Háromszék, 2021. július (33. évfolyam, 9273-9294. szám)
2021-07-22 / 9288. szám
VIZSGÁZTAK A PEDAGÓGUSOK A helyettesítői állásokért is versenyeztek Két helyszínen, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Iskolában és a Puskás Tivadar Szakközépiskolában vizsgáztak tegnap a háromszéki pedagógusok. A vizsgázók közül sokan visszatérők, korábbi helyükön maradnának vagy számukra kedvezőbb helyet, illetve végleges katedrát választanának.»3 MEGYEI KÓRHÁZ Hátrányban az utókezelés Nem köt jövőre szolgáltatási szerződést a megyei egészségbiztosítási pénztárral a sepsiszentgyörgyi megyei kórház a járóbeteg-rendelőben működő fizikoterápiás kezelésekre és a gyógytornára, 2022-ben ez csak azoknak a pácienseknek jár kedvezményesen, illetve térítésmentesen, akiket beutalással látnak el a kórházban vagy magánrendelőben élnek ezzel a lehetőséggel - tájékoztatott tegnap András-Nagy Róbert, a Dr. Fogolyon Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. FEKETE RÉKA » A megyei kór- az ortopédián, a neurológián, ház rehabilitációs részlegét az intenzív terápián és minellátó egyetlen doktornő nyugden olyan osztályon bevetvedíjba vonulása miatt nem áll tően, ahol erre szükség van meg az élet ezen a területen, hangsúlyozta az intézmény az ott dolgozó szakemberek vezetője. »2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI • • Ö nmagában az már nem is bír különösebb hírértékkel, hogy az állami vasúti társaságnál tovább tornyosulnak a gondok, hiszen az elmúlt két évtizedben kevés kivétellel általában arról értesülhettünk, hogy éppen mennyire sikerült még lennebb csúsznia a lejtőn. Az évről évre csak fokozódó lerongyolódást bárki tapasztalhatta, ha kissé körülnézett a vasút háza táján. Legyen szó a szerelvények, pályák állapotáról vagy éppen a vasútállomásokon uralkodó viszonyokról, pár kivétellel az embernek akaratlanul is az enyészet, a lassú, de biztos pusztulás jut eszébe. A minap kiderült ugyanakkor, hogy mint oly sok más területen Romániában, itt is van lejjebb, a szemmel látható romlás csak a jéghegy csúcsa. A legfrissebb értesülés, hogy a teljes vasúti hálózatot üzemeltető anyavállalat abba a helyzetbe jutott, hogy már az alkalmazottjaik bérét is kénytelen megnyirbálni, annyira szűkösek a forrásaik. A tényt az illetékes hivatalosságok sem tagadják. Ennél azonban még lehangolóbb a kialakult helyzet oka, ami természetesen újabb beszédes iskolapéldája a romániai közállapotoknak. Már szinte csodálkoznunk sem érdemes: ez alkalommal is dominóhatást előidéző, a következményeket teljesen figyelmen kívül hagyó döntés áll a háttérben: a kormány nem hagyta jóvá a vállalat személyszállító részlegének költségvetését, utóbbi emiatt nem tud fizetni az anyavállalatnak a vágányok és az állomások használatáért, így a központi cégnek most húszezer alkalmazottját kellett arról értesítenie, hogy fizetésüknek mindössze egyharmadát kapják kézhez. Menetrend szerint érkezik is a magyarázat az illetékes minisztériumtól: nyugalom, megoldják, már azonosították a felelősöket, és így tovább. Egyedül az nem tiszta, hogy akkor lesz-e pénz, vagy nem lesz, és ha igen, mikor? A fentebb dióhéjban tálalt történet egy újabb erős bizonyítéka annak, hogy a vasút továbbra is egyike azon feladványoknak, amelyeket mindeddig - bár látszólag többen törekedtek rá - egyetlen kormány sem tudott megoldani. Számon tartani is nehéz, hányszor kezdeményeztek vezetőcserét a többpillérű vállalatnál, de működési, menedzsmentreformokról, átfogó fejlesztésekről is hallhattunk gyakran, mégis: a csoda valahogy minden alkalommal elmaradt. Kaptunk viszont kolosszális sikkasztásokat, eltapsolt milliókat, szánalmas eredményű, tessék-lássék fejlesztéseket, fejetlen döntéseket, és persze mindezzel párhuzamosan egy egyre gyatrább, mára már kiszámíthatatlan veszélyeket is hordozó szolgáltatást - piszkos, késő, mostanság egyre-másra kigyulladó vonatokat. Mint sok más, az állam kezében lévő alapszolgáltatásról, a vasútról is szomorúan kell megállapítanunk, hogy három évtizeddel a rendszerváltás után, az ország európai uniós tagságának 14. évében a döntéshozóknak még mindig nem sikerült felismerniük fontosságát, és ennek megfelelően viszonyulniuk a gazdai szerephez. Sikerült viszont a szakadék szélére sodorni egy stratégiai, gazdasági és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos ágazatot, melyet a jelek szerint továbbra is csak nyűgöt jelentő mostohagyermekként képesek kezelni. NAGY D. ISTVÁN Az örök mostohagyermek ■■■■ máról holnapra ■■■■ ELFOGADTÁK A SÜRGŐSSÉGI RENDELETET Beavatkozhat a hatóság medvetámadás esetén Elfogadta a kormány tegnapi ülésén a településeken emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. Ennek értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot-tájékoztatott Tánczos Barna, az RMDSZ környezetvédelmi minisztere. FOTÓ: SZÉKELYHON A Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által kidolgozott rendelet három lépcsőben, fokozatosan, adott kockázati besorolások függvényében teszi lehetővé a beavatkozást. Ezeknek három formája lehet: a nagyvad elhajtása, a medve elkábítása és áthelyezése, valamint az eutanázia, illetve kilövés. A szaktárca vezetője szerint nem volt egyszerű feladata az RMDSZ- nek, hisz nemcsak szakmailag volt kihívás megoldást találni erre az égető problémára, de azokat is meg kellett győzni a sürgősségi kormányrendelet indokoltságáról, akiket nem veszélyeztet nap mint nap a vad jelenléte otthonukban, településükön. »5