Megyei Tükör, 1972. május (5. évfolyam, 629-653. szám)

1972-05-03 / 629. szám

Kicsengetés előtt »»•­ A rakét­a líceumok végzős tanulóival (Folytatás lapunk szombati számából) MI KELLENE AHHOZ, HOGY ÉLETEDBEN BOLDOG LÉGY? Bevalljuk, a szakiskolákban vég­zett felmérésünkből ide is átemelt kérdés első hallásra túl provokatív­nak tűnik, azonban ebben a kérdés­­csoportban föltétlenül szükség volt rá). Ugyanis, miután főbb vonalak­ban egyet-mást megtudtunk a meg­kérde­zett tanulóktól, úgy éreztük, kell egy kicsi lazítás, s a szigorúan hiva­talos hangot valahogyan bensősége­sebbé kell oldani. Mintha egyenként beszélgetnénk el ankétünk ötven­nyolc szereplőjével. Ez volt az el­képzelés tehát, amely az ötödik kér­dést ide íratta velünk. Kíváncsiak voltunk rá, mi kellene ahhoz, hogy ez az ötvennyolc, szocialista társa­dalmunkba beleszületett, mindent készen kapott, megváltozott körül­mények között felnövő, a beilleszke­dés lépcsőfokán hamarosan megin­duló fiatal boldog legyen. A meg­kérdezettek többsége, töredelmesen megvalljuk, nem vett annyi fáradt­ságot, hogy elmélyüljön elképzelé­seiben, s őszintén bevallja, mit vár az elkövetkező évektől. Nagy több­ségük az életcél­r­a választott pá­lya — elérésében látja egyéni boldo­gulásának járható útját, s az igé­nyesebbeknél legtöbbször az ideális élettárs igénylése is felmerül, mint a boldogság velejárója. Mindez vitathatatlan, együttjár a boldogság fogalmával, de a fo­galom — érzésünk szerint — mégiscsak több ennél. Mielőtt követ­keztetéseinket kibontanánk, hadd idézzünk néhány frappáns választ, a­mely legalább a megkérdezettek élénkebb fantáziájára vagy humor­érzékére utal. (A zárójelbe tett ré­szek a mi kommentálásaink !) „Lelki egyensúly, amit egyelőre még nem tudok magamnak megte­remteni, lehetséges, majd később.“ (Képzőművész szeretne lenni !) „Sok minden.“ (Nem részletezi.) „Nem tudom.“ (Ezt a semmitmon­dó választ négyen is írták.) „Az életben boldog lenni, legelő­ször is akkor valósulhat meg, ha mindenütt feltalálja az ember ma­gát.“­­Külkereskedő szeretne lenni. „Én úgy gondolom, ahhoz, hogy valaki boldog legyen, az életben em­bertársai szeretetére és megbecsülé­sére van szükség “ „Egy diploma, családalapítás, egy vagány lakás, egy vagány kocsi és jó munkalehetőségek.“ „Jólét és béke.“ (hm ... hm .. .) „Oh, sok minden! De a legfonto­sabb egy diploma, s aztán a többi Azt hiszemn, egy napig sorolhatnám s még mindig akadna mondaniva­lóm ezzel a témával kapcsolatban.* (Nem sorolja.) „Egy diploma, egy nő, három gyermek, egy piros kocsi.“ „Az életben nincs örök boldogság, tehát csak pillanatnyi célok elérésé­re törekszem, ami után nyilván, a boldogság is csak pillanatnyi lehet." („Nincsen ebben kérem semmi, de legalább érthető.“) „Szerintem, aki keresi a boldog­ságot, az nem lehet boldog.“ Hárman egyáltalán nem válaszol­tak erre a kérdésre, nem tudni, mi­lyen okokból. „Először is szeretném érezni, hogy ember vagyok, nem biológiai lény, hanem ember, aki tudja, hogy az útból mennyit tett meg és még mennyi van hátra. Szeretném, ha szeretnének és én is szeretnék.“ „Értsenek meg, tanuljak meg al­kalmazkodni egy kicsit jobban... segíthessek másokon, becsüljenek munkámért.. .“ (A kipontozott ré­szek a válaszban vannak — nem hagytunk el semmit.) Tehát ezek az idézni érdemes fe­leletek az ötvennyolcból. Kevés . Minden bizonnyal. A többi viszont igénytelenebbül, de ugyanezt ismét­li. Levonva a következtetéseket, a megkérdezettek szerint a boldogság általános ismérvei : diploma vagy jó munkahely nyugodt családi élet­kocsi és pénz. Ami jó, megnyugtató, megmagya­rázható, érthető , csak éppen nem elég. Csak kevesen lépnek ki, mer­nek, ha naivul is, esetlenül is ki­lépni ebből a körből. Mintha a so­kat idézett és szidott mai fiatalság ezen ötvennyolc képviselője elfe­lejtett volna álmodozni. Vagy egy­szerűen szemérmességről lenne szó ? Más válaszaik győznek meg arról, hogy — ha néhányuknál ez is fenn­áll — nem általánosítható. Marad tehát a fejcsóválás. Miért képzelik ennyire anyagiasnak és szürkének saját boldogságukat ? Miért képtele­nek vagy bátortalanok­­ még a személytelenség álarcában is el­játszani saját jövőjükkel, elképzelni, mi is kellene a boldogsághoz ? Pon­tosan fogalmazva, anyagiasságuk nyugtalanít, hiszen nagy részű lenni a pénz vagy a diploma mint a bol­dogság alapfeltétele szerepel. A má­sik közös jellemvonásuk a megértő élettárs már érthetőbb, bár túl ko­rainak érezzük ezzel kapcsolatos ter­veiket. Tizenkilenc éves emberekről van szó, akik, ha tehetnék, máris családot szeretnének alapítani. Az ő korukban ez még korai, de elgon­dolkoztató is egyben . .. Idéztünk néhány olyan választ is, ahol a kérdésre ironikus vagy gu­­nyoros feleletet kaptunk. Bevalljuk ezeket tartottuk a legrokonszenve­sebb válaszoknak. Játékosságra utal­nak és képzelőerőre, amely az ő ko­rukban a legteljesebb mértékben érthető. E sorok írói bevallják — ha már vallomásról van szó —, ha tőlük kérdeztek volna ebben a korban ilyesmit, legalább a Himalája meg­mászása, s egy világkörüli meg egy Hold-utazás szerepelt volna terveik között. De hát a világ is sokat vál­tozik, hát még az ember. Nyilván, boldogság a harmonikus családi élet is. Pénz is kell hozzá. Pénzt általá­ban egy munkahelyen végzett mun­kájáért kap az ember fia. Ez termé­szetes, de a boldogsághoz, úgy érez­zük, kevés köze van. A boldogság ennél több. Pontosan ezt a többletet hiányoljuk. A jövendőbeli lehető­ségeikkel való szembenézés jogát még akkor is, ha lelkük mélyén sejtik, ebből kevés, nagyon kevés valósulhat meg. A túlzásokat hiá­nyoljuk. Hisz mikor túlozzon a fia­tal, ha tizenkilenc éves korában sem túloz... Szaporodnak a kérdőjelek, s ön­kéntelenül is jön a kicsit valóban szigorú következtetés. A kérdés u­­gyanis ravasz. Az egyéni boldogu­lásra céloz. De egy feltehetően vi­lágmegváltó álmokat dédelgető fia­tal (aki közösségben gondolkozik ) vannak, kell legyenek ilyenek is , úgy löki ezt félre, mintha nem is lenne ott, s kifejti elképzeléseit. Az ötvennyolc megkérdezett között nem volt ilyen (kicsit hangzatosan­­ for­radalmár) alkat, s ez már lassan át­vezet utolsó kérdésünkhöz. BOGDÁN LÁSZLÓ TÖMÖRY PÉTER Bodzafordulói ládagyár Pionírok­ tanács­­adója A technika, a tudomány, az ipar, a mezőgazdaság fejlődése és tanul­mányozása, gondolom, mindannyia­tokat érdekel. Mindez osztag- és csoporttevékenységetek szerves ré­szét kell hogy képezze. 1. A kispionírok aktuális esemé­nyek kapcsán cikkeket, képeket gyűjthetnek a tudomány, technika világából, melyet tematikus album­ba helyeznek el. Egy másik osztag ugyancsak ké­pek, cikkek alapján bemutatja, mi­lyen gépekkel gazdagodott a mező­­gazdaság, vagy milyen gépek köny­­nyítik a háziasszonyok munkáját. A VI—VII. osztályosok a román ipar sikerei címmel gyűjthetnek leírásokat, képeket, vagy az ipari dolgozók munkájáról számolhatnak be. Mindezen tevékenységek után Ki mit tud-vetélkedőt is szervezhet­tek, a gyűjtött anyagot pedig a tár­sadalmi tudományok kabinetjében helyezitek el. 2. Ha az idő nem alkalmas a sza­badtéri foglalkozásokra, kellemesen tölthetitek a vasárnap délelőttöt a következő formában : Táncdélelőttöt hirdettek, melyen tánctanulást és különböző szórakoz­tató játékokat iktattak be. Például­­ asztali futballbajnokság (a kisebbek­nek). Mit tudsz a repülésről? (fiúk­nak), Mit tudsz a XX. század gyer­mekirodalmából ? (leányoknak) cí­mű vetélkedőket. A kérdéseket a zsűri állítja össze egy előre megje­lölt könyvészet alapján, melyből a versenyzők előzőleg felkészülnek. 3. Gyalogtúrák, kirándulások al­kalmával kellemes szórakozás, ha nagyobb távolságból beszélgethettek az ún. „szabadtéri morsejelek “ se­gítségével­­ napsütésben tükörrel, este pedig zseblámpával adjátok le a jeleket. Miután megtanultátok a morze­ábécét, sikeresen szervezhettek táv­­beszélgetést : a tükröt állandóan a nap felé kell fordítani és kézzel rö­vid vagy hosszabb ideig eltakarni a morzejeleknek megfelelően , ugyan­így jártok el a zseblámpával, rövi­­debb vagy hosszabb ideig eloltjátok. A vételéhez két pionírra van szük­ség : az egyik, aki figyeli a jelzése­ket, a második pedig leírja. Ha már többen ismeritek, versenyt is szervezhettek Ki tud többet közöl­ni ? címmel. JANCSÓ ÁRPÁD A Tükör jogi szolgálata Erdély Ede — Gelence Minden jogi alapot nélkülöz az a téves értesülése, hogy a házasságkötés első évében men­tesülhet a közérdekű munkák elvégz­séhez való pénzbeli és munkahozzájárulás teljesítése alól. Kérésére és a téves érte­sülés cáfolata céljából idézzük a vonatkozó 2/ 1971. számú tör­vény 8. szakaszának rendelke­zéseit : „A pénzbeli hozzájáru­lás összegét családonként álla­pítják meg, s ez nem lehet na­gyobb 300 lejnél. A pénzbeli hozzájárulás összegét a kül­döttgyűlés állapítja meg a munkálatok költségeihez mér­ten, figyelembe véve az egyes családok jövedelmét“. G. B. — Bárót A beküldött telekkönyvi váz­lat alapján véleményt nyilvá­nítani a kérdéses belsőséggel kapcsolatosan nem áll módunk­ban. Ezért azt tanácsoljuk, hogy forduljon a telekkönyvi hatósághoz megfelelő útbaiga­zítás céljából. A vázlatot posta­fordulatával visszaszármaztató K. R. — Kovászna A 27 1966. számú nyugdíjtör­vény rendelkezései értelm­ben az utód­nyugdíj a túlélő tör­vényes házastársat illeti meg, amennyiben bizonyos feltéte­leknek megfelel , amelyek kö­zött azonban nem szerepel a tényleges együtt­lésnek a bizo­nyítása. Aki tehát házassági bizonyítvánnyal igazolja az el­hunyt személlyel való házas­társi viszonyát, igényt tarthat az utód­nyugdíjra még akkor is, ha valójában távol is élt tőle. Ebből következik az is, hogy az a személy, akivel az elhunyt ténylegesen, törvényes házasságon kívül együtt élt — jogi alap hiányában — nem tarthat igényt az utód­nyugdíj­ra. A kézdivásárhelyi faipari kombinát „tanulói közössége“ 1.) Az 1/1970. számú tör­vény 13. szakaszának c. pontja szerint szankcióképpen 1—3 hónapig terjedő fizetéslevonás eszközölhető egy vagy több fizetési lépcső erejéig. Az alap­fizetéssel bérezett alkalmazot­tak esetében ennek 5—10 szá­zalékáig terjedő levonása al­kalmazható. 2. ) Az Állami Tervbizottság és a Pénzügyminisztérium ál­tal kiadott 92 545/1955. számú rendelet értelmében a III. éves szakmai tanulókat (inások) a II. éves tanulókat megillető fi­zetést közvetlenül meghaladó bérezési osztály tarifája sze­rint javadalmazzák. Ezt ösz­­szegszerűen közölni nem áll módunkban, mert nem is­mer­jük azt, hogy a legutolsó bér­szabályozó 914 1968. számú mi­­­nisztertanácsi határozat melyik mellékletébe van besorolva vállalatuk a bérezés szempont­jából. Kiegészítésül még any­­nyit, hogy a III. éves tanulók norma alapján, akkordban dol­goznak. 3. ) A 240 1961. számú minisz­tertanácsi határozat végrehaj­tására az Oktatásügyi Minisz­térium által kiadott utasítások értelmében, a szakmai iskolák H1. éves tanulói is részesülnek díjmentes ruházati cikkekkel való ellátásban, éspedig a fiúk 500 lej, a lányok pedig 430 lej értékben. Dr. CSEREY ZOLTÁN

Next