Háromszék, 1998. május (10. évfolyam, 2330-2354. szám)

1998-05-01 / 2330. szám

Füstbe ment újabb Évtizedekkel korábban a román állam máról holnapra elkobozta azt, amit a magyar közösségek, illetve egyházfelekezetek évszázadokon keresztül összecsukorgattak és fáradságos munkával felépítettek. Föld- és erdőterületek holdjainak tíz- és százezreire, felbecsülhetetlen értékű ingó és ingatlan ja­vak százaira tette rá karmait az áll­am a két világh­­áború közötti időszakban és 1948-at követően. Nem véletlenül, hiszen ezzel a gyakorlatilag jól megfontolt szándékkal az állam lerombolta a romániai magyar és az egyetlen elfogadotton kívül más nemzeti, felekezeti közösségek önépítkezésének lehetőségeit. Egyszerűen kihúzta lábunk alól a talajt. 1989 tele óta a romániai magyar történelmi egyházfelekezetek fejei több ízben kérték-követelték vissza a királyi diktatúra húszas­harmincas éveiben, majd a népi demokrácia első szakaszában el­­orzott javakat. Hasztalan. Az eddig tapasztaltakból ítélve, az 1996 őszén hatalomra jutott mai kormányzat két vezető tömörülése — a Román Demokrata Konvenció, valamint a Szociáldemokrata Unió — sem biztosít semmilyen garanciát az elkobzott, államosított egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására. De az eurointegrációs feltételként is számon tartott rendezésre legalább némi tétova próbálkozások észlelhetők. A romániai magyar egyházi vezetők legutóbb aláírásgyűjtést kezdeményeztek a vagyon visszaszerzé­sének támogatására. Márciusban az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa elhatározta, hogy felkarolja az egyházfők erőfeszítéseit. Mindössze ennyi történt. Hetekkel a határozat után a magukat oly nagy réssel autonómnak, önrendelkezőnek nevező, sőt egészen kiváltságos szabadságjogokat követelő és éhező területi szervezetek jó része még azt sem tudta, mi fán terem az SZKT- határozat. Mely ugyebár a romániai magyar nemzeti közösség kisparlamentjének döntése, emigyen törvénye tehát. Aztán ímmel­­ámmal csak-csak elindult valami, de a jelek szerint halva született. Ilyen körülmények között nem csoda, ha például a maradék háromszéki érdekképviseletnél még egyetlen támogató aláírásról sem tudnak. Ilyen körülmények között az sem csoda, hogy a mindenkori román hatalom röhög a markába: néhány püspök s forrófejű erősködik csupán, a romániai magyarság tulajdonképpen nem is akar semmit. Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy immár hóna­pokkal a kezdeményezés elindítása után alig néhány tucat, jobb esetben is pár száz összegyűjtött aláírásról beszélnek imitt-amott. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az oly elcsépelt fogadalmak frázisok maradnak, s hogy fog és juss az orzójánál marad. Benkő Levente Határon kívül az ezredes? A cigarettabotrány füstfelhői a jelek szerint változat­lanul hömpölyögnek, az ügylet szervezőiről továbbra sincs hiteles értesülés. Mint mondani szokás, fejétől büdösödik a hal, egy fő már szerdán legurult. Legalábbis látszólag. Emlékeztetőül: az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) 1990-es megalakulása óta belső rendszabályzat szerint működik. Az állomány 90 százaléka — mintegy 1700 ember — a honvédelem tisztikarából származik. Nicu Anghel szer­dán lemondott parancsnokot Emil Constantinescu nevezte ki 1996 decemberében. Bár választási kampányában Cons­tantinescu azt ígérte, Cotroceni­ be jutása esetén meg­szünteti az SPP-t, megfigyelők szerint, miután államfő lett, a szolgálat több alkalmazottal bővült. Az őralakulat egyéb­ként 8 éve törvényes keretek nélkül működik, az SPP-re vonatkozó törvénytervezetet most vitatják a honatyák. Gavril Dejeu szerdán úgy­ értékelte, szó sincs össze­hangolt és szervezett illegális tevékenységről, a történtek kigondolója kizárólagosan Truţulescu ezredes, őt terheli a felelősség. Az állam és intézményei semmiben sem ré­szesek, egyszerű, külföldre is kiburjánzó csempészetről van szó — mondotta a belügyminiszter. Dejeu felsóhaj­tott: íme, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével végre sikerült lecsapni néhány emberre, vérbeli csem­pészeket kaptak el — szerinte ez példátlan Románia törté­netében­­, és ahelyett,"hogy elismerésben részesülnének, sárral dobálják őket. Trutulescu vallomása nélkül az ügy változatlanul ködös, és ezt a politikai ellenfelek ki is használják, vélekedett a belügyér. A szenátus védelmi bizottsága tegnap folytatta a kihall­gatásokat az Otopeni-ügyben. Nicu Anghel volt SPP- főnök szerdai meghallgatása után azonban több szenátor úgy vélekedett, hogy a volt parancsnok igencsak ellent­mondásos nyilatkozatával cinkosait próbálta fedezni. A jelek tehát arra mutatnak, az SPP ártatlansága körül elég sok a kérdőjel. A fő gyanúsított, az országszerte körözött Trutulescu ezredes csütörtökön délig sem került elő. Érvényben tehát a kérdés: bár az SPP-parancsnok lemondott, másik két gyanúsítottat letartóztattak, mit kell, mit lehet még tisz­tázni? A BBC riportere a szenátus védelmi bizottságának elnökét, a demokrata párti Nicolae Alexandrut kérdezte. Változatlanul rejtélyes továbbá, miféle rajtaütés az, amikor a fő szervezők nem kerülnek elő? Alexandru úgy vélekedett, nem hiszi, hogy Ioan Suciu reptérparancsnok és Dumitru Popescu cégvezető letartóz­tatása, illetve Nicu Anghel lemondása tisztázná az ügyet. Mint mondta, a csütörtöki kihallgatásra meghívták Costin Georgescu SRI-főnököt, hogy részletezze a reptéri tetten­érést, valamint azt, miként hatástalanították a cigaretta­­csempész csoportot. Nicolae Alexandru ugyanakkor hozzá­tette: míg eleinte — Constantinescu elnök nyilatkozata után — hitelt adott a tettenérésről szóló kijelentéseknek, rövid idő múlva rájött, szó sem lehet rajtaütésről. Szerinte leg­alább a repülőgépet vissza kellett volna tartani, a személyze­tet le kellett volna tartóztatni, és sok más egyébre lett volna szükség ahhoz, hogy valódi rajtaütésről lehessen beszélni. Egyelőre olyan személyekre bukkantak, akik a szená­tor véleménye szerint igen magas, befolyásos körökkel tartottak fenn kapcsolatot, különben nem tudtak volna lebonyolítani ehhez hasonló üzletet. Alexandru attól tart, hogy a hatalomnak is köze van a csempészéshez, mi több, kifogásolta, hogy a külföldi hírszerző szolgálat (SIE) vezetője miért nem tájékoztatott időben egy olyan tranz­akcióról, ami Kenyából indul, Athénban, majd Bulgáriában folytatódik. A Rompres hírügynökség SRI-forrásokra hivatkozva azt közölte, Trutulescu elhagyta az országot. Mircea Gheor­­dunescu, a SRI alparancsnoka tegnap azt nyilatkozta a BBC-nek, a titkosszolgálat nem tud erről. Megfigyelők emlékeztetnek: hasonszőrű botrányhősök — Fane Spoitoru, Fane Căpăţînă — már eltűntek az országból, így most is kérdéses: elcsípik-e a dezertáló ezredest? Van-e az il­letékes intézményeknek elegendő szakértelme és főként akarata? Mózes László 1998. MÁJUS 1. Hírsaláta X Sorin Roşea Stănescu azt állítja, hogy a magas rangú fej, melynek lehullását szerda este megjósolta, a Nicu Anghelé volt. A Védő-Őrző Szolgálat (SPP) vezetője csütörtökön mondott le. (Ziua) X A bukaresti rendőrség embertelenül meg­verte azt a Dumitru Popescu nevű fiatal üzletem­bert, aki a csempész-cigarettaszállítmány számára az ukrán repülőgépet 38 000 dollárért felfogadta. Popescut tegnapelőtt újra — most már a törvényes­séget is betartva — letartóztatták. Időközben kide­rült, a korábbi kihallgatások során Popescutól tudta meg a rendőrség, hogy az áprilisi szállítmányt az SPP nevében Trutulescu ezredes a Cotroceni-pa­­lotában rendelte meg tőle, azt a benyomást keltve, hogy az ügylet teljesen törvényes. Arról is tőle szereztek tudomást, hogy március 23-án is érkezett az Otopeni katonai reptérre egy hasonló, de csak 1700 nagydoboznyi cigarettát tartalmazó szállít­mány. A letartóztatások és kihallgatások során nyilvánvalóvá vált, az egész művelet mögött az SPP, a hadsereg bizonyos emberei állnak, s benne van nyakig az egyik elnöki tanácsos is. (Ziua) A Silviu Brucan tévéinterjúban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Otopenii-cigarettaügylet körüli kéthetes huza­vona, Constantinescu korábbi — manipuláltnak tekinthető — nyilatkozatai nagyon megnyir­bálták az államfő tekintélyét, amit rendkívül határozott és pontos intézkedésekkel, az SPP megtisztításával hozhat helyre. (Pro TV) X Kilenc évre hosszabbítaná a képviselőház tanügyi bizottsága a kötelező oktatást Romániában. (România liberă) X Gheorghe Truţulescu ezredesről egyesek azt állítják, hogy miközben Arad környékén kö­rözték, az Otopeni légikikötőn át Párizsba repült, mások Temesváron látták, sőt olyan sajtóhír is megjelent, hogy csütörtökön Turnu Severinben sétált. (România liberă)­­ Egy ideig úgy hírlett, hogy Sorin Lepşa lesz a parasztpárt főtitkára, a hét közepén tartott ülésén ellenben döntött a választmány: a kormányfő meg­őrizheti a párthierarchiában betöltött funkcióját. (Adevărul) A hatok római döntése A hathatalmi összekötő csoport elhatározta, hogy „hozzálát a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Szerbia kormá­nyainak tulajdonát képező külföldi javak befagyasztásához” — állt a csoport római ülése után kiadott, szerda esti közleményben. Ezt az intézkedést nyomban érvénytelení­tik, ha Belgrád tárgyalásokba bocsátkozik a koszovói albánokkal, a csoport útmutatásai szerint. Ha viszont a párbeszéd még május 9-én is kátyúban lesz, mert Belgrád nem teljesíti a csoport rendelkezéseit, akkor le fogják állítani a Szerbiába irányuló beruházásokat is — így a közlemény, amely jelezte: Oroszország nem csatlakozott ezekhez az intézkedésekhez. A hat hatalom külügyminisz­terei május 8-án Londonban találkozót terveznek. A „sta­bilizációs intézkedések” keretében a belgrádi hatóságoknak be kell szüntetniük elnyomó intézkedéseiket a Biztonsági Tanács 1160-as határozatának megfelelően, a koszovói albán vezetőknek pedig határozottan el kell ítélniük a terrorizmust. Az összekötő csoport kulcsfontosságúnak tartja Felipe González volt spanyol kormányfő közvetítő küldetésének „azonnali beindítását”. Újabb merénylet, zavargások Koszovóban A nyugat-koszovói Prizren és Urosevac közötti Dulje falu közelében szerda este újabb támadás érte a szerb rendőrséget: fegyveres albánok egy csoportja tüzet nyitott a térséget ellenőrző járőrre. A pristinai médiaközpont csütörtöki közlése szerint egy rendőr életveszélyes sérüléseket szenvedett, egy másik pedig eltűnt. Helyszíni jelentések szerint a rendőrök gépkocsiját szinte szitává lőtték a támadók.­­ Csütörtök délután zavargások törtek ki Pris­­tinában: belgrádi jelentések szerint a szerb egyetemista diákok megakadályozták, hogy a két hónappal ezelőtt megerősített szerb—albán oktatási egyezmény értelmében az albán diákok és oktatók visszatérhessenek három egye­temi tanszékre. Helyszíni jelentések szerint a szerb diákok és a velük szimpatizáló szerbek megszállták a három tanszéket, s a szerbek és az egyetemre bejutni akaró al­bánok kövekkel hajigálták egymást. A rendőrség jelentős erőket vont össze a pristinai belvárosban, s megjelentek a vízágyúk is. A pristinai egyetem nacionalista rektora, Radivoje Popovic csütörtökön megismételte, hogy egyetlen albán sem teheti be a lábát a pristinai „szerb egyetemre”. Javaslat a két Korea egyesítésére Észak-Korea vezetője javaslatot tett a két Korea egyesítésére, amit szakértők Kim Dzsong Il eddigi legfontosabb kez­deményezésének tekintenek. Bár a felhívás nem tartalmaz az országegyesítésre vonatkozó konkrét elképzeléseket, Észak-Koreának a kapcsolatok javítására irányuló komoly szándékát tükrözi. Valósítsuk meg az országegyesítést az eltérő ideológiától, politikai, felfogásbeli és vallási nézetektől függetlenül — olvasható a kezdeményezésben. Körvonalazódó egység Hosszas viták és hatnapos szünet után csütörtökön Po­zsonyban ismét tárgyalóasztalhoz ült a hárompárti Magyar Koalíció tanácsa. Hivatalos nyilatkozatukból a végleges megegyezés reménye körvonalazódik. A három párt egyetért abban, hogy a módosuló szlovák választójogi törvény el­fogadása után az Együttélés és a Magyar Polgári Párt szövet­ségi párttá egyesül a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lommal. A választásokon már együtt, Magyar Koalíció Pártja néven, szövetségi pártként indulnak. A szövetségi párt elnöki posztjára a másik két partner egyetértésével az Együttélés, a képviselői tanács élére a Magyar Polgári Párt állít jelöltet. A szövetségi párt alapszabályának mó­dosításáról az egyesülést kimondó szövetségi kongresszu­sig tovább tárgyalnak. Addig a szövetségi párt közös képviselőinek jelölőlistájában, programjának részleteiben és a kampánystratégiájuk kérdéseiben is megállapodásra kívánnak jutni. Bátorító megbeszélések Madeleine Albright amerikai külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy „bátorítóak” voltak Csu Zsung-csi kínai kormányfővel folytatott csütörtöki megbeszélései a Keres­kedelmi Világszervezetbe (WTO) való kínai jelentkezést illetően. Albright mindamellett megjegyezte, hogy Kína felvételének „kereskedelmileg életképes alapon kell tör­ténnie”. Csu Zsung-csi a sajtóértekezleten azt hangsúlyozta, hogy Kína az utóbbi évek folyamán már ötször csökkentette a vámokat, és továbbra is ezen az úton szándékozik járni. Kifejezte reményét, hogy „az Egyesült Államok valóban megérti Kína helyzetét, amely fejlődő ország”. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Ferencz Csaba

Next