Háromszék, 2016. május (28. évfolyam, 7786-7809. szám)

2016-05-16 / 7797. szám

CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚ Betölteni a nekünk adott életteret ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Ferenc pápa az általa meghirdetett irgalmasság szentévében szorgalmazta, hogy minden egy­házmegyében nyissák meg az irgalmasság kapuit, jelezve, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten irgalmasságának a megtapasztalásától. Ez a nyitott szent kapu fogadta a kegyhelyen is a több százezer zarándokot, akik Székelyföldről, csángó vidékről, az anyaországból és a világ legtávolabbi részeiről érkeztek. Sok helyről jöttek gyalogos csoportok, akik vállalták a zarándoklat nehézségeit és örömeit, hogy teljes búcsúban részesüljenek. A búcsút élőben közvetítette a Duna Televízió és az erdélyi Mária Rádió, a liturgiát a kegytemplom kórusa tette áhítatosabbá.»­2 LABDARÚGÁS Valóra vált álom: bajnok a Sepsi OSK A hétvégén a Sepsi OSK 2-0 arányban legyőzte a Râmni­­cu Sărat csapatát a III. ligás labdarúgó-bajnokság 23. for­dulójában, így a hátralévő há­rom mérkőzéstől függetlenül bajnoki címet ünnepelhettek a piros-fehér mezesek, és a következő idényben már a II. ligában képviselik Sepsiszent­­györgyöt. A zuhogó eső ellené­re a Székely Légió és mintegy 1500 ember szurkolt az OSK-nak, amely látványos játékkal hálálta meg a biztatást. A fiúk boldog és felejthetetlen élmé­nyekkel gazdagították a szent­­györgyi szurkolókat, többet és jobbat nyújtottak, mint ahogy azt bárki ezelőtt öt évvel gon­dolni merte volna. Valóra vált a megyeszékhelyiek és Diósze­gi László álma is, így tizenhá­rom év után újra a II. ligában szerepelhet a szentgyörgyi csapat.» 8 . gyi 41 I L ,f ÁI És M*\ ■ ,|Vh m SI m 2016. MÁJUS 17. • KEDD • XXVIII. ÉVFOLYAM • 7797. SZÁM oromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,20 LEI * ELŐFIZETŐKNEK: 88 BANI , kisebb belpolitikai vita folyik arról Buká­s­­­reszben, hogy miként is zajlott le a devese- JL Va lui rakétapajzs átadása, kinek lett volna ott a helye, kit kellett volna meghívni még. Hogy Klaus Iohannis miért hiányzott az eseményről. Miért volt jelen viszont Dacian Cioloș kormányfő, akinek mandátuma csak őszig érvényes. Hogy Traian Basescut is meg kellett volna hívni, mert az ő államelnöksége idején kezdtek el tárgyalni arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kelet­európai rakétapajzsának egyes elemeit Romániá­ba telepítik. A szokásos bukaresti iszapbirkózás, legyinthetnénk, csakhogy miközben folyik e kicsi­nyes marakodás, kevés szó esik a lényegről. Ar­ról, hogy a deveselui amerikai bázis mit jelenthet Románia számára katonai, biztonságpolitikai, külpolitikai vagy akár gazdasági szempontból. Márpedig az egyre bonyolultabbá váló geo­politikai kontextusban, a nagyhatalmi ambícióit mind erőteljesebben és látványosabb eszközök­kel demonstráló Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve a Nyugat feszültsé­gekkel terhelt kapcsolata miatt Románia jövője szempontjából kiemelt fontosságú pillanat a deveselui rakétapajzs beindítása. Annak az eléggé egyértelmű jele, hogy Washington szá­mára fontos marad, sőt, egyre fontosabbá válik Bukarest partnersége, Románia pedig egyelőre elkötelezettnek mutatkozik eme transzatlanti szövetség erősítésére akkor is, ha ezért vállalnia kell Moszkva rosszallását. Mindez számunkra, a rakétapajzs árnyé­kában élő erdélyi magyarok számára sem oly rossz hír: a világ vezető nagyhatalmának romá­niai jelenléte lehetőségeket jelent, amelyekkel meg kell tanulnunk élni. Az erőteljes amerikai érdeklődés, a fokozott jelenlét némi garanciát vagy legalább reményt jelenthet, hogy - megfele­lően tálalva jogsérelmeinket, s meggyőzve, hogy érdekében áll - Washington nyomást gyako­rolhat Bukarestre helyzetünk rendezése végett. Persze, nem szabad hiú ábrándokat kergetnünk: Amerika számára most egy vele szövetséges politikai elit hatalomban való megerősítése a legfontosabb, nem pedig a magyarkérdés ren­dezése. De azért az mégiscsak biztató, hogy az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló emberi jogi jelentésében rendszeresen szóvá teszi gondjainkat. Abban mindannyian csak reménykedhetünk, hogy a romániai rakétapajzsot nem kell majd élesben kipróbálni, s alighanem jogérvényesítési küzdelmünk számára is kedvezőbb lenne a hely­zet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éppen válaszlépéseket fontolgatna a Moszkva által fenyegetésként értelmezett deveselui bázis miatt. A hidegháborús hangulat további éleződése vagy megszűnése azonban már nem Devese­­luban vagy Bukarestben, nem is Székelyföldön - sokkal inkább Moszkvában és Washingtonban dől majd el. FARCÁDI BOTOND máról holnapra A rakétapajzs árnyékában CSÍKSZEREDA Felavatták Márton Áron püspök szobrát Áder János köztársasági elnök jelenlétében avatták fel Csík­szereda főterén Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szobrát. Ünnepi beszédében Áder János kijelentette, Márton Áronnak a szobor által megörökített útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak. Azt üzeni: „Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlölet­re! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz!” Az államfő a székely püs­pök helytállását felidézve kijelentette: „A tiszta lelküle­tű embert onnan lehet nagy bizonyossággal felismerni, hogy minden elnyomó hata­lom ellenséget lát benne. (...) Mert a tiszta ember hitét nem lehet megtörni. Erkölcse nem eladó. Mert jósága, állhatatos­sága bátorsággal tölt el máso­kat is.” » 2 Nagybacon nem felejt Pünkösd hétfőjén huszonhatodik alkalommal emlékeztek a nagybaconiak arra a 147 egykori falustársukra, akik a világhá­borúkban életüket áldozták a haza védelmében. A felszólalók arra kérték a Fennvalót, ne engedje, hogy megismétlődjenek a közösségek számára ily fájdalmas események. HECSER LÁSZLÓ » Az istentisz­teletet követően a református imaház falán elhelyezett Nagy­­baczoni Nagy Vilmos-emlék­­táblánál az egykori honvédelmi miniszter családjával kapcsola­tot ápoló, az emléktábla elkészí­tését szorgalmazó Dimény Olga szólalt fel. Szólt a vezérezredes életútjának főbb állomásairól, méltatta emberi nagyságát, kiemelte az országegyesítő csapatokat vezető katonai eré­nyeit, majd arról a korszakról beszélt, amikor merészség kel­lett ahhoz, hogy valaki ember maradhasson az embertelen­ségben. »­3

Next