Háromszék, 1998. május (10. évfolyam, 2330-2354. szám)
1998-05-01 / 2330. szám
Füstbe ment újabb Évtizedekkel korábban a román állam máról holnapra elkobozta azt, amit a magyar közösségek, illetve egyházfelekezetek évszázadokon keresztül összecsukorgattak és fáradságos munkával felépítettek. Föld- és erdőterületek holdjainak tíz- és százezreire, felbecsülhetetlen értékű ingó és ingatlan javak százaira tette rá karmait az állam a két világháború közötti időszakban és 1948-at követően. Nem véletlenül, hiszen ezzel a gyakorlatilag jól megfontolt szándékkal az állam lerombolta a romániai magyar és az egyetlen elfogadotton kívül más nemzeti, felekezeti közösségek önépítkezésének lehetőségeit. Egyszerűen kihúzta lábunk alól a talajt. 1989 tele óta a romániai magyar történelmi egyházfelekezetek fejei több ízben kérték-követelték vissza a királyi diktatúra húszasharmincas éveiben, majd a népi demokrácia első szakaszában elorzott javakat. Hasztalan. Az eddig tapasztaltakból ítélve, az 1996 őszén hatalomra jutott mai kormányzat két vezető tömörülése — a Román Demokrata Konvenció, valamint a Szociáldemokrata Unió — sem biztosít semmilyen garanciát az elkobzott, államosított egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására. De az eurointegrációs feltételként is számon tartott rendezésre legalább némi tétova próbálkozások észlelhetők. A romániai magyar egyházi vezetők legutóbb aláírásgyűjtést kezdeményeztek a vagyon visszaszerzésének támogatására. Márciusban az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa elhatározta, hogy felkarolja az egyházfők erőfeszítéseit. Mindössze ennyi történt. Hetekkel a határozat után a magukat oly nagy réssel autonómnak, önrendelkezőnek nevező, sőt egészen kiváltságos szabadságjogokat követelő és éhező területi szervezetek jó része még azt sem tudta, mi fán terem az SZKT- határozat. Mely ugyebár a romániai magyar nemzeti közösség kisparlamentjének döntése, emigyen törvénye tehát. Aztán ímmelámmal csak-csak elindult valami, de a jelek szerint halva született. Ilyen körülmények között nem csoda, ha például a maradék háromszéki érdekképviseletnél még egyetlen támogató aláírásról sem tudnak. Ilyen körülmények között az sem csoda, hogy a mindenkori román hatalom röhög a markába: néhány püspök s forrófejű erősködik csupán, a romániai magyarság tulajdonképpen nem is akar semmit. Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy immár hónapokkal a kezdeményezés elindítása után alig néhány tucat, jobb esetben is pár száz összegyűjtött aláírásról beszélnek imitt-amott. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az oly elcsépelt fogadalmak frázisok maradnak, s hogy fog és juss az orzójánál marad. Benkő Levente Határon kívül az ezredes? A cigarettabotrány füstfelhői a jelek szerint változatlanul hömpölyögnek, az ügylet szervezőiről továbbra sincs hiteles értesülés. Mint mondani szokás, fejétől büdösödik a hal, egy fő már szerdán legurult. Legalábbis látszólag. Emlékeztetőül: az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) 1990-es megalakulása óta belső rendszabályzat szerint működik. Az állomány 90 százaléka — mintegy 1700 ember — a honvédelem tisztikarából származik. Nicu Anghel szerdán lemondott parancsnokot Emil Constantinescu nevezte ki 1996 decemberében. Bár választási kampányában Constantinescu azt ígérte, Cotroceni be jutása esetén megszünteti az SPP-t, megfigyelők szerint, miután államfő lett, a szolgálat több alkalmazottal bővült. Az őralakulat egyébként 8 éve törvényes keretek nélkül működik, az SPP-re vonatkozó törvénytervezetet most vitatják a honatyák. Gavril Dejeu szerdán úgy értékelte, szó sincs összehangolt és szervezett illegális tevékenységről, a történtek kigondolója kizárólagosan Truţulescu ezredes, őt terheli a felelősség. Az állam és intézményei semmiben sem részesek, egyszerű, külföldre is kiburjánzó csempészetről van szó — mondotta a belügyminiszter. Dejeu felsóhajtott: íme, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével végre sikerült lecsapni néhány emberre, vérbeli csempészeket kaptak el — szerinte ez példátlan Románia történetében, és ahelyett,"hogy elismerésben részesülnének, sárral dobálják őket. Trutulescu vallomása nélkül az ügy változatlanul ködös, és ezt a politikai ellenfelek ki is használják, vélekedett a belügyér. A szenátus védelmi bizottsága tegnap folytatta a kihallgatásokat az Otopeni-ügyben. Nicu Anghel volt SPP- főnök szerdai meghallgatása után azonban több szenátor úgy vélekedett, hogy a volt parancsnok igencsak ellentmondásos nyilatkozatával cinkosait próbálta fedezni. A jelek tehát arra mutatnak, az SPP ártatlansága körül elég sok a kérdőjel. A fő gyanúsított, az országszerte körözött Trutulescu ezredes csütörtökön délig sem került elő. Érvényben tehát a kérdés: bár az SPP-parancsnok lemondott, másik két gyanúsítottat letartóztattak, mit kell, mit lehet még tisztázni? A BBC riportere a szenátus védelmi bizottságának elnökét, a demokrata párti Nicolae Alexandrut kérdezte. Változatlanul rejtélyes továbbá, miféle rajtaütés az, amikor a fő szervezők nem kerülnek elő? Alexandru úgy vélekedett, nem hiszi, hogy Ioan Suciu reptérparancsnok és Dumitru Popescu cégvezető letartóztatása, illetve Nicu Anghel lemondása tisztázná az ügyet. Mint mondta, a csütörtöki kihallgatásra meghívták Costin Georgescu SRI-főnököt, hogy részletezze a reptéri tettenérést, valamint azt, miként hatástalanították a cigarettacsempész csoportot. Nicolae Alexandru ugyanakkor hozzátette: míg eleinte — Constantinescu elnök nyilatkozata után — hitelt adott a tettenérésről szóló kijelentéseknek, rövid idő múlva rájött, szó sem lehet rajtaütésről. Szerinte legalább a repülőgépet vissza kellett volna tartani, a személyzetet le kellett volna tartóztatni, és sok más egyébre lett volna szükség ahhoz, hogy valódi rajtaütésről lehessen beszélni. Egyelőre olyan személyekre bukkantak, akik a szenátor véleménye szerint igen magas, befolyásos körökkel tartottak fenn kapcsolatot, különben nem tudtak volna lebonyolítani ehhez hasonló üzletet. Alexandru attól tart, hogy a hatalomnak is köze van a csempészéshez, mi több, kifogásolta, hogy a külföldi hírszerző szolgálat (SIE) vezetője miért nem tájékoztatott időben egy olyan tranzakcióról, ami Kenyából indul, Athénban, majd Bulgáriában folytatódik. A Rompres hírügynökség SRI-forrásokra hivatkozva azt közölte, Trutulescu elhagyta az országot. Mircea Gheordunescu, a SRI alparancsnoka tegnap azt nyilatkozta a BBC-nek, a titkosszolgálat nem tud erről. Megfigyelők emlékeztetnek: hasonszőrű botrányhősök — Fane Spoitoru, Fane Căpăţînă — már eltűntek az országból, így most is kérdéses: elcsípik-e a dezertáló ezredest? Van-e az illetékes intézményeknek elegendő szakértelme és főként akarata? Mózes László 1998. MÁJUS 1. Hírsaláta X Sorin Roşea Stănescu azt állítja, hogy a magas rangú fej, melynek lehullását szerda este megjósolta, a Nicu Anghelé volt. A Védő-Őrző Szolgálat (SPP) vezetője csütörtökön mondott le. (Ziua) X A bukaresti rendőrség embertelenül megverte azt a Dumitru Popescu nevű fiatal üzletembert, aki a csempész-cigarettaszállítmány számára az ukrán repülőgépet 38 000 dollárért felfogadta. Popescut tegnapelőtt újra — most már a törvényességet is betartva — letartóztatták. Időközben kiderült, a korábbi kihallgatások során Popescutól tudta meg a rendőrség, hogy az áprilisi szállítmányt az SPP nevében Trutulescu ezredes a Cotroceni-palotában rendelte meg tőle, azt a benyomást keltve, hogy az ügylet teljesen törvényes. Arról is tőle szereztek tudomást, hogy március 23-án is érkezett az Otopeni katonai reptérre egy hasonló, de csak 1700 nagydoboznyi cigarettát tartalmazó szállítmány. A letartóztatások és kihallgatások során nyilvánvalóvá vált, az egész művelet mögött az SPP, a hadsereg bizonyos emberei állnak, s benne van nyakig az egyik elnöki tanácsos is. (Ziua) A Silviu Brucan tévéinterjúban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Otopenii-cigarettaügylet körüli kéthetes huzavona, Constantinescu korábbi — manipuláltnak tekinthető — nyilatkozatai nagyon megnyirbálták az államfő tekintélyét, amit rendkívül határozott és pontos intézkedésekkel, az SPP megtisztításával hozhat helyre. (Pro TV) X Kilenc évre hosszabbítaná a képviselőház tanügyi bizottsága a kötelező oktatást Romániában. (România liberă) X Gheorghe Truţulescu ezredesről egyesek azt állítják, hogy miközben Arad környékén körözték, az Otopeni légikikötőn át Párizsba repült, mások Temesváron látták, sőt olyan sajtóhír is megjelent, hogy csütörtökön Turnu Severinben sétált. (România liberă) Egy ideig úgy hírlett, hogy Sorin Lepşa lesz a parasztpárt főtitkára, a hét közepén tartott ülésén ellenben döntött a választmány: a kormányfő megőrizheti a párthierarchiában betöltött funkcióját. (Adevărul) A hatok római döntése A hathatalmi összekötő csoport elhatározta, hogy „hozzálát a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Szerbia kormányainak tulajdonát képező külföldi javak befagyasztásához” — állt a csoport római ülése után kiadott, szerda esti közleményben. Ezt az intézkedést nyomban érvénytelenítik, ha Belgrád tárgyalásokba bocsátkozik a koszovói albánokkal, a csoport útmutatásai szerint. Ha viszont a párbeszéd még május 9-én is kátyúban lesz, mert Belgrád nem teljesíti a csoport rendelkezéseit, akkor le fogják állítani a Szerbiába irányuló beruházásokat is — így a közlemény, amely jelezte: Oroszország nem csatlakozott ezekhez az intézkedésekhez. A hat hatalom külügyminiszterei május 8-án Londonban találkozót terveznek. A „stabilizációs intézkedések” keretében a belgrádi hatóságoknak be kell szüntetniük elnyomó intézkedéseiket a Biztonsági Tanács 1160-as határozatának megfelelően, a koszovói albán vezetőknek pedig határozottan el kell ítélniük a terrorizmust. Az összekötő csoport kulcsfontosságúnak tartja Felipe González volt spanyol kormányfő közvetítő küldetésének „azonnali beindítását”. Újabb merénylet, zavargások Koszovóban A nyugat-koszovói Prizren és Urosevac közötti Dulje falu közelében szerda este újabb támadás érte a szerb rendőrséget: fegyveres albánok egy csoportja tüzet nyitott a térséget ellenőrző járőrre. A pristinai médiaközpont csütörtöki közlése szerint egy rendőr életveszélyes sérüléseket szenvedett, egy másik pedig eltűnt. Helyszíni jelentések szerint a rendőrök gépkocsiját szinte szitává lőtték a támadók. Csütörtök délután zavargások törtek ki Pristinában: belgrádi jelentések szerint a szerb egyetemista diákok megakadályozták, hogy a két hónappal ezelőtt megerősített szerb—albán oktatási egyezmény értelmében az albán diákok és oktatók visszatérhessenek három egyetemi tanszékre. Helyszíni jelentések szerint a szerb diákok és a velük szimpatizáló szerbek megszállták a három tanszéket, s a szerbek és az egyetemre bejutni akaró albánok kövekkel hajigálták egymást. A rendőrség jelentős erőket vont össze a pristinai belvárosban, s megjelentek a vízágyúk is. A pristinai egyetem nacionalista rektora, Radivoje Popovic csütörtökön megismételte, hogy egyetlen albán sem teheti be a lábát a pristinai „szerb egyetemre”. Javaslat a két Korea egyesítésére Észak-Korea vezetője javaslatot tett a két Korea egyesítésére, amit szakértők Kim Dzsong Il eddigi legfontosabb kezdeményezésének tekintenek. Bár a felhívás nem tartalmaz az országegyesítésre vonatkozó konkrét elképzeléseket, Észak-Koreának a kapcsolatok javítására irányuló komoly szándékát tükrözi. Valósítsuk meg az országegyesítést az eltérő ideológiától, politikai, felfogásbeli és vallási nézetektől függetlenül — olvasható a kezdeményezésben. Körvonalazódó egység Hosszas viták és hatnapos szünet után csütörtökön Pozsonyban ismét tárgyalóasztalhoz ült a hárompárti Magyar Koalíció tanácsa. Hivatalos nyilatkozatukból a végleges megegyezés reménye körvonalazódik. A három párt egyetért abban, hogy a módosuló szlovák választójogi törvény elfogadása után az Együttélés és a Magyar Polgári Párt szövetségi párttá egyesül a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. A választásokon már együtt, Magyar Koalíció Pártja néven, szövetségi pártként indulnak. A szövetségi párt elnöki posztjára a másik két partner egyetértésével az Együttélés, a képviselői tanács élére a Magyar Polgári Párt állít jelöltet. A szövetségi párt alapszabályának módosításáról az egyesülést kimondó szövetségi kongresszusig tovább tárgyalnak. Addig a szövetségi párt közös képviselőinek jelölőlistájában, programjának részleteiben és a kampánystratégiájuk kérdéseiben is megállapodásra kívánnak jutni. Bátorító megbeszélések Madeleine Albright amerikai külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy „bátorítóak” voltak Csu Zsung-csi kínai kormányfővel folytatott csütörtöki megbeszélései a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való kínai jelentkezést illetően. Albright mindamellett megjegyezte, hogy Kína felvételének „kereskedelmileg életképes alapon kell történnie”. Csu Zsung-csi a sajtóértekezleten azt hangsúlyozta, hogy Kína az utóbbi évek folyamán már ötször csökkentette a vámokat, és továbbra is ezen az úton szándékozik járni. Kifejezte reményét, hogy „az Egyesült Államok valóban megérti Kína helyzetét, amely fejlődő ország”. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Ferencz Csaba