Hasznos Mulatságok, 1837. 2. félév (1-52. szám)
1837-07-22 / 7. szám
NASZYOS mJLATSÁGOK. 1*CSÍCSI, Julius' 12kén lSiJf. Budai eár kastély. A’ nélkül, hogy hosszas értekezésbe ereszkedni szándékunk volna, mikor létetett a’talpkő a’hajdani királyi palotához, milly beosztású volt az, ’s jó vagy rósz ízlésben készült-e fel—elég író hallatván már e’tárgyról magát,— megelégszünk néhány vonással érinteni az egykori várlakot, ’s azt azután szemügyre venni jelen állapotában. — A’ köztudomás szerint, az előbbi századok védrendszere magas kősziklákat keresett, jelesül ollyanokat, mellyek mellett folyóvíz zuhogott, ’s ezen systemának köszöni Buda vára is létét. Sokkal terjedtebb volt a’ régi residenczia, mint a’ mostani, az egész a’ jelen őrházig terjedvén ki, ’s csupán csak a’ vízi- é s fehérvári kapunál juthatván beléje. Sötétség’ leple bontja az egész budavári műalkotványt mind akkorig, míg Corvinus Mátyás trónra lépett; csak ő alatta nyerte a’ budai várkastély azon pompát ’s nagyságot, mellyért valamennyi történetiró úgy festi le ezen burgot, mint az európai várak között a’ legköltségesebbet. Valóban ezen hatalmas fejedelem alatt a’ kastély mind azzal ellátva volt, mi egy fel világosodott világembert kielégíthet, a’ közönséges természet emberét pedig méltó bámulásra ingerelheti. Castelli püspök, a’ pápa követe, ki 1483 ban Budán tartózkodott, magasztalja a’ pápához irt levelében a’ kir. residenczia’ fényességét ’s nevezetességét , az isteni szolgálatben ajátatosságot ’s pompát, ’s tábláját a’ királynak, melly arany poharakkal ’s más asztali holmikkal halmozva volt, ’s végre a’ Mária egyházat, mint becses ’s drága ritkaságokkal ellátott Pantheont, mellynél még azon észrevételt is teszi, hogy fenséges merény tekintete a’ királynak, varázsló volt. A’ várudvarok, díszes szől kőkútakkal voltak ellátva, ’s az egyiknél még a’ merintő edények is ezüstből voltának; a’ kapuk, ’s más a’ Második Felesztendü. ”