Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-10-14 / 31. szám

( 122 ) 45. §.­Kilépő kültag a’ társaságtól csak befiz­etett já­­rulmányi tőkéjét és annak a’ kilépés napjáig járó lekö­tött kamatjait követelheti. 46. §. Kilépő beltag ellenben, vagy annak csődületi tömege örököse vagy jogképviselője haladék nélküli szá­madást, a’társaság követelési ’s tartozási állapotának ki­mutatását, lelettár (inventarium) készítését és azon arány­­lagi rész kiadását követelheti, melly a’követelő állapotból minden kötelezések levonása után tagra esik. 47. §. Minden kilépő beltag követelheti azt is, hogy mind azon hitelezők, kiknek a’ társaság tartozik, haladék nélkül kielégitessenek, vagy hogy kielégitésök biztosittas­­sék, mi az által is történhetik, ha a’ tagok egyike vagy egy része az adósságokat egészen magára vállalja, ’s a’ hitelezők ebben megnyugszanak. 48. §. A’ kilépett tag követelheti továbbá, hogy a’ társaság vagyona, a’ mennyiben ez tetemes érték-csök­kenés nélkül történhetik, természetében (in natura) osz­lassák fel. Ha ez azonban értékcsökkenés nélkül nem­ történhetnék, a’társaságban megmaradó tagok fogják meg­határozni az osztály alá tartozó értéknek árát, a kilépő tagnak pedig választása van, a’ tárgyat azon az áron át­venni, ’s a’ társaság többi tagjainak a’ reájok eső részt a’ társaság által kifizettetni. 49. §. Ha a’ társaság ezen árhatározást megtenni nem akarná, a’ kilépő tag a’ bíróságtól becsüsök által történendő becsüt kívánhat. Ezen a’ bíróság felü­gyelése alatt történt becsűnél is a’ kilépő tagnak a’ 48dik §-ban érintett választása van. 50. §. A’ fel nem osztható tárgyakra nézve akkor is leend helye a’ becsűnek, midőn az egész társaság elosz­­lik, ’s a’ kiegyenlítésre egyszavilag más eszközt nem ha­tározott. A’ 46dik­­ban körülirt választás azt illeti a’ta­gok közül, a’ ki a’ becs­ áron felni legtöbbet igért. Ha illy magasabb ígéret nem történt, akkor a’választási jog, azon sorban illeti a’ tagokat, mellyel a’ társasági szerző­dést aláírták. 51. §. Részes kilépés esetében a’ könyvek a’ leve­lezés és egyéb oklevelek a’ társaságot folytató tagoknál maradnak , mellyeknek kötelességében 111, a’ kilépő ta­goknak kívánatéra ’s költségein nekik mindig ezen okle­velek (Másolatait kiadni. 52. §. Ha a’ társaság pedig végképen eloszik, ’s az illető felek az oklevelek gondviselete iránt meg nem egyez­tek, ezeknek godviselete a’ tagokat az aláirás sora sze­rint illeti, 's igy tehát a’ következőhez mennek át, ha az előző törvények ok által, miilyen a’ csődület alá jutás, a’ gondviseletre alkalmatos lenni megszűnik. 53. §. Olly közkereseti társaságoknál , mellyek ma­gokat bejegyeztették, mind azon keresetek, miket az egyes tagok a­ társaság ellen, vagy az egyes tagok ellen for­málnak , ha azok a’ társasági szövetkezésből származott viszonyokat tárgyazzák, azon váltó-törvényszék előtt fog­nak folyni, mellynél a’ társaság be vagyon jegyezve, a’ váltó- és csődületi perek azonban e’ szabály alá nem tar­toznak, hanem a’ társaságokra nézve, az illető törvényes bíráknál maradnak; olly társaságoknál pedig, mellyek ma­gokat be nem jegyeztették, ha egyes tagnak az összes társaság egyes tag ellen pert indít, azt a’ tagnak illető csődületi birája előtt követelheti; ha pedig az összes tár­saság egyes tag ellen pert indit, ezt a’ tagnak illető bí­rósága előtt tenni köteles. Illy perekben, mellyek a’ tár­­saság és egyes tagjai közt keletkeztek, kifogásnak , és felebbv­itelen, s perújításon kívül semmi egyéb perorvos­latnak helye nincs. Hasonlóul ha a­ társasághoz nem tar­tozó személy az összes társaság ellen keresetet formál a társaságot csődületi bírája elejébe idézendi, az összes társaság pedig minden egyes személyt, ki ellen követe­­ése van, illető bírósága előtt perel meg. 3dik Fejezet: A’ részvény-társaságokról. 54. §. Részvényt szerezni, ’s részvény-társaságba lépni mindenkinek megszorítás nélkül szabad. 55. §. A’ kik részvény-társaságot akarnak alakítani a’ váltó-törvényszékhez írásban beadni kötelesek : a) Az alakulandó társaság czélját, és azon adatokat, m­ellyeken a’ kitűzött czél elérésének lehetősége alapul, — világosan elkülönözvén a’ bizonyosokat a’ valószinüek­­től és bizonytalanoktól; b) A’ szükséges tőke mennyiségnek közelitő kiszá­mítását ; c) A’ részvények számának, befizetési idejének’s el­osztásmódjának előleges feljegyzését, vagyis a’ részvény­tervet, mellyben annak is ki kell jelelve lenni, valljon az alapítók szándékoznak-e az összes részvényeknek va­­lamelly részét , és jelesen mennyit, a’ közönségnek nyil­vános aláírás útján átengedni? d) Az alakulandó társaság előleges alapszabályait. Ezen oklevelek letétetvén a’ váltótörvénysg­eknél, megte­­kintésök mindenkinek megengedtetik . e) Ha az alakítandó részvény társaság, nem tisztán kereskedői társaság, vagy ha tíz 1836: XXV-dik törv. czik. remlelete alá tartozó vállalat létrehozását szándékolja, akkor az előbbi pontokban megemlített okleveleket előbb még a’ Helytartó-Tanácsnak is be kell mutatni. 56. § Olly részvényeket, mellyek nem bizonyos név­re szólanak (au portém­), kiadni nem szabad. 57. §. Az alapítók , a’ már beadott előleges alapsza­bályokat magok hatalmával meg nem változtathatják. 58. §. Mihelyt a’ részvények azon része, melly az 55dik §nak c) alatti rendelkezése szerint a’ közönségnek lészen átengedő, nyilvános és a’ közhatóság felü­gyelése alatt véghez viendő aláírás útján — melly aláírásnak leg­alább is három napig nyitva kell maradni — elkelt, a részvényesek közgyűlésre összehivatnak. Ezen közgyűlés­ben a’ társaság alakítja magát (constituirt sich) , az elő­­leges alapszabályok felolvastatnak , a’ végképpeni alap­szabályok elhatároztatnak, a’ pénztár megnyitására keze­lésére választmány rendeltetik, ha a’ társaság szükséges­nek tartja, aláírási czimvezető (Firmaführer) választatik, ’s a’ választmány különösen felhatalmaztunk, — hogy az alapszerződést, és aláírási czimnel bejegyeztesse. Mind­ezek a’jelenlévők szótöbbsége által elhatároztatnak. 59. §. A’ társaságnak illyképemi alakítása előtt, az alapitók a’ részvényekre bármelly előleges befizetést sem­mi sajn­álat nem kivánhatnak. Szinte úgy tiltva van a’ rész­vényekre kamatokat fizetni magából azon pénz mennyi­ségből, mellyel a’ részvényesek előlegesen lefizetnek részvé­nyeikre. 60. §. A’ társasági ülésnél a’ tag minden egész rész­vény után e­gy vokssal bir, tíznél azonban több voksot, bármelly légyen részvényeinek száma, semmi esetre nem nyerhet. 61. §. A’ választmány a’ gyűlésben szótöbbséggel el­fogadott , de a’ választmány által aláírt társasági alapsza­bályokat a’ kereskedési czimm­el együtt váltótörvényszék­nél, a’ váltótörvénykönyv II. rész. 3dik fejezete értelmében a’ társaság nevében bejegyezteti. 62. § Az illető váltótörvényszék az alapszabályokat má­solatban minden többi váltótörvényszékeknek megküldeni, és szabad m­egtekintéseket megengedendő (Folytatjuk.)

Next