Határőr, 1957 (12. évfolyam, 1-47. szám)

1957-05-23 / 18. szám

Hosszú és kilátástalannak tű­nő harc előzte meg az első ma­gyarországi modern Dunahíd­­nak, a Lánchídnak építését. Széchenyi Istvánban az 1820-as években­­ötlött fel a gondolat, hogy Pestet és Budát állandó //////// kőhíddal kellene összekötni. Ez i­lüű­,­ a gondolat tovább érlelődött ak­kor, amikor külföldi utazásai során Londonban, Párizsban, Bordeaux-­ban, Rómában és más­­nagy nyugati városokban nagy­szerű hidakat látott. Széchenyi különben is egyike volt azoknak a nagy magyaroknak, akik szen­vedélyesen szerették az új dol­gokat és egész életüket a tech­nikai haladásnak szentelték. Egyik barátjához, aki a régi pénzekért lelkesedett, ezt írja:­­ „a régi pénzekkel szemben ne­­­­vezetesebbnek tartom a lyoni Ifi csatornát, vagy a Mont Cenisen át vezető műutat.“ Az egész szerkezetet négy óriási lánc tartja. Hossza 384 méter, a két mederpillér egymástóli tá­volsága 203 méter, a mederpil­lérek és a hídfők közötti távol­ság pedig 95,5 méter. Építésé­nek költsége 4 412 628 forint volt. 1870-ben a kormány a részvénytársaságtól megvette 7 millió forintért, és szabadalmát is megváltotta, mely szerint a hídtól 1­1 mérföldre száz évig nem volt szabad új hidat épí­teni. A Lánchidat 1945-ben a német fasiszták a többi dunai híddal együtt felrobbantották. Az újjá­építését 1948-ban kezdték el és 1949. november 20-án, a híd építésének századik, évforduló­ján avatták fel ismét, megszé­pítve, kiszélesítve és nagyobb teherbírásúra átépítve. Időrendi sorrendben 1836-tól 1849-ig építették. A magia nemében a legelső függő­híd volt, mely formáját és szép­ségét tekintve, ma is a világ legszebb ilynemű­­hídja. Az építkezés előkészületei után az alapkőletételre 1842. augusztus 24-én került sor. A hidat William Clark angol mér­nök tervezte, építését pedig test­vére, Adam Clark vezette. A forgalomnak 1849. november 20-án adták át. A híd két parti ■ás két vízi pilléren áll. A két Új vízi pillér magassága 48 méter. A párizsi Ernest Gouin és társa cég építette 5 millió forintért. A­­ híd 1872—75-ig épült, és hat ívből áll. A vasszerkezet 7 be­tonra állított gránitpilléren nyugszik. A híd tengelye a fo­lyó közepén 150 fokos szögben megtörik és innen 1901 óta szá­rnyhíd vezet a Margitszi­getre. A híd hossza 567 méter,, szélessége 20 méter, 1876. ápri­lis 30-án nyílt meg. A fasiszták által lerombolt Margit-hidat 1946. augusztus 1-én nyitották meg ismét a forgalom számára. d­e Szabadság-híd (azelőtt Ferenc József híd) a Dimitrov tér (azelőtt Fővám tér) és a Gellért tér között 1894— 96-ig épült; a forgalomnak az 1896- os világkiállítás alkalmá­val adták át. A két oszlopon nyugvó, háromnyílású híd 331 méter hosszú (a középső nyílá­sa 175 méter, egy-egy oldalnyí­­lása 78 méter, szélessége 18 méter). A híd tervét Feketeházy János MÁV főmérnök pálya­­nyertes tervének felhasználásá­val a kereskedelemügyi minisz­térium készítette. Építési költ­sége 5 millió korona volt. A háború utáni újjáépítése 1946. augusztusában fejeződött be. Az újjáépítés során ez volt a legelső a lerombolt Duna-hidak közül. Olt E Erzsébet-híd az Eskü tér (ma Március 15. tér) és a Döbrentei tér között 1897— 1903-ig épült. 1903. ok­tóber 4-én adták át a forgalom­nak. A híd 290 méter hosszú, egyetlen nyílással hidalja át a Dunát és így Európa legna­gyobb egyetlen nyílású lánchíd­­ja. A hídpálya legmagasabb pontja a Duna 0-pontja fölött 18 méter. A híd építésének költsége 11 millió korona volt, az utolsó szögig magyar gyárt­mány és magyar tervezés. Ez a híd a háború alatti romokból még nincs újjáépítve. A roncs­kiemelési munkálatok befejezés­hez közelednek, ugyanis a na­pokban emelik ki a híd utolsó roncsdara­b­ját a 16 méter hosszú és 140 tonnás láncdarabot. A roncskiemelés után felderítik, hogy a lánckamráik meny­nyire sérültek meg, ez a munka körülbe­lül egy éviig tart. Utána megkezdődhet a tervezés és építés. Az építkezés legalább két-három évig tart, de még nincs eldönt­ve, mikor kezdik el Az épít­kezés körülbelül 160 millió fo­rintba kerülne, de egyelőre ezt az összeget inkább lakásépítke­zésekre fordítják. Az összekötő vasúti híd Feketeházy tervei szerint épült 1873—1876-ig. Építését a Call és társa francia cég végezte. Hossza 394 méter. Két sínpár fut végig rajta, amellett kétel­ a Széch­enyi Quachidal a W Margit-híd következett A Kossuth-hid tíz évre hősiesen állta a próbát, a megerőltetést, de ma javításra szorul A SirAbadsOff-híd a A MBn-biá látkép« « kiszélesített feljáróml­i Alkonyat az újjáépített Margithíd felett

Next