csecsen ellenállók látványosan megünneplik kétségtelen győzel­müket, akkor a háború pártján álló orosz erők ürügyet találnak a konf­liktus kiújítására- nyilatkozott a Le Figaro című francia napilapnak Szergej Ko­valj­ov. Kovaljov - aki kezdettől ellenez­te a csecsenföldi orosz beavatkozást - Borisz Jelcin elnök mostani hall­gatását azzal magyarázza, hogy Jel­cin vagy nem kapott részletes tájé­koztatást csecsenföldi megbízottjá­nak, Alekszandr Lebegynek ered­ményeiről, vagy egyszerűen még nem hozta meg döntését, de az is le­het, hogy egyfajta politikai játszmá­ba kezdett Lebegy befolyásának csökkentésére.­­ Lebegy pozíciója ugyanis na­gyon támadható: nem az alkot­mányból, hanem az elnöktől kapja a jogkörét... Márpedig Jelcin ma­kacs. Meg van győződve arról, hogy ő a kritikus helyzetek embe­re, s megérzései mindig hibátla­nok. Ha beismerné, hogy a csecsenföldi beavatakozás hiba volt, akkor kénytelen lenne beval­lani, hogy ő a legfőbb felelős-nyi­latkozott Kovaljov. Ami Lebegyet illeti, az emberi jo­gi aktivista szerint csecsenföldi kez­deményezése előremutató volt. - Ha Lebegy esetleg valamikor elnöki tisztséghez jutna, akkor vagy egymaga döntene mindenben, s ha­talmas hibákat követne el, vagy pe­dig tanácsadóinak bábjává válna - vélte Kovaljov a Le Figarónak adott interjújában. Tanévkezdés A Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség tiltakozik az ellen, hogy az oktatási tárca új rendelete alapján a tegnap kezdődött tanévben a ma­gyar iskolák pedagógiai dokumen­tációját - az eddigi gyakorlattal el­lentétben - csak egy nyelven, szlo­vákul lehet vezetni. • A tiltakozó felhívás, amelyet a pozsonyi Új Szó közölt, megállapít­ja: a minisztériumi rendelet ellenté­tes az alkotmánnyal és kimeríti a ki­sebbségek akaratuk elleni asszimi­ tiltakozással rációjának fogalmát. A pedagógus szövetség a ma­gyar koalíció pártjaival együtt kér­ni fogja a rendelet hatálytalanítá­sát és jogértelmezés céljából az al­kotmánybírósághoz fordul. A szö­vetség vezetése megállapítja, hogy a rendelet ellentétes a ma­gyar-szlovák alapszerződéssel is, és az eddigi gyakorlattal szemben - amikor a dokumentációt magyar és szlovák nyelven vezették-visszalé­pés és jelentős korlátozás. Vége a polgárháborúnak a Fülöp-szigeteken Fidel Ramos Fülöp-szigeteki köz­­társasági elnök és a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) vezető­je Manilában hétfőn aláírta az augusz­­tus 30-án Jakartában kötött megálla­podást, ezzel huszonhat éve dúló, több mint százezer ember életét köve­telő polgárháború zárult le. A Moro Nemzeti Felszabadítási Front a hetvenes évek elején alakult, az akkori Aquino-kormánnyal szem­benálló muzulmán csoportként. A moróké a legnagyobb Fülöp-szigete­ki iszlám szervezet, de nem képvise­lik az ország teljes iszlám közösségét, mert rajtuk kívül­ még működik né­hány szakadár mohamedán gerilla­mozgalom. Az MNLF küzdelmet in­dított a Mindanao-szigeten és az or­szág déli részén élő muzulmán kö­zösség területi önkormányzatáért, s 1974-76-ban gerillaháborút kezdett az ország déli térségeiben. Az áldatlan és véres küzdelmet végre lezáró megállapodás szerint a morék lemondanak az önálló ál­lamalakításról, ugyanakkor felté­telekhez kötött autonómiát kapnak Mindanao-szigetén. Az ország déli részében három évre, ideig­lenes mandátummal létrehoznak egy tanácsot, amely a béke fenn­tartásáért és a terület fejlesztéséért felel. Manilában máris támadják a Ramos-kormányt, hogy túl sok en­gedményt adott a lakosság kisebbsé­gét alkotó, iszlám vallású móroknak. ■ A jövő évtől a Kínába látogató külföldi turistáknak sem kell mélyebben nyúlni a pénz­tárcájukba, mint a belföldieknek: egységes árak lesznek érvényben, mind a hazai, mind pedig a külföldi turistákra. Ez idő szerint Kínában a külföldiek elsősorban a szállo­dákban és a tömegközlekedési eszközökön a sokszorosát fizetik annak, amit egy kínai. Amit a turisták gyakran hátrányos megkü­lönböztetésnek tartanak, az a kínaiak szem­szögéből teljesen logikus: az árak támoga­tottak, és az állami ártámogatás nem járhat a külföldieknek. A kínai idegenforgalmi hi­vatal adatai szerint az idei év első hat hó­napjában 24,5 millióan keresték fel Kínát, 11,7 százalékkal többen, mint a múlt év első felében és 4 milliárd dollárt költöttek útjuk során az ázsiai országokban, ami 15,2 száza­lékos növekedés - tudósított az APA osztrák hírügynökség. ■ Viktor, a papagáj már napok óta kiáltoz­ta, hogy “Voda, voda" - azaz “víz, víz"-de csak Mihail, a jaguár érte el dühödt és kitartó üvöltésével, hogy újra megeredjen a víz a szó­fiai állatkertben egyheti szárazság után. Az előzmény: egy eltört vízvezetékcső folytán rengeteg víz folyt el és olyan hatalmasra duz­zadt az állatkert számlája, hogy nem tudták ki­fizetni. Az állami tulajdonban lévő vízművek erre fogta magát, és elzárta a 130 állatnak ott­hont adó kert vízellátását. Viktor hiába be­szélt, a kőszívű vízművek semmiféle könyör­gésnek nem engedett, egészen addig, amíg Mihail üvölteni nem kezdett -jelentette a Reu­ter hírügynökség a Trud című szófiai lapra hi­vatkozva. Hogy miért éppen a jaguárnak en­gedett a vízművek, az egyelőre nem derült ki.­­ Egy 25 éves osztrák fiatalember állítja, hogy az utóbbi hat évben jogosítvány nélkül mintegy 1,6 millió kilométert vezetett: egymil­lió kilométert Európa útjain 7,5 tonnás teher­autójával, a többit személygépkocsijában tet­te meg. Az illetőt az Ausztria és Bajorország közötti kirchdorfi határátkelőhelyen vették rövid időre őrizetbe néhány napja, miu­tán kérésre nem tudta felmutatni jo­gosítványát. El­mondta, hogy az autósiskolát annak idején magánéleti okokból félbe kellett hagynia. Ko­csikísérője ugyancsak elmondta, hogy az utóbbi hetekben több száz kilométernyit vezet­te a 7,5 tonnás kocsit, noha erre a járműosz­tályra neki sincs jogosítványa. Mindkét fia­talember esküdözött, hogy most már aztán igazán megszerzi a jogosítványt, de a rend kőszívű őrei ennek ellenére feljelentést tet­tek mindkettejük ellen. Ráadásul nem is ve­zethette tovább a járművet egyikük sem, így sofőrt kellett bérelniük-jelentette az osztrák hírügynökség.­­ Vagy 250 rozmárt kellett volna megmen­teni a csoportos öngyilkosságtól az alaszkai Togiak Nemzeti Parkban, de a vadőröknek minden igyekezetük dacára is csak 155 állatot sikerült biztonságba terelni, mintegy 60 el­pusztult és tíz súlyos sérüléseket szenvedett. A rozmárok szokott partszakaszuk helyett egy magas hegyen át igyekeztek megközelíteni a tengert. A vadőrök gyors beavatkozásának köszönhetően az állatok többségét le­terelték a hegyről, de mintegy 70 állat fennmaradt a sziklán, amely alatt 70 méter mélységben hul­lámzott a tenger, s legtöbbjük le is "ugrott ” róla. A park igazgatója tanácstalan az ügy­ben, mert a rozmárok - például a bálnákkal ellentétben — na­gyon ritkán tesznek ilyesmit. Az egyetlen lehetséges magya­rázatnak azt tartják, hogy a megszokott partszakasz megváltozott. Feltételezik, hogy egy homokos partrész eró­ziója nyomán az egyenként kéttonnás álla­tok távolabb tudtak menni a tengertől a szá­razföldön, mint korábban, s eltévedhettek a hegy felé. ■ Sosztkovics­ hetekkel nyitotta meg a moszkvai Nagyszínház idei, sorrendben 221. évadját, ráadásul valódi csemegével a zene­kedvelők számára: vasárnap este Muszorgsz­kij “Hovancsina" operáját élvezhették a moszkvaiak, ráadásul­ "ősbemutatóként", mert Dmitrij Sosztakovics hangszerelésében eddig még soha nem került színre ez a híres orosz zenemű. A Bolsoj számos Sosztakovics­­művet mutat be a zeneszerző születésének 90. évfordulója alkalmából, s a fesztivált gála­koncert zárja szeptember 25-én. A koncertek mellett számos jubileumi balettest is szerepel a nagyszínház műsorában: novemberben a ko­rán elhunyt Marisz Liepa balettművészre emlé­keznek majd a táncművészet oly nagy, ma is élő egyéniségeire, mint Olga Lepesinszkajára és Maja Pliszeckajára. Az új szezon egyik bemutatójának a Traviátának egyik utolsó előadását volt előadómű­vészüknek Galina Visnyevszkajának szentelik akit politikai okokból kényszerítettek annak idején kül­földre férjével Msztyiszlav Rosztropovics cselló­művésszel együtt. ■ Az idén Michael Jordan kosárlabdázó­­ volt a reklámokért legjobban fizetett sportoló, 38 millió dollárt nyerve a szerződéből - írja az egyik amerikai lap. A The Sport Marketing Letter szerint, amely minden évben részlete­sen beszámol a híres sportolók reklámszerző­déseiről, Jordánt Sh­aquille O 'Neal kosaras követi 23 millió dollárral. E két híresség olyan honfitársakat előz meg, mint: Arnold Palmer golfozó (16 millió dollár), Andre Agassi teni­szező (15,8 millió dollár) és Jack Niclaus ugyancsak golfozó (14,5 millió dollár). Első ízben történik meg, hogy egyetlen nő sem sze­repel a ranglistán. ■ A világ férfinépségében az olasz férfiak sírnak a leggyakrabban - írja a DPA a tilburgi (Holland) egyetem pszichológusai­nak tanulmányát idézve. A sírósak ranglistá­ján a második helyen a belga nők következnek, míg a legutolsó helyen a nigériai nők és a bol­gár férfiak állnak RÖVIDÉVI • Helmut Kohl német kancellár tegnap hivatalos látogtásra Ukrajnába érkezett. A tervek szerint a német ven­dég ma találkozik Leonyid Kucsma ukrán államfővel. Ebből az alkalom­ból több hivatalos német-ukrán do­kumentumot írnak alá. Kohl és Kucs­ma megtekinti azokat a kulturális al­kotásokat is, amelyeket Németország Ukrajnának, illetve Ukrajna Német­országnak szolgáltat vissza. • Izraeli-palesztin találkozót tartottak vasárnap este. A találkozó­ra ugyanannak a norvég diplomatá­nak a jelenlétében került sor Tel Avivban, aki 1993-ban is bábásko­dott az Izrael és a PFSZ közti meg­állapodás megszületésénél. A meg­beszélés eredményeként hamaro­san sor kerül a Benjamin Netanyahu és Jasszer Arafat közti találkozóra. • Borisz Jelcin a közelmúltban or­vosi vizsgálatokon és megelőző keze­lésen esett át. Hírek szerint Jelcin már visszatért a Moszkvától 100 kilomé­terre lévő rezidenciájára, hogy foly­tassa az egy hete kezdett szabadságát, s a közeljövőben nem tervezi az üdülő elhagyását. Az orosz forrás szerint Jelcin jól van, s most a legfontosabb számára a pihenés. • Klaus Kinkel német külügymi­niszter szerint az utóbbi időben válto­zás tapasztalható Oroszországnak a NATO-bővítéssel kapcsolatos állás­pontjában. A Süddeutsche Zeitung cí­mű lapnak adott hétfői interjúban a né­met diplomácia irányítója elmondta, hogy az atlanti szövetség új keleti tagja­inak felvételével kapcsolatos orosz nyi­latkozatok az utóbbi időben minőségi eltérést mutatnak a korábi ál­lásfoglalás­­okhoz képest.” Nyár óta tapasztalható, hogy az orosz vezetésben oldódik a NATO-bővítéssel kapcsolatos görcs.” • Japánban több mint hétmillió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezték azt a szektát, amely ta­valy márciusban gáztámadást haj­tott végre a tokiói metróban. • Két személy életét vesztette és heten megsérültek a szudáni főváros­ban vasárnap kitört kenyérzavargá­sok során. Az AFP jelentése szerint a megmozdulásokban a rendőrség és civilruhás biztonsági emberek könny­gázgránátokat vetettek be és lövése­ket is leadtak. A mintegy három órán át tartó zavargásokban több gépkocsit felgyújtottak, és számos épület ablakait betörték, egyebek között egy iszlám bankét is, a szu­dáni légitársaság irodájáét és a val­lásügyi minisztériumét. Bel- és külpolitikai ügyeletes: BORBÉLY LÁSZLÓ I­nMi • IAc? A: Az iraki reguláris hadsereg és az általa támogatott Kurdisztáni De­mokratikus Párt egyesült erői szom­baton elfoglalták az észak-iraki Irbil várost - közölte egy Bagdad­ban tartózkodó ENSZ-illetékes. Egyidejűleg a Maszud Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) illetékesei azt állították, hogy több ezer iráni katona hatolt be Észak-Irakba, ahol az iraki hadse­reg szombaton 1991 óta első ízben hajtott végre katonai beavatkozást. A nemzetközi közvélemény megdöbbenéssel értesült az észak­iraki háborúzásról, erélyesen el­ítélve a kurdok elleni hadművele­teket. Az Egyesült Államok az iraki támadás hírére készültségbe he­lyezte a térségben állomásozó mint­egy 20 000 katonáját. A nemzetközi felháborodás híré­re Tárik Aziz iraki miniszterelnök­helyettes vasárnap este arról tájékoz­tatta a világszerve­zetet, hogy a kurd célpontok ellen támadó iraki egysé­gek parancsot kaptak a visszavonu­lásra. A kivonulás tényét a városban tartózkodó ENSZ-segélyszerveze­tek tisztségviselői is megerősítet­ték. Az egyik tisztségviselő a Reuternak telefonon elmondta, hogy az irakiak elhagyták a várost nehézpáncélosaikkal és tüzérségük­kel együtt, s jelenleg öt kilométerre vannak Irbiltől. Nem érték viszont még el a szombati támadást megelő­zően tartott állásaikat, s még mindig a nyugati szövetségesek által védett biztonsági zóna területén tartózkod­nak. A világszervezet tisztségvise­lője szerint az iraki egységek a váro­son kívül állomásoznak, s úgy tű­nik, hogy nem maradnak sokáig. A várost most a Maszud Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt tartja ellenőrzés alatt. Egy másik tisztségviselő szerint Irbilben tovább­ra sincs áram- és energiaellátás. A választási kampányúton vidé­ken tartózkodó Bill Clinton ameri­kai elnök vasárnap több szövetséges ország vezetőjével is beszélt telefo­non, hogy egyeztesse velük a bagdadi kormány észak-iraki katonai művele­tére adandó választ. Mike McCurry nem volt hajlandó feltárni az esetle­ges lépéseket, de hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitva áll minden lehe­tőség, beleértve a katonai fellépés eshetőségét is. A fehér házi szóvivő megismétel­te, hogy az iraki katonai támadás­nak nincs igazolható alapja, és az Egyesült Államoknak az a szilárd meggyőződése, hogy a művelet "nem maradhat büntetlenül, követ­kezmények nélkül”. Aláhúzta azt is, hogy az elnök által lefolytatott telefonbeszélgetéseken az a közös álláspont formálódott ki, hogy a "megfelelő választ együttesen kell kialakítani”. Noha Mike McCurry neveket nem említett, más hivatalos források szerint Bill Clinton érintkezésbe lé­pett Fahd szaúdi királlyal, Husszein jordán uralkodóval, Hoszni Muba­rak egyiptomi elnökkel, Jacques Chirac francia államfővel, Helmut Kohl német kancellárral és John Major brit miniszterelnökkel. A források megerősítették, hogy Rijádban tartózkodik John Shalikashvili tábornok, az amerikai vezérkari főnök egyesített bizottsá­gának az elnöke és J­ohn Pelletreau, a térségért felelős külügyi államtit­kár-helyettes. Bob Dole re­publikánus el­nökjelölt bírálta a kormányzat magatartását, mert sze­rinte erélytelenül­­és tétovázva lép fel Irakkal szemben. Azzal vádolta Bill Clintont, hogy félvállról veszi Bagdad provokációit, és Szaddam Husszein “egyszerűen elengedi füle mellett az alig hallható amerikai fi­gyelmeztetéseket”. Mike McCurry határozottan visszautasította a republikánus kihí­vó véleményét, ironikusan utalva arra, hogy az amerikai külpolitika erőssége mindig is abban állt, hogy “kétpárti egyetértésen nyugodott”.­­ És ha valóban igaz, hogy az iraki csapatok megkezdték a visszavonu­lást, nos, akkor Szaddám Huszein nagyon is meghallotta Bill Clinton intő szavát - mondta. Hétfői brit értékelések szerint azonban a nyugati szövetségesek az iraki kormányerők gyors visszavo­nulása láttán most már aligha vág­nak bele látványos katonai akció­ba, jóllehet a stratégák nyilvánva­lóan számos visszavágási lehető­ségen törik a fejüket. A londoni rá­dió szakértője szerint, ha születik is döntés valamilyen hadi fellépés­ről, csak légi akcióról lehet szó, a nyugati szárazföldi csapatok harc­­bavetése kizártnak tekinthető. Még valószínűbb azonban, hogy a szövetségesek “hagyják kifújni a gőzt a válságból”, különös tekintet­tel a közelgő amerikai elnökválasz­tásra, amelynek küszöbén az újabb iraki katonai beavatkozás "az utolsó dolog, amit a Fehér Ház kívánhat magának”. Háború Észak-Irakban HÍRHÁTTÉR

Next