A Hazáért, 1975 (30. évfolyam, 27-53. szám)
1975-07-02 / 27. szám
Az újságok, a rádió, a televízió híradásaiból valamenynyi érdeklődő megtudhatta, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa legfelső irányító testülete az elmúlt héten, Budapesten tartott tanácskozásán miről tárgyalt, milyen megállapodásokra jutott. Manapság, amikor a „világ kitágult”, amikor a világban történt eseményekről szinte azonnal kapunk hírt, egy-egy tanácskozás, konferencia — még a legmagasabb szintűek is — szokványosnak tűnhet, s aligha kelt szenzációt. Mégis bátran állíthatjuk, hogy a KGST-tanácsülésekre elsősorban természetesen a gazdasági szakemberek, de az egész nemzetközi közvélemény figyel. S hogy most ez, a XXIX. tanácsülés különösen az érdeklődés középpontjában állt a földkerekség majd valamennyi országában, annak nagyon érthető, nyilvánvaló okai vannak. Köztudott, hogy a XX. században az ipari termelés túlhaladta a nemzeti kereteket; a szakosodás, a nagy szériák és ezzel együtt a külkereskedelem óriási növekedése nélkül az ipari fejlődés ma már elképzelhetetlen volna. S bár korábban is megjelentek ugyan a gazdasági integrációt elemző, annak törvényszerűségeit kutató, szükségszerűséget valló elméletek és nézetek, valójában ezek csak századunkban, századunk második felében léptek ki a kísérleti stádiumból. A világgazdaság mai arculata azonban sokféle ellentmondást is mutat, elegendő talán arra utalnunk, hogy a gyarmatokért, az érdekszférákért folytatott ádáz küzdelem volt a világháború fő oka, azután közismert a gazdaságilag fejlett és az elmaradott országok közötti ellentét, s legutóbb az energiaválság rázta meg alapjaiban az imperialista, kapitalista országok gazdaságát. Az ellentmondások az integráció szükségessége és megvalósult formái között az imperializmus lényegéből fakadnak. Abban a világban az erős — tehát a hatalmas tőkék, iparbirodalmak fölött rendelkező — monopolkapitalisták törvényszerűen kihasználják a gyengét: abban a világban a termelés és a profit növelésének útja és módja a kíméletlen harc. Akármekkora felkészültséggel, akármilyen számítóközpontokkal próbálják kitudni egy-egy gazdasági döntés végeredményét, ami megvalósul, az kiszámíthatatlan. Ugyanakkor vannak olyan országok, amelyek számára a külkereskedelem fokozása létérdek, elég arra utalnunk, hogy például hazánk — de hasonlóképpen nagyon sok európai, dél-amerikai, afrikai állam — nemzeti jövedelmének harmadánál is nagyobb része a külkereskedelemben realizálódik. Vállalni kell-e minden ilyen országnak a kockázatot, a világgazdaság fellendüléseinek és visszaeséseinek kiszámíthatatlanságát? A KGST egész működése, programjai és azok megvalósítása bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás nemzetközi méretekben A KGST RÉSZESEDÉSE ~ A VILÁG is tökéletesebben felel meg a kor termelési, technikai színvonalának, hogy a gazdaság zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztése csak a szocialista államokban, a szocialista világgazdaság keretei között valósítható meg. A KGST XXIX. ülésszaka azért is váltott ki különösen nagy nemzetközi érdeklődést — és a legkevésbé sem csak a szervezethez tartozó, szocialista országokban —, mert olyan időszakban került rá sor, amikor az energiaválság okozta sokkból, gazdasági stagnálásból még nem láboltak ki a legerősebb imperialista hatalmak sem. A jövő biztos kezű felvázolására pedig ők kísérletet is alig tehetnek. Ugyanakkor a KGST budapesti tanácskozásán nemcsak az elkövetkezendő öt esztendő, tehát az 1980-ig terjedő időszak terveit és tennivalóit hangolták össze, hanem a tanácsülés már azt is elhatározta például, hogy megkezdik a fűtőanyag- és energetikai együttműködés 1980 utáni feltételeinek és lehetőségeinek konkrét tisztázását. „A testvéri országok kollektív döntéseit együttműködésünk továbbfejlesztésének kérdéseiről — hangsúlyozta Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke a tanácsülés záróülésén — az egész közösség együttes érdekeiről való mélyreható gondoskodás hatja át... A közösség virágzása és erősödése egyben minden hozzá tartozó ország virágzását és megerősödését jelenti. A szocialista világban nem jöhet létre olyan helyzet, amikor egyes országok saját jólétüket más országok rovására teremtik meg. Ez ellenkezne magának a szocializmusnak a szellemével, a kollektivizmusnak azokkal a nagy eszméivel, amelyek országaink kommunista és munkáspártjait vezérlik.” A KGST XXIX. ülésszaka többek között elfogadta a tagországok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976-tól 1980-ig szóló egyeztetett tervét. Ebben a közösen megvalósított létesítmények építésének feltételei, ütemtervei is szerepelnek. A KGST- országok összesen kilencmilliárd transzferábilis rubelt fektetnek be azért, hogy fűtőanyag-energetikai gazdálkodásuk a korábbiakhoz hasonlóan, a jövőben is alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődjön. A következő ötéves tervidőszakban ennek keretei között megkezdődik például az orenburgi gázlelőhelyek kiaknázása, amely fontos lépés lesz a szocialista országok egységes energetikai rendszerének kialakításában. Valamennyi döntést, megtárgyalt témát még érintenünk is lehetetlen. Annyi azonban az eddig említettekből is kitűnik, hogy a nagy tervek csak a proletár internacionalizmus eszméin nyugvó, a kölcsönös — de egyúttal közös — érdekekre tekintő politika feltételei között jöhettek létre, mint ahogy megvalósításukhoz is szükséges ez a szemlélet, és szükséges a szocialista világrendszer országainak magas fokú gazdasági-tudományos felkészültsége. A KGST XXIX. ülésszakának tanácskozásai tehát a nemzetközi gazdasági élet mai, megsűrűsödött gondjai közepette azt mutatták meg, hogy a szocialista termelési mód, a szocialista tervgazdálkodás biztos alapot teremt valamennyi KGST-tagállam kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Azt bizonyították, hogy miközben az imperialista világban a gazdasági nehézségekkel együtt törvényszerűen mélyülnek az ellentétek, a KGST most és a jövőben is biztos és egyre inkább kiteljesedő keretet teremt a szocialista világrendszer országai gazdaságának fejlesztéséhez, így Koszigin elvtársnak a záróülésen elhangzott szavai is az együttműködés további fejlesztését, annak lehetőségeit körvonalazhatták. „Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST- tagországok gazdasági integrációjának lehetőségeit minden egyes ország és az egész szocialista közösség érdekében.” A KGST SZILÁRD ALAP AZ EURÓPAI KGST-ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS FEJLŐDÉSE LENGYELORSZÁG tu*, ROMANIA JUGOSZlAVIAt! KASZPI.FEKETE TENGER: BU16ARIA< TENGER: 1000km ------1 Úf Földgázmező Ф Kőolajmező . Működő kőolajvezeték Épülő kőolajvezeték ■ Működő földgázvezeték Épülő földgázvezeték Olajfinomító Szárazföldi területéből Népességéből 330. Ipari termeléséből AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE ,1974 (az előző év százalékéban) 15.0 I -3 23 A fi n B&3 í NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE, 1974 (az előző év százalékában) BULGÁRIA CSEHSZLOVÁKIA LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG NDK ROMÁNIA SZOVJETUNIÓ A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA, 1974 (növekedés az előző év százalékában) aKr / • CS. Csehszlovákia A TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE/1974 (az előző év százalékában) A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULÁSA (növekedés az előző év százalékában) 1974 3.7 3.0 3.e гш z CSEHSZLOVÁKIA LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG NDK ROMÁNIA SZOVJETUNIÓ Ilim 6.0 5.4 172 *x:x:x:X;X::::::0,070 1.5 О * á 2 2 ■ N “ 1 2 8 a * Nincs adat Hat napot töltött hazánkban a bolgár határőrség ifjúsági alosztályának küldöttsége Stefan Georgien őrnagy vezetésével. A küldöttség tagjai ellátogattak a szombathelyi és a pécsi kerülethez. Megismerkedtek a KISZ-alapszervezetek munkájával, az alegységek területi kapcsolataival. Változatos programjuk közben találkoztak a határőrség vezetőivel és Illisz Lászlóval, a KISZ KB titkárával. Tapasztalataikról, élményeikről következő számunkban írunk. A BM HATÁRŐRSÉG KÉPES POLITIKAI HETILAPJA • HAZAÉRT A BM HATÁRŐRSÉG képes politikai hetilapja . Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ; főszerkesztő-helyettes: REGŐS LÁSZLÓ; olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ; kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ Levélcím: a Hazáért szerkesztősége, 1391 Budapest, Postafiók 208 vagy 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936. 364-547/198-as mellék Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ Előfizetési ára havonta 6,- Ft - BELSŐ HASZNÁLATRA. —— 75.2302/2-27 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató. — Kéziratokat fényképeket, rajzokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza!