Hasznos Mulatságok, 1833. 1. félév (1-52. szám)
1833-05-04 / 36. szám
282 gyönyörök májusi haván tiszta fényben pillanta fel a’ nap, így hoz meg az idő mindent, biztatást adva annak, ki a’ jelennel megelégedetlen. Szép ugyan ha valaki két kezének agy által vezetett munkájával szerzé meg az ínyének tetsző gyümölcsöt, de hol ez lehetetlen, az idő hozta gyűmölcs is édes, az az, édes, ha nem keserű. Mert gyakran keserű gyümölcs terem a’ reménylett édes helyett. Sokszor Áprilisban ’s Májusban is a fák virágai helyett a’ felhők hóvirágai hullanak. Sokszor édes szó helyett keserű semmit látunk. Sokféle jelenséggel bir a’ tavasz ’s minden tavasz. A’ téli fagy kötelei megszakadoznak, hideg leple alól fölszabadul a’ természet, a’ szabadultságot ezer ének, ezer hang, dalzaj hirdeti a’ fülemiléjétől a’ veréb csiribeléséig ; — a’sólymok villámibban repűlnek, a’ pacsirta magasabbra leng, a’ szarvas büszkébben sétál a’ völgyön, a’ medve ’s farkas kény törve van. Az ártatlanságot mutató hó (melly a’ rész fagynak jó következése, ’s védő ruha gyanánt szolgálva a’ föld növényeinek szinére méltó) elfúvatik a’meleg nap által, a’ fekete tar föld a’ remény zöld szikébe öltözik ’s piros virágok kelnek a’ természet szerelmes leheleteire. Ünnepet ül örömében a’ természet maga magának, mint a’ tavaszosult ritka embercsoport. Csuda e ha Budapest lakosai is örülnek a’ kezdődő tavasznak ?■ Örömöket hoz, örömöket visz a’ nap, boldog ki az elsőhöz jut. Mi nagyon ragaszkodunk hozzá. Budapestnek három nevezetes tavaszi ünnepe van, húsvéthétfő, május első napja, és pünkösd hétfő. Az első és utolsó nem tisztán tavaszi ünnep , mert különben is ülendő napi, a’középső áll tiszta valóságában magasan. Mint tartatik az első a’ Gellért hegyén, lapjaink mondák már.