Háromszék, 2022. május (34. évfolyam, 9483-9504. szám)

2022-05-31 / 9504. szám

Háromszék 2022. MÁJUS 31 .KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS Elkezdődött a személyes megkeresés időszaka Ma kezdődik Romániában a népszámlálás hagyományos, személyes megke­­reséses időszaka, amelynek során azokat keresik fel a számlálóbiztosok, akik nem vagy hiányosan töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét a március 14. és május 27. közötti önkitöltéses szakaszban. A statisztikai intézet tegnapi közle­ménye szerint az önkitöltési időszak­ban 11 millió kérdőívet kaptak, ezek közül 8,9 millió volt teljes és került be a népszámlálási adatbázisba, ami az ország 19 millió 23 ezresre becsült lakosságának 46,8 százaléka. Akik nem töltötték ki interneten a kérdőívet, vagy válaszaikat nem érvényesítette a statisztikai inté­zet informatikai rendszere, azokat a kedden kezdődő, július 17-ig tartó személyes megkereséses időszakban otthonában keresi fel az intézet által felkészített húszezer számlálóbiztos egyike. A népszámláláson a részvétel kötelező, akik megtagadják a válasz­adást, azok 1000 lejtől 3000 lejig ter­jedő pénzbírságot kockáztatnak - fi­gyelmeztetett a statisztikai intézet. A hivatal által közzétett - május 24-ig összesített­­ adatokból az látszik, hogy a jelentős magyar lakossággal rendelkező székelyföldi és partiumi megyékben is meghaladta az orszá­gos átlagot az önkitöltési hajlandóság. A cenzussal kapcsolatos tudnivalókat ismertető és a lakosságnak magyar nyelvű segítséget biztosító Nepszam­­lalas.ro honlap becslése szerint mint­egy 700 ezer magyar töltötte ki online a népszámlálási kérdőívet. A honla­pot működtető szakemberek felhív­ták a figyelmet arra, hogy Románi­ában a kisebbségi jogok - például a magyar nyelvű feliratozás, ügyinté­zés, a kisebbségi oktatási és kulturá­lis intézmények állami támogatása­­ az etnikumhoz, nem pedig az anya­nyelvhez kötődnek, ezért fontos, hogy a magyarok ne csak az anyanyelvnél, hanem az etnikumnál is a „magyart” válasszák a népszámláláson. A honlap működtetői azt taná­csolják, hogy akik nem töltötték ki online a kérdőívet és a számlálóbiz­tos sem jelentkezett náluk június 27-ig, azok jelezzék ezt településük polgármesteri hivatalában. Akik­nek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbizto­sok terepmunkája során nem pon­tosítják, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adat­bázisokból emelnek be információ­kat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallá­si identitásukat, így, ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közössé­gük hivatalosan kimutatott rész­arányát csökkentik. BRÜSSZELI CSÚCSTALÁLKOZÓ Középpontban Orbán Viktor és az olajembargó Brüsszelben tartják hétfőn és kedden az Európai Tanács rendkívüli ülését, amelyen az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai hábo­rúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás bizton­ságáról tárgyalnak. Egyes hírek szerint az olajembargó ügye napirenden sem lesz, míg mások szerint jó az esélye a megállapodásnak. A tanácskozás fő témája az EU-csú­­cson az Oroszország ellen tervbe vett újabb (hatodik) szankciós cso­mag, amelynek része lehet az Ur­sula von der Leyen által május ele­jén beígért teljes körű olajembargó megvitatása. A bizottsági elnök a múlt héten már sokkal árnyaltab­ban fogalmazott, amikor azt mond­ta, hogy „nem szabad alaptalan vá­rakozásokat kelteni”, és helyesebb elismerni, hogy a kérdés nem lesz napirenden a hétfő-keddi brüsszeli EU-csúcson. Az elnök szerint jelen­leg még sok kérdést kell tisztázni a színfalak mögött, nem célszerű a csúcstalálkozót ezzel terhelni. A tisztázások alatt vélhetően az Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten elküldött levelében foglaltakat értette. A magyar kormányfő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnö­kének azt írta, hogy a mostani ülé­sen Magyarország nem támogatja az Oroszország elleni olajembargó kér­désének napirendre tűzését. Nem támogathatóak az újabb uniós szankciók - Orbán Balázs, a miniszterelnök poli­tikai igazgatója ezt vasárnap bővebben is kifejtette egy Facebook-posztjában. Eszerint a magyar kormány ragasz­kodik az állam-, illetve kormányfők márciusi versailles-i csúcstalálkozó­ján kötött megállapodáshoz, amely szerint nem vezetnek be orosz ener­giahordozókat érintő uniós szankció­kat, az energiafüggőség csökkentése érdekében hozott intézkedéseknél pe­dig figyelembe veszik az egyes nem­zetgazdaságok eltérő energiaszerke­zetét, valamint azt a szuverén jogot, hogy az egyes tagállamok maguk ha­tározzák meg az energiamixüket. Orbán Balázs szerint ennek a ne­hezen létrehozott európai egységnek mond ellent az Európai Bizottság hato­dik szankciós csomagra tett javaslata. Orbán Balázs megerősítette a magyar kormány már többször hangoztatott álláspontját, miszerint az Európai Bi­zottság által javasolt szankciók elfoga­dása azonnal súlyos ellátási zavarokat okozna, és aláásná az ország létfontos­ságú energiabiztonsági érdekeit. „Sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság nem tudná elviselni a következményeket. Ezért Magyarország csak abban az esetben támogatja az új szankciós csomagot, ha annak nem a magyar családok és vállalkozások fizetik meg az árát!” - fogalmazott Orbán Balázs, aki hoz­zátette: Brüsszelnek garanciát kell vállalnia arra, hogy a Magyarország­ra érkező, vezetékes szállítású kőolaj felmentést kap, és biztosítania kell az Adria-kőolajvezeték kapacitásbővíté­sét, amely a vezetékes szállítás eset­leges leállása esetén lehetővé tenné a tengeren keresztüli olajszállítást. Garanciákat kér Orbán Viktor? A HVG úgy tudja, hogy a tanácskozá­son elsősorban a szankciónak azt a verzióját fogják megtárgyalni, amely szerint a Magyarországra is orosz olajat szállító Barátság kőolajvezeté­ken kívül valamennyi szállítmányt érinti a hatodik szankciós csomag ke­retében kivetett behozatali tilalom. A lap szerint a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy az EU adjon ga­ranciát az ország energiaellátására arra az esetre is, ha ezen a vezetéken megszűnne a szállítás. Az Infostart tegnap reggel arról írt, hogyha Orbán Viktor kérésére el is tekint az Európai Tanács elnöke a kérdés formális napirendre tűzésé­től, könnyen elképzelhető, hogy né­hány tagállam vezetője szóba hozza majd a témát. A lap szerint valószí­nű, hogy bármit is dönt végül Char­les Michel, minimum az Ukrajnának határozott támogatást követelő balti országok vezetői - különösen litván részről várható ilyen -, valamint nem kizárható módon a lengyel mi­niszterelnök is, mindenképpen szó­ba hozzák majd a kérdést. Együtt vagy egyedül? A Politico szerint lehet, hogy Magyar­­ország egyedül maradna különvéle­ményével, ebben az esetben a többség így demonstratív módon az EU-uk­­rán politikában képviselt magyar ál­lásponttól is elhatárolódhatna, sőt, akár megvonhatná az orosz olajról történő leváláshoz felkínált közössé­gi pénzügyi támogatás folyósítását Budapestnek. A lap azt is hozzáteszi, hogy akár az is előfordulhat, hogy a diplomáciai háttéregyeztetések alatt a magyar kormány olyan ajánlatot kap, amelynek fényében feladja pil­lanatnyi vétóját. Viszonylag kevesen számolnak csak azzal, hogy a magyar kormány pusztán „kicsit több pénz­ügyi támogatás” és „picit hosszabb átmeneti idő” felkínálásáért cserébe beállna a sorba. (Index.hu) MTI-hírek alapján szerkesztette: Farkas Réka Orbán Viktor május elején Budapesten tárgyalt Ursula von der Leyennel FOTÓ: BENKO VIVIEN­CHER / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ MTI

Next