Határőr, 1989 (44. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-07 / 27. szám

2. HATÁRŐR A HATÁRRÓL GYANÚSNAK TŰNT KÉT FIATALEMBER Jánossomorján Nagy Gábor határőr hadnagynak, ezért telefonon beszólt a közeli őrsre, hogy küldjenek ki riadócsoportot. A parancsnok, Kánai Ist­ván és Nagy Gábor határőrt küldte a helyszínre, akik igazolásra­­ szólították fel a két külföldit. Mint később kiderült, a két cseh­szlovák állampolgár érvényes úti okmánnyal a rajkai forgalom-­ * ellenőrzőponton keresztül érkezett hazánkba. Meghallgatásukkor elmondták: eleve az volt a szándékuk, hogy Magyarországon ke­resztül a jobb megélhetés reményében Ausztriába szöknek. Ügyü­ket további kivizsgálás céljából átadták a Győr-Sopron Megyei­­ Rendőr-főkapitányságnak. AZ ARRABONA NEMZETKÖZI GYORSVONATON az egyik fülkében egy külföldi férfi Ausztriába érvényes NDK-útiokmányt adott át. Jakab Ferenc hadnagy, útlevélkezelőnek feltűnt, hogy a férfi egyáltalán nem hasonlít az útlevélben lévő fényképre, ezért kérdéseket tett fel neki. Az illető váltig bizonygatta, hogy az út­levél az övé. Később azonban, előállítása után beismerte, hogy idegen útlevéllel próbált meg illegálisan eljutni Ausztriába. Azt mondta, hogy azt a bizonyos útlevelet Berlinben, a metrón találta, s akkor született az az ötlete, hogy ezzel Magyarország­on keresz­tül kiutazik Ausztriába, s onnan tovább a Német Szövetségi Köz­társaságba. Ügyét további vizsgálatra átadták a Győr-Sopron Me­gyei Rendőr-főkapitányságnak. A SOPRONI KERÜLETPARANCSNOKSÁG MEGBÍZOTTJA a közelmúltban a helyi forgalom-ellenőrzőponton átvette az osztrák hivatalos szervek képviselőjétől Mangliár Ervin szerszá­mkészítő, gödöllői lakost. Mangliár ausztriai bevásárlása során túlkölteke­zett, s a szállodaszámláját emiatt már nem tudta kifizetni, ezért kiutasították Ausztriából. Manglior érvényes úti okmánnyal uta­zott Ausztriába a hegyeshalmi határállomáson keresztül. Útleve­lét bevonták, lakhelyére irányították, s ott indítanak ellene eljá­rást. ELÉG GYAKRAN SÉRTIK MEG Magyarország légterét oszt­rák felségjelű sportrepülőgépek. A közelmúltban Kőszeg térségé­ben­­egy egymotoros, fehér színű kis sportgép körülbelül három­száz méter magasságban és mintegy két kilométernyire repült be hazánk légterébe. Tíz kilométer megtétele után Búcsú közelében tért vissza Ausztriá­ba. A be- és a kirepülést az őrs járőrei ész­lelték és azonnal jelentették is az illetékes légügyi hatóságnak. A későbbiekben a ferihegyi repülésiirányítási központon keresztül a légtérsértést az osztrák szervek tudomására hozták. ALAPOSAN FELÖNTÖTT A GARATRA Szergejev Sándor 19 éves, foglalkozás nélküli felsőkaponyi lakos, s ilyen állapotban Kisszéksós térségében­ átsétált Jugoszláviából Magyarországra. Szergejev Sándornak egyébként érvényes úti okmánya volt, s ez­zel­ utazott ki a szomszédos országba a szegedi forgalom-ellenőrző­ponton. Szeszes ital hatására azonban a legrövidebb úton akart visszatérni lakásába. A szolgálatot teljesítő határőr a tiltott határ­átlépést elkövető férfit előállította, majd átadták őt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságnak, ahol eljárást indítanak ellene. GONDOS ELŐKÉSZÍTÉS UTÁN indult el két NDK-állam­­polgárságú fiatalember a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba azzal a szándékkal, hogy ott találkoznak nyugatnémetországi is­merőseikkel, akik segítenek majd nekik abban, hogy illegálisan eljussanak a Német Szövetségi Köztársaságba. A tervük az­­volt, hogy Magyarországra is illegálisan jönnek, s innen ugyanezzel a módszerrel mennek tovább Ausztriába. Drégelypalánk térségé­ben szöktek Magyarországra, spedhükre azonban a magyar—cseh­szlovák államhatártól mintegy száz méterre Berki Attila és Ba­­ranyi János határőr elfogta őket. Később kiderült, hogy NSZK- beli ismerősük a határ túlsó oldaláig szállította őket gépkocsival, majd útlevéllel a honti átkelőnél Magyarországra jöttek. Több segítséget nem tudtak nyújtani, mert rövidesen őket is előállí­tották a tiltott határátlépéshez nyújtott segítség miatt. Ügyüket a továbbiakban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja. MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT Poimkr András 27 éves ra­kodó, büntetett előéletű budapesti lakos. Hegyeshalom községtől nem messze éjjel két órakor jött át a magyar—osztrák államha­táron Ausztria felől, majd elindult az ország belsejébe. Azon a szakaszon akkor még működött az elektromos jelzőrendszer, így a­­közeli őrsön észrevették a tiltott határátlépést. Megfelelő intéz­kedések után hajnali fél hatkor Pénzes László zászlós elfogta Poimlr Andrást. Meghallgatása után derült ki, hogy miért akart tiltott módon Magyarországra jönni a férfi, amikor érvényes úti okmánnyal is rendelkezett. Poimli a hegyeshalmi forgalom-ellen­őrzőponton utazott ki Ausztriába, ott bűncselekményt követett el, az osztrák rendőrök elfogták és börtönbe zárták. Poimkr András azonban néhány nap múltán megszökött az ausztriai börtönből és ezért akart észrevétlen hazajönni. Ügyét további kivizsgálás cél­jából átadták a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnak. H. K. Miniszteri drótvágások NÉGY ÚJ FEP ÉPÜL Több mint száz hazai és külföldi újságíró várta azt a percet, hogy Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter a tárgyalás után megérkezzen a Sopron mögöt­ti Hubertus-tetőre. Nincs még két hónapja annak, hogy május 2-án valamennyi érintett határőrkerület egy-egy szakaszán ünnepélyes ke­retek között, a világ érdeklődése közepette megkezdték az elektro­mos jelzőrendszer próbabontását. Most pedig a két külügyminiszter a vasfüggöny felszedését érkezett hi­vatalossá tenni. Igaz, a két­ ország határa mentén mintegy 250 kilométer hosszúságú jelzőrendszerből a határőrök né­hány hét alatt már több mint negyven kilométernyi szakaszt le­bontottak, felszedtek. E részeken az egykor szépen felszántott, elboro­­nált földsávok helyén már a gaz is felütötte fejét — a természet is kezdi birtokba venni a nemcsak műszaki, de politikai akadályokat is jelentő „vasfüggöny” egykori he­lyét. A miniszteri drótvágás ünnepé­lyes kereteket öltött. Karos drót­vágó ollók és védőkesztyűk várták a tárgyalásról érkező politikusokat. Alois Mockot elkísérte több, ma­gas rangú állami vezető, köztük Hans Lipetz burgenlandi tartomá­nyi főnök, aki szintén részt kívánt venni tevőlegesen is a drótok el­vágásában. A két ország békés együttélést példázó eseményről Spanyolországtól Japánig számos televízió, rádió a helyszínről készí­tett felvételeken számolt be, amint­hogy arról is, amit a két külügymi­niszter még ott, a valamikori jel­zőrendszer mellett nyilatkozott. Mindketten rövid beszédben mél­tatták az elektromos jelzőrendszer eltávolításának jelentőségét, s ki­emelték, hogy ez is hozzájárul a két ország, a két nép szorosabb kapcsolatainak fejlesztéséhez, a békési egymás mellett élés minden területen való kiszélesítéséhez. A küldöttségek és a tudósítók ez­után a soproni városházára hajtot­tak, ahol a két külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott. Bevezető nyilatkozatában Alois Mock kifej­tette, hogy a bécsi tárgyalásokon nemcsak szavakkal, de tettekkel is bizonyították: mind gazdaságilag, mind politikailag új lehetőségeit teremtették meg a két ország együttműködésének. A miniszter el­mondotta azt is, hogy a vasfüggöny lebontása nemzetközileg is fontos politikai esemény, s reményét fe­jezte ki, hogy a világpolitikában bekövetkező kedvező változások hozzájárulnak ahhoz, hogy a ha­sonló drótkerítések, az államokat, népeket elválasztó minden fal ha­marosan erre a sorsra­ jut. Alois Mock nyilatkozata végén megje­gyezte, hogy külügyminiszteri pá­lyafutása egyik kiemelkedő aktusa volt az, hogy személyesen is részt vehetett a vasfüggöny lebontásá­ban. Horn Gyula, külügyminiszter nyi­latkozatában kitért azokra a tár­gyalási pontokra, amelyekben oszt­rák kollegájával megegyezésre ju­tottak, így többek között arra, hogy a magyar—osztrák határsza­kaszon a jövőben négy helyen új határátkelőhelyet nyitnak. Elmon­dotta azt is: Ausztria támogatja hazánknak azt a törekvését, hogy részt vegyen az EFTA-ban és EGK- ban, s hogy integrációs kapcsolatai az Európa Tanáccsal tovább fejlőd­jenek! Ausztria érdekelt és rokon­­szenvvel figyeli a magyar reform­folyamatokat, s maga eszközeivel és lehetőségeivel messzemenően támo­gatja azokat. Lapunk munkatársának arra a kérdésére, hogy a két ország közöt­ti jelenlegi politikai konstelláció­ban látnak-e lehetőséget a magyar és az osztrák határőrizeti szervek jövőbeni együttműködésére, Alois Mock a következőket válaszolta: — Minél korábban valósul meg a két határőrizeti szerv együttmű­ködése, annál jobb! De ennek előbb meg kell teremteni a feltéte­leit. A tárgyaláson a magyar kül­ügyminiszter tolmácsolta azt a ké­résüket, hogy teremtsük meg az egyoldalú ellenőrzést a határállo­másokon. Mind­ezt, mind pedig azt, hogy a többi határőrizeti szerv mi­képpen tud együttműködni, meg­vizsgáljuk, s később több gyakor­lati kérdésre is kitérünk. — Tudomásom szerint — folytat­ta Horn Gyula a válaszadást — már eddig is jó kontaktus alakult ki a magyar és az osztrák határ­­őrszervek között. A kérdés ilyesféle felvetése azonban jogos, valóban szorosabb együttműködésre lenne szükség e téren is a jövőben. Hoz­záfűzöm azonban: ehhez egyrészt egy elhatározás szükséges, amely most a tárgyalásokon teljesült, másrészt viszont a gyakorlati meg­valósítást előíró egyezményben kell a kérdéseket szabályozni. És nem utolsósorban, az egyoldalú kezelés megvalósításához például, beruházá­sokra is szükség van. A tárgyalá­sunkon négy új határátkelőhely megnyitását határoztuk el, amelye­ket egy éven belül szeretnénk a nemzetközi forgalomnak átadni. A. O. AKADÉMIAI HATÁRŐRNAP A közelmúltban határőrnapra ke­rült sor a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Ez alkalomból megem­lékeztek a demokratikus határőr­ség megalakulásáról és bensőséges ünnepség keretében határőrtiszteket oktató pedagógusokat, tudomány­­szervezőket köszöntöttek. Az ün­nepségen megjelent és az elnökség­ben helyet foglalt Kiss Kálmán ez­redes, a BM Határőrség törzsfőnök­­helyettese. Elnöki megnyitójában dr. Nagy Lajos ezredes, parancsnokhelyettes méltatta a határőrség demokratikus hagyományait, jó kapcsolatát, együttműködését a társszervekkel, a lakossággal. Kiemelte azt a jó viszonyt, ami az akadémia okta­tói, vezetői és a határőrtanszék ok­tatói munkakapcsolatát jellemzi. Ezután dr. Gáspár László őrnagy megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a határőrség a változó társa­dalmi igényekhez mindig rugalma­san tudott igazodni. Az államhatár biztonságos őrizetét, a határ menti, kölcsönösen normális viszonyok fenntartását, a határforgalom gyors, kulturált, biztonságos ellenőrzését tartotta folyamatosan szem előtt. Napjaink változó politikai viszo­nyai között is készek vagyunk olyan megújulásra, amely ezeket a célokat szolgálja. A rövid megemlékezést követően kitüntetések és jutalmak átadására került sor. Kiemelkedő oktató-ne­velő, tudományszervezési munkáju­kért kiváló határőr-jelvény kitün­tetésben részesült dr. Szabó Mik­lós ezredes, a ZMKA parancsnoká­nak társadalomtudományi helyette­se, a hadtudomány doktora, dr. En­­zsöl Gyula nyugállományú ezredes, a ZMKA doktori tanácsának tit­kára, a hadtumány kandidátusa, Kucsa János alezredes oktató, dr. Kádas Géza egyetemi tanár. Az ok­­tató-nevelő munkájáért dicséretben és jutalomban részesítette dr. Fó­­rizs Sándor őrnagyot. Az ünnepség a tanszék oktatóbá­zisának megtekintésével ért véget. Dr. Sándor Vilmos alezredes

Next