Hargita Népe, 1999. július (11. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
1999. július 1. NAGYVILÁG Koszovó tanulságként szolgálhat Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió (EU) koszovói megbízottja szerint a dél-szerbiai tartományban folytatott háború tanulságként szolgálhat, és azt szemlélteti, hogy gyors cselekvésre van szükség a bűnös államokkal szemben. „Reményeim szerint a tanulság valóban az lesz, hogy a nemzetközi közösség talán a jövőben is így fog cselekedni, ha egy ország Európában kezdi elnyomni népét” -mondta szerdán Ahtisaari. Ahtisaari június elején csatlakozott Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízotthoz, hogy rávegye Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt a nemzetközi közösség béketervének elfogadására, ami előfeltétele volt a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások beszüntetésének. Ahtisaari szerint Koszovó Jugoszlávián belüli jövője vagy függetlensége Szerbia és szélesebb értelemben a jugoszláv társadalom demokratikus átalakulástól függ. Olasz értetlenség Öcalan ügyében Elképesztőnek nevezte egy kormánypárti olasz képviselő, Abdullah Öcalan egyik olasz ügyvédje az Európa Tanács kijelölt főtitkárának kijelentését arról, hogy a kurd vezér elleni per korrekt és szabályos volt. Giuliano Pisapia, aki képzettségére nézve büntetőjogász, csodálkozását fejezte ki afölött, hogy szabályszerűnek minősítettek egy olyan bírósági tárgyalást, amely „rendkívüli törvényszék” előtt zajlott, „különleges törvények” mellett, a „kormány által kinevezett, semmiféle függetlenséget nem élvező bírák előtt”, a „védelem akárcsak egyetlen tanújának meghallgatása, védőbeszéd engedélyezése nélkül, s amelyben 20 perc alatt megszületett az ítélet”. A honatya, aki megpróbált politikai menedékjogot kijárni a Kurd Munkáspárt körözött vezetőjének, amíg az Olaszországban tartózkodott, rámutatott arra is: a per során megfenyegettek, erőszaknak tettek ki, bevádoltak és letartóztattak ügyvédeket, akik csak a feladatukat végezték - azt a feladatukat, amelyet Törökország által is aláírt nemzetközi egyezményeknek kellett volna garantálniuk. Az olasz politikai erők egyhangúlag felszólították Ankarát, hogy tekintsen el a halálos ítélet végrehajtásától. Olaszország már régóta nemzetközi kampányt folytat a halálbüntetés eltörléséért. Külön felelősség is terheli az Öcalanügyben, mivel a kurd vezető Rómában próbált menedéket keresni, és csak az olasz hatóságok habozása láttán kezdte meg számára végzetes bolyongását a világban. Szerb menekülők, albán visszatérők Kasmíri válság Az indiai hadsereg katonái a Pakisztán felől behatoló muzulmán fegyveresek ellen hét hét óta vívott harcukban szerdán elfoglaltak egy újabb hegycsúcsot Kasmírban, majd a harcmezőkről, amelyek jelen esetben havas sziklaszirtek, elszállították a harcokban elesett bajtársaikat. Az éjszaka heves tüzérségi és lövészharcokkal telt, majd az indiai katonák elfoglaltak egy 5100 méter magas hegycsúcsot, annak a hegygerincnek az utolsó magaslatát, amely a stratégiailag nagyon fontos Tigris-hegyre vezet. A Tigris-hegyről rálátni Kasmír egyetlen főútvonalára. Az elesettek jórészt abban a harcban vesztették életüket, amelyet a már korábban elfoglalt 4700. számú hegycsúcs megtartásáért vívtak. (A csúcs méterben mért magasságáról kapta a nevét.) A hadsereg közlése szerint 25 katonájuk vesztette életét és 40 megsebesült. Ez volt a legvéresebb csata a harcok kezdete óta. Egy álló napig tartott. Hét katonának hét órába tellett minden egyes halott bajtársuk lehozatala. RÖVIDEN • Szlovákiában szerdán befejeződött az 1998/99-es tanév. A magyar iskolák diákjai a Meciar-kormány korábbi megszorításainak feloldása után szerdán ismét kétnyelvű év végi bizonyítványt vihettek haza. • A koszovói menekültek hatvan százaléka tért eddig vissza lakhelyére, ami nagyon gyors folyamatot jelez - jelentette ki Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. • Egy belga intézet szerint 60 milliárd frankra (közel 2 milliárd dollárra) rúgnak Belgiumban a dioxinmérgezés költségkihatásai. • Szerdán a kora esti órákban Salzburgban minden külsőséget mellőzve megkezdődött a IV. közép- és kelet-európai gazdasági csúcstalálkozó. A háromnapos rendezvényre, amelyet a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum szervez, a térség majd minden országából vártak állam- és kormányfőket, gazdasági szakembereket, menedzsereket. • „Az albánok ellenségnek tekintik az oda vezénylendő 3600 orosz KFOR-katonát. Ilyen körülmények között, ha majd orosz katonáknak kell lefegyverezniük őket, abból elkerülhetetlenül összetűzés, kisebb csecsenföldi háború lesz” - mondta szerdán Alekszandr Lebegy orosz tábornok. • Körvonalazódik az egyezség a brit és az ír kormányfő közvetítésével Belfastban folyó pártközi tárgyalásokon az északír kormány megalakításáról és a fegyveres csoportok leszereléséről. • Szlovákiában szombaton kőzápor érte a Koszovóba tartó lengyel katonák vasúti szerelvényét. Az incidens tényét a varsói védelmi tárca is megerősítette. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SZONDY ZOLTÁN I KALEIDOSZKÓP Wimbledon csak egyszer az életben... Furcsa indokkal halasztotta el hat hónappal egy angol bíró az erre a hétre meghirdetett tárgyalását: a bírói pulpitust a wimbledoni teniszpályák lelátójára cseréli fel a pénteki elődöntők idejére. A winchesteri városi bíróságon egybegyűltek egyáltalán nem lepődtek meg a 47 éves Patrick Hooton bíró bejelentésén, amikor hétfőn az e hétre kitűzött, négynaposra tervezett molesztálási ügy tárgyalását egyéni elfoglaltsága miatt decemberre halasztotta, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezte a vádlottat. - Hónapokkal ezelőtt szabadságot vettem ki péntekre. Életemben először sikerült jegyet szereznem a wimbledoni teniszbajnokságra. Ilyen alkalom még egyszer nem adódik az életben. Ha nem tudják biztosítani, hogy csütörtökön lezárjam a tárgyalást, ne is kezdjük el. A jövő héttől pedig nyári szabadságra megyek - közölte a bíró az ügyvédekkel és az ügyészség képviselőivel. Az eltűnt gyerek és a konyhaasztal Tucatnyi rendőrkutya, még több rendőr, egy helikopter és a falu minden lakója a fiúcskát kereste egész délután, miközben a kétéves legényke békésen aludt kedvenc helyén, a konyhaasztal alatt. Ráadásul az öreg konyhaasztal asztalterítés rejteke volt a legelső búvóhely, amelyet a kiérkező rendőrök ellenőriztek az angliai Conisbrough faluban, miután a szülök riasztották őket a kis Jack eltűnése miatt. A kisfiú a meleg napsütésben reggel óta a kerti medencében pancsolt, aztán hirtelen nyoma veszett. A szülök először a házat fordították fel fenekestül, majd felfedezvén a zárt kapun kívüli pici, vizes lábnyomokat, az utcasarokig követték az elkalandozó gézengúz nyomát. Hiába kutatták át a falut a távoli vasútállomásig, Jacknek nyoma veszett. A kiérkező rendőrök nyomozókutyákkal is átfésülték a környéket, majd helikopteres erősítést kértek a keresés kiterjesztésére. A házba kimerülten visszatérő nagyi talált rá véletlenül a kis Jackre, aki a konyhaasztal alatt aludta ki eltekergésének fáradalmait. Sátortortúra Két izlandi férfi utánfutóra szerelt sátrat lopott Reykjavik egyik külvárosi parkolójából, majd pedig 120 kilométerrel távolabb, egy festői helyen épp a tulajdonos mellé táboroztak le. Útközben az utánfutó eltörött, és emiatt éktelen nyikorgással érkezett a két tolvaj a táborhelyre. A zaj felkeltette a szomszéd sátorban alvó férfit, aki kimászott, hogy segítsen az újonnan érkezetteknek. Bár nagyon meglepődött, mikor meglátta saját utánfutós sátrát, azonnal telefonált a rendőrségnek. Keselyűstart Svájcban „felszállási engedélyt" kapott két fiatal szakállas keselyű, hogy tovább szaporodjon a madárfajta, amely több mint száz évvel ezelőtt az Alpokból teljesen kipusztult. A „ keselyűstart ” a Mont Blanc közelében történt. Az egyik madár francia földről érkezett, a másik egy német állatkertből. Mindkettő három hónapos. A szakállas keselyűk akár 40 évet is megérnek, általában kétezer méteres tengerszint feletti magasságban tanyáznak. Európa legnagyobb dögevő madarai, súlyuk 5-7 kilogramm között van, szárnyuk fesztávolsága pedig 2 méter 80 centi is lehet. Érdekes étkezési szokásuk miatt csontzúzó keselyűknek is hívják őket. Ezek a madarak a magasból sziklákra ejtik a döglött állat tetemét, hogy szétzúzódjanak csontjai, s hozzáférhessenek a velőhöz. Golyóálló ebmellény rendőrkutyáknak Golyóálló mellényt kapott négy rendőrkutya Floridában. A német juhászkutyákra szabott öltözék súlya 900 gramm, és nagyon hasonlít az emberi mellényre, csak éppen kettő helyett négy végtag számára van rajta „kimeneti" nyílás. A golyóálló ebmellények egy házaspár adományának köszönhetők. A pár azután adott ezer dollárt a rendőrségnek, hogy értesült egy rendőrkutya kötelességteljesítés közbeni sebesüléséről. Az Egyesült A Homokban tavaly összesen nyolc rendőrkutyát öltek meg bűnözők. K Finn elnökség alatt fog az EU az említett országcsoporttal belevágni a tagság velejáróinak pontos kidolgozásába olyan témakörökben, mint a közlekedés vagy a környezetvédelem. Finnország maga sem túl régi tagja az EL-tak, csupán 1995-ben csatlakozott az akkor tizenkét tagú szervezethez Ausztria és Svédország társaságában. Közülük Helsinki másodikként veheti át a soros elnökséget. Ausztria tavaly már bizonyította, hogy egy új tagnak is sikerül megbirkóznia ezzel a felelősségteljes feladattal. Már a tavaly őszi osztrák elnökség alatt látni lehetett, hogy Finnországra fontos feladatok várnak. Várhatóan a decemberi, helsinki csúcstalálkozón születik döntés arról, hogy Máltával, valamint esetleg Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Szlovákia közül is egy vagy több állammal az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, minden eddiginél közelebb hozva ezzel a teljes jogú tagság kilátásait számukra. A kelet-európaiak taggá válása - mint azt a minap Paavo Lipponen miniszterelnök világossá tette -, stabilabbá teszi az uniót, és hozzájárul a balkáni térség helyzetének megszilárdulásához is. Ebben az értelemben a koszovói válság is ösztönzi, sürgeti az EU bővítésének folyamatát. Ugyancsak a válság nyomán kezdett az unió minden eddiginél rohamosabban közeledni a balkáni országokhoz. A finn elnökség feladatai közé tartozik az is, hogy Macedóniával és Albániával stabilizálási és társulási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat, és elérhető közelségbe hozza azokat Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, sőt talán még Jugoszláviával is. Helsinkinek ezzel párhuzamosan ügyelnie kell arra, hogy igazolja: ez a folyamat nem hátráltatja a már megkezdett bővítést. Leginkább azzal igazolhatja ezt, ha töretlenül halad előre a csatlakozási tárgyalásokkal. Nem könnyű teher hárul Finnországra az EU intézményrendszerének elodázhatatlan továbbfejlesztésével sem. A most hivatalba lépő új elnökségnek kell gyámkodnia az EU „kormányaként” szolgáló brüsszeli bizottság július 16-ra ígért felállása és munkájának első - talán legnehezebb - hónapjai fölött. Felügyelnie kell Helsinkinek a június 13-án újraválasztott Európai Parlament hivatalba lépésének körülményeit és a kezdeti nehézségek áthidalását is. A konzultatív jogkörű képviselőtestület az elnökséggel és a bizottsággal csaknem egyszerre, július második felében kezdi meg munkáját. Még mindig intézményes feladat a hatországosra tervezett unió átszabásának befejezése, hogy az képes legyen működni húsz körüli tagországgal is. Finnországot az EU-tagállamok vezetői minapi kölni találkozójukon azzal bízták meg, hogy készítse elő azt a tagkormányok közötti tanácskozássorozatot, amely dönt a szükséges reformokról. E reformok során dőlhet el az, hogy majdan Magyarországnak és másoknak hogyan tudják biztosítani az arányos beleszólás jogát, jut-e a keleti tagoknak „miniszter” az említett „EU-irományban”, illetve milyen keretek között marad meg a vétójog lehetősége az unió tagjainak. Önnön célkitűzése a finn elnökségnek, hogy hathatósabbá tegye a nemzetközi és, szervezett bűnözés elleni harcot. Helsinki már tavaly jelezte a többi tizennégy állam vezetőjének, hogy számít részvételükre azon a találkozón, amelyet október 15-16-án szervez Tamperében, a bel- és igazságügyi EU-együttműködés javítása érdekében. A fő témák a bűnözés mellett a vándorlás és a menedékjog lesz. Közvetlen szomszédságának jövőjét is szívén viseli az új EU-elnök. Finnország a balti államok tagságának előrébbvitelén túl a nagy szomszéddal, Oroszországgal is szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait. Helsinki gyakorlati kérdésekre összpontosít, például a Jamal-Nyugat-Európa gázvezeték, a Helsinki- Szentpétervár-Moszkva autópálya és a Párizs- Moszkva összeköttetés építésének támogatásával. De még a távoli Törökország is számíthat Finnországra, amely Ankara hivatalos tagjelöltté nyilvánításával kívánja helyrebillenteni a török-EU kapcsolatokat. (MTI) A HÍRHÁTTÉR FINN ELNÖKSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN Prioritás a bővítés Gyorsítani kívánja Finnország az Európai Unió keleti bővítését a következő fél évben a kontinens stabilitásának növelése érdekében. Helsinki akkor veszi át az EU féléves soros elnökségét-július 1-től december 31-ig-, amikor hat tagjelölt országgal, Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal a legnehezebb szakaszukba érkeznek a csatlakozási tárgyalások. HARGITA NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SARANY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45. sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Tel.: 066-110507 - tájékoztatás: 066-172633- reklám, ügyvitel; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepc@topnet.ro. Web: http://www.topnet.ro/hargitanepe A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak elhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés és nyomás: EUROPRINT Kft., Csíkszereda, Körösi Cs. S. u. 7. sz. Tel.:066214557.