Megyei Tükör, 1973. március (6. évfolyam, 885-911. szám)

1973-03-22 / 903. szám

M­ a tegnap tudtuk raeg. A kőolajipari bere­ndezése­­ket gyártó ploieşti-i 1 Mai üzem leszállította az újfajta bútorfejek első téte­lét a kemény és rendkívül ke­mény talajban végzendő mélyfúrásokhoz. A kísérleti fúrások beigazolták, hogy az új fúrófejeknek az üzemelte­tési időtartama 2,7-szer na­gyobb, mint a szokásos fúró­fejek,­ s gazdasági hatékony­ságuk az egész mélyfúrási szektorban évente mintegy 33 000 000 lej.­agy érdeklődés előzi meg az ausztriai Grazban ma kezdődő jégkorong-világ­bajnokság (B-csoport) küzdel­meit. Az első csoportba ju­tásért 8 csapat verseng, köz­tük Románia válogatottja is. Ma a román jégkorongozók Ausztria válogatottja ellen játszanak. Március 24-én a román csapatnak szintén ne­héz mérkőzést kell vívnia a Japán válogatottja ellen. A további program­­ március 25-én Olaszországgal, már­cius 27-én az NDK-val, már­cius 28-án Svájccal, március 30-án az USA-val és március 31-én Jugoszláviával játszik csapatunk. Március 29-én ál­talános pihenőnap. L­ondonból kaptuk a hírt, hogy az Olympia te­remben megrendezett Ideális Otthon kiállításon megtartot­ták Románia Napját. A ro­mán kiállítási részlegen ösz­­szejövetelre került sor üz­letembereknek, a kereskedel­mi és az ipari minisztérium képviselőinek, a Brit Iparszö­vetség és a Kereskedelmi Ka­mara képviselőinek a rész­vételével. Ott volt Pretor Po­pa, Románia Szocialista Köz­társaság londoni nagykövete és a nagykövetség több tagja. A román kiállításon napon­ta két előadást tart a buka­resti Mugurelul folklóregyüt­­tes. ­ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! TE VE WTÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 9m. 1973. mári­­ius 22., CSüütöRTÖK VI'ara°3oYbAani A* ií ki* kit plenáris ülésén kijelölt feladatok — m­egyénk dolgozóinak m­­u­nka programja A termelési fegyelem megerősítéséért Sepsiszen Györgyön is egy­re jobban körvonalazódik az új ipari negyed. Az alig két évvel itt elterülő szántó- vagy parlagföldek helyét a kisipa­ri termelőszövetkezetek új komplexuma, a bútorgyár, a házgyár, az autóvillamos mű­szereket gyártó üzem és má­sok foglalták el. Tudott do­log, hogy­an épül az új bú­torgyár, a hajdani néhány munkással és mindössze 3 millió össztermelési tervvel induló szövetkezet ez évben már több mint 800 alkalma­zottal dolgozó és 80 milliós össztermelési tervet megvaló­sító vállalattá nőtte ki magát. A nemrég üzembe helyezett részlegen találtuk Lőrincz Fe­rencet, a Bútor helyi ipari vál­lalat pártbizottságának titkárát. " Milyen intézkedéseket tett a pártbizottság a termelési fegyelem megerősítéséért, a­­mely lényeges felétele az 1973-as döntő év tervmutatói­nak teljesítését illetően? — kérdeztük meg. — Úgy vélem, hogy a párt­­dokumentumokban foglalt sokrétű feladatok valóra vál­tásában igen fontos a terme­lési fegyelem erősítése, ame­lyet nem lehet leegyszerűsíte­ni csak az igazolt és igazolat­lan hiányzások minimumra való csökkentésére és felszá­molására, bár ez is szervesen hozzátartozik. De feltételezi ez az anyagellátás zavartalan biztosítását, a gyártási folya­matok tökéletesítését, az ex­­portterv teljesítését, anyagta­karékosságot, jó minőségű ter­mékek előállítását, a pazarlás felszámolását, a termelési költségek csökkentését és így sorolhatnám tovább. A párt­bizottság már január első napjaiban, az RKP novembe­ri, plenáris ülésének útmuta­tásai alapján, intézkedett a termelés fenti alapvető össze­tevőinek napirenden való kö­vetését illetően. Az év kezde­tén a­z alapszervezet több mint 236 tagjának, a dolgozók bizottságának, a tömegszerve­­zetek képviselőinek jelenlété­ben pártaktíva ülésen vitat­tuk meg teendőit. Ez alka­lommal értékes kezdeménye­zések születtek, amelyek közül DARÓCZI FERENC (folytatása a 3. oldalon) K­aafar Holi­immoll El Nimiciri, Szulán Demokratikus Köztársaság elnöke látogatást tesz Romániában Nicolae Ceauşescunak, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsa el­nökének és Elena Ceauşescu elvtársnőnek a meghívásá­ra 1973 áprilisának elején Gaafar Mohammed El Nu­­meiri, Szudán Demokrati­kus Köztársaság elnöke, fe­leségével együtt hivatalos látogatást tesz hazánkban. em . Huszonhat hektár nem nagy terület, még málnási viszonylatban is töredéke annak, amit úgy hívunk, hogy földalap. Ha viszont utat engedünk a lemosó­­dásnak, 26 hektárról is tömérdek földet sodorhat ma­gával a hólé. Termőföldet ! Málnáson örvendetesen nincs így, legalábbis az említett 26 hektáron teraszok védik, gátak óvják a ta­lajt. De hát megyesz­erte sok a domboldal és kevés a gát. Nem, nem valami modern létesítményre gondo­lunk, habár helyenként és esetenként szükség lesz ko­moly beruházásokra is. A rétegvonalas talajművelés évszázados hagyomány, de mintha hiányozna a ma gyakorlatából. Azaz ne általánosítsunk olyan kérdé­sekben, amelyeknél az egyedi elbírálás az alap. Nos, sok az egyedi eset, amikor a traktorok szántás köz­ben megindulnak hegy-völgy irányba. E barázdákon most csörgedez a hólé (például Bibarcfalván), s ha nagyobb lesz a/., olvadás, már nem csak csörgedez. E barázdákon, sajnos, a patakok felé tart a nemegyszer nehezen beszerzett és még nehezebben kiszállított mű­trágya. A legfájdalmasabb viszont mégis az, amikor termőföldet sodor a hólé. Tenni kell tehát, cseleked­ni, hogy gátat emeljünk az egyre fokozódó lemosó­­dásnak. Azzal is, hogy a nemsokára kiteljesedő talaj­­forgatások során — bármennyire is sietni kell —, nem szántunk hegy-völgy irányban. Azzal is, hogy az eróziónak különösen kitett oldalakon a leendő kultú­rák is védelmet szolgáltassanak. Az eddigi gyakorlatnál nagyobb ütemben kell fog­lalkozni viszont a teraszos művelés kiterjesztésével is. Természetesen, a felszíni erózió leküzdése indokol­ja a műszaki „hátteret“ is. Sajnos, a korábbi évek próbálkozása nem vezetett eredményhez. A tervezők­nek ugyanis nem sikerült a domboldalak művelésére alkalmas traktor és váltóeke között szinkront terem­teni. Egyik, közelmúltban megjelent hír arról tudósít, hogy végre ez a szinkron létrejött, legalábbis proto­típus szinten ... Várva és igényelve az új gépeket, a tél végi — tavasz eleji napok sem telhetnek el tétlenségben. Egyszerű munkákkal és egyszerű megoldásokkal is csökkenthe­tő a lemosódás üteme. Kézi munkával is gátat emel­hetünk az erózió fokozódásának. A málnási tapaszta­lat, gyakorlat nem csak példa, hanem mércéje is le­gyen az igényességnek. MAKOS GÁBOR Fehér Sarolta, az Olt textil művek fonónője (Bortnyik György felvétele) ­­­ötszáz liter tej — ötszáz érv a globális akkord mellett A globális akkord szent­­iváni „gyakorlatáról“ már könyvet is írtak (az ag­­ronómusok háza által szer­kesztett kiadvány egyik fe­jezete az itteni példával bizonyít), azóta viszont az é­­let, a mindennapos gyakor­lat új fejezeteket „termelt“. Ott ugyanis, ahol a vezetés következetes egy javadal­mazási forma alkalmazásá­ban és ahol pontosan be is tartják, amit ígérnek (a ta­gok is, a vezetők is), ott szinte törvényszerű, hogy a módszer lépésről lépésre te­ret hódít a gazdálkodás va­lamennyi részterületén. A cukorrépa és a burgonya művelésében alkalmazott javadalmazás sikere után várható volt az is, hogy az állattenyésztésben is áttér­nek az új javadalmazási formára. Át is tértek még az elmúlt évben, ám, ami kevésbé volt várható, az a gyors siker ... Egy év alatt ugyanis ötszáz literrel növe­kedett a tehenenkénti tej­termelési átlag és olyan év­­ben, amikor a megye sok szövetkezetében — sajnos —, a termelés csökkent. Persze, nem szeretnénk túl­kiabálni a sikert, hiszen a kétezer liter körüli tehenen­­kénti hozam nem valami különleges rekord, nem is megyei csúcseredmény, de egy határozott és biztató lépés a tehenészet rentabi­­lizálása felé. Ha tehát a gaz­daság szemszögéből nézzük,­ ALMÁSI ÁLMOS (folytatása a 4—5. oldalon)

Next