Háromszék, 2001. augusztus (13. évfolyam, 3325-3351. szám)
2001-08-14 / 3336. szám
KÖZÉLET SZARVASMARHA-TENYÉSZŐK EGYESÜLETE Barátos a központ A kezdivásárhelyi bíróságon bejegyezték a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesületét, melyet a barátosi, bölöni, komollói, kovásznai, mikóújfalusi, nagypataki, ozsdolai, székelytamásfalvi, szitabodzai, szörcsei, tálpataki (Floroaia) és zabolai tagszervezetek idén április 27-én hoztak létre. Az alakuló közgyűlésen a tagszervezetek Gazda József barátosi agrármérnököt választották a megyei egyesület elnökévé. Érdeklődésünkre elmondta: azonkívül, hogy elnökké választották, Barátost az a nagy megtiszteltetés is érte, hogy itt lesz a háromszéki szarvasmarha-tenyésztők érdekvédelmi egyesületének a székhelye. E célra a polgármesteri hivatal biztosít helyiséget, irodai bútorokkal és számítógépekkel való felszerelését a svájci kormány a REBIAT-program keretében 3000 frankkal támogatja. Az egyesület az érdekvédelmi munka tejfeldolgozókkal való ártárgyalások stb. emellett szaktanácsokkal segíti a gazdákat, ugyanakkor lehetőséget teremtenek, hogy az állatállomány javítása terén elért eredményeket a gazdák bemutathassák kiállításokon. Ebben az évben több településen rendeznek szarvasmarha-kiállítást, a barátosira szeptember 9-én kerül sor. (b. j.) FOGYASZTÓVÉDELEM Hiányos garancialevelek Kerékpárok, gépkocsik, háztartási gépek forgalmazását ellenőrizte július 20-a és augusztus 8-a között a megyei fogyasztóvédelmi hivatal. Az összegező jelentés szerint hat biciklikereskedő közül négy nem mellékelt román nyelvű használati utasítást az áru mellé, és ami nagyobb baj: hiányosak voltak a garancialevelek is. Ezért összesen 2,25 millió lej bírságot róttak ki. Hasonló a helyzet az új autók eladásánál: a megvizsgált háromból két cégnél hiányos garancialeveleket találtak, amiért összesen kétmillió lejre büntettek. A villamos háztartási gépek eladását öt egységben ellenőrizték, ebből három kereskedőnél és egy szolgáltatónál észleltek kihágásokat: hiányos vagy nem román nyelvű használati utasításokat, karbantartási papírokat; mindezekért összesen 1,4 millió lejjel büntettek. Lakossági panasz nyomán lefüleltek egy, a címkén szereplő adatnál (70% alkohol) sokkal hígabb (valós alkoholtartalom 11,13%) kékszeszrakományt: a gyártó neve ismeretlen (ez is szabályellenes), de azonosítás végett közölték, hogy a hamis terméket a Nerva kft. palackozta. (demeter) 2001. AUGUSZTUS 14. MEZŐGAZDASÁGi Ára alatt vásárolnák a búzát Bagoly Tibor, a megyei mezőgazdasági hivatal igazgatója úgy véli, igen jó ütemben halad az aratás a megyében. A földeken 369 aratócséplő, 181 kévekötő gép dolgozik, 2038 traktor és utánfutó szállítja a termést. Az utolsó összesített adatok szerint a búzaföldek 42 százalékáról, azaz több mint 7800 hektárról aratták le a gabonát, ennek öt százalékát a termelők átadták a fogyasztási alapnak, 1045 tonna marad vetőmagnak. A búzaeladási kedv nem túl nagy a termelők körében, mert a termelési, szállítási, raktározási költségek kilónként elérik a 3200— 3400 lejt, míg a gabonafelvásárlási piacot kézben tartó nagybani kereskedők csak a kormány által garantált ár alatt hajlandók vásárolni tudtak meg a szakigazgatóság vezetőjétől. (I.) Szabályozták a kölöncöt Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter aláírta a juhászkutyák koloncát szabványosító határozatot. Arról a botdarabkáról van szó, amit azért kötnek a nyájőrző ebek nyakába, hogy ne tudjanak vadat fogni. A rendelkezés szerint a kölönc hengeres formájú, keményfából esztergált eszköz, átmérője három, hossza harminc centiméter. Láncon kell a kutya nyakörvéhez kötni, mégpedig úgy, hogy a térdízületei alá érjen. A rendelet végrehajtásáról az ország 16 vadászati központja gondoskodik, amelyeknek feladata a juhászok előzetes felvilágosítása is. Az engedetleneket ha kutyáik kárt okoznak a vadállományban , vadorzásért fogják beperelni (ezért legtöbb 25 millió lejes bírság vagy 1— 3 évi börtön szabható ki). A kölönc kötelezővé tételét az 1996-ban megszavazott vadászati törvényben szögezték le; ugyanitt büntetést írtak elő az erdőőrök által szabálytalannak minősített kölöncökért. (1.) Gelencei faluturizmus Gelence azon kevés felsőháromszéki falvak egyike, ahol spontán módon, pár lelkes család kezdeményezésére beindult és jól működik a faluturizmus. Az egyesület hivatalos bejegyeztetését most intézik, Szakács Tibor községi polgármester messzemenően támogatja a civil kezdeményezést. Egyelőre a gelenceiek nem csatlakoztak a Daragus Attila által vezetett, a faluturizmus fellendítését vidékünkön is felvállaló egyesülethez, a nemrég Sepsiszentgyörgyön megnyitott Tourinform irodával építettek ki immár jól működő kapcsolatot, Kinta Magdolna magánvállalkozót, az ideiglenes vezetőség egyik tagját arra kértük, beszéljen a gelencei faluturizmusról. A gelencei faluturizmus három évvel ezelőtt indult, akkor fogadtuk az első vendégeket. Hat-hét család fogott össze és döntötte el, hogy nekivág ennek az ismeretlen „világnak”. Jelenleg már huszonkét család csatlakozott hozzánk. A lakások osztályozása és a szükséges engedélyek kiváltása most van folyamatban. Elsősorban magyarországi csoportokat fogadunk. Tavaly nyolc csoportot láttunk vendégül, idén eddig már hatot, és még tart a nyári turistaidény. Vendégeink nagyon elégedetten távoznak, hazatérésük után telefonálnak vagy levélben köszönik meg a vendéglátást, ami, valljuk be őszintén, jólesik. A visszajáró vendégek ragaszkodnak ahhoz, hogy megszokott helyükön szállásoljuk el őket. Mindent megteszünk, hogy nagyon jól érezzék magukat. Elsősorban a háromszéki táj, történelmi nevezetességei érdeklik őket, de olyan csoport, család is akad, amely erdei kirándulást óhajt. Számukra esztenalátogatást iktatunk a programba. A magyarországi vendégeken kívül négy francia csoportot is fogadtunk gazdag és változatos programmal: erdőtúra, esztenalátogatás, szénakészítés, cséplés... Népi mesterekhez is elvisszük őket, elsősorban a zsindelykészítést, kosárfonást, szövést, kürtőskalácssütést, disznóvágást követik nagy érdeklődéssel. Eddig télen még nem fogadtunk vendégeket, de a következőre lovas szánkózást is ajánlunk. Programunkat a franciák már elfogadták. 2002. január 1s 12-én hatvanfős francia csoport érkezik Gelencére. A franciák nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy élő zenével és székely néptánccal fogadjuk őket. Az étkeztetés a reggeli és az estebéd mellett a székely köményes pálinka, egy pohár jó minőségű házibor és száraz sütemény szerepel minden vendéglátó menüjében. A francia vendégek közös vacsorát kérnek, élő népzene mellett szeretnek mulatni. Mi kimondottan székely ételeket készítünk. Megfigyeltük, hogy a franciák nagyon szeretik a gyümölcsöt, az nem hiányozhat az asztalról. Reggelire különféle lekvárt, mézet, tejeskávét vagy teát kérnek. A hideg-meleg vizet állandó jelleggel igénylik, és ahhoz is ragaszkodnak, hogy külön bejáratú szobájuk legyen, ne a családokon átjárva érjék el a fürdőszobát. Úgy látom, nekünk a jövőre nézve szükségünk van a faluturizmusra, ennek van fejlődési perspektívája. A vendégfogadó családokkal abban egyeztünk meg, hogy a befolyt jövedelmet befektetjük, még jobb feltételeket teremtünk. Jövő év elején vásárokon, kiállításokon is részt szeretnénk venni, hogy ismerjenek meg, tudjanak rólunk. Egy internetoldalra és jó minőségű szórólapokra is gondoltunk, ahol az általunk felkínált szolgáltatásokat ismertetnénk. A faluban többen érdeklődéssel követik a faluturizmust. Aki be akar lépni, és teljesíti a feltételeket, minden további nélkül tagja lehet egyesületünknek. Én jelen pillanatban legalább tizenöt magyarországi családdal vagyok levelező kapcsolatban. Érdemes ezzel fog- lalkozni, van ennek jövője... Lejegyezte: Sochom István Süllővel sültelenkedni Kármentő Tatán van már negyedszázada annak, hogy a besenyői víztározóba süllőt telepítettünk. Az embrionált ikrafürtöket a brassói horgászegyesület hordókban szállította, s mi Antal Lászlóval az árapataki hódfalusi megyehatárnál vártuk a brassói kollégákat, hogy a számunkra hozott ivadékot átvegyük és azonnal a tóhoz szállítsuk. A szállítmány késett, mikor megérkezett, lehangolva állapítottuk meg, hogy a fűzfaszétkállra fürtökben rárakott ikrák befülledtek. Aznap délután valahol futballmeccs volt, s a szomszéd megye■ delikvensei nagy drikkereknek bizonyultak. A Giurgiu mellől hozott embrionált ikrát a Besenyői-tóban — lehetőleg a tóparttól ember által el nem érhető távolságban — műanyag témákba helyezve négyméteres gyertyánoszlopokra rögzítettük. A borvizes műanyag ládák azért is alkalmasak, mert oldalaikon a víz szabadon áramlik elt. A süllőembrió pedig igen kényes portéka, a süllő ezért gondosan megtisztítja azt a helyet, ahová az ikrát lerakja, a fészket őrzi, és farkaival áldandó friss vizet áramodat a megtermékenyített ikrára, s elüti az ikrafolró tolvaj halakat. A süllős felsülés második felvonása az volt, hogy a műanyag ládákat takarítva ellopták. Éveken éltfigyeltük, valami csoda folytéin nem maradt-e életben süllőivadék. Több év midióin jelentkeztek az első példányok. Mára a süllőpopuláció ebben a tóban olyan nagy, hogy a víztározót esztendőkkel ezelőtt elárasztó keszegféléket mind felfalták. Ezzel nagy szolgálatot is tettek: a keszegfélék zöme gilisztás volt. Ma tehát a tégabb télj egyik legkiválóbb süllőstava a besenyői. A megyei horgászegyesület titkára, László Béla, finoman fogalmazva, istállószagú jelzőket használ bizonyos emberekkel kapcsolatosan, akik éves bérlet birtokaiban vagy anélkül a süllőhorgászatban jeleskednek. (Az évi bérlet az alapengedély mellett a Besenyői-tavon egymillió lej, a napijegy a megyei horgészegyesület tagjainak 70 000, idegeneknek 100 000 lej, a nem horgászegyesületi tagoknak 150 000 lej.) A horgészak-orvhorgászok a legnagyobb pusztítást a méreten aluli süllők kifogásával végzik. (A megengedett méret 40 cm.) De akadnak bálázók is, akiket a háló elkobzása mellett 25— 50 millió lejes bizségolással lehetne sújtani. Nemrég a tóból „kifogtak " egy elszabadult hálót, benne hallal, de — érthető módon — azóta sem jelentkezett a gazdája. A méreten aluli hal kifogása és megtartása sem elesén mulatság: 100 000 lejtől 1 500 000 lejig büntetendő. A bírságolások halmozhatók, a méreten aluli hal megtartása mellé társulhat az éjjeli halászás, a megengedettnél nagyobb mennyiség megtartása, a napijegy vagy horgszengedély hiánya stb. A süllő a legdrágább csemegék közé tartozik a halpiacon. Budapesten például több szesz forinttal drágább, mint a pisztráng (2000 Ft/kg). Valóban meg kellene becsülni, s vagy embrionált ikrát, vagy nagyobb halpéldányokat az Olt vizébe is áttelepíteni. Sylvester Lajos A Mix FM rádió olyan rendezvényt kerekített, melynek forróságát a többszöri zápor sem tudta enyhíteni. A hangulat emeléséhez természetesen a folyamban ömlő sör is hozzájárult, a legjelesebb sörgyártók termékeiben válogathattak a szomjúzók. A sörivásban versenyzőknek újabb nehézséggel kellett szembenézniük, ugyanis az adagnyi nedűt fejen állva, ráadásul szalmaszállal kellett „beszívniuk”. Lányok és fiúk egyaránt bemutathatták természet adta szépségüket, előbbiek vizestrikó-versenyen vívták ki a közönség üdvrivalgását. Az erősebb nem képviselői sörpocakjuk hatalmasságával szálltak versenybe. Nem hiányoztak a koncertek sem, a Bumeráng, a Mercedes Blues Band mellett fellépett Danes Annamari, Kristóf Katalin és még sokan mások. A közönség karaoke- és hangszerversenyen mutathatta be zenei tehetségét, emellett számos vetélkedőn csillogtathatta meg tudását. Bokor Gábor • • Esőmosta Nyár ünnepe Több ezer személyt csalogatott az Olt partjára a hét végén a negyedik alkalommal megrendezett Nyár Ünnepe. A rendezvény fő szervezője a sepsiszentgyörgyi Mix FM rádió, társrendezőként idén a tizedik születésnapját ünneplő Ax Group is „beszállt a buliba”. 3.