Megyei Tükör, 1971. május (4. évfolyam, 316-341. szám)
1971-05-08 / 322. szám
4ist o VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK I iTŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. MÁJUS 8., SZOMBAT ARA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 322. SZÁM 'LCiSaxSect, /Hv&^téve<s sec az aman C/Commit / / üst a & a atn cil! Ünnepi gyűlés az RKP megalakulása 50. évfordulójának alkalmából NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE Tisztelt elvtársak és barátaink ! Ma ünnepeljük a Román Kommunista Párt megalakulásának, ennek a népünk életében történelmi jelentőségű, korszakalkotó eseménynek az 50. évfordulóját. Engedjék meg, hogy ebből az ünnepélyes alkalomból tolmácsoljam önöknek, az összes kommunistáknak, egész népünknek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya legmelegebb jókívánságait és szívélyes üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) Ez az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy visszapillantsunk a párt által megtett útra, azokra a harcokra, amelyeket a munkásosztály, hazánk összes dolgozói folytattak a társadalmi és nemzeti igazságért és szabadságért, a burzsoá földesúri rendszer megdöntéséért, a politikai hatalom kivívásáért és a szocializmus sikeres felépítéséért Romániában. megtett út nem volt sima : sok nehézséget kellett legyőzni, nagy akadályokat kellett leküzdeni — de sem a vadállatterror, sem a börtönök, sem pedig a halál nem tudta letéríteni a kommunistákat útjukról. A kommunisták mindig magasra emelték a társadalmi nemzeti küzdelem zászlaját, a munkásosztály, az egész dolgozó népünk biztos kezű szervezőiként és vezetőiként munkálkodtak. (Erős, hosszas taps.) Harcukban a kommunistákat állndóan a mindent legyőző marxista-leninista tanításban, vetett töretlen hit, a nemzeti szabadságra és társadalmi igazságra irányuló népi törekvések iránti határtalan odaadás lelkesítene. (Élénk taps.) E gyűlésen jelen vannak veteránok, akik részt vettek a párt megalakításában, az illegalitás éveinek sok aktivista-Tisztelt elvtársak ! Pártunk története a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók társadalmi és nemzeti harcainak története, a romániai munkás- és forradalmi mozgalom megszületésének és fejlődésének története. Mi, kommunisták, a nép haladó hagyományainak folytatói vagyunk. Megbecsüljük mindazokat, akik az idegen elnyomatás ellen, a nép függetlenségéért, a román nemzeti állam megalakításáért vívott harc élén álltak. A harcok nehezét mindig a széles naptömegek viselték, forró hálánkat fejezzük ki nekik és kegyelettel adózunk e harcokban hozott súlyos áldozataiknak. A XIX. századot nagy nemzeti és társadalmi felszabadulási mozgalmak jellemezték. Az 1821-es felkelés, az forradalom, a fejedelemségek 1859. 1848-as évi egyesülése, az 1877-es függetlenségi háború sorsdöntő mozzanat országunk történetében. Ugyanakkor ezek az események jelezték ,hogy országunk rátért, a kapituly, aki határtalan odaadással teljesítette a párttól kapott feladatokat, s kivette részét pártunk és népünk összes nagy sikereiből. A párt igen nagyra értékeli az illegalitás éveinek aktivistáit. A Központi Bizottság nevében meleg jókívánságainkat és kommunista köszönetünket tolmácsolom valamennyiüknek. (Hosszas taps.) Sokan azok közül, akik 1921-ben részt lista fejlődés útjára, és hogy a történelem színterén a burzsoáziával egy időben megjelent a munkásosztály is. A múlt század második felében különösen a román nemzeti állam 1859-ben történt megalakulása után, Románia erőtteljes kapitalista ment át. Az a sajátos helyzet, fejlődése, amelyet az ottomán birodalomtól való függőség és az idézett elő, hogy a külföldi tőke már akkoriban behatolt az ország gazdaságába, rendkívüli nehéz körülmények közé juttatta a dolgozókat. Ilyen keretek között már az 1860—1870-es időszakban kezdtek megalakulni a munkásszervezetek. Meg kell jegyeznem, hogy az első munkáskörök létrejöttét, a szocialista eszmék romániai elterjedésének kezdetét ösztönözték azok a kapcsolatok, amelyeket román harcosok tartottak fenn a tudományos szocializmus megteremtőivel — Marxszal és Engelsszel. 1888-ban Engels Ion Nădejde szocialista harcoshoz intézett levelében kifejezte nagy megelégedését afölött, hogy a romániai szocialisták programjukban a marxista elmélet alapelveit alkalmazzák. A munkásmozgalom fejlődése és a tudományos szocializmus eszméinek elterjedése nyomán 1893-ban megalakult a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja. Noha csak hat évig működött, mert egyes vezetők átálltak a burzsoázia oldalára, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja rendkívüli mozzanatot jelentett a proletariátus politikai harcában. A szakszervezeti mozgalom országos méretű megszervezése 1906-ban és a Szocialista Párt helyreállítása 1910-ben tükrözte a romániai munkásosztály politikai érettségét, azt, hogy egyre jelentősebb szerepet vívott ki az ország életében. A romániai munkásmozgalom továbbra is kapcsolatot tartott fenn más országok forradalmi mozgalmával, segített Oroszországba szállítani a nyugati orosz emigráció által nyomtatott irodalmat — beleértve a lenini Iszkrát is — kinyilvánította aktív szolidaritását az orosz proletariátusnak a cárizmus elleni 1905-ös harcával, többek között segítséget nyújtott a Potyomkin cirkáló forradalmi legénységének ,amely — mint ismeretes — politikai menedékjogot kapott Romániában. A román szocialista harcosoknak közvetlen kapcsolataik voltak V. I. Leninnel. Az első imperialista megelőző években, valamint világháborút e háború idején a munkás- és szocialista mozgalom határozottan fellépett a háború ellen, részt vett a háborúellenes nemzetközi értekezleteken és nagy tömegtüntetéseket szervezett az országban. A háború befejezése és az egységes nemzeti állam megteremtése után, Románia fejlődésének új szakaszába lépett , ugyanakkor a munkás- és szocialista mozgalom új dimenziókat kapott. Századunk második évtizedének végén az országban számos társadalmi és nemzeti ellentét halmozódott fel ,s "ez mélyreható változásokat követelt " meg a társadalmi életben. Különösen az agrárreform végrehajtása, a fejlett nemzeti ipar megteremtése, a külföldi tőkétől való függőség felszámolása, a politikai és állami élet demokratizálása vált sürgetővé. Ezektől a változásoktól függött az ország gyors gazdasági és társadalmi haladása. A nemzetközi életben is állandóan mélyültek az osztályellentétek , megnövekedett a munkásosztály forradalmi lendülete, birodalmak omlottak össze, fokozódott a nemzeti és társadalmi felszabadítási küzdelem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme az emberiség történelme új korszakának kezdetét hirdette — a szocializmus és a kommunizmus megteremtésére való áttérés korszakát. Ilyen belső és külső körülmények között a romániai munkásosztály és más társadalmi erők elszántan harcra keltek a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen. Az 1918—1919-es sztrájkok, az 1920-as általános sztrájk a forradalmi lendület növekedéséről és arról tanúskodik, hogy a munkásosztály egyre erőteljesebben érvényesül a román társadalom leghaladóbb társadalmi erejeként. A belföldi és a nemzetközi helyzet, az akkori évek osztályharcai meggyorsították annak a szükségességnek a kikristályosodását, hogy olyan új típusú forradalmi párt alakuljon meg, amely vezetni tudja a munkásosztályt és a többi haza(folytatása a 2. oldalon) Péntek délelőtt ünnepi gyűlés volt a Köztársasági Palota mében a hazai munkásmozgalom, tera román nép története korszakalkotó eseményének , a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A hatalmas terem ünnepi köntösbe öltözött. A színpad hátterét a párt és az ország óriási zászlói, a Román Kommunista Párt címere, az 50-es jubileumi évszám és az 1921— 1971. jubileumi dátum díszíti. Tíz órakor viharos taps és éljenzés köszönti a terembe lépő pártós államvezetőket. Az elnökségben helyet foglalnak a következő elvtársak : Nicolae Ceaușescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaruș, Manea Manescu, Paul Niculescu-Miil, Gheorghe Pană, Gheorghe Radulescu, Virgil Trolin, Hie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Doialache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre lupi, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Băutu, Gheorghe Stoica, Vasile ViJcu, Ștefan Voitec, Iosil Banc, Constantin Bălăsău, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Király Károly, Vasile Patilinet, Ionita, Ion Steinescu, Mihai Telescu, Iosif Uglar, Richard Winter, valamint a párt megalakításának részvevői és más munkásmozgalmi veteránok — Gheorghe Cristescu, a Romániai Kommunista Párt első főtitkára, Constantin Pirvulescu, Chivu Stoica, Mihail Cruceanu, Ion Niculi, Alexandru Sencovici, Gheorghe Vasilichi, Petre Constantinescu-Iași, Vanda Nicolschi, Constantin Tiulescu, Constanta Crăciun, Vasile Bigu, Victor Brăhălenhu, Ion Popescu-Puturi, Sanda Ranghet, Autori Breitenhofer, Bányai László, Csögör Lajos, Métiusz József, Gheorghe Petrescu, Gheorghe Rusu, Mihai Roșianu és Vida Géza, ipari és mezőgazdasági élenjáró dolgozók — a Szocialista Munka Hősei —, társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, tudományos, művészeti és kulturális dolgozók. A teremben vannak az RKP KB, az Államtanács és kormány, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa tagjai, párt- és állami aktivisták, az ország összes megyéiből érkezett számos illegalitásbeli párttag, az RKP Megyei bizottságainak első titkárai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a termelésben élenjáró munkások és parasztok, fegveres erőink több katonája, tudósok, művészek. Jelen volt Románia Szocialista Köztársaságban akreditált számos diplomáciai képviselet vezetője. A gyűlést Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és az Államtanács Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke nyitotta meg. A jelenlevők éljenzése közepette az ünnepi gyűlésen szólásra emelkedett Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. A hallgatóság a teremben több ízben erősen megtapsolta és megéljenezte a Román Kommunista Párt főtitkárának előadói beszédét. Befejezésül felhangzanak a világ munkásosztálya harci himnuszának, az Internacionálének felemelő akkordjai. A nép társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, a szocializmusért vívott harc nagyszerű forradalmi hagyománya vettek a párt megalakításában és soraiban aktiváltak, nincsenek már közöttünk. A mély tiszteletadás jeléül adózzunk emléküknek egy percnyi csenddel. (A hallgatóság pár pillanatra feláll* kegyelettel adózik az elhunytak emlékének.)