Háromszék, 2014. június (26. évfolyam, 7208-7231. szám)
2014-06-19 / 7222. szám
Oroszországban a Jobbik A kárpátaljai magyar-ruszin autonómia létrehozásának támogatását reméli Oroszországtól a Jobbik Moszkvában tárgyaló küldöttsége - közölte Vona Gábor pártelnök. A politikus szerint Kelet-Ukrajnában etnikai tisztogatás folyik, és attól tart, hogy ez várható Kárpátalján is. A Jobbik elnöke a párt parlamenti frakcióvezetőjével, Gyöngyösi Mártonnal, az országgyűlés külügyi bizottsági alelnökével és Kovács Béla európai parlamenti képviselővel, az EU-Oroszország parlamentközi energetikai munkacsoport társelnökével érkezett az orosz fővárosba, hogy az orosz politikai és kulturális élet szereplőivel elsősorban az ukrán válságról és a magyar-orosz viszony alakulásáról, a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytassanak megbeszéléseket. Illegális cigánytelepet számoltak fel Újabb illegális cigánytelepet számolt fel tegnap a francia rendőrség Marseille-ben. A roma családok már a rendőrök érkezése előtt maguktól elhagyták a dél-franciaországi város 12. kerületében található üres telket, ahol két éve éltek. A rendőrök hajnalban körülzárták a bádogvárost, ahova délelőtt érkeztek meg a buldózerek. A prefektúra szerint már csak mintegy húsz ember volt a helyszínen, elsősorban baloldali pártok és segélyszervezetek képviselői. Dominique Haezebrouck, a Világ orvosai segélyszervezet részéről a helyszínen elmondta: a családok többsége attól tartott, hogy a kiürítéskor a rendőrök az ország elhagyására is kötelezni fogják őket, ezért menekültek el az előző éjszaka. A prefektúra tájékoztatása szerint annak a 18 családnak, amely részt vesz az állampolgársági és szakmai beilleszkedési programban, átmeneti szállást biztosítottak a hatóságok. Kilenc másik családot egy hétre szállodában helyeztek el. A négyszázból 150 embernek biztosítottak lakhatást a hatóságok. A többiek feltehetően máshol fognak tábort verni, vagy beköltöznek a többi marseille-i illegális telepre. Iszlamista terrortámadásoktól tartanak Németországban a belbiztonsági hatóságok szerint szélsőséges iszlamisták terrortámadásaival kell számolni. Thomas de Maiziere belügyminiszter tegnapi berlini sajtótájékoztatóján a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) - a belső elhárítás - 2013-as jelentését ismertetve hangsúlyozta, hogy a Szíriából és Irakból visszatérő harcosok halálos veszélyt jelentenek. A brüsszeli zsidó múzeumnál májusban elkövetett merénylet megmutatta, hogy egy absztrakt veszélyforrásból véres valóság lett - mondta a miniszter. Jelenleg valamennyi fenyegetettség közül az iszlamista terror veszélye a legsúlyosabb — tette hozzá Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke. Az MTI híreinek felhasználásával ideiglenes fegyverszünetet hirdettek ki Luhanszkban, hogy az ukrán hadsereg és az oroszbarát fegyveresek kicseréljék a halottaikat - jelentette az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az úgynevezett „luhanszki népköztársaság” sajtóosztályának közlése szerint a fegyverszünetet az ukrán fél kezdeményezte. Szemtanúk szerint mintegy száz koporsót szállítottak a megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez. Az ukrán fél már átvette a halottait. Az oroszbarát lázadók Szcsasztya városba utaztak, ahol a csere második részét lebonyolítják. A város térségében az elmúlt éjjel és szerdán is viszonylagos nyugalom volt, nem hallatszottak lövések és robbanások. Az oroszbarát fegyveresek sajtószolgálata nem zárta ki, hogy az ukrán rendvédelmi erők a tűzszünet ellenére tüzet nyitnak a térségben. Az oroszbarát fegyveresek tájékoztatása szerint előző este tűz alá került két civil gépkocsi, amelyek az ukrán nemzeti gárda ellenőrzése alatt lévő területre hajtottak be. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap bejelentette, hamarosan egyoldalú tűzszünetet hirdet a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében, hogy lehetőséget adjon a fegyverletételre az ott harcoló illegális alakulatoknak. szerkesztette: Farkas Réka Fegyverszünet Kelet-Ukrajnában 2014. június 19., csütörtök Fele olyan jól sem élünk, mint Nyugaton Az Eurostat tegnap közzétette az egy főre jutó GDP és a szintén egy főre lebontott háztartási fogyasztásokat a különböző uniós tagállamokban. A statisztika szerint egy német vagy svéd háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar. A listán Magyarország mögött csak Horvátország, Románia és Bulgária található. Az Európai Unióban vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva Luxemburgban a legnagyobb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - állapította meg az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2013-as előzetes adatai alapján. 2013-ban Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az EU átlagának. Jócskán lemaradva második helyen áll Ausztria az átlag 129 százalékával. Az EU-ban 11 tagország egy főre jutó GDP-je volt az átlag fölött, 17 tagországé az átlag alatt. Épp nem érte el az átlagot Olaszország (98 százalék) és Spanyolország (95 százalék), és kevéssel maradt csak le Ciprus (86 százalék). Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlag 67 százaléka volt, Románia 54 százalékon, Horvátország 61 százalékon, Szlovákia 76 százalékon állt. A tagországok közül Bulgáriában volt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, az átlagnak csupán a 47 százaléka. Az Eurostat munkatársai szerint az egy főre jutó GDP gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére az országok közti különbségek miatt. Erre a célra szerintük jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC). Az AIC mutatót nézve is Luxemburg az első az EU-s átlag 138 százalékával, őket követik a németek 125 százalékkal, a listán a továbbiakban a többi skandináv és nyugat-európai állam található. A luxemburgi adat tehát nem olyan kiugró, de az egyes tagállamoknál kevés a különbség a GDP-adathoz képest, Magyarország AIC mutatója például az átlag 63 százalékát éri el, Románia 54 százalékát, a lista utolsó helyezettje itt is Bulgária 49 százalékkal. Ahol jelentős különbség van a két metódus között, az Írország. Az egy főre jutó GDP alapján bőven az átlag fölött vannak az írek (126 százalék), de az AIC adat alapján az átlag alatt (97 százalék). SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY Diszkriminatív marad a módosítás A Szlovákiában élő, a magyar állampolgárságukat nyíltan vállalók számára továbbra is diszkriminatív lesz a szlovák állampolgársági törvény, annak módosítása után is - mondta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) elnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. A nyárra tervezett módosítás értel mében a jövőben azok nem veszítik el szlovák állampolgárságukat egy másik ország állampolgárságának felvételét követően, akik állandó lakhellyel rendelkeznek abban az országban, amelynek állampolgárságát újonnan felvették. „A szlovák állam döntése végleg ellehetetleníti a felvidéki magyar jogfosztottak helyzetét” - fogalmazott az EMT elnöke. Hozzátette: az állampolgárságuktól megfosztottak többsége visszakapja a szlovák állampolgárságot, kivéve azok az őshonos magyarok, akik nem rendelkeznek magyarországi állandó, bejelentett lakcímmel. Gubík László felvidéki magyar politikus a sajtótájékoztatón azt mondta, nem a hatályos törvény módosítását, dacára hanem a régi, 2010. június előtti állampolgársági törvényt szeretnék viszontlátni, vagyis azt a változatot, amely nem fosztja meg szlovák állampolgárságától azt, aki más ország állampolgárának is vallja magát. Jelen adatok szerint a szlovák állampolgársági törvény alapján 830-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 53-an a magyar állampolgárság megszerzését követően. A politikus elmondta, szeretnék felvenni a kapcsolatot Andrej Kiska szlovák államfővel. Gyurcsány vallomásai A Demokratikus Koalíciót (DK) vezető Gyurcsány Ferenc azt tartja az elmúlt években elkövetett legnagyobb hibájának, hogy elvállalta a miniszterelnökséget 2004-ben az MSZP-vel a háta mögött. A volt kormányfőnek két interjúja is megjelent tegnap. Utóbbiról az Indexnek nyilatkozott, míg az Origónak arról beszélt, hogy az őszi önkormányzati választáson Budapesten egy közös centrista, demokrata jelöltje lesz a baloldali ellenzéknek, de nem árulta el, ki. Az Indexnek adott interjúban szóba került egyebek mellett az őszödi beszéd, annak tartalmára - mint elmondta - még mindig büszke, ám a kiszivárogtatásához nem volt köze. A kettős állampolgárság elutasításáról vallott álláspontját - folytatta Gyurcsány Ferenc - nem bírálja felül, de a 2004-es népszavazási kampányát politikai hibának, az akkori érvelését szégyenteljesnek tartja. Közölte: ha kétharmados parlamenti többsége lenne, miniszterelnökként nem vonná vissza a kettős állampolgárságról szóFOTÓ: BŐDEY JÁNOS (INDEX) Jó törvényt, mert „aki állampolgár, attól nem vesszük el az állampolgárságát”, de a szavazati jogot igen. Gyurcsány Ferenc a legnagyobb hibájának az elmúlt tíz évből azt tartja, hogy elvállalta a kormányfőséget a MSZP-vel a háta mögött, mert - mint beismerte - „nem voltam készen a miniszterelnökségre 2004-ben”. Azt is hibának tartja, hogy az elvesztett a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás után 2008- ban nem mondott le. „Fel is vetettem egyébként, csak kisebbségben maradtam. De legalább 2009-ben ragaszkodtam hozzá, és azt mondtam, punktum. Elvesztegetett egy év volt” - idézte fel. Az elmúlt parlamenti választás előtti baloldali összefogásról a DK elnöke azt mondta: muszáj volt összefogni, kevesebbet vesztettünk az összefogással, mint amennyit veszítettünk volna annak hiányában”. Szerinte egyébként e három párt, az MSZP, az Együtt-PM és a DK tartósan meg fog maradni, miközben együttműködésre van ítélve, hogy milyen szorosra, azt nem tudta megmondani. „Ez akkor működik jól, ha világos a szerepválasztás, ki milyen karaktert erősít ebben. Ez elvezethet a végén egy átfogó nagy uniópárthoz, de lehet, hogy csak tíz év alatt” - fejtette ki. A másik, az Origón megjelent interjúban Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy az őszi önkormányzati választáson, ahol lehet, ott újra össze kell fognia a baloldalnak, Kazincbarcikán, Pécsen és Szegeden ezek a tárgyalások már informálisan zajlanak is. Budapestről azt mondta: „Ha mi Tarlós Istvánnal szemben a siker esélyével kívánunk főpolgármester-jelöltet állítani, akkor ott össze kell fogni.” Hozzátette, a fővárosban közös centrista, demokrata jelöltje lesz a baloldali ellenzéknek, de nem árulta el, ki. Cáfolta egyúttal, hogy a DK-ba csábítgatnak at MSZP-seket. „Mindenki találja meg a maga pártját, így van ez rendjén” - fogalmazta meg a volt miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy „pokoli(an) sok” feszültséget lát az országban, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy az Orbán-kormány nem tölti ki a négyéves ciklusát.