Hargita Népe, 1997. március (9. évfolyam, 41-61. szám)
1997-03-01 / 41. szám
ÜLÉSEZETT A MEGYEI TANÁCS Kevés a magyar rendőr Tegnap Székelyudvarhelyen tartotta soros ülését Hargita Megye Tanácsa. Kolumbán Gábor elnök bevezető szavaiban azt a történelmi légkört emlegette, amelyben a tanácsülés lezajlik, azaz az egykori Udvarhely megye elöljáróságának üléstermét, és megköszönte a meleg fogadtatást. Ez, persze, a kimelegített teremre vonatkozott. Szász Jenő polgármester szavai viszont lehűtötték a kedélyeket, ugyanis köszöntőjében a megye költségvetésének a jelenleginél méltányosabb elosztását szorgalmazta, ellenkező esetben egyre jobban előtérbe kerül a válás és az egykori Udvarhely megye visszaállítása. A napirendre térve Butnaru Ştefan ezredes, megyei rendőrparancsnok jelentést terjesztett elő a bűnözés alakulásáról az elmúlt esztendőben. Ehhez a témához többen hozzászóltak. Király László a rendőrségi közönségszolgáltatás decentralizálását sürgette. Lettes Sándor tanácsos szerint azért van a bizalmatlanság a rendőrség iránt, mert kevés közülük a megyénkbeli. Márton Attila a hajtási engedélyek kicserélésének módját kifogásolta. Bardóczy Csaba a helyi rendőrőrsök parancsnokai és a polgármesterek együttműködésének hiányára hívta fel a figyelmet. Borsos Géza kérdéseket tett fel Butnaku ezredesnek, például azt, hogy "milyen arányban ismerik a rendőrök a többségi lakosság nyelvét és van-e elképzelés a helyzet orvoslására. Ördögf Imre tréfás megjegyzése kívánkozik ide: Végigjártam Európát, sehol sem állított meg rendőr, csak itthon nyolcszor. A továbbiakban Kolumbán Gábor tájékoztatót terjesztett elő a tanács szakhivatalainak 200 napos tevékenységéről. Ezzel kapcsolatosan Hajdú Gábor szenátor a 112- es törvény végrehajtásának lassúságát kifogásolta, ám az elnök kifejtette, hogy nem a tanácsban keresendő a hiba. Ugyancsak a napirend keretében több határozattervezetet vitattak meg és fogadtak el. REBENDICS JÓZSEF Hazajött a király Pénteken kora délután hatnapos '■magánlátogatásra'' Bukarestbe érkezett a volt uralkodó, I. Mihály király, aki fontos szerepet játszott a román történelemben. Két ízben is trónon ült. 1944 augusztusában részt vett Antonescu marsall Hitlerrel szövetkező diktatúrájának megbuktatásában, amelynek eredményeként Románia átállt a szövetségesek oldalára, majd kényszer hatására 1947-ben lemondott a trónról és csaknem fél évszázadig tartó száműzetésbe kényszerült. A Svájcban élő I. Mihály a Ceauşescu-diktatura bukása után csak egyszer tett látogatást az országban, 1994 húsvétjakor Bukarestben több százezer, a putnai kolostornál mintegy 40 ezer ember köszöntötte. Az Iliescu-korszakban többi hazalátogatási kísérleteit megakadályozták, ugyanis nem fogadták el útlevelét. Az elnökválasztási kampányban a volt kormánypárt azzal vádolta Emil Constantinescut és a Konvenciót, hogy a monarchia visszaállítására törekszik, amit a jelenlegi államfő és a koalíció tagjai erőteljesen cáfoltak. Február óta a kulisszák mögött felgyorsultak a tárgyalások arról, hogy miként térhet vissza törvényes keretek között és az alkotmány tiszteletben tartásával a király. Február elején a kormány egy küldötte Versoix-ban járt és ezután született meg a február 21 -i kormánydöntés arról, hogy a volt uralkodónak visszaadják a Groza-kormány által 1948-ban megvont állampolgárságot. • Tegnap Adrian Severin külügyminiszter Kolozsváron részt vett a helyi tanács ülésén. Az egységpárti tanácsosok ellenkezésével szemben Severin megerősítette a külügyminisztérium azon elhatározását, hogy ebben a városban állítják fel a magyar konzulátust. Ablak az orságra KOZMA MÁRIA A polc mögött 8. Beküldők megadott címre három eztes három amazt, a Coca- Cola üvegről a dugót, a mosópor- , ből kihalászott nyereményszelvényt,és másikat a cigaretta vagy a kávés csomag papírjából kivágva..., a lehetőségek felsorolása nem áll módomban, főleg azért, mert ezekkel a beküldésekkel úgy vagyok, hogy csak képzeletben történik meg, az áru kicsomagolásának pillanatában. Akkor rögtön el is álmodozom, hogy mit tennék a pénzzel, ha én lennék a szerencsés nyerő. Néha még az is megtörténik, hogy kivágom a szelvényt, s felteszem a polcra, de aztán nem gyűl melléje a kötelező három, négy... darab, s így az is elkallódik, amit félreraktam. . A szerencsejáték régi magyar neve sorsjáték, s aki részt vesz benne, az sorshúzás révén tudja meg, hogy szerencsés volt vagy sem. A sorshúzás tulajdonképpen a sorsot húz összevont alakja; az ember valami oktalan gőggel kihívja a saját sorsát, hogy az szerencséltesse őt a jutalomban. Az elsőszám sorsjátékot lutrit, lottót első ízben a világon 1620-ban rendezte meg a Genuai Köztársaság. A játék története ott és úgy kezdődött, hogy a tanácsosokat sorshúzással jelölték. Kilencven nevet írtak fel a papírszeletkékre, s aztán ötöt húztak ebből. Ez az öt lett a nyertes, vagyis az új tanácstag. A genuaiak fogadásokat kezdtek kötni a véletlen forgandóságát kitalálandó. A neveket 1-90 közötti sorszámokkal helyettesítették, a cédulákat pénzért árusították. Az államkincstár, mint a játék rendezője és haszonélvezője, hamarosan hivatalossá rögzítette a játékot s a szabályokat. Mondanom sem kell, hogy a játék - a tanácstag-jelölés nyűgét lerázva magáról - hamarosan elterjedt egész Európában. 1836-ban a Rajzolatok című újság így intt e játékszenvedély rabjait: “Egy angol matematikus minap szorosan kiszámolta, hogy sokkal valószínűbb és hihetőbb háromszor a villám által agyon sújtatni, semhogy egyszer megnyerjük a nagy sorszámot a berlini, hamburgi vagy amszterdami nagy X lottériában. ” Ezekben az években sok országban -pl. Angliában és Franciaországban - betiltották a lottót, máshol szigorú büntetésekkel tartják távol a polgárokat, hogy részt vegyenek a külhoni játékokban, így próbálva meg, hogy az államkasszának jó jövedelmező játékszenvedély elhagyja az ország határait. Bármely sorsjáték formájában, szabályaiban változhatott ugyan az évek során, de a lényege ugyanaz maradt: többszörösét nyerni a viszonylag csekély anyagi befektetésnek. Hogyan lehet ezt elérni? Bizonyára a jószerencsében bízva, hogy az meglátogat, s csakis minket, senki mást nem. Igaz, van egy régi magyar szólásmondás, mely szerint ‘Isten a szerencsét a butáknak adja, mert szükségük van rá. Az okosoknak a gondolkozás képességét adja”. Szép, mély értelmű mondás. Aki ezt kitalálta, sohasem nyert véletlenül, csak úgy a sorsra bízva magát, de egy biztos, hogy valamiben szerencsésebb volt ő a véletlen nyerőknél: magyarázatot talált a véletlenre. “A sorshúzást ti ne rettegjétek-írja Vörösmarty-, ha talál is a sors, nem a világ! ’’ MÚRE-közgyűlés Csíkszeredában Tegnap délután, egyóráig késéssel kezdődött el a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének negyedik közgyűlése. A megjelenteket Kántor Lajos elnök üdvözölte, majd a napirend ismertetése után Kolumbán Gábor, Hargita megyei tanácselnök, a rendezvény védnöke vendéglátóként röviden bemutatta Hargita megyét, szólt pár szót a közigazgatás és a sajtó közti partneri viszonyról - erre szükség van a közélet tisztasága érdekében. Ezután a meghívottak üdvözletei hangzottak el, Bódi Ágnes a MÚOSZ, Tripolszky László a magyar sajtószakszervezetek, Szalai Csaba a MÚK, Balázs Ádám sajtóattasé, a bukaresti magyar nagykövetség, Dan Botic, a román újságírók szövetségétől, Kötő József az RMDSZ nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Kántor Lajos MÚRE-elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök beszámolója után ünnepélyessé vált a hangulat,átadták az 1996-os esztendőre szóló MÚRE-díjakat. A díjazottak: Andrei Cornea (Pro Amititia), Lászlóffy Aladár (életmű-díj), Tófalvi Zoltán (TV), Muzsnay Magda (rádió), Gúzs Imre (különdíj), Szatmári László (szerkesztői díj), Szabó Csaba (pályakezdő), Vajda György (fotó) és Vincze Gyula (az Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelsője). Szünet után interpellálásokkal, hozzászólásokkal folytatódott a közgyűlés, este a megyei tanácselnök állófogadáson látta vendégül az újságírókat. SIGMA TRADE DISCONT ABC Csíkszereda, Testvériség sugárút 24. sz. EN GROS LERAKAT Csíkszereda, Majláth G. Károly u. 4. sz. Telefon: 112983. Püspökszentelés Csíksomlyón Ma délelőtt 11 órakor kezdődik a csíksomlyói kegytemplomban az a szentmise, amelynek keretében püspökké szentelik Tamás Józsefet. A szertartás szervezői a gyulafehérvári érsekség, valamint a teológia tanárai, de besegítenek a Márton Áron Gimnázium tanárai is. A kegytemplom első felében az ülőhelyeket a vendégek számára tartják fenn, bal oldalon a világi meghívottak, rokonság, jobb oldalon pedig az egyházi vendégek foglalnak helyet. A templom hátsó felében fennmaradó padokban és a padsorok között mintegy háromezer ember fér el. Akik nem jutnak be a templomba, a folyosókon és az udvaron is hallgathatják a szentmisék mindkét helyen hangszórók biztosítják ugyanis a hangosítást. A ferences barátok közölték, hogy erre az alkalomra megnyitják az emeleti folyosót is a hívek számára. • Közlemény 1997. március 3-ra, hétfőn délben 12 órára összehívom az RMDSZ Operatív Tanácsát a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalba. Napirenden a kormánykoalícióval kapcsolatos időszerű kérdések megvitatása. (Markó Béla szövetségi elnök) Vetélkedő 1848-tól Idén Csíkszeredában az 1848-as magyar szabadságharc évfordulójára emlékező városi ünnepségek megszervezésében a Városi Művelődési Ház jelentős szerepet vállalt. Szándékaink szerint, az ünnepség keretén belül a művészeti program, előadások mellett szeretnének egy középiskolások számára megrendezett, a szabadságharc témaköréhez kötődő vetélkedőt is rendezni. A Művelődési Ház igazgatósága ezúton is fordul városunk középiskoláihoz, azok magyar- és történelemtanáraihoz, diákjaihoz, kérve részvételüket a vetélkedőn. A verseny résztvevői könyv- és más jutalmakban részesülnek. Ugyanezzel az alkalommal kérjük mindazon vállalkozók, cégek támogatását, akiknek módjuk és lehetőségük van a rendezvény megsegítésére. Leginkább könyvadományok formájában tudnánk hasznosítani segítségüket. A részvételi, illetve támogatási szándékot a Városi Művelődési Ház titkárságán jelenthetik be és ugyanitt kaphatnak választ ezzel kapcsolatos kérdéseikre is. Van és mégsincs . A gyergyószentmiklósi tanácsban eddig is tisztán elkülönült a függetlenül bejutottak és az RMDSZ- listán megválasztott tanácsosok csoportja. A januári tanácsülés előtt az RMDSZ-tanácsosok alakítottak frakciót, de nem jelentették be, egyik ok épp az volt, amiért a legutóbbi tanácsülésen az Alternatíva Gyergyóért nevű, három független tanácsosból álló frakció jelentkezését is visszautasították: az alapszabály előírása szerint a frakciót a tanács megalakulása utáni három hónapon belül kell jegyeztetni. A függetlenek szabálymódosításra tett javaslatát visszautasították. BAJNA GYÖRGY