Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)
1839-05-08 / 37. szám
Pest, 1839. Szerda Május. Skán HASZNOS MULATSÁGOK. O le JB ul. Ezen híres hegedűs , kinek neve Paganinié mellett emlittetik, ki a’ pesti közönséget eddigelé háromszor mulattatá , kétszer a’ tánczteremben egyszer a’ magyar színházban, Bergenben született Norvégiában télutón. 1810. Igen korán kifejlett benne a’hangásztehetség. Atyja azonban pappá szánta. A’ cristianiai egyetemben theologiát tanulat 81 -ig.Cristianiában azonban a’ karmester megbetegedvén, helyettes, és amaz meg halván, választott karmester jön. Oskoláit végezvén , Kasselben ment, Spohr Lajost hallani, de ki őt hidegen fogadá. Ez okból Göttingába ment törvényt tanulni. De a’ hegedűt ismét elővette. Mindenben egy hangverseny alkalmakor összeveszett egyik működő taggal, mibol párviadal keletkezett. Halálosan megsértve ellenét, erszényét is hátra hagyva futott Hamburg felé, honnan Koppenhágába jutott, és barátokra akada, kik visszasegiték Christianiába. Itt ismét karmester jön. De majd útra kelt és hirt aratva utazá be Norvégiát. Midőn Drontheimbül Bergenbe hajózna, a’ hajó vastag jégtömegek közé szorult, a’ halál veszedelme utolsó fokára hága, midőn a’ megeredő langyos szél mentéje jön. 1832 ben Párisba ment, de a’ nyelvet nem tudva, lassan boldogult, megcsalaték , meglopaték , minek következésében életének véget vetendő a' Szajna vizébe ugrott. Mosó asszonyok húzták ki, tömérdek nép seregje melléje, kik közül ő megszaladt és St Martyr utczába jutván, szobát akart fölvenni. E’ czélbűl egy özvegyhez lépe be , ki kevéssel előbb temeté el hozzá igen hasonló egyetlen fiját. A’ nő fija gyanánt segité, ápolá. Történvén azonban hogy egy kenőcsész hegedű-vonó-zsírt talála föl, melly által igen kellemes hangok jőnének ki a’ hegedűből, ez Ole Bull által akará föltalálása érdemét bebizonyitani, így szerezteték Ole Bullnak alkalom hangverseny-adásra. A’ zsír igen hathatósnak találtatték, Ole Bull hires jön Párisban. Azonban megérkezett Paganini ’s Ole Bull magán kívül ragadtaték. Hallá a’ mit hallani nem reményle ’s megindult uj ösvényén, Paganini jeles utódját mutatni föl magában. Ez idő óta beutazá Schweiz, Olasz, Franczia’s Angolországot, Angolhonban több mint 300szor lépe föl ’s rendkívül tetszik. 1837 ben német földre jött, utóbb Pétervárra, de ismét vissza téré a’németekhez Berlinbe, Bécsbe és most Pesten vagyon, hol hangjai ezreket bűvöltek már is meg. •A’ pesti m. szinigazgató választmány és az .Athenaeum. Miután a’ pesti magyar színházat jelenleg bíró részvényes társaság színigazgató választmánya a’Tár**) A házai igazgató választmány nyilatkozatát közölvén, köteleseknek érezzük magunkat , az Athenaeum szerkesztőségének válaszát is közleni. salkodó 21. számában szorgalmasan kimutatta, miképen az Athenaeum Krónikája czikkelyeire részletesen felelni nem tartja sem szükségesnek, sem érdemesnek, oda ment ki határozata, hogy ezen kimutatás következtében csakugyan feleljen, még pedig mennyire az két lapon megeshetik, nemcsak részletesen, hanem aprólékosan is. Mi indíthatta a’ színigazgató választmányt ezen sem szükségesnek, sem érdemesnek nem vélt, ’s még is tett lépésre, bajos volna megmondani, ha annak némi kulcsára nem találnánk a’ következő szavakban : ,,Hogy , úgymond a’ színigazgató választmány, az érdeklett hírlap (Athenaeum) minden hiedelmet félretéve, tovább terjeszkedő jogköveteléseiben megegyezni ne láttassák, — felhíva érzi magát felszólalni ’s a’ t.“ A’ mi röviden nem egyéb, mint hogy a’ színigazgató választmány Krónikánk tanai és szelleme ellen nyilván protestál. De ha ezt akará , mi szükség vala nem csak részletekbe , hanem még apróságokra is, miilyenek a’ kacsahang, szép nadrág, bocsátkozni? Nem vala-e elég ezen protestátiót kevés, de világos, elhatárzott szavakban kimondani? De erre is valóban alig vala szükség, mert ki kételkedik az eddig történtek után azon, hogy e’ választmány velünk több mint a’protestatióig ellenkező véleményben van ? noha nem vala sem érdemes, sem szükséges velünk szóba állani, az ig. választmány mégis szóba állott ’s nekünk ez elég. Az igazg. választmánynak szabad ollyat is tenni, mit sem szükségesnek, sem érdemesnek nem tart, csupa jó kedvéből. Mi ellenben, igenis, mind szükségesnek mind érdemesnek véljük az igazgató választmánynak e’ nyilatkozására válaszolni, ’s ennek következésében íme válaszolunk. Mennyire eltérünk a’ következetesség dolgában egymástól, csak e’ kis bevezetésből is világos; micsoda, ha egyéb tárgyakban még inkább szétágazók véleményeink. Azonban a’ színigazgató választmány azt hiszi, hogy neki szabad különbözni véleményben az Athenaeumtól, de ennek nem szabad különbözni a’ sz. választmánytól. Mi ellenben azt hisz- Szük,hogy valamint a’sz. választmánynak szabad véleményben különbözni az Athenaeumtól, úgy az Athenaeumnak is szabad különbözni a’választmánytól.’S ez a’fő sarok, melly körül az egész vita forg. ’S mi, a’ jogkövetelők csak annyit kívánunk, mennyit másnak is engedünk, engedni tartozunk, ’s mennyit senki tőlünk meg nem tagadhat,tisztelettel a’sz. választmány sem; a’színig. választmány ellenben, melly jogkövetelést emleget , követeli, a’ mit mástól megtagadni akar, megkivánásával egy őt nem illető hatalomnak. Dehogy közelebb jussunk a’ dologhoz, lássuk, mit foglal magában ezen színigazgatói nyilatkozás ? Sem többet sem kevesebbet, mint azt, hogy az Athe* 37dik szám. Első félév.