Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)

1833-07-13 / 4. szám

szag útján, a’ számos utazók és a’ legterhe­­sebb szekerek ezen h­idon keresztül mai napig is egész bátorsággal járnak. — Éljen a’ mű­vészet, éljen a’ szorgalom, éljen a’ nemzeti esmnosodás !!! Igen helyes lészen ezen hidra a’ magyar folirás (Magamon függő­k); mert bár ezen fölirásban ellenmondás látszik is, még is nagyon­­alkalmatos ezen uj találmányraj, mi­vel e’ hídnál a’ feszült lántzok, mellyekre az altaljárás alkalmaztatva van, a’ vas bolthajtá­sokkal olly erővel és mesterséggel vannak ösz­­vekötve ; hogy az egész teher csak ezeken, és az hid is, minden lábok és oszlopok nélkül csak ugyan maga magán függ, olly annyira, hogy ha valamelly erő ezen hidat fölemelné, azt akár hová, a’ nélkül hogy elbomlana, el­lehetne vinni. Járásbéli főszolga­biró Petro­­v­i­t­s T­i­v­a­d­a­r úr , a’ ki minden nemzeti szor­galomnak és csinosodásnak buzgó előmozdítója, hogy ezen közjóra szolgáló, és a’ megyének díszére lévő ’s olly szerencsés foganattal ké­szült uj hídnak napját emlékezetessé tenné, a’ hídon sátorok alatt gazdag ozsonát rendelt, a’ hová több mint 300 ember öszvegyülvén, leg­jobb Királyunkért ejtett sok öröm kiáltások, muzsika zengése és mozsarak durrogásai közt, ezen függő hid, „F­e r­e­n­c­z hídjának“ ne­­veztetett. Ez uj találmánynak szerzője Maders­­bach úr, született Krassó­ vármegyében Oravi­­czán, a’ mathematicus és bányász­­tudományok­ban jártas, most Rusbergen csakugyan Krassó­­ban a’ bányák művelésében foglalatoskodik. F. G. Tettes és Fejér­ vármegyének i. e. Juh­­én tartatott közgyűlésében T. Szüts Lajos első Alispány ur és országgyűlési képviselő helyett, ki gyengélkedő egéssége miatt haza jönni kén­­telenittetik, T. Verboi Szluha Imre ur a’ Sár­­mellyéki járás Fő-sz-birája nevezetes szó-töb­­séggel országgyűlési képviselőnek választatott. Győr Juli 4. A’ múlt hónap 13 — 15 — itt a’ fk­lv. vallástételt tartók Dunán­túli Su­­perintendentiája főgyülését tartá; a‘ mikor is több ez egyházi kerület kormánya alá eső dolgok elintézésén kívül 12 Theolog. candidatus papi hivatalra felszenteltetett. — Kis Kim Félegyházán ritka ü­nnepies pom­pával ment­ végbe folyó hónap­odikán Nagyon Tisztelendő. Müller Mihály Plebanus urnak nagys. és főtiszt. B­a­r­t­f­a­y Márton váczi ka­nonok mint püspöki biztos által törvényes pász­tori székébe tett beiktatása. A’ beiktatási szer­tartást fényes vendégség követé,, mellyben, öröm-lárma, ünnepi taps ’s muzsikai kar zen­­gedezései közt az udvarban e’ végett készült zöldellő kies hajlat alatt 133 an részesülének. Az öröm-ünnep, mint levelezőnk írja, örök­­emlékezetben maradánd Félegyháza előtt! —­Nagy-Váradon Julius első napján nyitta­tott meg a’ már zsengéjében is 317 részvényes­sel dicsekvő „Bihari Casino.“ «— (Kir. kamarai híradás.) A’ nagymélt. m. k. udv. Kamara Krapinai harminczadossá Müller József Kossutari­­czai harminczadi passualistát, ezen hivatalba Lukics Demeter Jeszenovai harminczadi fel­ügyelőt; Nádkuti harminczadossá Perschill József Bruckon volt harminczad tisztségi írno­kot, ennek helyébe Punkckh Károly practi­­cánst; végre a’ pozsonyi harminczadhoz 3d. tisztiirnokká Kletting Károly Pesten volt írnokot ’s ennek helyébe S­p­a­c­s­i­k Ferencz Pozsonyban volt practicanst; Rosenbergi sómá­zsássá Ilovánszky József Tardoson volt só­­pajtaőrt nevezte­ ki. Nyitra: Jun. 221ki közgyűlésünkön a’ nem­zetnek díszét, ’s főkép kereskedési és szorga­lom - hatásunkat emelendő pestbudai állóhid ügye kerülvén­yeink tanácskozási sorára, azon felül, hogy még múlt évi karácsonhavi gyűlé­sükből követeiket e’ buzgó hazafi czélzat pár­tolására utasíták, most már teljes érdemű ha­zánkfiai Andrásy és Széchenyi grófok Jelenté­séből a’ tárgyat felvilágosítva szemlélvén, azaz már előre látván , hogy illy pénzv­agyonosságu és hitel-alapú kezdemény előleges föltételkép egy nemzeti banknak fölállítását ’s igy a’ nem­zeti hypoideka megállapítási szükségét hozan­­daná magával, elhatározik: a’tárgynak orszá­gos küldöttség általi kifejtését hagyni meg uta­sításul követeiknek. Továbbá ugyanez alkalom­mal: a’ köznépnek az eddiginél hellyesb, czél­­irányosb neveltetés-módját, az óhajtott közból­­dogság valósítására egyik legsikeresb eszköz gyanánt tekintvén ezen megye KK. és RRei, és azért mind azon gondokban, mellyek a’ köznép erkölcsi és h­azafius kimiveltetésit, és igy az egyenlő polgár­ jus és szabadság meg­­nyerhetésire idomitását illetik, édes örömest osztakozván, az országgyűlési tárgyakban ren­delt küldöttségre bizák, hogy a’ köznép nevel­

Next