Megyei Tükör, 1971. december (4. évfolyam, 500-526. szám)
1971-12-04 / 503. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA IMICOLAE CEAUSESCU elvtárs jelenlétében tegnap megünnepelték a brassói teherautógyár fennállásának 50 éves jubileumát December 3-án fennállásának félszázados jubileumát ünnepelte nemcsak Brassó, hanem egyben hazánk egyik legfontosabb gépipari vállalata. Az ünnepség alkalmával a munkások, mérnökök és technikusok ezreinek abban az örömben volt részük, hogy ■ ismét körükben láthatták Nicolae Ceaușescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét. Örömteljes alkalom volt ez az itteni serény munkaközösség számára, hogy kifejezhesse szeretetét és megbecsülését a párt és az állam vezetője iránt, hogy jelenthesse az ötéves terv feladatainak ben elért sikereket, teljesítéseannak a tervnek a sikereit, amelyet joggal neveztek a gépgyártás ötéves tervének. Az évforduló egyben alkalmat nyújtott arra, hogy megvonják a megalakulás óta eltelt időszak nagy megvalósításainak mérlegét, azon amelyeket a megvalósításokat, szocializmus éveiben a párt vezetésével értek el. A brassói látogatáson a párt főtitkárát elkísérték a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Maxim Berghianu és Dumitru Popescu. A teherautó-gyártók nagy ünnepén részt vesz az üzem számos, ma már nyugdíjas munkása, mérnöke és technikusa, olyan személyek, akikre az évek során felelősségteljes munkát bíztak a pártos állami aktívában, továbbá a traktorgyár, a Metróm és a brassói iparközpont más (folytatása a 4 oldalon) NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs beszéde Kedves Elvtársak ! Különleges öröm számomra, Maurer elvtárs és a többi elvtárs számára, hogy részt vehetünk az üzem létesítésének 50. évfordulóján — az Önök vállalatának, kitűnő munkaközösségének történetében fontos esemény évfordulóján. Ebből az alkalomból a párt Központi Bizottságának, az Államtanács, a Minisztertanács és a magam személyes meleg üdvözletét tolmácsolom Önöknek, az összes munkásoknak, technikusoknak és mérnököknek. (Hosszas, hosszas taps.) Az Önök üzeme fennállásának 50 éve alatt hosszú utat tett meg, ma Románia egyik leghatalmasabb gépgyártó üzemévé vált, több mint 15 000 alkalmazottat számláló kollektívával. Mint ismeretes, ez idő alatt az üzemben sok gépet és felszerelést gyártottak. Az a kis kiállítás, amelyet ma láttam, szemlélteti a vállalat megalapítása óta előállított főbb bemutatja, hogyan termékeket nőtt, hogyan fejlődött a magas szakképzettségű dolgozók e kitűnő kollektívája, amíg megvalósult a mai román tehergépkocsi, amely megbecsülésnek örvend mind az országban, mind külföldön. (Hosszas taps.) Az üzem egyes új szektorait megtekintve, nagy örömmel állapítottam meg, hogy kitartóan harzák az új technikát, alkalmasítik és automatizálják beatermelő folyamatokat, ami nagyban hozzájárul a termelés általános színvonalának emeléséhez, a román tehergépkocsi minőségének szüntelen javításához. Ha összevetnénk, hogyan nézett ki az üzem 3—4 évvel ezelőtt és hogyan néz ki ma, elmondhatnánk, hogy gyökeres változásokon ment át. Természetesen nem állíthatjuk, hogy már nincs tennivaló, de az üzem korszerűsítésében az elmúlt két-három évben elért eredmények azt bizonyítják, hogy kollektívájuk erős és képes bármilyen műszaki jellegű problémát megoldani. Éppen ezért szeretném kifejezni a magam és a pártvezetőség meggyőződését, hogy a tehergépkocsi-gyár a következő két-három esztendőben Románia egyik legmodernebb gépipari vállalata lesz." Szívemből kívánom, hogy minél előbb érjék el ezt a szintet. (Erős taps , éljenzés. ) Önök évről- évre kimagasló eredményeket értek el a tervfeladatok teljesítésében. Az előző ötéves tervet jó körülmények között valósították meg, úgyszintén teljesítik, sőt bizonyos százalékkal (folytatása a 2. oldalon) 503. szám 1971. DECEMBER 4., SZOMBAT ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM Az utászok teljesítették évi tervfeladataikat Másfél hónappal év vége előtt teljesítette tervfeladatait a megyei út- és hídépítési vállalat. Ebben az évben a tervfeladatoknak megfelelően eddig 30 kilométer utat aszfaltozott, 5,8 kilométer utat korszerűsített. Terven felül a megye városaiban 3,5 kilométer utat korszerűsített, és a köpeci bányavállalat számára további 4,5 kilométer utat készített el. Aszfaltozási és korszerűsítési munkálatokat végeztek el a következő útszakaszon : Kovászna-Papolc, Sepsiszentgyörgy,-Súgás, Mikóújfalu-Barót, Nagyajta, Vargyas, Kézdivásárhely-Torja-Bálványos-Bükszád, Barót-Ágostonfalva és máshol. A vállalat a fizikai tervfeladatok teljesítésén kívül jelentős mértékben csökkentette az útépítés önköltségét. Mikóújfalu-Nagybacon-Barót szakaszon például 1 millió lejt takarítottak meg, Barót-Vargyas közötti szakaszon pedig kilométerenként 112 ezer lej a megtakarítás értéke. A sikerek elsősorban tulajdoníthatók, hogy az öt aszfaltozó állomás annak szinte megszakítás nélkül működött, a vállalat a lehető legnagyobb mértékben felhasználta a helyi erőforrásokat, a helyi nyersanyagot. Gratulálunk a vállalat munkaközösségének ! Vízvezeték Zágonban Zágonban befejezték a község vízellátási munkálatainak első szakaszát. Az Erzsébet téren, a Katona utcában és a főtéren mintegy 1540 méter hosszúságú vízvezeték szállítja a Szabó-kút forrás vízfoglalójától a vizet az iskolába, a kultúrotthonhoz, a beteg fektetőhöz és szülőotthonhoz, valamint 30 lakóházhoz. A munkálatok költségeit a 0,45 százalékos alapból fedezték, és az érdekeltek önkéntes munkával végezték el. Tanulságos a munkálat elvégzésének története, már csak abból a szempontból is, hogy milyen következményekkel járhat a szakemberhiány. 1964-ben vásárolták meg a csöveket, a munkálatok elvégzéséhez azonban nem kezdhettek hozzá az irányító szakember hiánya miatt. 1965/66-ban a gyűjtőmedence készült vízel, majd csak a megye megalakulása után került szakember, aki a vezetékek lefektetésének munkálatait irányíthatta. Így húzódhatott el hét évig ez, a község szempontjából rendkívül fontos munkálat, amely vízben szegény részeket látna el ivóvízzel. Az elező években tovább elkövetbővítik a vízellátási hálózatot. Csak gratulálhatunk a zágoniaknak, akik példát mutatnak a többi községek lakóinak abban, hogy a falu fejlesztése, a városiasodás elsősorban az ott élők ügyszeretetétől, munkájától függ. Éjféli hírek • Sürgősségi állapot Indiában és Chile egyik tartományában 0 Lemondott a török kormány $ BRANDT-POMPIDOU megbeszélések az Elysée palotában Szombati jegyzet Farsang, népdal és a többiek „A tél, az meg fog gyötörni, / mint máskor is, ha akar“ — kattog a fülemben a mondat, s a vonatablakra vetülő holdtól kék teli tájban egymást követik a fenyők, de csak úgy, mintha a pinceablakon kinéző, a fél lábát váltogató emberről azt hinné : díszszemlét tart egy hegyi vadászezred, így lépnek egymás helyébe a fák, ágaik alatt árnyéknyi hótalan foltok. A völgyek mélyén, jég alatt csevegő patakok s vízparthoz ragadt házak alvó ablakai mögött — ahogy az aszfalt-lelkesedés hiszi — felező nyolcasban szuszogó, balladákat álmodó emberek. Hajlamosak vagyunk népdalgyűjtés, a népi élet apró mozzanatainak leltározásakor azt állítani, hogy az enyészettől, a biztos pusztulástól mentünk meg pótolhatatlan értékeket — de bármi is legyen a jelszó, cégjelzés, mégiscsak becsületes dolog, hogy az utóbbi időben ennyire rendszeresen foglalkozunk népművészetünk megismerésével. Nem tartom véletlenszerűnek, hogy az összes szép népi játékok épigen a téli hónapokhoz kötődnek, azt hiszem, fölösleges is megmagyarázni, miért télen van a farsang és nem Péter-Pálkor, éppen ezért késztet csodálkozásra az, amikor napi, heti vagy havi lapjainkban nyári folklórtalálkozókról , a népművészet eme mesterséges élesztgetéséről olvasok. Semmi sem véletlenszerű, ezt folkloristáink talán jobban tudják, mint én, s mégis, szinte hihetetlen módon a nyári hónapokra esnek a nagyszabású, népzene-fesztiválok, népviselet- és használati tárgy-kiállítások. Nem egy embert faggattam erről a kérdésről, s a legértelmesebb válasz ez idáig még az volt: nyáron könnyebb elszállásolni az embereket, és szabad téren lehet tartani az előadásokat, kiállításokat. Nem ez az egyetlen eset, amikor kívülről jött szempontok határozzák meg valamilyen rendezvénynek a sorsát, én ezeket a nyári farsangokat legalább annyira folklórrombolónak tartom, mint azt, amikor egy vidék népviseletében táncoltatják el az ország más vidékeiről származó táncokat. A nézők, a televízió és a rádió szerkesztői elég sokáig összetévesztették az autentikus folklórt a falusi együttesek előadásaival, félő, hogy ez a tévedés tovább termi áldatlan gyümölcseit, s a nyári népművészeti találkozókra is a hivatalos népművészek, nem pedig azok jutnak el, akik nyáron dolgoznak, s télen kályhából áradó meleg, s a munka után kiegyenesedő tagok nyugalmában, maguk számára varrnak, hímeznek, énekelnek, vagy találnak ki csodálatos meséket.I ű vC Í\vVa l V.