Háromszék, 2014. június (26. évfolyam, 7208-7231. szám)

2014-06-19 / 7222. szám

Oroszországban a Jobbik A kárpátaljai magyar-ruszin autonómia létrehozásá­nak támogatását reméli Oroszországtól a Jobbik Moszk­vában tárgyaló küldöttsége - közölte Vona Gábor pártel­nök. A politikus szerint Kelet-Ukrajnában etnikai tiszto­gatás folyik, és attól tart, hogy ez várható Kárpátalján is. A Jobbik elnöke a párt parlamenti frakcióvezetőjével, Gyöngyösi Mártonnal, az országgyűlés külügyi bizottsá­gi alelnökével és Kovács Béla európai parlamenti képvi­selővel, az EU-Oroszország parlamentközi energetikai munkacsoport társelnökével érkezett az orosz fővárosba, hogy az orosz politikai és kulturális élet szereplőivel el­sősorban az ukrán válságról és a magyar-orosz viszony alakulásáról, a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről foly­tassanak megbeszéléseket. Illegális cigánytelepet számoltak fel Újabb illegális cigánytelepet számolt fel tegnap a fran­cia rendőrség Marseille-ben. A roma családok már a rend­őrök érkezése előtt maguktól elhagyták a dél-franciaor­­szági város 12. kerületében található üres telket, ahol két éve éltek. A rendőrök hajnalban körülzárták a bádogvá­rost, ahova délelőtt érkeztek meg a buldózerek. A prefek­­túra szerint már csak mintegy húsz ember volt a helyszí­nen, elsősorban baloldali pártok és segélyszervezetek képviselői. Dominique Haezebrouck, a Világ orvosai se­gélyszervezet részéről a helyszínen elmondta: a családok többsége attól tartott, hogy a kiürítéskor a rendőrök az or­szág elhagyására is kötelezni fogják őket, ezért menekül­tek el az előző éjszaka. A prefektúra tájékoztatása szerint annak a 18 családnak, amely részt vesz az állampolgársági és szakmai beilleszkedési programban, átmeneti szállást biztosítottak a hatóságok. Kilenc másik családot egy hétre szállodában helyeztek el. A négyszázból 150 embernek biztosítottak lakhatást a hatóságok. A többiek feltehetően máshol fognak tábort verni, vagy beköltöznek a többi marseille-i illegális telepre. Iszlamista terrortámadásoktól tartanak Németországban a belbiztonsági hatóságok szerint szélsőséges iszlamisták terrortámadásaival kell számolni. Thomas de Maiziere belügyminiszter tegnapi berlini saj­tótájékoztatóján a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) - a belső elhárítás - 2013-as jelentését ismertetve hangsúlyozta, hogy a Szíriából és Irakból visszatérő har­cosok halálos veszélyt jelentenek. A brüsszeli zsidó múze­umnál májusban elkövetett merénylet megmutatta, hogy egy absztrakt veszélyforrásból véres valóság lett - mond­ta a miniszter. Jelenleg valamennyi fenyegetettség közül az iszlamista terror veszélye a legsúlyosabb — tette hozzá Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke. Az MTI híreinek felhasználásával ideiglenes fegyverszüne­tet hirdettek ki Luhanszkban, hogy az ukrán hadsereg és az oroszbarát fegyveresek kicseréljék a halottaikat - je­lentette az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az úgynevezett „luhansz­­ki népköztársaság” sajtóosz­tályának közlése szerint a fegyverszünetet az ukrán fél kezdeményezte. Szemtanúk szerint mintegy száz kopor­sót szállítottak a megyei ál­lami közigazgatási hivatal épületéhez. Az ukrán fél már átvette a halottait. Az orosz­barát lázadók Szcsasztya városba utaztak, ahol a csere második részét lebonyolít­ják. A város térségében az elmúlt éjjel és szerdán is vi­szonylagos nyugalom volt, nem hallatszottak lövések és robbanások. Az oroszbarát fegyvere­sek sajtószolgálata nem zár­ta ki, hogy az ukrán rendvé­delmi erők a tűzszünet elle­nére tüzet nyitnak a térség­ben. Az oroszbarát fegyve­resek tájékoztatása szerint előző este tűz alá került két civil gépkocsi, amelyek az ukrán nemzeti gárda ellen­őrzése alatt lévő területre hajtottak be. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap bejelentette, hamarosan egyoldalú tűz­szünetet hirdet a kelet-uk­rajnai Donyeck és Luhanszk megyében, hogy lehetőséget adjon a fegyverletételre az ott harcoló illegális alakula­toknak. szerkesztette: Farkas Réka Fegyverszünet Kelet-Ukrajnában 2014. június 19., csütörtök Fele olyan jól sem élünk, mint Nyugaton Az Eurostat tegnap közzétette az egy főre jutó GDP és a szintén egy főre lebontott háztartási fogyasztásokat a különböző uniós tagállamokban. A statisztika szerint egy német vagy svéd háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar. A listán Magyarország mögött csak Horvátország, Románia és Bulgária található. Az Európai Unióban vásárlóerő-pa­ritáson (PPS) számolva Luxemburgban a legnagyobb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - állapította meg az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2013-as előzetes adatai alapján. 2013-ban Luxemburgban az egy fő­re jutó GDP 264 százaléka volt az EU átlagának. Jócskán lemaradva máso­dik helyen áll Ausztria az átlag 129 százalékával. Az EU-ban 11 tagország egy főre jutó GDP-je volt az átlag fö­lött, 17 tagországé az átlag alatt. Épp nem érte el az átlagot Olaszország (98 százalék) és Spanyolország (95 száza­lék), és kevéssel maradt csak le Ciprus (86 százalék). Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlag 67 százaléka volt, Románia 54 százalékon, Horvátország 61 százalékon, Szlovákia 76 százalékon állt. A tagországok közül Bulgáriában volt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, az átlagnak csupán a 47 százaléka. Az Eurostat munkatársai szerint az egy főre jutó GDP gyakran használa­tos az országok jóléti szintjének muta­tójaként, azonban nem feltétlenül al­kalmas a háztartások életszínvonalá­nak kifejezésére az országok közti kü­lönbségek miatt. Erre a célra szerintük jobban megfelel az egy főre jutó tény­leges egyéni fogyasztás (AIC). Az AIC mutatót nézve is Luxemburg az első az EU-s átlag 138 százalékával, őket követik a németek 125 százalékkal, a listán a továbbiakban a többi skandináv és nyugat-európai állam található. A lu­xemburgi adat tehát nem olyan kiugró, de az egyes tagállamoknál kevés a különb­ség a GDP-adathoz képest, Magyarország AIC mutatója például az átlag 63 százalé­kát éri el, Románia 54 százalékát, a lista utolsó helyezettje itt is Bulgária 49 száza­lékkal. Ahol jelentős különbség van a két metódus között, az Írország. Az egy főre jutó GDP alapján bőven az átlag fölött vannak az írek (126 százalék), de az AIC adat alapján az átlag alatt (97 százalék). SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY Diszkriminatív marad a módosítás A Szlovákiában élő, a magyar állampolgárságukat nyíltan vállalók szá­mára továbbra is diszkriminatív lesz a szlovák állampolgársági törvény, annak módosítása után is - mondta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) elnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. A nyárra tervezett módosítás értel­­ mében a jövőben azok nem veszítik el szlovák állampolgárságukat egy má­sik ország állampolgárságának felvé­telét követően, akik állandó lakhellyel rendelkeznek abban az országban, amelynek állampolgárságát újonnan felvették. „A szlovák állam döntése végleg ellehetetleníti a felvidéki ma­gyar jogfosztottak helyzetét” - fogal­mazott az EMT elnöke. Hozzátette: az állampolgárságuktól megfosztot­tak többsége visszakapja a szlovák állampolgárságot, kivéve azok az ős­honos magyarok, akik nem rendel­keznek magyarországi állandó, beje­lentett lakcímmel. Gubík László felvidéki magyar po­litikus a sajtótájékoztatón azt mondta, nem a hatályos törvény módosítását, dacára hanem a régi, 2010. június előtti ál­lampolgársági törvényt szeretnék vi­szontlátni, vagyis azt a változatot, amely nem fosztja meg szlovák állam­­polgárságától azt, aki más ország ál­lampolgárának is vallja magát. Jelen adatok szerint a szlovák ál­lampolgársági törvény alapján 830-an vesztették el szlovák állampolgársá­gukat, köztük 53-an a magyar állam­­polgárság megszerzését követően. A politikus elmondta, szeretnék fel­venni a kapcsolatot Andrej Kiska szlo­vák államfővel. Gyurcsány vallomásai A Demokratikus Koalíciót (DK) vezető Gyurcsány Ferenc azt tartja az elmúlt években elkövetett legnagyobb hibájának, hogy elvállalta a minisz­terelnökséget 2004-ben az MSZP-vel a háta mögött. A volt kormányfőnek két interjúja is megjelent tegnap. Utóbbiról az Indexnek nyilatkozott, míg az Origónak arról beszélt, hogy az őszi önkormányzati választáson Budapesten egy közös centrista, demokrata jelöltje lesz a baloldali ellen­zéknek, de nem árulta el, ki. Az Indexnek adott interjúban szóba került egyebek mellett az őszödi be­széd, annak tartalmára - mint elmond­ta - még mindig büszke, ám a kiszivá­rogtatásához nem volt köze. A kettős állampolgárság elutasítá­sáról vallott álláspontját - folytatta Gyurcsány Ferenc - nem bírálja felül, de a 2004-es népszavazási kampányát politikai hibának, az akkori érvelését szégyenteljesnek tartja. Közölte: ha kétharmados parlamenti többsége len­ne, miniszterelnökként nem vonná vissza a kettős állampolgárságról szó­FOTÓ: BŐDEY JÁNOS (INDEX) Jó törvényt, mert „aki állampolgár, at­tól nem vesszük el az állampolgársá­gát”, de a szavazati jogot igen. Gyurcsány Ferenc a legnagyobb hi­bájának az elmúlt tíz évből azt tartja, hogy elvállalta a kormányfőséget a MSZP-vel a háta mögött, mert - mint beismerte - „nem voltam készen a mi­niszterelnökségre 2004-ben”. Azt is hibának tartja, hogy az elvesz­tett­­ a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló­­ népszavazás után 2008- ban nem mondott le. „Fel is vetettem egyébként, csak kisebbségben maradtam. De legalább 2009-ben ragaszkodtam hozzá, és azt mondtam, punktum. Elvesztegetett egy év volt” - idézte fel. Az elmúlt parlamenti választás előtti baloldali összefogásról a DK elnöke azt mondta: muszáj volt összefogni, keve­sebbet vesztettünk az összefogással, mint amennyit veszítettünk volna annak hiányában”. Szerinte egyébként e három párt, az MSZP, az Együtt-PM és a DK tartósan meg fog maradni, miközben együttműködésre van ítélve, hogy mi­lyen szorosra, azt nem tudta megmonda­ni. „Ez akkor működik jól, ha világos a szerepválasztás, ki milyen karaktert erő­sít ebben. Ez elvezethet a végén egy át­fogó nagy uniópárthoz, de lehet, hogy csak tíz év alatt” - fejtette ki. A másik, az Origón megjelent inter­júban Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy az őszi önkormányzati választá­son, ahol lehet, ott újra össze kell fog­nia a baloldalnak, Kazincbarcikán, Pécsen és Szegeden ezek a tárgyalások már informálisan zajlanak is. Buda­pestről azt mondta: „Ha mi Tarlós Istvánnal szemben a siker esélyével kívánunk főpolgármester-jelöltet állí­tani, akkor ott össze kell fogni.” Hozzátette, a fővárosban közös cent­rista, demokrata jelöltje lesz a balolda­li ellenzéknek, de nem árulta el, ki. Cáfolta egyúttal, hogy a DK-ba csá­bítgatnak at MSZP-seket. „Mindenki találja meg a maga pártját, így van ez rendjén” - fogalmazta meg a volt mi­niszterelnök, aki arról is beszélt, hogy „pokoli(an) sok” feszültséget lát az or­szágban, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy az Orbán-kormány nem tölti ki a négyéves ciklusát.

Next