Megyei Tükör, 1971. szeptember (4. évfolyam, 422-447. szám)
1971-09-15 / 434. szám
Évek óta töprengünk egy jelenségen. Ugyan mi táplálja — kitartóan és kifogyhatatlanul — a termelőszövetkezetekben a pluszokat. Azokat a többleteket, amelyek jelen vannak mindenhol, ahol a gazdaságokban anyagi javakat kezelnek (vagy éppen nem kezelnek). Malactól tehénig, csikótól az abrakig, cukor- és juhazsák búza és patkószeg ... szóval minden van pluszban a szövetkezetekben. Fölöslegek ? Nem, csak a nyilvántartásokban nem szerepelnek. Bürokrácia — mondotta a megyei pártbizottság mezőgazdasági aktívájának minapi plenáris ülésén az egyik szövetkezet főkönyvelője, bizalmának, megbízatásának eleget tenni. Mert lám, a gazdaságok nem sajnálják a papírokat, amikor azt kell bizonygatni, miért is szükséges egy szövetkezetben tucatnyi nyilvántartó. Személyek, akiket a tagság a rendtartásért fizet. Azért, hogy ha háromezer kiló búza termett hektáronként, akkor a papíron is háromezer kiló szerepeljen. S ha gondatlanságból kár származik, akkor a kár okozója fizessen. Az állam azért fizeti a főkönyvelőket, hogy tudásban és felelősségben egyaránt érett szakértő segítsen a nyilvántartásban. S ha e munka, a szövetkezeti anyagkezelés rendbetétele elősorban a szövetkezetekre Becsengettek Emlékek sokasága elevenedik meg ezen a korongos szeptemberi reggelen. Iátjuk az utcákat megtelni piros arcú diákokkal, akik frissen vasalt nadrágban avagy szemkápráztatóan fehér blúzban igyekeznek az iskola felé. Igen, ma, szeptember 15-én minden út az iskolába vezet. Még a felnőttek is beleérzik magukat ebbe az első napos, színes kavargásba. Nekik, a szülőknek is ez a nap iskolakezdést jelent, ha nem is pontosan olyat, mint a gyermekeknek, de legalább annyira izgalmasat... Akaratlanul eszünkbe jutnak a mi iskolakezdéseink, jó pár évvel ezelőtti szorongásaink, amikor ugyanilyen kipirult arccal, ugyanennyi izgalommal vártuk az osztályba lépő, új tanítónénit, kissé félszegen mozgolódtunk, ha felsőbb osztályosok elbeszéléseiből ismert tanár — szigorú vagy kevésbé szigorú — hóna alatt az elmaradhatatlan naplóval, kimért szavakkal köszöntött az első tanítási napon. És hiába telt el annyi év, meg tudjuk érteni, ha a terembe lépő tanuló nagyot szippant az iskola levegőjéből, amely a nagyvakáció után szintén felfrissülve és felfrissítve várja a mindig új padfoglalókat. Évek telnek, évek jönnek. Diákok végeznek, és mindig újak lépnek be az iskola kapuján. S ha ez így megszokottá is válik, nem hagyhatjuk ki a számításainkból, hogy az újak — elődeikhez viszonyítva — mindig többet, jobbat kapnak ismeretekből, gondoskodásból, emberségből egyaránt. Ez törvényszerűvé vált szocialista hazánkban, hisz mind többet és többet adunk arra, hogy gyermekeinkből jól felkészült szakemberek, a jövő társadalmának igazi építői nevelődjenek. Nem csoda hát, hogy minden évben új iskolák, tantermek, újabb laboratóriumi felszerelések várják a tanulni vágyó fiatalokat. Valóban, pártunk és államunk iskolapolitikája lehetővé teszi, hogy oktatási rendszerünk a legnagyobb szintre emelkedjék, végzettjeink pedig a szocialista embertípus megtestesítői legyenek. Péter Sándor VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK | TÜKOR AZ RKF KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS lAPJA 1971. SZEPTEMBER 15., SZERDA ARA 30 BAMI IV. ÉVFOLYAM, 434. SZÁM Betakarítás és vetéselőkészítés A burgonyabetakarítást eddig 38 gazdaság kezdte meg, egységenként 5—40 hektár teljesítménnyel, aránylag kis területen. A megyei 4 százalékos betakarítási eredmény egynegyede Torját illeti, ahol jó szervezéssel 650 hektárból 150 hektár burgonya már kikerült a földből. Nagyobb vetésterülettel rendelkező gazdaságok, mint például Csernáton, 870- ből 44, míg Kézdiszentlélek 505 hektárból 35 hektárt takarított be. Kis területen megkezdette a cukorrépaszedést Egerpatak, Dálmnk és Barátos szövetkezeti gazasága. A takarmánynövények silózási tervét 53 százalékban teljesítették, ami mennyiségben 34 ezer tonnát jelent. Közel 12 000 hektárról öszszegyűjtötték a szalmát és így nincs akadálya a talaj alapművelési munkáinak. Ami a vetéselőkészítést illeti, a szövetkezetek munkaüteme lassú. Az előirányzott terület 4 százalékára kiszórták a műtrágyát. 12 gazdaság 727 hektárt műtrágyázott, legtöbbet Uzon, Pólyán, Barátos és Martonfalva, egységenként 100—135 hektárt. A gépállomások elvégezték a velőszántás 10 százalékát. A tavaszi vetések alá 940 hektár őszi szántást teljesítettek, és műtrágyát szórtak ki 155 hektárra, ebből 115 hektárt Polyánban és 40 hektárt Maksán. Bürokrácia ? Mármint az, hogy a nyilvántartás nem talál a valósággal. Bár bürokráciáról lenne szó. Sajnos, az igénytelenségtől a közömbösségig, vagy éppen az eltulajdonítási szándékig, a jelenségek egész sora táplálja a pluszokat. Nem szándékunk most részleteiben is kitérni azokra az értékes fejtegetésekre, amelyekre az aktíva ülés keretében Király Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára vetett föl. Itt az ideje viszont, hogy a konklúzió tanulságaként a szövetkezeti vezetők feleljenek és cselekedjenek is a pluszokért. Egy, mintha mínusz lenne, hiszen végeredményben hiányról van szó. Ismételjük tehát el : a törődés mínuszai termelik a pluszokat. S ha nem tudjuk elérni, hogy az anyagi javak nyilvántartása körül rend és fegyelem legyen, akkor ez azt is jelenti, hogy nem tudtunk a tagság is tartozik, a megyei szakigazgatóságnak, az illetékes banknak, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének is sokat kell tennie a helyes viszonyulás kialakításáért. Igen, a kérdésnek, bár látszólag szakmai, nyilvántartási probléma, erkölcsi vetülete van. Része, feltétele annak a törekvésnek is, amely a szövetkezeti vagyon védelmének erősítésére irányul. Ugyanakkor szövetkezetpolitikánk eleme a tagság ellenőrzésének fejlesztése. Itt az ideje, a szövetkezeti ellenőrző bizottságokat az alapszabály igényelte szinten működtetni (e feladat a termelőszövetkezetek megyei szövetségére hárul). Ha így lesz, ha tevékenykednek e bizottságok, fáradozásukkal arányosan csökken a plusz és nagyobb lesz a szövetkezeti vagyon. Almási Almos Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése 1971. szeptember 4-én, Nicolae Ceauşescu elvtársnak ,a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága. Részt vettek miniszterek, az RKP KB több osztályvezetője, központi intézmények vezetői. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága megvitatta és jóváhagyta : az állami szocialista egységek megszervezésére és vezetésére vonatkozó — a nyilvános megvitatás nyomán megjavított — törvénytervezetet ; az állóalapok, anyagi erőforrások gazdálkodására és a műszaki-anyagi ellátásra vonatkozó törvénytervezetet , az állami szocialista egységek gépei, berendezései, felszerelései és mérő-, ellenőrző- és automatizáló készülékei üzembiztonságára vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét ; a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalap-gazdálkodás Ellenőrzési Minisztérium létesítésére, megszervezésére és működésére vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet ; a szocialista Művelődés- és Nevelésügyi Tanács létesítésére, megszervezésére és működésére vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet. Az RKP KB Végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a törvénytervezeteket megvitatás és elfogadás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik, a törvényerejű rendelettervezeteket pedig elfogadás végett Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elé terjesztik. A továbbiakban az általános oktatás tökéletesítésére, valamint a főiskolai oktatás felépítésének és tartalmának javítására vonatkozó intézkedéseket fogadtak el. Ezen kívül az RKP KB Végrehajtó Bizottsága az ötéves tervben foglalt egyes beruházási munkálatok fő műszaki-gazdasági mutatóinak javítására vonatkozó határozatokat fogadott el és megoldott a folyó tevékenységgel kapcsolatos egyéb problémákat. Igényesen és felelősségérzettel Alig három nap telt el a megyei pionírszervezet második konferenciája, illetve a konferencia felnőtt részlegének tanácskozása óta, elégséges idő ahhoz, hogy higgadtabban, az ott elhangzottak őszinte mérlegelésével vonjuk le következtetéseinket. Bár rendhagyó ez az eljárás, de talán érdemes az írást azokkal az elismerő szavakkal kezdeni, amelyek a megbeszélés végén hangzottak el Stanca Constantin, a Kovászna megyei pártbizottság titkára és Fúró Gyula, a Pionírszervezet Országos Tanácsa alelnökének felszólalásában. A megyei pártbizottság és az Országos Tanács pozitívan értékeli a megyei pionírszervezet, a megyei pionírtanács munkáját, amelynek az elmúlt évek alatt sikerült változatossá, tartalmassá tennie megyénkben az egész pionírmozgalmat. A dicséret mellett vallanak azok az eredmények, amelyekről bővebben vagy szűkszavúbban szólott az előterjesztett jelentés, s amelyeket a felszólaló pionírparancsnokok, meghívottak is elmondtak. E lap hasábjain több alkalommal számoltunk be a pionírok munkájáról, elfoglaltságáról, sporttevékenységéről, szórakozási lehetőségeiről, s mindannyiszor kitűnt, hogy ott, ahol a felnőttek komolyan veszik a gyermekek észrevételeit, javaslatait, valóban vonzóvá, népszerűvé tudják tenni a szervezet életét. Véleményünk szerint a megyei pionírtanács munkájának legnagyobb pozitívumaként éppen azt kell kiemelnünk, hogy sikerült e tájak pionírtevékenységét országos rangra emelnie, olyan sikereket felmutatnia, amelyekre az egész ország felfigyelt. A második konferencia mérlege arról is meggyőzött, hogy a pionírmozgalomnak, az RKP Központi Bizottsága 1966 áprilisi plenáris ülése határozatának alapján való átszervezése igen eredményes volt, s az a tény, hogy a szervezet irányítása közvetlenül a párt hatáskörébe tartozik, termékenyítőleg hat az egész mozgalomra. A tanügyi káderek közvetlen bevonása a pionírmunkába, osztag- és egységparancsnokokká való kinevezése sínesebbé, talán azt is mondhatnók : komolyabbá tette az egész tevékenységet. Ilyenformán a pionírszervezet sokkal hathatósabb segítséget nyújthat az iskolának a nevelésben, az iskolai munka megszervezésében. És ha sikerül majd biztosítani azt a szellemet, amelyről annyi szó esett a konferencia gyermek- és felnőtt részlegén egyaránt, az eredmények még számottevőbbek lesznek. Valóban, annak ellenére, hogy a pionírtevékenység tanárok irányításával folyik, nem szabad kivenni a kezdeményezést, a szervezést, végrehajtást a gyermekek kezéből. Hadd szokják meg saját sorsuk rendezését, dolgozzanak önállóan. Az újonnan megválasztott 51 tagú pionírtanács és a 17 tagú büróelnöknek újraválasztották Szabó Gábor tanárt. Roşu Nicolae, Buna István, Radu Filofteia — alelnökök. Baka Károly, Brassai László, Bucsa Mária, Csurja Erzsébet, Deák Mária, Flóra Nagy Ibolya, Forró László, Györgybiró István, Hermeann Aurél, Keréh Sándor — szülők. Óvári Gyula — a textilgyári KISZ- szervezet tagja. Nagy Lenke, Bocz Magda bárótagok feladata, hogy az elfogadott intézkedéseket, a legjobb javaslatokat maradéktalanul valóra is váltsák. Baróti Péter