Háromszék, 2015. május (27. évfolyam, 7482-7505. szám)

2015-05-16 / 7494. szám

független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 88 bani 2015. május 16., SZOMBAT XXVII. évfolyam HOLZINDUSTRIE SCHWEIGHOFER im--------------it f» DEMETER VIRÁG KATALIN Kivonulhat Romániából a Holzindustrie Schweig­hofer az új erdészeti törvény miatt - írta az Agerpres az osztrák társaság egyik szóvivőjének tegnapi, az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatára hivat­kozva. A szóvivő szerint lehetséges lépésükkel mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe. I\ laieiuuigozu cég musi terelnököt a tömeges elbocsá­tás lehetőségéről. Az Agerpres szerint a társaság vezérigaz­gatója, Gerald Schweighofer május 10-én a nemzetbizton­sági tanácshoz intézett levelé­ben jelezte, „amennyiben ez a rendelkezés életbe lép, arra kényszeríthet, hogy elbocsás­suk alkalmazottjainkat”. Különben Klaus Johannis államfő felvetésére reagálva - miszerint az illegális faki­termelés kérdését a legfelső védelmi tanácsban is meg­vitatják - a Holzindustrie Schweighofer osztrák cég­csoport a testületnek címzett nyílt levelében üdvözölte az elnöki javaslatot. (folytatása a 3. oldalon) 2670 személyt foglalkoztat Romániában, év végére szá­muk meghaladhatja a há­romezret.­­ A Schweighofer szóvivő­je kitért az új erdészeti tör­vényből megjelent részle­­tekre is. A jogszabály egyik cikkelye kimondja: egy tár­saság bizonyos fafajta csu­pán 30 százalékát dolgoz­hatja fel. Mint a szóvivő mondta, az új jogszabály ha­tása nem mérhető fel, de le­hetséges, hogy egyes mun­kapontok bezárnak. A hírügynökség szerint a bécsi székhelyű társaság már előző év őszén írásban figyel­meztette Victor Portta minisz­ Az erdők védelmében, a Holzindustrie Schweighofer ré­­tyi üzemének engedélyeztetési­ eljárása ellen ismét utcára hívnak a zöldek. Az ország több nagyvárosa mellett Sepsi­­szentgyörgyön is lesz tüntetés: ma este hat órakor a Mihai Viteazul tér prefektúra felőli részére várják a tiltakozókat. Nem tüntetők, diákok - magyarázták egymásnak az Erzsébet parkban üldögélők tegnap délben, és a legtöbben mosolyogva figyelték a 14-25 éves fiatalság zsibongását. Saját névvel, zászlóval, kabalatárggyal, ez alkalomra kiötölt rigmusokat vagy indulót fújva, jókedvűen vonult fel a 16 csapat a városközponttól egészen az előpataki út 4-es kilométerénél levő kiránduló­­helyig, ahol többféle összerázó játékon lehetett pontokat szerezni. A négy legjobb alakulat a vasárnap esti gálán küzd meg az első helyezésért. A Háromszéki Diáknapok 11. kiadó- buborékfoci is van, közös nevezőjük, soban 62 versenyszámot kell teljesíteni, hogy egyik sem szokványos, hanem va­­ezek között számháború, kulturális és lamilyen módon, például egy új szabállyal helyismereti vetélkedő, gyöngyfűzés és megbolondított játék. A feladatok meg­oldása ügyességet, kreativitást, kitartást követel a résztvevőktől, és főleg csapat­munkát. No meg a gyanútlan városlakók megnyugtatását, akik péntek este vá­ratlanul utcai harcokba csöppentek - má­sok lepkéinek elragadására, illetve saját­jaik megőrzésére törekedett háromszáz­nál több, feltűnően öltözött középiskolás és egyetemi hallgató­­, és nem ez lesz az egyetlen meglepetésük ezen a hétvégén. (folytatása a 3. oldalon) ■ DEMETER J. ILDIKÓ ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Ahhoz, hogy a torjai önkormányzat pályázni tudjon Bálványosvár rom­jainak konzerválására, telekkönyveztetni kellett. Ezt a műveletet támadta meg és perrel fenyegetőzik a Romsilva állami erdészet, mivel a várrom a területükön található, ám a telekkönyveztetés az ő engedélyük és tudomá­suk nélkül történt. Daragus Attila, Torja polgármestere arról számolt be, hogy sikeresen pályáztak a bukaresti kulturális és örökségvédelmi minisz­tériumnál a műemlék konzerválási tervének elkészítésére, idén pedig a ki­vitelezésre nyújtanak be támogatási kérelmet. A pereskedés tovább nyújtja az amúgy is megkésett mentési munkálatokat - hangsúlyozta Daragus Attila, aki nem érti, mi köze a romokhoz az állami erdészetnek. (ioc­om) A SZERZŐ ARCHÍV FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA s­­immm Hogy életünk élhetőbbé, vállalhatóbbá váljék, hogy ne csak porladjunk, mint a szikla, érdemes ki­mondanunk hangosan és határozottan mindazt, amit elfogadhatatlannak, törvénytelennek, megalázónak tartunk. Érdemes időben, jókor, jó helyen kiabálni - talán ez az egyedüli esélyünk arra, hogy ne döntésho­zói önkénynek kiszolgáltatottan, terelgethető juhnyáj­­ként, hanem gondolkodó, mérlegelő, szükség esetén pedig tiltakozó emberként lélegezzünk e tájon. Érdemes és lehet tehát szakítani a ne szólj szám, nem fáj fejem szemlélettel, az úgyis mindegy téves elvé­vel. Az állásfoglalás, a véleménynyilvánítás erősödését szépen példázza az a romániai, barbár erdőirtást ellen­ző civil összefogás, amely látványosan ölt egyre jelentő­sebb méretet. Az, hogy országos viszonylatban is köz­ponti, kényes és kényelmetlen kérdéssé vált a törvényte­len favágásokból is hasznot húzó osztrák fafeldolgozó ügye, a hangjukat hallató civil, környezetvédelmi szer­vezeteknek köszönhető. Azoknak, akik nem hunyász­­kodtak meg és nem hunytak szemet, akik esetenként testi épségüket kockáztatva kiderítették, a Holzindustrie Schweighofer attól sem riad vissza, hogy akár a Retyezát Nemzeti Parkból törvénytelenül kivágott fát is felvásá­rolja. Hogy német nyelvterületen erről cikkezik a sajtó, hogy egyre több városban, de az országhatáron túl is kifogásolják a mértéktelen erdőirtást, az elkötelezett, nem lefizethető, nem megfélemlíthető civil szervezetek képviselőinek köszönhető. Azoknak a pár éve még ma­gányos harcosoknak, akik szembefordultak a hatalmi, a hivatali és a beruházói arroganciával. Hiszen például a sepsiszentgyörgyi Toró Attila is egyedül próbált érvelni a mosollyal és kürtöskaláccsal fogadott befektető ellen a 2013 szeptemberében Rétyen tartott, közmeghallga­tásnak csúfolt színjátékon, ám ma már Sepsiszentgyör­­gyön is több százan, ezren tüntetnek az osztrák áldás ellen. Bizonyítván egyben azt, hogy nem mindenki leke­­nyerezhető, illetve hogy hosszú távú érdekeink fonto­sabbak megvásárolt agitátorok önös céljainál. Ma újra tüntetésre, tiltakozásra szólítanak. Sze­rencsénkre, nem csak Háromszéken, Sepsiszent­­györgyön, hanem az ország nagyvárosaiban is, ahol a közösségi oldalaknak is köszönhetően egyre többen - jobbára fiatalok — határozottan mondják: elég volt, nem kérünk az efféle kizsákmányolásból. Nem marad­tunk magunkra, egyre többen és határozottabban fog­lalnak állást egy olyan ügyben, amelynek visszássá­gát két évvel ezelőtt még csak sejteni lehetett, ám nap­jainkra egyre egyértelműbbé válik: történelmi tévedés az osztrák faipari beruházás Háromszékre telepítése. Mózes László

Next