Háromszék, 2002. június (14. évfolyam, 3572-3596. szám)

2002-06-20 / 3588. szám

KÖZÉLET Jogsértésektől a pozitív mérlegig (folytatás az első oldalról) A hónapok óta tartó jogsértések és visszaélések következménye, hogy a helyi egyezményt nem lehetett összehozni, most meg a nagy vihart kavart zászlóbotrány a prefektúráról levett kétnyelvű tábla folyo­mánya — forrósította fel a levegőt. Ebből tisztességgel csak úgy tud az RMDSZ kikerülni, ha ragaszkodik ahhoz, hogy a prefektúrán eddig háborítatlanul álló két­nyelvű tábla visszakerüljön a helyére, ha a címerügyben következetesen kitart eddigi álláspontja mellett, ha visszavonatják, illet­ve megsemmisíttetik az Albert Almos pol­gármesterre kirótt 100 millió lejes büntetést, ha legalább azokat a vezető állásokat (szám­szerűen szégyenteljesen keveset), melyeket eddig magyarok tölthettek be, a továbbiak­ban is az RMDSZ (természetesen szakmai szempontból támadhatatlan) jelöltjei kapják. S ez - megyei szinten legalábbis - egyet­len milliméter előrelépést sem jelent. Csak a korábbi állapotok megőrzését, ami nyilván­valóvá teszi, mifelénk — eddig legalábbis pozitív mérlegről aligha beszélhetünk. Leváltották a kórházigazgatót Kérdésünkre, hogy miért esett a választás a bodzafor­dulói orvosra, Szigyártó igaz­gató azt mondta, 11iuta Valen­tin kinevezéséről Horia Grama prefektus döntött, ő pedig nem tudott magyar orvost megnevezni, aki ren­delkezne menedzseri képzés­sel (ez a követelmények kö­zött szerepel), így érvelni sem tudott, hogy más személyt nevezzenek ki. Dr. Albert Ist­vántól, a megyei orvos­(folytatás az első oldalról) kamara elnökétől megtudtuk, a vezetők kinevezéséről dönteni vagy abba beleszól­ni, azt véleményezni nem tar­tozik a szakmai testület fel­adatkörébe, így őket erről nem kérdezték. Lapunk kérdésére Albert Álmos, az RMDSZ háromszé­ki szervezetének elnöke el­mondta, tegnap délelőtt a megyei egészségügyi igaz­gatót tájékoztatta az RMDSZ álláspontjáról, kérte Szi­gyártó igazgatót, tartsák be a törvényt, és hirdessenek mielőbb versenyvizsgát a tisztség betöltésére, és ad­dig ne nevezzenek ki ideig­lenes kórházigazgatót. De mert nem ez történt, tegnap­tól az RMDSZ megvonta tá­mogatását dr. Szigyártó Er­nőtől, és a megyei egész­ségügy élére más személy kinevezését kezdeményezi — tájékoztatott Albert Ál­mos. Vizsgaidő Az idén nyolcadikat végzett 307 erdővidéki tanulóból mindössze 223-an, a tavaly sikertelenül próbálkozók kö­zül pedig 13-an iratkoztak képességvizsgára. Egy diák már az első nap nem jelent meg. A legtöbb vizsgára álló a baróti Gaál Mózes Általános Iskolából került ki (81-en), Vargyasról 25, Magyarher­­mányból 16, Nagyajtáról 14, Bölönből, Erdőfüléből és Nagybaconból 13 13, Köpecről 1­1, Bardocról 9, Középajtáról 8, Száldobosról és Bibarcfalváról 7 —7, Fel­sőrákosról 5 tanuló vizsgá­zik, Szárazajtáról mindössze egy jelentkező akadt. A Baróti Szabó Dávid Közép­iskola igazgatója, Dimény János lapunknak elmondta: minden a legnagyobb rend­ben zajlik, a vizsgáztatás so­rán semmi fennakadás nem történt, sem a tanárok, sem a diákok részéről nem érke­zett panasz. A ma végződő kisérettségi eredményeit holnap függesztik ki. A­­ képességvizsgával egy időben zajlik a szakisko­lások megmérettetése. A 20 készruha és 23 autószerelő szakos tanuló letette a gya­korlati vizsgát, valamennyi­en jól szerepeltek, a munka­darab 3­6 órát igénylő el­készítése senkinek sem oko­­zo­tt különösebb gondot. Tegnap pihentek, ma mű­szaki rajzból és anyagisme­retből írnak dolgozatot. A néhány héttel ezelőtti pró­bavizsga eredményei szerint ezzel lesz a legtöbb gondjuk a diákoknak. Akárcsak az előző, ez is kizáró jellegű vizsga, akinek nem sikerül, legalább egy évet kell vár­nia, amíg megszerzi a szak­tudását igazoló oklevelet. (hecser) A kicsik vakációzhatnak, a nagyobbak vizsgáznak Albert Levente felvétele Tizenkét szegény ember Hét nyugdíjas, két közép­korú férfi és három fiatal —­­ennyien jelentek meg a Ro­mániai Magyar Dolgozók Egyesületének tegnap dél­utánra meghirdetett összejö­vetelén a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron Teremben, és ők sem értettek minden felme­rült kérdésben egyet. Az RMDSZ ernyője alatt 1992- ben létrejött baloldali plat­form tevékenységéről ugyan nemigen hallani, de azért lé­tezik biztosított egyik kez­­deményezője és vezetője, Bitay Ödön, aki szerint or­szágosan több mint 400. Há­romszéken mintegy 80 tagja van a szervezetnek. A teg­napi gyűlés afféle szegények fóruma kívánt lenni, amelyen sorba veszik, és levélbe szer­kesztve az RMDSZ parla­menti csoportja elé terjesz­tik gondjaikat (nagy a sze­génység, a munkanélküliség, a gázszámla stb.), azzal az egyetlen rendelkezésre álló számonkérési lehetőséggel (fenyegetéssel?) nyomaté­­kosítva fellépésüket, hogy amennyiben választottjaink nem tesznek meg mindent a bajok orvoslására, a követ­kező alkalommal nem voksol­nak rájuk. Az előterjesztett állásfoglalás megszavazásá­ra azonban nem került sor, vitára az általánosabb kö­vetelésekről a konkrét nyo­morúságokra, lakóbizottsá­­gokra, közköltségre terelő­dött, a találkozó hangzavar­ba fulladt. (demeter) 2002. JÚNIUUS 20. Újra kérhető a kárpótlás (folytatás az első oldalról) A törvény módosításá­val újabb lehetőség nyílik a kárpótlás igénylésére. A június 5-i, 380. számú Hiva­talos Közlönyben kihirde­tett 319. számú törvény szerint a nemzetiségi hova­tartozás miatti meghurcol­tatást tanúkkal is lehet bi­zonyítani a megyei nyug­díjpénztár keretében műkö­dő bizottság előtt, ameny­­nyiben hivatalos források­ból erre nincs lehetőség. A parlament munkaügyi és népjóléti bizottságának tagja, Kerekes Károly kép­viselő érdeklődésünkre el­mondta: amennyiben az érintettek kértek vagy kér­nek igazolást arra vonat­kozóan, hogy a szóban forgó időszakban nemzeti­ségük miatt hurcolták el ott­honról, és nemleges választ kaptak vagy kapnak, akkor közjegyző előtt egykori fo­golytárs, falustárs vagy rokon is tanúsíthatja, hogy az érintett személyt va­lóban nemzetisége miatt hurcolták meg. A képvise­lő nyomatékosította: nem muszáj, hogy a kárpótlást már megkapó személy le­gyen a tanúságtevő, továb­bá a kártérítés igénylése nincs határidőhöz kötve, sőt, azok is újra kérhetik, akiket egyszer már elutasí­tottak. Geológusokat hét centiért Kármentő A vajnafalvi Mihail Eminescu utca felújítására­­ a kilencvenes évek derekán­­ mintegy ötmilliárd lejt költöttek közpénzekből, ám a betonburkolat nem tartott annyit, mint maga az útépí­tés. A Tündérvölgybe vezető út jelenleg kritikán aluli, s aki arra járt, tudja: végigautózni rajta felér egy „szóra­koztató” utazással a Vidám Park hullámvasútján, ugyanis az úttest betonlapjai a vajnafalvi vásárlóköz­pont és szívkórház között egytől egyig feldudorodtak, helyenként megrepedeztek, máshol pedig málladoznak. A román tanácstagok immár 1999 óta ütik a vasat, hogy vizsgálják ki, mi okozta a hepehupák kialakulását, de eddig semmi érdemleges nem történt. A legutóbbi ta­nácsülésen Lungu Dorel kormánypárti képviselő újból szóba hozta az út helyzetét, és elmarasztalta Zsuffa Le­vente polgármestert, hogy nem intézkedett az ügyben. A polgármester Lungu megjegyzéseire válaszolva elmond­ta: felvette a kapcsolatot egy bukaresti geológuscso­porttal, hogy jöjjenek, és vizsgálják ki, mi okozta a be­tonút károsodásait. Tudniillik Gyila Sándor fizikus, RMDSZ-es tanácstag, a polgármester személyes tanács­adója szerint Kovásznán éppen a szóban forgó útsza­kasz alatt húzódik az ún. Audia­-vonal, ez lassú földcsu­szamlást okozott, a talajdeformáció pedig kihatott a be­tonra. Gyila Sándor lapunk 2261. (1999. június 1.) szá­mában megjelent írásából idézzük: „...a va­jnafalvi anyó­kák (...) talán jól tippeltek, amikor földcsuszamlásra gyanakodtak. Csak azt nem tudhatták, hogy mifelénk a föld­hegyre felfelé is csuszamodhat, ha kedve tartja. És nem hirtelen történik mindez, hanem a csiga lassúságá­nak kb. százezred résznyi sebességével. Aki nem hiszi a fenti »rablómesét«, méresse be műholdról, lézeres interferometriával. (Avagy: bírálja az építőt cementlo­pással, panamázással.)” Nos, azóta kereken három év telt el. Tudnivaló, hogy amikor a polgármesteri hivatal­nak még telefonra is alig futja, nem fogja műholdról lézerrel beméretni az Audia-vonalat kemény milliókért, a vajnafalvi „anyókák” még annyira sem. Egy biztos: nem kell sem műhold, sem geológuscsoport ahhoz, hogy megállapítsák: az út betonrétege egyes helyeken a szab­vány szerinti 18 helyett csak 7—N­ cm. S ezt meg lehet mérni — geológusok nélkül — colstokkal is ott, ahol a beton feltöredezett. Mi megmértük. Bodor János Turisztikai kiállítás Sepsiszentgyörgyön Másodszor szerveznek nemzetközi turisztikai kiállí­tást Sepsiszentgyörgyön, ezúttal a Park komplexumban. A Transilvanian Tourism Expo­­ 2002 rendezvénysoro­zat ma veszi kezdetét. A 11 órakor nyíló kiállítá­son bemutatkoznak a megye kisrégiói, a magyarországi testvérmegyék — Békés, Heves, Veszprém —, Hévíz és Székesfehérvár, a turisz­tikai látványosságokban gazdag szomszédos Brassó megye, a sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, maros­vásárhelyi és brassói Tour­­inform-irodák, továbbá utazási irodák, az Országos Faluturizmus Szövetség, tu­risztikai szolgáltatócégek, természetjáró civil szerveze­tek, kézművesek. A mai és holnapi turisz­tikai szimpóziumon ismer­tetik a testvérmegyék ide­genforgalmi lehetőségeit, a sepsiszentgyörgyi ásvány­vízforrásokat, az ásványvíz­gazdálkodás helyzetét, a székelyföldi faluturizmust, a szalpinizmust, a háromszéki vadászati lehetőségeket, a magyarországi vidéki turiz­mus tapasztalatait, a hazai panziók működésének feltét­eleit, az idevágó román tör­vénykezést, a turisztikai szolgáltatások elektronikus marketingjét. A háromnapos expo kí­sérőrendezvényekben is bővelkedik, mint gasztronó­miai kiállítás és verseny, divatbemutató, továbbá koncertek, táncbemutatók lesznek a szabadtéri szín­padon. (sz.) 3 CSOMÁD-BÁLVÁNYOS KISRÉGIÓ Balogh Gábor lemondott az elnökségről Tegnap a tusnádfürdői Csom­ád panzióban tartották meg a Csomád-Bálványos Kisrégiós Társulás soros ülését, melyen sem a Hargita, sem a Kovászna megyei tanácsel­nök nem vett részt, mindketten megbízottjaikat küldték el. Megyénkben ez az egyetlen kisrégiós társulás, melyet a prefektúra nem támadott meg. A háromórás közgyűlésen Csíkszentmárton polgármestere, a megyei tanács kép­viselője és magánvállalkozók, az egyesület alapító tagsága volt jelen. Megyénket Klárik László, a megyei tanács térségfejlesztési osztályvezetője, Demeter János személyes képviselője, Balogh Gábor, Málnás község polgármestere, a társulás elnöke, Kováts András, Torja polgármestere, Téglás Ferenc ny. magánvállalkozó, Szabó Klára, a kisrégió egyik menedzsere és Dávid Attila magánvállalkozó képviselte. Hogyan tovább Csomád-Bálványos Kisrégió? — tette fel beszámolójában a nagy kérdést a küldöttgyűlésen Balogh Gábor, akit másfél évvel ezelőtt választottak meg elnöknek kétéves időszakra, s aki­ előbb szóban, majd írásban is benyújtotta felmondását. A leköszönő elnök azokat a gondokat, problémákat sorolta fel, melyek miatt a társulás nem működött. Azt is elmondta, hogy nem tudott együttműködni Rafai Zoltán, Hargita megyei alelnökkel. A társulás anyagi gondokkal küzd, az államkasszába 27,9 millió lejes adósságot halmozott fel. Idén Kovászna megye tanácsa tizenötmilliót, Csík­­szentmárton tanácsa a 2001-es évre tagsági díjként 6,3 milliót, míg Tusnád ugyancsak tavalyra 4,4 millió lejt fizetett. Hosszas vita után az az álláspont alakult ki, hogy nem szabad felszámolni a kisrégiós társulást, hanem újjá kell szervezni. Balogh Gábor felmondását az alapító tagok nem fogadták el. Balogh a két megyei tanács elnökével történt egyeztetés után a két társelnöki tisztségre Dávid Attilát és Jánosi Csabát javasolta, majd amikor újabb vita robbant ki, visszavonta javaslatát, de továbbra is kitartott eredeti elhatározása, a lemondás mellett. A patthelyzetet Rafai Zoltán addigi alelnök oldotta meg — időközben ő is bejelentette lemondását —, aki fél éves mandátumra elvállalta az elnöki teendőket. A két mene­dzser a Hargita megyei Ábrahám Szilárd és a Kovászna megyei Szabó Klára — szintén bejelentette, hogy nem vállalja tovább a tisztséget. (Sochom)

Next