Háromszék, 2021. március (33. évfolyam, 9190-9212. szám)

2021-03-18 / 9203. szám

2021. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK ABEL-DÍJAS LOVÁSZ LÁSZLÓ A matematika olyan, mint egy jó keresztrejtvény „Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket össze­kapcsolni, ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni” - mondta el az MTI-nek Lovász László matematikus, miután Oslóban tegnap bejelentették, hogy idén ő az Abel­­díj egyik kitüntetettje. A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett elismerést Lovász László Avi Wilder­­son matematikussal közösen nyerte el. Lovász László elmondta, az izraeli mate­matikussal jól ismerik egymást, de nin­csenek rendszeres munkakapcsolatban. „Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókusz­ból tekintünk a tudományra” - fejtette ki. Felidézte, hogy a diszkrét matema­tika és a számítógép-tudomány kapcso­lata az 1960-70-es években alakult ki. „Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőzös érdekességnek számí­tott” - fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglal­kozott a gráfelmélettel. Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szer­kezeti struktúrákkal foglalkozik. Amikor megjelentek az első számítógépek, hamar kiderült, hogy azok szintén ezen az elven működnek: diszkrét lépésekben, digitá­lisan, bitenként végzik el a műveleteket. Ekkortól kezdődött a két terület összefo­nódása, majd robbanásszerű együttes fej­lődése, végül a diszkrét matematika vált a számítógép-tudomány alapjává. Olyan izgalmas eredmények születtek, amelyek néhány évtizeden belül beépültek a szá­mítógépek működésébe. Emellett ez a kapcsolat a matematikán belül is alapvető személeti bővülést ho­zott. Olyan fogalmak jelentek meg, mint például a véletlen, amellyel korábban nem nagyon foglalkozott a matematika - magyarázta. A matematikusok kutatásait sokszor gyakorlati problémák motiválták, és egy-egy ilyen fogalmi előrelépés álta­lában alkalmazások sokaságát nyitotta meg. „Bár a gráfelmélet állt a gondolkodá­som, kutatásaim középpontjában, mindig is érdekelt a számítógép-tudomány, már akkor is, amikor még Magyarországon csak a csírái voltak meg” - fűzte hozzá. „Nagy lelkesedés jellemezte ezt az időszakot, tudtuk, hogy valami olyan izgalmas dolog történik, ami túlmegy azon, mint amit az egyetemen tanul­tunk” - emlékezett vissza Lovász Lász­ló, aki beszélt arról is, hogy a gráfelmé­letnek a számítógép-tudománnyal való kapcsolatán kívül annak a matematika hagyományos fejezeteivel való kapcso­lata is mindig izgatta. Két éve jelent meg egy könyve, amelyben a gráfelméletet a geometriával kapcsolta össze. A matematikus arra a kérdésre, hogy kik voltak rá hatással pályáján, Erdős Pál mellett kiemelte Gallai Tibor, Sós Vera és Hajnal András nevét. „Ez egy erős közösség volt, ahol többen voltak még, így sorolhat­nék másokat is, de ők voltak a legfonto­sabbak.” Jelenlegi munkái közül kiemelte közös projektjét Barabási Albert László fizikussal, akivel egy közösen elnyert euró­pai uniós pályázaton a nagy hálózatok di­namikájával foglalkoznak. Lovász László szerint a járvány matematikai szempont­ból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a jár­vány terjedésének dinamikáját vizsgálják. Meglátása szerint a matematika okta­tása során azt is érdemes bemutatni, hogy mely területeken alkalmazzák, példaként említve a mobiltelefonok vagy a GPS mű­ködését, amelyek olyan izgalmas dolgok, hogy a tananyag szintjén is érdekessé te­hetik ezt a tudományt. Fontos, hogy az ok­tatási rendszerben átadják a diákoknak a matematika szeretetét, hiszen matemati­kával foglalkozni olyan élmény, mint rejt­vényt fejteni-vélekedett Lovász László. Díjazták Horvát Lili filmrendezőt Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjéért a legjobb rendezőnek járó díjat kapta Dublinban, Írország rangos nemzetközi film­­fesztiválján - közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) tegnap. A járvány miatt idén online rendezték meg Írország nemzetközi filmfesztivál­ját, a tizenkét napig tartó rendezvény felvonultatta a nemzetközi és az ír film­termés javát, a díjazottakat a hétvégén hozták nyilvánosságra. A filmkritiku­sok zsűrije a legjobb rendezés díját Hor­vát Lilinek ítélte a Felkészülés megha­tározatlan ideig tartó együttlétre című romantikus drámáért. A valóság és képzelet határán ját­szódó szerelmes film továbbra is ver­senyben van a „függetlenek Oscar-díja­­ként” számontartott Independent Spirit Awardért, amelynek nyertesét április végén jelentik be. Az NFI támogatásával készült alkotás több sikert aratott már, Varsótól Chicagóig díjazták a filmfesz­tiválok, és január végén az amerikai bemutató alkalmával nagy lelkesedés­sel fogadták az Egyesült Államok film­kritikusai. Legutóbb az International Cinéphile Society (ICS) válogatta be a legjobb 2020-as művészi teljesítmények közé. A 120 filmes szakembert tömörítő szervezet a legjobb eredeti filmzene dí­jával Keresztes Gábort tüntette ki. Horvát Lili alkotásában Márta (Stork Natasa), a negyvenéves idegse­bész szerelmes lesz. Fényes amerikai karrierjét hátrahagyva visszatér Bu­dapestre, hogy új életet kezdjen szerel­mével (Bodó Viktor). Ám hiába vár a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a férfi nem jelenik meg a randevún. Márta kétségbeesetten a keresésére indul, de amikor rátalál, élete szerelme azt állít­ja: sohasem látta őt azelőtt. A romanti­kus dráma Csernátony Dóra, Miskolczi Péter és Horvát Lili produkciójában, a Poste Restante gyártásában készült, a film operatőre Maly Róbert volt. MAGAZIN Elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész Életének 84­ évében elhunyt a baróti származású Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tudatta az MMA. A Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika „nagy generációjának” egyik képviselőjét kedd délelőtt érte halál. Gyulai Líviusz pályafutása alatt legke­vesebb ötszáz könyvet illusztrált, emel­lett számos animációs filmet is létreho­zott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású - és sokszor archa­izáló - tollrajzokat, rézkarcokat, linó­metszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott. Gyulai Líviusz 1937-ben született Baróton, családja a második világhá­ború idején menekült Magyarország­ra. Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimná­ziumban Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait. 1956 és 1962 között a Magyar Képzőművésze­ti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Főnyi Géza és Kmetty János voltak. Bar­­csay Jenő tárgyábrázolásra és anató­miára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyv­tár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszország­ban és Angliában járt tanulmányúton. 1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennálé aranyér­mét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült raj­zaival aratta 1972-ben. Animációs filmeket 1976-tól ké­szített, első ilyen alkotása a Delfinia volt, amelyhez Szörényi Levente kom­ponált zenét. Ezt követte az Új lakók, egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kai­rói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nem­zetközi Filmfesztiválon képviselte Ma­gyarországot. Az Uffizi Képtár gyűjteménye linó­metszetet vásárolt tőle. Művei megta­lálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galé­riában és a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban is. Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkás­ságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-dí­­jat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. MTI-hírek alapján az oldalt szerkesztette: Mózes László

Next