Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)

1839-05-04 / 36. szám

( 138 ) ilyet foglalni, az udvarban hangverseny rendeltetett, ’s a’ színház az egész hangászkarral együtt számára átengedtetett, a’ királyné egy emlékkel, és pénzzel gazdagon megajándékozván, a’ nápolyi királynak aján­lotta. Romában gr. Apponyi cs. kir. követ az ifjú mű­vészt valódi magyar vendégszeretettel fogadá, többször meglátogatá, a’statustitoknoknak Bonfalvi bibornoknak, ’s ő szentségének 7. Pius Pápának bemutatá, a’ ki kézcsókolásra elfogadta , és kezeit fejére tévén meg­áldotta. Elte tizedik éve előtt a’ della Sapienza egye­temben a’ bölcselkedési tanulmányokból nyilván­os vizsgálatot állott ki, melly alkalommal a’ nyolcz ta­nító által külömbféle tárgyakból tett több mint száz kérdésre minden készséggel felelt latin nyelven. A’ nagyszámú gyülekezet tetszése határtalan volt; az egyetem dicséretteljes oklevelet adott neki, mely­­lyet egy nagy arany akadémiai érdempénz kisért. Ő szentsége romai gróffá, az arany sarkantyú, ’s late­­ráni sz. János rendje lovagjává nevezvén, több emlék­kel megajándékozva a’ Sardiniai királynak ajánlotta. A’ bibornokok, Doria­ng, Fecho, Albani, és több mások, herczeg Borghese, Ghici, és Wolkonsky asztalaikhoz meghivák. Napóleon Lajos olly barátsá­gosan fogadá Romában , mint az öccse Jeromos Tri­­estben. A’ Romában tartózkodó magyar szobrász Fe­­renczy mellképét márványból készité, ’s arcz­­képét több különféle festészek készítették olajban. Nápolyban a királynak bemutattatván, az ot­tani cs. kir. követ gr. Figuelmont által igen szivesen fogadtatott. Ezen városban két évig maradott , hogy a’ görög, és angol nyelv tanulásában, a’ hanghír­­szerzésben, olasz költészetben, festészetben, éneklés­ben és zongora játszásban magát tökéletesítse , ’s ezen idő lefolyása alatt két nyilványos próbatétet végzett az ottani egyetemnél. A’ v­tr kirakás alkalmával egy szép­­írási műve köz tetszést nyert, a’ király minden válla­latit gyámolttá ’s előmozdító. A’ művészetben,és tudó­­dományokban itten igen nagy előlépést tett; egy több év előtt kezdett munkáját: ,,A’ természet, művészet és tudományról vezér fonalul a honi ifjúságnak, bevé­gezvén, kéziratát tulajdon levéltárába tette , ezen mi­ akármelly érett férfinak is dicséretére válnék. A’je­­lenvoit Porosz király őtet Berlinbe meghivá. Paler­­móban gr. Valmoden-Gimborn tábornok kitűnő mél­tánylással fogadá, ’s az első családoknál bejutató. Itt is valamint egész Olaszhonban tiszteleti koszorúk, és versezetek, mellyeket minden hangverseny alkal­mával kapott, valának a’ művelt közönség csudálá­­sának , és megelégedésének nyilványos jelei. Utazása egész Olaszhonban diadalmenethez hasonlított, melly annál dicsőségesebb vala; minél nagyobb tö­kélyfokon áll ezen honban a’ tudomány, és szépmű­­­vészet. Éppen tizenhárom éves korában végzé utolsó próbatétét a’jogtudományból Catániában. Innét Máltá­ba utazott, hol az angol kormányzó által különös tisz­telettel fogadtatott. Midőn a’ királyi dalszínházban hangversenyt adna, h egy lebegő nemző koszorút tett fejére , ’s lelki, s elmebeli tehetségeiről írott óda eső gyanánt hullott a’ színpadra. Lovaglás közben magát megsértvén, négy hónapon felül maradott ezen szigetben. Máltából Genuába uta­zott , melly útjában a’ szüntelen tartó vihar 60. napig hányván egyszer már az afrikai partokra vetette. Ge­­nuában a’ jelenvaló Sardiniai király a benyújtott aján­lólevélre udvarába hivá , hol a' németalföldi herczeg­­nek Fridriknek is bemutattatok , ki őt anyja ud­varába Brüsselbe meghivá. Hangversenyét végezvén, a’ király gazdagon megajándékozá, ’s ajánló levél­lel a’ francziák királyához­­ Sik Lajoshoz küldé , ’s éppen a’ franczia határnál hallá, hogy a’ király meg­­halálozott. Brignolles városában a’ Chateauneuf gaz­dag kereskedőház olly vonzalommal viseltetett iránta , hogy akaratja ellen egész Francziaországra szóló bi­­zonyitványnyal ellátva bocsátá el magától. Toulonban az ottani műkedvelők által egy uj mise adatására meghivatott, hogy az igazgató szerepét vigye. Marseil­­leben egy hamis telegraphi tudósítás következtében mintha az ifjú Napoleon volna, pörbe idéztetett, melly­­nek végeztével utazása Párisig diadalmenethez hasonlított, minden városban kimondhatatlan öröm­mel , ’s lelkesedéssel fogadtatott. Minden franczia hír­lap a’ tizennégy éves ifjút Európa első hangművészé­nek hirdeté. Emlékkönyve maradandó jele az őtet tisztelők, és szeretők barátságos buzgó érzelmeinek. Hangverseny alkalmával több Személyt kellett­­ki vin­ni a’ teremből, kiknek érzelemteljes, s’s az elraga­­dásig bájhariga előadásával idegrendszerét az ájulásig megrendité. Parisban ő felségének , Dik Károlynak be­mutattatván, Berry herczegné társaságában­ is vala szerencsés részesülni , báró Kentzinger tábornok pe­dig őtet az udvarnál valami hivatal elvállalására szó­lítá fel. (Vége következik.) Jilin d­enteni ele a’ m­­agáét. J. A. f. e. Társalkodó 26. 27. és Századunk 26. számjaiban Abauj megyeszép törekvései czim alatt merő szerénységet sértő ’s több hitelességgel nem bí­ró valótalan adatokat közöl, mellyekből, ha csak azt nem kívánjuk hogy jövendőben Abaujról közlőtt bár­mi czikkelyek hitelességgel ne bírjanak, nehányat érintetlenül és czáfolatlanul hagyni lehetsen. A szép de magában üres czimű közleményre (mert a köz­jót előmozditó és hasznost terjesztő tettek a’ világ puszta dicsérete ’s nyilvánosság után nem vágynak, fő ju­talmuk belső meggyőződésekben tetteik jóságáról áll, mint a’ közlő ur allitja, Szerednyei a’ Társalkodó ez idei 18dik számában foglalt hason czimű közlemé­nye Ung megyéről, mellyet J. A. közlő úr örömmel olvasa, alkalmat szolgáltatott azon sajnálkozásának kijelentése mellett, hogy a’ szép törekvések mun­kás előmozditójit név szerént miért nem tudatta Sze-

Next