Megyei Tükör, 1973. június (6. évfolyam, 964-989. szám)

1973-06-10 / 972. szám

í vasárnapi kiadás • vasárnapi kiadás • vasárnapi kiadás • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTS­ÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 972. szám VI. ÉVFOLYAM 1973. Június 10., VASÁRNAP ÁRA 30 BÁNI Nicolae Ceaușescu elvtárs találkozott a Képzőművész Szövetség országos konferenciája résztvevőivel A romániai 1848-as forradalom 12­. évfordulója kiállítás megtekintése alkalmából Szombat délben Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, az Államtanács elnöke jelen­­létében a fővárosi Dalles-teremben meg­­tt Tinyikt A romániai 1848-as forradalom 125. évfordulója jubileumi képzőművé­szeti kiállítás. Ezzel a kiállítással az egész ország festőművészei, szobrász­művészei és grafikusai mély hódolatu­kat fejezik ki a dicsőséges évforduló, a nagy elődök, azok iránt, akik a negy­vennyolcas forradalmi mozgalom zászló­vivői voltak és a legnemesebb hazasze­retettől áthatva küzdöttek a szabadságért é­s a haladásért, a román nemzet egysé­géért és függetlenségéért. A megnyitón részt vettek a követke­ző elvtársak : Manea Munescu, Paul (folytatása a 2. oldalon) Tisztelt elvtársak ! Noha a konferencia munkálatait be­fejezték, szeretném azzal kezdeni, hogy tolmácsolom a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány, valamint a magam üdvözletét és gratulációit a Képzőművész Szövetség országos kon­ferenciájának sikeres befejezéséhez. (Élénk taps.) A szövetség vezetősége felkért, hogy vegyek rész­t a konferencia megnyitá­sán. Erre nem volt lehetőségem. Vé­gül is úgy gondoltuk, hogy ezen a té­ren is eszközöljünk bizonyos újításokat és találkozzunk ezen a kiállításon, a­­melyet a képzőművészek az 1848-as forradalom 125. évfordulója tiszteletére rendeztek. Úgy vélem, jól tettü­k, hogy így cselekedtünk, mert e kiáltást megtekintve képet alkothattunk ma­gunknak arról, amit megvalósítottak, a­(fol­ytatása a 2. oldalon) Nicolae Ceaușescu elvtárs beszéde 19­4S. június 11. — 19­3. június II. „miénk a gyár“ MI N KASIG­AZG­ATOK Élményerejű­ vallomások világítot­ták meg riportunk első részében az 1848. június tizenegyediki esemé­nyeket, amelyek államosítás néven in.) vonulva be a történelembe, új sza­kaszt nyitottak, a fejlődés soha nem képzelt magaslataira juttatva fel a Kovászna megyei faipari vállalatokat. A kép, úgy érezzük, még nem teljes. Ezért látogattunk el Nemes István és Szabó Antal nyugdíjasok lakására is. Szerettük volna hallani az ő em­­­lék­ezéseiket is azokról az időkről, annál is inkább, mert akkor ők, a néphatalom képviseletében vették át a kormánypálcát. Nemes Istvánt Kézdivásárhelyre nevezték ki 1948. június tizenegyedikén igazgatónak. Szabó Antal is Kézdivásárhelyen BOGDÁN LÁSZLÓ VÖRÖS ELŐD (folytatása a 3. oldalon) A szocialista iparosítás éveiben ezer és ezer új munkahelyet létesítettünk 24 ESZTERRŐ A NÉP SZOLGÁLA­TÁBAN írta IZSÁK RUDOLF ezredes, a megyei milícia-felügyelőség főnök­helyettese A Romániát alapjában megváltoz­tató politikai és társadalmi-gazdasá­­gi átalakulások Kommunista Párt korában, a Román kezdeményezésé­vel és vezetésével megalakult milí­cia 24 esztendőt töltött be. Mint az államigazgatás szerve, a milícia részt vett mindazokban a változásokban, amelyek országunkban a felszabadu­lás után végbementek, szoros kap­csolatban állott a nép harcával, melyet a párt bölcs vezetésével ví­vott a szocialista állam megterem­téséért, a szabad, kizsákmányolástól és elnyomástól mentes, boldog életért. Amikor 1949 januárjában megszün­tették a rendőrséget, a párt hívó sza­vára a munkások, földművesek és értelmiségiek ezrei léptek be az új intézmény, a nép forradalmi vívmá­nyait védő népi milícia soraiba. Osztályösszetételénél é­s betöltendő szerepénél fogva, a milícia szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a nép szolgálatában áll. A milícia m­eg­al­akításáról és működéséről törvény első szakasza kimondja : szóló ,.A párt és az állam politikájának meg­valósításában a milíciának az a feladata, hogy hozzájáruljon a nép forradalmi vívmányainak, a szocia­lista építés békés munkájának, közvagyonnak és személyi javaknak, a az állampolgárok élete és emberi méltóságának a jogrend megvédésé­hez Romániában. A milícia hozzá­járul az emberek neveléséhez a tör­vénytisztelet és a társadalmi élet szabályainak szellemében. " A milícia tagjai, akiket a párt a nép iránti odaadás szellemében, a honpolgárok iránti szolgálatkészség, a törvények pontos és szigorú betar­­tá­sa szellemében nevelt, mindent megtesznek azért, hogy feladataiknak becsülettel eleget tegyenek. A bátor­ság és áldozatkészség, a szerénység és emberiesség, a becsület, az éber­ség és következetesség a milícia tagjainak alapvonásává vált. A Román Kommunista Párt X. kongresszusának és Országos Konfe­renciájának történelmi jelentőségű határozatai a nép alkotó energiájá­nak kibontakoztatása mellett a milí­ciát is mozgósította abban a harc­ban, amelyet a párt által rárótt feladatok teljesítéséért vív hogy é­­letbe ültesse szocialista hazánk fel­virágoztatásának programját. Az Or­szágos Konferencián pártunk főtitká­ra, Nicolae Ceaușescu elvtárs vilá­gosan felvázolta a Belügyminisztéri­um szervei tevékenységének fő i­­rányvonalát, és kiemelte azokat a rendkívül jelentős feladatokat, ame­lyeknek eleget kell tenniük, hogy megvédjék a munkásosztály forradal­mi vívmányait és a nép szocializ­must építő munkáját, mindazok el­­ ­fol­ytatása a 2. oldalon)

Next